Keresés: „oktatás” (268 találat)

A felgyorsult világunkban a pedagógiai szemléleteknek  is változásra, megújulásra van szüksége. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált  módszerekről és  oktatási anyagokról, összefoglaló néven Jó gyakorlatokról tartottak ma konferenciát az Észak-magyarországi Régió pedagógusai. 2010 tavaszától 93 óvoda , általános iskola és középiskola csatlakozott a TÁMOP  pályázati kiírásához és vált előminősített referencia intézménnyé, valamint töltötte fel Jó gyakorlatait egy központi  adatbázisba. További pályázatokkal lehetőségük lesz egymás bevált módszereinek megvásárlására, ezáltal olyan összegekhez juthatnak az intézmények melyeket saját gyakorlataik, eszköztáruk, pedagógusaik fejlesztésére, továbbképzésére fordíthatnak. Az innovatív pedagógusok eddig közel 250 jó gyakorlatot alkalmaznak és ajánlanak egymás figyelmébe, lehetőséget adva ezáltal, hogy a hasonló körülmények között tevékenykedő kollégáig is átvehessék fejlesztéseiket.

Nyertes pályázati program a „Piceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület Kulturális, oktatási programja nevelési és oktatási intézmények számára” című kezdeményezése. Az uniós forrásból, a TÁMOP 3.2.11/10/1 keretében megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeit támogassa. A pályázati folyamatban az intézmény 48 millió 539 ezer forintos támogatásról kapott visszajelzést. Nagy hangsúlyt helyeznek a műhelymunkára, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél. A program 2010. októberétől 2011. augusztusáig tart.

A közhasznú, nonprofit szervezettel Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010-ben három évre szóló közszolgáltatási szerződést kötött, amely kölcsönösen kedvező mindkét fél számára. Eger Városa több intézményével is csatlakozott a kommunikációt, önismeretet fejlesztő drámapedagógiai programhoz, az egyesület pedig csak ilyen kontraktus birtokában pályázhatott az uniós támogatásra. A Tatár Gabriella színművész által vezetett Pinceszínház otthona a Vitkovics-ház.

Tatár Gabriella a csütörtöki projektnyitón kiemelte: a Pinceszínház hat nevelési-oktatási intézménnyel alakított ki szoros kapcsolatot, köztük az egri Neumann János Középiskola és Kollégiummal, az EKF Gyakorló iskola és Gimnáziummal és a Katica Óvoda Eszterlánc Tagóvodájával. A programot 40 munkatárs részvételével viszik végig, sok halmozottan hátrányos helyzetű fiatal életét tudják segíteni a jó hangulatú, tanórán kívüli foglalkozásokkal.

Rázsi Botond, Eger alpolgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott: biztos abban, hogy az iskolapadban, hagyományos oktatási módszerekkel nem lehetne olyan eredményeket elérni, melyekről már az első négy hónap alapján beszélni lehet a Pinceszínháznál. Hozzátette: a városi Ifjúsági Koncepció megalkotásának időszakában jó látni a pozitív példákat arra, hogy közösségépítő módszerekkel tartalmas időtöltést lehet kínálni a fiataloknak. A Pinceszínház programjának hosszú évekre jelentős hatása lehet az egri diákokra és az oktatási intézmények munkájára.

Eger Megyei Jogú Város és Heves Megye Önkormányzatának közös nyilatkozata szerint véget ért egy feszültségektől terhes időszak, s sikerült az együttműködés korszakába lépniük. A február 15-i önkormányzati egyeztető bizottsági ülésen több megállapodás is született.

Mindkét fél pontosan tudja, hogy ez olyan lehetőség, melyet nem hagyhat kihasználatlanul. Eger nem szakítható ki a megyéből, mint ahogyan az egri fenntartású iskolákba és intézményekbe számos megyebeli, vidéki diák és polgár jár, úgy a Heves Megye által működtetett intézmények is egriek ezreinek adnak ellátást, otthont, kikapcsolódási lehetőséget.

Az ötmilliárd forintos kórházfejlesztési programhoz 490 milliós önerőt kell biztosítani, ezt eddig teljes egészében a Megye vállalta. Az egyeztetésen Eger vállalta, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, miként tud a hatályos költségvetési javaslat felülvizsgálatával 45 millió forintot biztosítani a célra. Megállapodtunk abban is, hogy a Markhot Ferenc Kórházat érintő fejlesztésekről a pályázatok korai szakaszában egyeztet a két fél.

Az Egri Vár falainál a csapadékos tél jelentős állagromlást okozott, az állagmegóváshoz 2,5-2,5 milliós fejlesztési önerőt nyújt a két önkormányzat, valamint egyetért abban, hogy a további kárelhárítás megfelelő ütemezéséhez nagyobb rugalmasságra lenne szükség a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről. Az említett összeg a legszükségesebb helyreállító munkákhoz elegendő lehet. A Heves Megyei Önkormányzat statikai vizsgálatot végeztet el a jövőben, hogy világossá váljon, milyen azonnali beavatkozásokra van még szükség. Az 1,8 milliárd forintos attrakciófejlesztési projekt célja, hogy 130 ezer fős látogatószám-növekményt érjen el a Vármúzeum, ezért a Megye és Eger közös rendezvényeket tervez a Várban, valamint minél több rendezvénybe igyekszik bekapcsolni az Egri Várat is. Az eredményes munkához újfajta programok, megújuló programszervezés szükséges, a két önkormányzat 2013-ig egyezteti rendezvénynaptárát, s így lehetővé válik a közös marketing stratégia kialakítása.

Eger Önkormányzata 7 millió forintos pluszforrást nyújt a Gárdonyi Géza Színháznak, azzal a kitétellel, hogy a tánctagozat változatlan személyi összetételben működhessen a továbbiakban is. A Harlekin Bábszínház költségeihez 3 milliót biztosít a megyeszékhely. A két önkormányzat vezetése megállapodott abban, hogy az 50-50%-os intézményfenntartási szerepvállalás továbbra is megmarad, s ez érvényes a Bródy Sándor Városi- és Megyei Könyvtárra is.

Az iskolák és közművelődési intézmények (pl. levéltár) fenntartása kapcsán az egyeztetésen döntés született arról, hogy március 15-ig feladatterv készül. Ennek lényege, hogy elindul az oktatási intézményekre és a levéltárra vonatkozó közös fenntartás lehetőségeinek vizsgálata a két hivatalban.

A nemzetközi kapcsolatok terén a Megye török és cseh irányban fejleszti kapcsolatait, míg Eger olyan nagy konferenciának ad otthont, mint az európai vidékfejlesztési igazgatók találkozója, vagy egy iszlám konferencia. Keresik annak lehetőségét is, hogy a megyeszékhely további hasonló rendezvényeket szervezhessen, hiszen ez mind a város, mind a Megye számára fontos lehet.

Forrás: Egriszín

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

Az önkormányzatok költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót az MSZP Gyöngyösön. A párt szerint most szembesülnek az önkormányzatok a költségvetés igazságtalanságaival, a Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet.

Az eseményen részt vett Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja, Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, valamint Dr. Sós Tamás, Országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Az MSZP szerint az önkormányzatok most szembesülnek a költségvetés igazságtalanságaival. 2011-ben jelentősen romlanak az önkormányzatok működési feltételei, ez közvetlenül kihat az adott településen élő emberek mindennapi életére. Reálértéken 80 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, s nem kapták meg azt a plusz 120 milliárd forintot, amelyet a kormánypárok ellenzékben ígértek – hangzott el a tájékoztatón. A Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet, így kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális területre – mondta Hiesz György.

Az MSZP ebből az alábbi következtetéseket vonta le: a FIDESZ helyben az „embertelen” megoldást választja, például bezárja a mátraházi idősotthont, ami elfogadhatatlan. Gyakorlatilag leáll a panellakások felújítási programja, mert csak a már megkötött szerződések kifizetésére különített el pénzt a költségvetés. „Katasztrófális” helyzetbe hozták a kistelepüléseket, amikor a közcélú foglalkoztatási munkalehetőségeket lecsökkentették. Feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az „Út a munkához” program keretében. Jelentős létszámleépítések lesznek az önkormányzati intézményeknél. Az előző évi összeg háromszorosa szerepel a költségvetésben a végkielégítések kifizetésére. Ez nyilvánvalóan látványosan érinti majd – a települések mellett – a közoktatási és a szociális szolgáltatások színvonalát. A „Nemzeti Ügyek Kormánya” az önkormányzati politikájában is mást tesz, mint amit ígért. Segítségnyújtás helyett kivéreztetés folyamata kezdődött el – áll az MSZP sajtóközleményében.

Február 9-én országszerte rendezvényeket tartanak abból az alkalomból, hogy 90 évvel ezelőtt alakult meg a legnagyobb magyar karitatív szervezet ifjúsági tagozata.

Több mint 30.000 tag, sok ezer gyermek és ifjúsági segítő, támogató-irányító munkát végző pedagógusok százai; ezek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt legfőbb erősségei.
Ők azok, akik segítenek az adományok gyűjtésében, a véradók mozgósításában, egészségnevelési programokat szerveznek, képezik magukat különböző területeken, hogy majd maguk is képessé váljanak kortársaik képzésére. Sokukkal találkozhatunk rendezvényeken, bemutatókon, esetleg balatoni strandokon, amint kiképzett elsősegély nyújtóként szolgálatot adnak.
Heves megyében évek óta 1000-1200 fiatal fizeti be a tagdíjat, s közülük hozzávetőleg
300-400 fő folyamatosan vagy alkalmilag közérdekű önkéntes tevékenységet is végez.
Évfordulót ünnepelnek az ifjúsági mozgalom szakmai hátteréül szolgáló vöröskeresztes bázisiskolák is, hiszen tíz évvel ezelőtt csatlakoztak az első intézmények ehhez a mozgalomhoz. 2001. óta Heves megyében tíz általános és középiskola, valamint legújabban két óvoda is csatlakozott a Vöröskereszt bázisintézményeihez.

Ifjúsági Információs Pont működik hétfőtől „Forráspont” néven az Egri Kulturális és Művészeti Központ - Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház első emeletén.

Megújult a „zsibongó” az egri Forrásban. A hétfőn átadott információs pont - mint azt Majoros Tímea koordintárortól megtudtuk - mindenkit vár, bár célcsoportjuk elsősorban a 14-29 éves korosztály.

– Úgy véljük, ha teret szeretnénk engedni a fiataloknak, akkor valódi helyet, eszközöket, információt és lehetőségeket kell adnunk nekik – mondta a programról. Első ránézésre a megújulás nem más, mint egy pult az igényesen kialakított térben, azonban többről van itt szó: elsődleges feladatként megemlíthető a fiatalok információs szükségleteinek kielégítése. Bármelyik fiatal, aki felkeresi a Forráspontot válaszokat kaphat az őt érintő kérdésekre. Egri, megyei és országos kulturális programokról, oktatással kapcsolatos tudnivalókról, munkalehetőségekről, képzésekről, pályázatokról. A felsorolás szinte végtelen. A pont munkatársai segítséget nyújthatnak felvételi-jelentkezéskor, vagy a diáknapok szervezésekor is.

A szervezők emellett szeretnék, ha a fiatalok találkozóhelye is lehetne az információs pont. Hétköznap délutánonként egytől ötig várják az érdeklődőket, és azokat is, akik például társasjátékozni, vagy csocsózni szeretnének, mert arra is lehetőséget biztosítanak.

A program egyelőre június 31-ig működhet, azonban az EKMK munkatársai újabb pályázatot adtak be a napokban, amely, ha sikeresen szerepel, a pont tovább élhet, nagyobb helyen, bővülő kínálattal. A tervek között szerepel a Trinitárius úti Templom Galéria épülete, ahol már számítógépekkel és internet-eléréssel is szolgálnának.

Forrás: HEOL

Ma tartották a keresztféléves képzésben végzett hallagtók diplomosztó ünnepségét a Hotel Eger & Parkban.

430 hallgató fejezte be tanulmányait a keresztfélévben az Eszterházy Károly Főiskolán. Közülük 120-an hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben, míg 240 hallgató a Bologna rendszerű alap- és mesterképzésben kapott diplomát a mai ünnepélyes oklevélátadó ünnepségen. 70 hallgató szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban szerzett újabb szakképzettséget.

Az ünnepségen a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja, dr. Estefánné dr. Varga Magdolna szólt a végzett hallgatókhoz:

„Mostani céljuk elérése újabb távlatok körvonalait vázolja föl, újabb lehetőségek feltételét teremti meg. A sokszor hangoztatott „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán jól hangzó szlogen, hanem elvárás is.
Mai világunk megköveteli a szüntelen szakmai megújulást, az ismeretek mind magasabb szinten történő elmélyítését.”

Ehhez kiváló lehetőséget biztosít az Eszterházy Károly Főiskola.
A közelmúltban lezajlott akkreditáció eredményeképpen tovább színesedett a főiskola képzési kínálata: februártól történelemtudományi doktori iskola működik az intézményben és az elmúlt héten a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb mesterképzési szak, a geográfus MSc indítására adott engedélyt.

Mára elmondható, hogy egy doktoriskolában, 31 mesterképzésen, 29 alapképzési szakon, 19 felsőfokú szakképzésben és 22 szakirányú továbbképzésben folyik az oktatás.
A Líceum gyönyörű épületét – amely épp most készül ujjászületni – a névadó, Eszterházy Károly püspök valaha egyetemnek álmodta, Magyarország első egyetemének. Soha nem volt ilyen közel ez az álom a megvalósuláshoz, hiszen a főiskola elindította az egyetemmé válás folyamatát.

Az Arany János Tehetségfejlesztő Program folytatásáról állapodott meg két megyeszékhelyi középiskolával az egri főiskola.

Együttműködési megállapodást írt alá kedden az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora, dr. Hauser Zoltán és két egri középiskola igazgatója. Az Arany János Tehetségfejlesztő Program EKF-en történő folytatásáról szóló dokumentumokat a rektor mellett Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium képviseletében látták el kézjegyükkel.

A felsőoktatási intézmény rektora kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a tehetséggondozás ezen formájához rövidesen más iskolák is csatlakoznak – elsősorban – a régióból.

Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója elmondta: az iskola az Arany János Tehetségfejlesztő Programban a kezdetektől, tehát 2000-től vesz részt. Ennek a politikai ciklusokon átívelő projektnek a célja, hogy a hátrányokkal küzdő, de tehetséges diákokat eljuttassa a felsőoktatásba. A tizenegy esztendő alatt nagyon szép eredmények születtek, már az első érettségiző osztály esetében 85 százalékos volt a bekerülési arány, ami később csak növekedett.

Ő is és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatója is rámutatott, hogy intézményes formában mind a mai napig nem megoldott ezeknek a fiataloknak a támogatása az egyetemeken, a főiskolákon. Pedig azok a – többnyire szociális és szociokulturális – hátrányok, amelyek miatt a diákok a programba bekerültek, továbbra is fennállnak.

Dr. Hauser Zoltán hangsúlyozta: az egri főiskolán nagy hagyományai vannak a tehetséges hallgatókkal való foglalkozásnak. Ezekkel a szerződésekkel a kör örömteli módon tovább bővül.
– A főiskola nyitott további megállapodásokra is az Arany János programban résztvevő iskolákkal – hangsúlyozta az EKF rektora.

Forrás: HEOL

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Kiss Árpád-díjjal jutalmazták az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar két munkatársát.

Az elismerést január 22-én a budapesti Iparművészeti Múzeumban Dr. Forgó Sándor tanszékvezető főiskolai tanár és Dr. Bárdos Jenő kutatóprofesszor a Neveléstudományi Doktori Iskola leendő vezetője kapta. A megtisztelő díjat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa államtitkár adta át.

A Kiss Árpád-díj az oktatási miniszter által adományozható egyik szakmai elismerés, amely a pedagógiai újítások kidolgozása, illetve alkalmazása, a magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása és a pedagógia nemzetközi tapasztalatainak adaptációja terén kiemelkedő tevékenységet folytató pedagógusok és neveléstudományi kutatók szakmai munkájának elismeréseként adományozható évente 5 személynek.

Forrás: Rádió1