Keresés: „utca” (191 találat)

A Magyar Szocialista Párt már korábban bemutatta az önkormányzati választásokra állított megyei listáját. A mai egri sajtótájékoztatón a lista első két helyezettje Sós Tamás és Szabó Gyula beszélt a célokról és a pozitív visszhangokról a párt Dobó utcai irodájában.

A szükséges ajánlásoktól már most lényegesen többel rendelkezik az MSZP – kezdte a tájékoztatót a megyei közgyűlés elnöke. A vártnál kedvezőbb volt a fogadtatás a kopogtatócédulákkal kapcsolatban, ezt érzik a lakossággal folytatott beszélgetések alkalmával is. Sokan keresik meg őket azzal, hogy szeretnék náluk leadni az ajánlószelvényt és az aktivisták is gyűjtik azokat a településeken. Az országgyűlési ajánlásoknál jobbnak tartják a helyzetet, hasonló a mostani fogadtatás a 2006-os önkormányzati választásokhoz – mondta bizakodóan a listavezető. A párt országos összehasonlításban mindig jól szerepelt Heves megyében, ezt várják a mostani választásokon is.

„A lakossági beszélgetésekből kiderült, hogy az emberek egyre kritikusabbak a kormányzó erőkkel szemben, többen úgy látják, hogy látványpolitizálás zajlik, ezzel megtévesztik a lakosságot. Akik azt várták, hogy rövid időn belül több pénz lesz a tárcájukban, azoknak csalódniuk kellett. Látható, hogy rövidtávon az ígéreteket nem tudják teljesíteni és az is látszik, hogy a tényleges intézkedéseikkel majd az önkormányzati választást követően fognak előjönni” – tette hozzá a politikus. Úgy gondolja, hogy nagyon sokat el fog árulni a kormány intézkedéseiről október második fele, amikor megjelenik a költségvetés tervezete.

A választási rendszerről szólva elhangzott, hogy a választási törvény átírása nagy gondot jelent a kisebb politikai pártoknak, szervezeteknek, civil közösségeknek, már a jelölési folyamatnál csorbul az arányosság a korábbi időszakhoz képest.

A lista második helyén található Szabó Gyula, aki két cikluson át volt Gyöngyös polgármestere és szintén két cikluson keresztül országgyűlési képviselő. Jelenleg a 12 fős magyar delegáció egyikeként képviseli hazánkat az EU Régiók Bizottságában illetve megyei közgyűlési tag is. A további munkához a bizottságban feltétel, hogy megtartsa képviselői mandátumát a létszámát tekintve 40-ről 15 főre csökkenő megyei testületben. Véleményük szerint ezt el is érik az önkormányzati választáson, amelyet optimistán várnak és békés kampánnyal szeretnének felvezetni.

Forrás: Egriszín

Orosz Ibolya az Idegenforgalmi és Marketing Bizottság Elnöke, a Pénzügyi Bizottság tagja /hétfőtől-csütörtökig/ fogadóórát tart, előzetesen telefonon /30/9952-290/ egyeztetett helyen és időpontban. E-mail:oroszibolya@t-online.hu

2010. augusztus 30-án, hétfőn 15.00 órától Bányász Róbert, a 3. sz. választókerület képviselője, a Szociális és Egészségügyi bizottság tagja, Lajosvárosi tanácsnok tart fogadóórát a Városházán.

2010. augusztus 30-án, hétfőn 16-17 óra között Gálfi Antal, a 2. vk. képviselője, a Grónay Sándor utca 9a. alatt fogadóóráján várja Tisztelt Választóit. A képviselő úr elérhető a (70) 324 58 71 számú telefonon.

2010. augusztus 30-án, hétfőn 16.00 órától Csákvári Antal, a 7. sz. választókerület képviselője, az Oktatási és Kulturális bizottság tagja tart fogadóórát a Városházán.

2010. augusztus 30-án, hétfőn 16.00 órától Császár Zoltán, az 1. sz. választókerület képviselője, az Urbanisztikai és Környezetvédelmi bizottság tagja, Szépasszonyvölgyi tanácsnok tart fogadóórát a Városházán.

2010. augusztus 31-én, kedden 16-17 óra között Gálfi Antal, a 2. vk. képviselője, a Pozsonyi utca 41. alatt fogadóóráján várja Tisztelt Választóit. A képviselő úr elérhető a galfi.antal@ph.eger.hu e-mail címen.

2010. szeptember 1-én, szerdán 16-17 óra között Gálfi Antal, a 2. vk. képviselője, az Árpád út 66. alatt fogadóórán várja Tisztelt Választóit. A képviselő úr elérhető a (70) 324 58 71 számú telefonon.

2010. szeptember 1-jén, szerdán 15.30 – 17.00-ig Jánosi Zoltán, a 13. sz. választókerület képviselője, az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke tart fogadóórát az Északi városrészen a Családsegítő és Információs Irodában.(Felsővárosi Szolgáltatóház-Eger, Kallómalom út 88.)

2010. szeptember 1-jén, szerdán 15.00 – 16.00-ig Nagy István, a Pénzügyi bizottság elnöke tart fogadóórát az MSZP irodában.

2010. szeptember 2-án, csütörtökön 16-17 óra között Gálfi Antal, a 2. vk. képviselője, a Mátyás király út 50. alatt fogadóóráján várja Tisztelt Választóit. A képviselő úr elérhető a galfi.antal@ph.eger.hu e-mail címen.

2010. szeptember 3-án, pénteken 16-17 óra között Gálfi Antal, a 2. vk. képviselője 2010. szeptember 3-án, pénteken 16-17 óra között az Árpád út 66. alatt fogadóórán várja Tisztelt Választóit. A képviselő úr elérhető a (70) 324 58 71 számú telefonon.

Az elmúlt években indított programok folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben ismét szemétszüretet szerveznek az egri borvidéken, amely során 14 helyszínen számolják fel a feltárt illegális hulladéklerakásokat.

Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira ez évben ismét pályázatot hirdetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /melynek jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium/.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Agria Polgárőr Egyesülettel és az Egri Polgárőrséggel, illetve a Városgondozás Eger Kft. támogatásával sikeresen pályázott és a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával 2.558.360 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Az akciók előreláthatólag 9.00 órától – 14.00 óráig tartanak. A tervezett helyszínre minden alkalommal autóbusz indul reggel 8.30 órakor a Dr. Nagy J. utcából /Barkóczy utca közelében/. Az autóbusz oldalán fel lesz tüntetve a program elnevezése. A takarítási munkálatokhoz a munkaeszközöket és a védőkesztyűt a szervezők biztosítják.

A megtisztított területeken ez évben is információs táblákat fognak elhelyezni, amelyeken felhívják a figyelmet a természet védelmére, és tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a kommunális, illetve az inert hulladékot. A Vécsey-tetőn lévő illegális hulladéklerakó felszámolását követően pihenőterületet kívánunk kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényzetekkel és őshonos fák telepítésével. Az utógondozás keretében továbbra is tervezzük a Zöld Kommandó folyamatos jelenlétét a külterületeken. A szervezők ezúton kérik, hogy minél többen csatlakozzanak a program sikeres megvalósításához. Várnak minden tenni akaró városlakót az első alkalommal, augusztus 26-án csütörtökön reggel 8.30-órakor  a Dr. Nagy J. utcában, ahonnan autóbusz szállítja a részt vevőket a Galagonyás-dűlőben lévő helyszínre.

Forrás: Egriszín

Szomorú véget ért a hétvégi Style Fest az egri EgriX Gördeszka és Extrémsport Centrumban. A program részeként graffitisek kívül-belül kifestették a falakat. A viadukt felőli alkotást azonban – órákkal azután, hogy a kétnapos munka elkészült – valaki diszperzittel leöntötte.

Az alkotást két dán fiatalember készítette, akik kifejezetten ezért utaztak Magyarországra. A rongálás helyrehozhatatlan, a vegyszert lemosni nem lehet, az alatta lévő festékréteget pedig kimarta. Ha nem lettek volna a szponzorok, ez a munka 3 millióba is kerülhetett volna.

A hétvégi rongálás nem az első eset az Egrix életében. Pár hete valaki barna olajfestékkel locsolta végig az épület Széchenyi úti oldalát.

– Felfoghatatlan az eset – mondta Karsai Viktor, a centrum vezetője. – Nem találok rá szavakat, csak a rosszindulat süt az ilyen tettből. A két dán fiú mellett 25-en dolgoztak a hét végén a szépítésen. A város beleegyezésével festettük az utcafrontot. Nem gagyi firkálásról van szó, hanem szakmailag külföldön is elismert művészek munkájáról. Szombaton késő este lettek kész vele, s vasárnap reggel, mielőtt indultak volna haza, le akarták fényképezni. Akkorra azonban már valaki végiglocsolta diszperzittel. Nagyon el voltak keseredve. Persze tudták, hogy nem a mi hibánk, de mégis egy ilyen történettel érkeznek meg Egerből Dániába.
A centrum már készül egy jövő évi nagyszabású sportrendezvényre. Ezek után azonban már el kell gondolkodni, mert tartanak tőle, hogy hasonló eset ott is előfordulhat.

Forrás: HEol

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Munkásságának legfontosabb alkotásai, közöttük a Szent Korona másolata is látható Pataki József tegnap délután nyílt életmű-kiállításán, a Keresztény Ifjúsági Klubban. A 75 éves művésztanár tárlatát Habis László polgármester és Mikolai Vince pápai prelátus nyitotta meg, nagy érdeklődés kíséretében.

Főként tűzzománc munkáit mutatja a be az a kiállítás, mely Pataki József Csokonai alkotói díjas zománc iparművész életművét tekinti át. A szeptember 12-ig látogatható tárlaton olajfestményeket, grafikákat is megtekinthet a látogató. A sajátos esztétikai világot követő, a témákban a magyar történelmet, a hazai tájakat és Egert feldolgozó művek egy része magántulajdonban van.

Pataki József 1936-ban született Borsodszemerén. Egerben tanítóképzői, majd földrajz-rajz szakon szerzett tanári diplomát. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola által indított emelt szintű rajztanári továbbképzőn folytatta, ahol Xantus Gyula és Balogh Jenő voltak a mesterei. Tanári munkássága Gyöngyöspatán kezdődött, később Egerben dolgozott tovább. 1965-ben szervezte meg először a megyében élő és alkotó rajztanárok nyári művésztelepét, a Megyei Rajztanárok Stúdióját Szilvásváradon, amelynek 20 évig volt vezetője, szervezője.
Pataki József a képzőművészet számos műfajában képviselteti magát elismerésre méltó alkotásokkal. Otthonosan mozog a grafika, a festészet, a kisplasztika területén. Az elmúlt évtizedben elsősorban tűzzománccal foglalkozik. Állandó résztvevője a salgótarjáni Zománcművészeti Nyári Tábornak, ahol nagyméretű zománc táblaképeivel szerepel.
Több mint 80 kollektív és egyéni kiállításon vett részt az elmúlt ötven évben. Rendszeres résztvevője Egerben és a megye városaiban szervezett kiállításokon, biennálékon. Alkotói munkásságát számos elismerés dicséri, több első és több különdíj fémjelzi, többek között Eger Város Díja, a 2003-as év Csokonai Díja. A 2002-es strasbourgi kiállításon két nagyméretű tűzzománc képével szerepelt és aratott elismerést.
A magyarság sorsát, kultúrájának, életének tradícióit, Eger városának szépségét, történelmét rögzítő nagy patrióta művész rézkarc és fametszet sorozataiból mappákat és képeslapokat is kiadtak. Sajátos művészi világa szorosan kötődik a klasszikus rekesz-zománc és azsúr-zománc technikához, amiben a technika határait feszegető módon alkalmazza más műfajok módszerét. Nagyméretű zománc táblaképei festményként értelmezhetők.
Alkotásai megtekinthetők az egri Dobó utcai Görög kávézóban, a Megyeháza és a Városháza falain. Számos képe eljutottHollandiába, Franciaországba, Angliába sőt Európán kívülre az USA-ba és Dél Afrikába is.
Nyugdíjba vonulását megelőzően 32 évig az Egri Gyermekvárosban tanított.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

Az Egri Lokálpatrióta Egylet választmánya ezúton tisztelettel meghívja a

2010. augusztus 19-i Fáklyás Királyköszöntő Ünnepségére .

17.30 óra     Műsor a Dobó I. téri színpadon „Egri tehetségek bemutatkozása”

Műsorvezető: Gál Judit

17.35 óra     Óvodások műsora

17.45 óra     Pódium Tánc és Balettiskola műsora

17.52 óra     Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola drámatagozata: Hair részlet

18.15 óra     Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium műsora:

Szívós Győző Gergely szavalata, Wass Albert: A láthatatlan lobogó

Sacra Corona együttes: Kormorán dalok

Márky Anna Diána szavalata, Kerényi Grácia: Terra Humana

Világ Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: Tánc

18.48 óra     Buszkasi zenekar: Saját szerzemények

19.10 óra     Himnusz, énekli: Hegyesi Hudik Margit

19.12 óra     Habis László polgármester, ELE elnök,

jelképesen öt családot köszönt az Egerben született újszülöttek tiszteletére

19.23 óra     Buda Péter plébános, fertálymester ünnepi beszéde

19.45 óra     Habis László polgármester, az ELE elnöke invitálja a meghívott vendégeket, Fertálymestereket és a nézőket, hogy fáklyáikkal vonuljanak fel a várba

20.00 órától: Fáklyás Királyköszöntő Ünnepség - Vár

Műsorvezető: Gál Judit

Daru Péter ének, Máté Péter: Ez itt az én hazám

Várkonyi György ünnepi beszéde

Imre király emléktáblájának megkoszorúzása

Szózat, énekli:  Hegyesi Hudik Margit

Levonulás, Vámosi László - tárogató

Utcabál a Dobó I. téren 21.00 órától 24.00 óráig, a Moody Clouds zenekar és Vendégei zenélnek

Újabb változás lesz a helyközi autóbuszok útvonalában a Deák Ferenc úti munkálatok miatt.  A helyi járatokat nem érinti az elterelés.

Az Agria Volán Zrt. tájékoztatatása szerint 2010. augusztus 7-én (szombat) 7:00 órától a nap végéig kerül sor helyközi autóbuszok útvonalának megváltoztatására.  Az Andornaktálya és Ostoros irányába közlekedő járatok a Kossuth Lajos út - Egészségház út - Kertész út útvonalon haladnak.
Az Andornaktálya és Ostoros irányából érkező járatok a Kertész út - Szarvas tér - Almagyar utca - Kossuth Lajos út útvonalon közlekednek.
 
Érintett megállóhelyek:
•    Fősikola (Színház megálló pótlására)
•    Uszoda (városból kifelé) /Szarvas tér (autóbusz-állomás felé)
•    Kertész út 70. (városból kifelé)/ Hadnagy út , ltp. (Szuperett megálló pótlására, autóbusz-állomás felé)

Az előző heti rendkívüli közgyűlés viharos eseményeit követően a mai tanácskozás mindenféle botrányos körülmény nélkül folyt. A viszonylag rövid ülésen esküt tettek a helyi választási bizottság tagjai, és több egyéb döntés mellett arról is határoztak, hogy támogatják a Gárdonyi-ház kerítésének felújítását.

9.18: A 25 képviselőből 19 van jelen, a közgyűlés határozatképes.

9.20: Császár Zoltán a Sóház utcai kérdést nevetségesnek tartja, s a rendőrség megjelent képviselőjét kérdezi, hogyan lehet azt megoldani. Egy éve egy ottani lakó folyamatosan saját célokból lezárja az út egy részét, és így akadályozza a forgalmat. A lakos folyamatosan újraépíti a kordont. A képviselő szerint bohóccá teszik így a hivatalos szerveket, köztük az önkormányzatot és a rendőrséget is. Kéri a rendőrség határozottabb fellépést. A polgármestert is kérdezi, hogy a hozott határozatot miért nem tudják érvényesíteni.

9.23: Csákvári Antal is az alezredeshez fordul azzal, hogy az Erzsébet-völgyben sokat panaszkodnak neki, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket folyamatosan ellopják. Kéri az alezredest, hogy fokozottabban figyeljenek.

9.25: Császárnak azt mondja az alezredes, hogy jelenleg is folynak a büntetőeljárások a bejelentések miatt. Bízik abban, hogy az eljárás vádemelési javaslattal fog végződni. Folyamatosan, minden nap érkeznek bejelentések. Csákvárinak elmondja, hogy ők is tudnak a mezőgazdasági lopásokról, de ettől súlyosabb bűncselekményekről is tudnak azon a részen, hiszen a hétvégi házakat is sokszor kirabolják. Hajléktalanok is többször feltörik ezeket a házakat. Ezek általában ilyen átutazó hajléktalanok.

9.27: Napirend előtt Csákvári Antal szólal fel. A Gárdonyi Géza születésnapja alkalmából megemlékezésen vett részt, s ennek kapcsán említi, hogy rossz állapotban van a Gárdonyi-ház kerítése. Ezt 250 ezerből lehetne felújítani. Erre már 150 ezret önálló adományokból összeszedtek, s a maradék összeget jó lenne, ha pótolná az önkormányzat. Azt mégnem tudni, hogy mennyit kell hozzá adni, mert még érkeznek felajánlások folyamatosan.

9.30: Habis köszönetet mond a felajánlóknak, s elmondja, hogy biztosítják a hiányzó összeget.

9.35: A helyi választási bizottság személyi összetételéről tárgyalnak. A javasolt tagok: Dr. Bóta Csaba, Dr. Nagy Krisztián, Dr. Tóth András. Javasolt póttagok: Dr. Demeter András, Dr. Nagy Árpád, Dr. Martinecz Gergely. A javaslatot 19 igennel elfogadták. A megjelent tagok és póttagok az eskütétel után átvették megbízólevelüket. 

9.40: Az EKF botanikus kertjéről szavaznak először. A botanikus kertet helyi védelem alá kívánják helyezni, s ehhez kell az önkormányzat hozzájárulása.

9.40: Császár Zoltán a botanikus kertről szólal fel, s nem érti, hogy miért nem támogatja a város azt, hogy azt helyi védelem alá helyezzék. Ő ezt indokoltnak tartja. Habis azt mondja, hogy Császár téved, mert a Bükki Nemzeti Park és a város egyetért a helyi védelem alá helyezéssel. Az országos védelem alá helyezéssel kívánnak még várni. 

9.45: Egyhangúlag elfogadták az Almagyar-Merengő és a Károlyváros Városrész Szabályozási Tervének módosítása kapcsán benyújtott javaslatokat.

9.50: Egy sürgősségi előterjesztésről szavaznak. Egyhangúlag elfogadják, hogy egy ingatlant kiadjanak.

9.52: Császár Zoltán visszatér arra, hogy a botanikus kertet nyilvánítsák országos védettség alá. A Szvorényi utcában található romos házról beszél, amely rontja a felújított környék képét. Mivel a ház tulajdonosa befizette a bírságot, milyen fórumon lehet azt az életveszélyes ingatlant onnan eltüntetni – kérdezi. Elmondása alapján ő mindent elkövetett már azért, hogy ez a helyzet tisztázódjon. A beszakadt Szépasszony-völgyipincesor helyreállításának elhúzódásáról szól. Felveti, miért nem tudták ezt még eddig rendezni. Kéri a polgármestert, hogy az országgyűlési képviselői befolyását használva segítse ezt. A közelgő választásokat érintve kéri a képviselőket, hogy ne csináljanak plakátháborút, és ezzel ne csúfítsák a város képét.

9.55: Habis László a pincesorok kárelhárításáról annyit mond Császár Zoltánnak, hogy ő folyamatosan próbálja keresni a lehetőségeket a minél hatékonyabb kárelhárításra. De emellett az előzetes állagmegóvásokkal is foglalkozik. De ez a kérdés nem csak pénzügyi és műszaki, hanem tulajdonjogi is. 

10.00: 37 darab táblát tesznek majd ki a városban, amelyet a választási plakátok kiragasztására lehet használni. Azok, akik nem megfelelő helyre teszik ki a plakátokat, azokat fel fogják szólítani – mondja a jegyző. Deák Boldizsár képviselő erre azt mondja, hogy ezeken a táblákon minden van, ami nem politikai plakát. Kéri, hogy ellenőrizzék és szankcionálják az illetéktelen ragasztókat.

10.05: Lakossági hozzászólások: H. Etelka kéri, hogy a mocskolódó szórólapokat is tiltsák ki a postaládákból. Kéri, hogy a postaláda is legyen szent. 

H. Mátyás két témában szólal fel. Az egri piaccal kapcsolatban mondja el, hogy a város újabb pénzt akar beszedni az őstermelőktől. Ezt nem érti ő sem és az ott áruló kistermelők sem. Ládapénzt akar a város behajtani rajtuk. Kéri a polgármester válaszát és a támogatását abban, hogy ne sújtsák már őket ennyire. Az Egervin felszámolásával azt mondja, hogy a város vegye meg azt, és ezzel segítse az egri kisebb bortermelőket. A Kisfaludy utca 6. szám előtti ház előtti csatorna előtti dugulást már hetekkel ezelőtt bejelentette, de még mindig nem történt előrelépés az ügyben. Azt kérdezi, hogy meddig kell még várnia?

10.10: Habis szerint van egy békétlenség a piacon árusítók között, s a holnapi napon fog találkozni az érintettekkel. Az Egervinről pedig azt mondja, hogy a cég körüli bonyolult jogi helyzet nagyon nehézzé teszi a helyzetet.

10.15: Császár Zoltán hozott egy levelet, amelyet egy budapesti lakostól kapott a parkolással kapcsolatban. Ez a levél egy fővárosi értesítés, amelyben az áll, hogy az adott kerületben lakóknak nem kell éves parkolási díjat fizetni a lakóhelyük környezetében. Szeretné, ha egyszer Eger város önkormányzata is eljutna erre a szintre, ugyanis itt Egerben kemény pénzeket kell fizetni az adott területeken lakóknak is az éves parkolási díj kiváltásához.

10.20: A közgyűlésnek vége, legközelebb augusztus végén találkoznak a város képviselői. 

Forrás: Egriszín