Keresés: „termés” (295 találat)

Asztalon gomolygó füst, színes gázok,”ugató” edények és lármás hanghatások.

Ezeket élhették át a résztvevők az Eszterházy Károly Főiskola projektzáró ünnepségén. Az ünnepélyen beszédet mondott Dr. Hauser Zoltán rektor, aki elmondta: 2009. szeptemberétől-2011. szeptemberéig tartott a projekt, amelyet egy 120 milliós pályázat útján valósíthattak meg. –Hittünk abban, hogy valami jó fog történni. A kollégáimmal rengeteget dolgoztunk még a projekt elindulása előtt, mert reméltük, hogy az óvodák, iskolák majd megértik a célunkat. Múlt héten meg is történt ez a csoda, A kutatók éjszakáján az érdeklődők csak jöttek és jöttek-mondta el Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Természettudományi Karának dékánja.  Az elmúlt 2 évben különféle rendezvényekkel, tudományos sziesztákkal, rendhagyó órákkal várták az érdeklődőket, diákokat. A projektzáró ünnepségen felszólalt Dr. Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke is, aki örömmel beszélt az elmúlt 2 év munkájáról, az elért sikerekről.  Az ünnepséget a Nagy Durranás elnevezésű bemutató zárta, melyet kémikusok mutattak be.

Lassan befejezéséhez érkezik az Eszterházy Károly Főiskola természettudományok népszerűsítését célzó projektje, melynek keretében pénteken ötödik alkalommal rendezik meg a Kutatók Éjszakája elnevezésű programot.

Mikor először csatlakoztunk a Kutatók Éjszakája országos programsorozathoz, még kételkedtünk abban, hogy lesz érdeklődés, ma már attól félünk, hogy nem férnek be az emberek a Campusra és a népszerű előadásokra- mondta dr. Liptai Kálmán a Természettudományi Kar dékánja.

Dr. Szilágyi Ibolya projektmenedzser kiemelte: Több, mint 50 programmal készülünk szeptember 23-ra, minden korosztály részére tartogatunk újdonságokat, de a régi népszerű elemek is megmaradtak. Lesznek robotok, éjjeli lepkecsapda, denevér megfigyelés, nyitva lesz a botanikus kert, lesznek kémiai kísérletek, ovimatek és hulladékból művészet is. Az előadások reggel kilenctől éjfélig tartanak, és természetesen minden program ingyenes. A részletekért és regisztrációért keressék a kutatókéjszakaja.hu weboldalt.

Szintén a természettudományok népszerűsítését célozza meg a hétfői Kreatív iskolanap, ahol a matematikát szeretnénk, barátságos élvezhető tárgyként bemutatni, ezért különböző előadásokkal várják az általános és középiskolás diákokat. Lesz Vasarely és a vizuális matematika előadás, matematikai papírszobrászat, kalligráfia-műhely, poliuniverzum-műhely és buborék-műhely is.

Forrás: Egriszín

Az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. pénteken rendezi meg az Érsekkertben a természetet és az erdészek munkáját bemutató és népszerűsítő rendezvényét. A program létrehozását az erdők nemzetközi éve hívta életre és szeptember 2-át választották a megvalósítására.

A cég 7 erdészete, közel 72 hektáron foglalkozik a hagyományosnak mondható erdő- és vadgazdálkodással, de emellett közjóléti feladatokat is ellát.  A természetvédelemben is jelentős szerepet töltenek be és ezt a három egységet szeretnék bemutatni a város lakóinak. Az elsődleges célközönség az óvodásokból és az iskolásokból tevődik össze, ezért közel 1000 meghívót küldtek ki az oktatási intézményekbe. A nyílt nappal egy olyan hosszú távú programsorozat veszi kezdetét, amivel szeretnék a mai kor emberét, gyermekeit visszavezetni a természetbe és ezen keresztül bemutatni az erdészek titokzatos világát. Ezen a napon olyan látogatókat várna az Érsek-kertbe, akiknek nincs idejük vagy lehetőségük hosszú távú túrákat tenni vagy erdei táborokon részt venni- mondta el Jung László vezérigazgató. Nem titkolt szándékuk az sem, hogy a részvevők jobban belelássanak munkájuk fontosságába és lényegébe.

A megnyitó után egészen 16 óráig, kilenc állomáson várják az erdőmérnökök az érdeklődőket. Megfelelő válaszok esetén apróbb ajándékokkal kedveskednek a gyermekeknek. Megismerhetik az erdők életét, vadjait, növényeit és bepillantást nyerhetnek az erdész munka világába.

Az erdészek szakmai és technikai felkészültsége újgenerációs, de hagyományaikban még mindig a Selmecbányai eredethez ragaszkodva, mindenki megelégedésére ápolják erdeinket, őrzik vadjainkat. Az EGERERDŐ Zrt célja, hogy a jövő nemzedékének szemléletét és magatartásformáját az erdők és munkájuk iránt megfelelő mederbe terelhesse, és környezettudatos nevelést valósítson meg az erdészeti nyílt nap életre hívásával.

Augusztus elején tartják az Anyatejes táplálás világnapját, melyre Magyarországon is megemlékeznek, és több nagyvárosban tartanak rendezvényeket. Pénteken tartották Egerben a Balassi Bálint Általános Tagiskolában a „természetesen anyatejjel” elnevezésű rendezvényt, melyen sok hasznos programmal és praktikával hívták fel a figyelmét a várandós és kisgyermekes anyukáknak és apukáknak a szoptatás fontosságára.

WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. Világszerte évente egymillió gyermek életét menthetné meg az első órában megkezdett, és az első hat hónapban kizárólagosan tartó szoptatás. Hazánkban a félévesnél idősebbek esetében már 10 babából csak maximum 4 kap anyatejet, és ahogy növekszik a mesterséges táplálás piaca, úgy szorulnak vissza az anyatejes tápláláshoz kapcsolódó tradíciók- mondta nyitóbeszédében az egyik főszervező Farkasné Juhász Margit védőnő, az Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány Kuratóriumi elnöke. Az anyatejben olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, csökkentik a bölcsőhalál és a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, különösen akkor, ha a babákat kizárólag anyatejjel táplálják.

A rendezvény vendége Saárossy Kinga alpolgármester a megnyitón elmondta: Öröm és testhezálló feladat egy nőnek, aki két gyermeket szoptatott egy ilyen rendezvényen részt venni. Az én időmben jött divatba a tápszer. A csecsemőnek praktikusabb és jobb, ha anyatejet kap, és mára a köztudatba is beletáplálódott, hogy a baba megszületésétől szoptassanak az anyukák – érvelt a színésznő.  Az én édesanyám mindig mondta, hogy nekem sok tejtestvérem volt, amit én sokáig nem értettem. Amíg felnőtt fejjel megtudtam, hogy sok anyuka valamilyen okból nem tudja táplálni gyermekét, viszont másoknak meg annyi tejük van, hogy más babáknak is adhatnak belőle. Egerben kiválóan működik a baba barát mozgalom és sokan adják le az anyatejet, hogy minél több csecsemőhöz eljusson. A védőnői szolgálat ebben sokat segít és nagy a jelentőségük a korai fejlesztésben és a problémák felismerésében is. Ezért is hasznosnak tartom, hogy létrejött a mai „természetesen anyatejjel” rendezvény- fejezte be beszédét az alpolgármester-asszony.

Forrás:  Egriszín

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Az EGERERDŐ Zrt. a „2011 Az erdők nemzetközi éve” alkalmából szeptember 2-án az Érsekkertben rendezi meg az I. Erdészeti Nyílt Napot.

A rendezvény ünnepélyes megnyitójára 9.00 és 9.30 között kerül sor a Zenepavilonnál, ahol köszöntőt mond Dr. Jung László és Habis László, majd elültetik az Év fáját. Ezt követően 9.30-16 óráig az Érsekkert területén található standoknál szakemberek mutatják majd be az erdei élővilágot, az erdészek sokrétű munkáját és az EGERERDŐ Zrt. tevékenységét.

A rendezvény célja, hogy megismertessék a lakossággal az erdészet tevékenységét, és közelebb hozzák a természetet az emberekhez.

Kedden délelőtt hivatalosan is átadták a Bárány uszodában elkészült ideiglenes öltözőkonténereket, melyekre az életveszélyesnek nyilvánított régi öltözők lebontása miatt volt szükség.

A Bárány uszodában kialakult helyzetre való tekintettel új megoldásokat keresve - és remélhetőleg a legoptimálisabbat megtalálva - sikerült biztosítani az Egerben úszó- és vízilabda sportnak megfelelő kulturált öltözési lehetőséget. A beruházás, mintegy 8 millió Ft-ból valósult meg, melyet Eger önkormányzata  50%-ban támogatott. A projektben nem csak az öltöző konténerek telepítése és üzembe helyezése, hanem a környezet rendbetétele is bele tartozott. Ez többek között új burkolat és zöldfelület kialakítását jelenti a létesítményben.

A Bárány uszoda első renoválási ütemében biztosítottuk a tartós és kulturált, de átmeneti megoldásnak szánt mobil öltözőket. Miután Eger a vízi sportok városa, természetesen a jövőben  mindenképpen szeretnénk méltó környezetet biztosítani a Bárány uszoda teljes rekonstrukciójával, hiszen a magas minőségű sportélet megteremtésében, az utánpótlás-nevelés és a lakossági igények kiszolgálásában ez az uszoda épp úgy fontos szerepet játszott régen, mint ma- mondta Habis László Eger polgármester az átadón. Az uszoda teljes rekonstrukciójával kapcsolatban egyeztetünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes igazgatójával, aki arról tájékoztatott minket, hogy várhatóan lesz egy olyan pályázati lehetőség, amely a tervek százszázalékos támogatottságát biztosítja. Annak megfelelően, hogy ezt megfelelően előkészítsük egy országos nyílt tervpályázatot hirdetett meg a közgyűlés, fölhatalmazva a bírálóbizottágot arra, hogy ennek a részleteit pontosítsa. Terveink szerint 1012-ben ezt a pályázatot benyújthatjuk. Ennek a becsült értéke 1 milliárd Ft- emelte ki a polgármester.

Lugosi Dénes az Eger Termál Kft. ügyvezetője kihangsúlyozta, hogy ez egy ideiglenes megoldás, melyet a tavalyi életveszélyesnek minősített öltözők miatt kellett megépíteni. Gyors megoldás volt és csak egy mérföldkő a tovább lépéshez. Több beszállítóval is tárgyaltunk, és különböző típusú konténereket is megnéztünk, mielőtt ezek mellett döntöttünk. Kétféle típusú öltöző van, az egyik a fiúknak,mely koedukáltabb, és a lánytípusú, mely specifikusabb. Az öltöző egyenként 20-25 fő kiszolgálására képesek, fogasokból, zuhanyzókból és mosdókból állnak.

Forrás: Egriszín

Július 31-én a puskaverseny másnapján rendezték meg a nagy múltú és több fordulóból álló Czech Superleague pisztoly IPSC verseny, amelyen az MFS Sportlövő Egyesület versenyzője Batki György is részt vett.

Az indulóknak 11 pályán, 200 minimum lövéssel kellett számot adni a tudásukról. A standard divízióban 72 nyerni akaró versenyző nevezett.

A verseny reggelén az előző napinál is hidegebb, szelesebb és esősebb volt az idő. Mindenkin látni lehetett, hogy félve néz a nap elé.

Az egész napi kemény munka után kiderült, hogy a standard divízió legjobbja a cseh Liehne Zdenek, a 2. Batki György a 3. az osztrák Stanz Juergen lett.

A elkövetkezendő hetekben az MFS SE tagjai keményen készülnek az augusztus 20-21 között Krakkóban megrendezendő Cracow Open ( www.cracowopen.pl ) nemzetközi IPSC pisztoly versenyre, ahol 13 pályát mintegy 250 minimum lövéssel kell teljesíteniük.

Összefoglaló az MFS Sportlövő Egyesület elmúlt versenyeiről: 

SNC
www.skzvolen.eu

2011. július 2-án rendezték meg a Slovak National Championship (Szlovák Nemzeti Lőbajnokság) Sielnica-n, melyen más országbeli versenyzők is indulhattak. A standard divízióban 55 pisztolyos mérhette össze tudását a 11 IPSC (szituációs) pályán, amit 220 minimum lövéssel lehetett teljesíteni.
A hidegben és szitáló esőben tartott verseny komoly kihívást jelentett mindenkinek. A kisméretű mozgó célok mellett az elrejtett illetve eltakart célok jelentős száma nehezítette a pályák gyors és pontos teljesítését.
Az MFS SE-t Szászi Csaba és Batki György képviselte. A standard divízióban Csaba a 15. Gyuri pedig az 1. helyezést szerezte meg.

CNC Tournament
www.leiko.powrnet.cz

2011. július 30-án a Csehországbeli Hodonice-n került megrendezésre a CNC Tournament IPSC (szituációs) puska versenye. A 11 pályát, mintegy minimum 200 lövéssel lehetett leküzdeni. A standard semi-auto (félautomata) és az open-semi-auto divíziókban induló 82 illetve 62 versenyző már nem is csodálkozott vagy háborgott a folyamatosan szitáló eső és hideg szél miatt. Már teljesen természetes mozdulattal húzták fel sapkáikat és kesztyűiket, július 30-án.

A puskával a pisztolyhoz hasonló szituációs pályákat kell lőni. A különbség a papírcélok méretében (A4-es méret három értékelési zónára osztva) és azok távolságában van. Puskás célok nem ritkán 150-220 méteren találhatóak.

Open semi-auto divízióban Szőllősi Gábor az 57., standard semi-auto divízióban Batki György a 11. helyezést érte el. A puska tekintetében sajnos mindketten kezdőnek számítanak a nemzetközi szintéren.

A CNC Tournament verseny érdekessége, hogy adott év különböző időpontjaiban megrendezett pisztolyos, sörétes puskás és karabélyos (félautomata golyós puska) verseny részekből áll. Azok, akik mindhárom fordulóban indulnak, részt vesznek a három fegyveres bajnokságban, ahol a három fegyverrel elért eredményeiket összesítik és kiderül ki a legjobb „három fegyverforgató” az adott évben.

Az MFS SE képviseletében, 2011. június 18-19-ig megrendezett pisztolyos fordulón részt vett Szőllősi Gábor és Batki György, akik a 16. és 3. helyezéseket érték el.

A 2011. júl. 09-10. között megtartott sörétes puskás fordulón sajnos nem tudtunk részt venni. Ebből következően a három fegyveres értékelésben nem vehettek részt versenyzőink, így nem is tudták meg milyen szinten állnak a nemzetközi mezőnyben a három fegyverforgatás tekintetében.

Immár negyedik alkalommal rendezik meg Magyarország egyetlen teherhordó versenyét, az Eged-hegyi sherpa rallyt. A felnőtteken kívül idén a gyerekek is kipróbálhatják magukat – mondta a pénteki sajtótájékoztatón Járdán Zsolt, a verseny szervezője.

A verseny augusztus 6-án 12 órakor rajtol a Kiseged-dűlőtől, a cél pedig az Eged-hegyi kilátó. Járdán Zsolt elmondta: a versenyzőknek 4 km-es távot kell teljesíteniük, a férfiaknak 60, a nőknek 20 kg-os súllyal. A felnőttek versenye előtt idén a gyermekek is próbára tehetik magukat, a 10 év alattiaknak ugyanis lehetőségük lesz egy kisebb táv teljesítésére, természetesen teher nélkül. A verseny szervezője hozzátette: csütörtökig 20 előnevezőjük volt, de 50 körüli résztvevőre számítanak.

Forrás: Egriszín