Keresés: „öv” (2108 találat)

Az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága október elsején történt szervezeti változásairól és a 2009. évi megyei adóbevallásokról tartottak tájékoztatót ma délután, az APEH egri székházában.

A háromfokú szervezeti átalakulással kapcsolatos tudnivalókat Szalayné Ostorházi Mária, az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság főigazgatója ismertette. A korábbi kétfokú szervezet helyett a hatékonyabb, a megnövekedett feladatoknak megfelelő 21.századi információtechnológiai módszerekkel dolgozó adóhatóságot szeretnének működtetni az állami bevételek biztosítására A közigazgatási szolgáltatást és az olcsó állam működését egyaránt szolgáló változások következtében a régióban Borsod-Abaúj-zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye területén Miskolc székhellyel jött létre a Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága, mellyel egyidejűleg kialakították a három megyei igazgatóságot.
A megyei igazgatóságok csak az elsőfokú adóhatósági feladatokat látják el, míg a regionális igazgatóságok a funkcionális feladatokat.

A 2009. évi személyi jövedelemadó és 2009. évi társasági adóbevallások tükrében Heves Megye gazdasági helyzetéről vázolt fel körképet Lukács György, az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója. A feldolgozás után a rendelkezésre adatok azt mutatják, hogy az országos népességből 3,1 %-kal részesedő Heves megye GDP részesedése is átlag alatti: 2,2%. Országos átlag alatt szintet jeleznek a teljesítménymutatók. A jövedelmezőség, hatékonyság országos átlag közeli, nőtt a veszteséges vállalkozások száma. A beruházások harminc százalékkal estek vissza a megyei vállalkozásoknál.
A gépipar a legnagyobb vesztes, míg az energetikai szektor árbevételei növekedtek.
A foglalkoztatás az országos átlaghoz képest csökkent. Továbbra  is a nagyvállalkozások dominanciája jellemző az export területén, s az eredmények itt is jelentkeznek.
A magánszemélyek adói tekintetében, látható, hogy jelentős adócsökkentés indult el, növekvő mértéket mutat az ÁFA alakulása. Növekszik az értékesítés dinamikája a megyében.

Forrás: Egriszín

A Tudomány Ünnepének főiskolai rendezvényeiről, a TKTK-n működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról és a nyelvtanulás új lehetőségeiről  szólt az Eszterházy Károly Főiskola Havi Hírek sajtótájékoztatója.

Dr. Csáfor Hajnalka, PR programigazgató, főiskolai docens köszöntője után dr. Mátyás Ferenc tudományos rektorhelyettes tájékoztatott a Tudomány Ünnepe programsorozatról, amely idén november 3-30-ig tart. Az Eszterházy Károly Főiskola 1997 óta rendszeresen ünnepli november 3-át, a Tudomány Napját, s az évek során csatlakozott az MTA által szervezett rendezvénysorozathoz. Dr. Mátyás Ferenc elmondta, hogy nem csak a szakma embereinek tartják a nyilvános konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat - összesen 15 tudományos rendezvényt -, ezért is törekszenek a közérthetőségre. A Tudomány Ünnepének központi megnyitója, melynek témája az egyetem eszméje az európai eszmetörténeti tradícióban, november 11-én, csütörtökön lesz a Városháza Dísztermében, mert a Líceum a felújítás miatt jelenleg nem alkalmas efféle plenáris ülés lebonyolítására. A hallgatók a szerdai TDK házi konferenciával csatlakoznak az eseményhez, amely 14 órakor kezdődik, s 21 helyszínen zajlik. Programfüzetet idén nem készítettek, a Magyar Tudományünnep arculatába illeszkedő honlapon lehet tájékozódni az eseményekről a következő linken:  http://www.ektf.hu/mtu/ .

A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról dr. Forgó Sándor, tanszékvezető főiskolai tanár beszélt. Az epednet.ektf.hu weboldalon közzétették a kutatóközpont új kommunikációs és információs anyagait, valamint a minőségirányítási megoldásokat. Céljuk, hogy az interregionális honlap a korszerű tanárképzésről szóló tudásmegosztó disszeminációs felület legyen. Dr. Forgó Sándor elmondta, hogy regisztráció után bárki hozzáférhet a nyilvános anyagokhoz.

A nyelvtanulás új lehetőségeiről az Eszterházy Károly Főiskolán Grebely Gergely, a Hallgatói Önkormányzat Elnöke tájékoztatott. Jelenleg közel 50 hallgató vesz részt a Tanárképzési és Tudástechnológia Karon szeptembertől működő kísérleti jellegű nyelvi kurzusokon. A tanfolyam összesen 160 órából áll, heti 8 óra felosztásban. A cél a diploma minőségének javítása és a nyelvoktatás hatékonyabbá tétele. A tanfolyam és a nyelvvizsga díját is átvállalja a hallgatóktól a HÖK és az EKF 50-50%-os költségmegosztásban. Grebely Gergely elmondta, hogy a kísérleti kurzusok után a főiskola rendjében megszilárduló szoros együttműködést terveznek a további tanfolyamokkal, melyet széles körben szándékoznak kiterjeszteni.

Forrás: Egriszín

Harmadik alkalommal rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége a Fiatal Vállalkozók Hetét az ország 10 nagyvárosban. A nagyszabású eseménysorozathoz Eger is csatlakozik. A november 16-i rendezvény programját a szervezők ismertették ma délután.

Az országos eseménysorozat keretében, a világ 100 országához hasonlóan a fiatalokat szeretnék megszólítani a szervezők, hogy vonzóvá tegyék számukra a vállalkozói lehetőségeket. Ennek érdekében, Magyarországon közel 30 esemény várja a vállalkozó, vagy vállalkozni vágyó fiatalokat. A Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényein Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Miskolcon, Gyöngyösön, Székesfehérváron, Békéscsabán, Nagykanizsán, Pécsen, Egerben valamint Budapesten várják az érdeklődőket.
Az eseménysorozatra a világviszonylatban is elismert Global Entrepreneurship Week nemzetközi mozgalom keretében kerül sor, amelynek célja, hogy egy teljes héten át fiatalok millióit szólítsa meg, hogy vonzóvá tegye számukra a vállalkozói létet, új ötletekre és vállalkozásra sarkallja őket, és perspektívát nyújtson számukra emelte ki Kovács Patrik a FIVOSZ elnöke a szervezet feladataival, céljaival kapcsolatban
ma délután, a Gál Tibor Pincészetben.
A Fiatal Vállalkozók Napját Egerben november 16-án rendezik meg, melynek részleteiről
Zsirai László heves megyei munkabizottsági tag beszélt. A rendezvény lényege, hogy fiatalok szóljanak fiatalokhoz, ezért sikeres ifjú és nagy tapasztalattal rendelkező vállalkozók kezdeményezik a párbeszédet a találkozón, amelyet szakmai, jogi tanácsadás, kiállítás és zenés műsor kísér november 16-án, az Agria Parkban.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének munkáját, feladatait Réti Erika FIVOSZ heves
megyei alelnöke foglalta össze a tájékoztatón.
A kortárs minta bizalmat jelentő fontosságát emelte ki a rendezvény kapcsán Rázsi Botond alpolgármester, aki a város támogatásáról biztosította a jövő számára is komoly lehetőséget jelentő kezdeményezést.
A fővédnök Tóth Imre, az Imola cégcsoport ügyvezetője közel húsz éves tapasztalatának tanulságait és tanácsait is megosztja majd a fiatalokkal a rendezvényen. A sikeres vállalkozó tanácsként csak annyit javasolt a tájékoztatón, hogy a fiatalok csak önmagukban, képességeikben, tehetségükben bízzanak, másokban ne.

Forrás: Egriszín

A vakok és gyengénlátók mindennapi életvitelének javítása céllal rendezett jótékonysági bált az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Ház dísztermében.

A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete javára rendezték meg neves művészek részvételével a zenés, táncos produkciókat felvonultató jótékonysági bált, amelynek háziasszonya Habis Lászlóné a látássérült emberek élethelyzetére hívta fel a figyelmet.
Kiemelte a két rendező szervezet vezetőinek áldozatos munkáját amellyel elősegítették az esemény sikerét.
A nyitó műsorban Barog Dzegorz közreműködött szaxofonon, majd az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tagjai léptek színpadra. A bálban a zenét a SATELIT zenekar szolgáltatta.

A világon minden percben elveszíti egy gyermek a látását. Erre a döbbenetes tényre Majoros Kálmánné a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületének elnöke hívta fel a figyelmet. A elnökasszony köszöntőjében bemutatta a 45 éve működő, ma 500 tagot számláló szervezet munkáját, történetét. A 2005 óta ezen a néven létező egyesület elsősorban érdekvédelemmel és érdekképviselettel foglalkozik.
A rendezvényt Horváth László, a Heves megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a látás többet jelent a nézésnél, erre azok is képesek, akik elveszítették szemük világát. Akik ezt a rendezvényt létrehozták, igazán ők a látók, mert a látásra a szívüket használják, fogalmazott az elnök.

A jótékonysági bál bevételét, a vakok és gyengénlátók mindennapi életét megkönnyítő segédeszközök beszerzésére fordítják. A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete 2004-eben alakult meg. Jelenleg 540 tagja van részükre heti három alkalommal ügyviteli és mentálhigiénés feladatokat teljesítenek, ellátják az őket érintő szükséges információkkal, pályázati lehetőségekről, nyomtatványok kitöltésében segédkeznek, és segítséget nyújtanak az életvitelükben bekövetkezett nehézségek, problémák megoldásában is.
A tagok részére havi rendszerességgel programokat szerveznek, amelyek között szerepelnek orvosi előadások, TB tájékoztatás, valamint kulturális programok.
Évente egy és több napos kirándulásokat, Gyógyfürdő látogatásokat, természetjárást is szerveznek a tagok számára.

Forrás: Egriszín

2001-ben az ENSZ közgyűlése november 6-át Nemzetközi nap a környezet, háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért vívott küzdelem napjává nyilvánította.

A nemzetközi szervezet célja ezzel a nappal, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy egy fegyveres konfliktus milyen drasztikus mértékben károsítja az ökoszisztémát és a természeti erőforrásokat átívelve országhatárokon és generációkon. Az emberiségnek nemcsak az adott pillanatban okoz súlyos károkat, hanem a jövő nemzedékére nézve is beláthatatlan következményekkel lehet.

A szocialisták szerint a mátraházi idősek otthona bezárásával száz idős ember életét sodorja veszélybe a Fideszes megyei vezetés. Horváth László szerint az előző szocialista vezetés a felelős.

A rózsaszín ígéretek és ködök után itt a kijózanító valóság: katasztrofális lépésre készül a Fidesz - erről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt Hiesz György, a megyei önkormányzat fejlesztési bizottságának külsős szocialista tagja.

Mint mondta, a pénteki bizottsági ülés után kész tényként kezelhető, hogy a Fideszes megyei vezetés be fogja zárni idén év végén a mátraházi idősek otthonát. Az ott élő csaknem száz idős embert a megyében lévő öt másik otthonba költöztetik, ám a fogadó intézményekben ehhez jobbára hiányoznak a feltételek. Ráadásul Hiesz szerint a költözés önmagában is megrövidítheti - szó szerint - az idősek életét. A Mátraházán dolgozó mintegy negyven ember döntő többségére pedig munkanélküliség vár majd.

Megjegyezte azt is: ha már kormánypárti vezetésű a megye, ráadásul egy minisztériumhoz tartozik a szociális és az egészségügy, a Fidesz most megmutathatná, hogy az emberek érdekében el tudja érni: ne kelljen százmilliós összegeket bérleti díjként az egyik állami zsebből a másikba rakni.

Horváth László, a megyei közgyűlés elnöke ezzel szemben úgy véli: az idősek a szocialisták felelőtlenségének az áldozatai.

A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva Horváth László úgy fogalmazott: a megyei önkormányzat előző, szocialista vezetése által folyatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel nap, mint nap kénytelenek vagyunk szembesülni. A szocialisták felelőtlenségének részben a mátraházi otthonban élő idős emberek is az áldozatai. Egy héttel ezelőtt Visonta polgármesterével még arról tárgyaltunk, hogy közös erővel egy új idősotthont építünk a településen. E hét elején azonban hidegzuhanyként ért bennünket az a tény, hogy amennyiben kitartunk a tervezett fejlesztés megvalósítása mellett, úgy akár már a közeli jövőben fizetésképtelenné válhat Heves megye önkormányzata.

Világossá vált, hogy a beruházáshoz szükséges több, mint 600 millió forint nem áll rendelkezésre. Világossá vált: nem tehetünk meg egy olyan felelőtlen lépést, amely veszélybe sodorja a megyei fenntartású intézmények napi működését, az ott dolgozók létbiztonságát.

Hangsúlyozom: csaknem száz idős embert a korábbi, szocialista megyei vezetés hozott a mostani súlyos helyzetbe. Tudjuk, hogy a mátraházi otthon bezárása őket hátrányosan érinti, ám elhelyezésük a jelenlegi válságban is megoldható. S ha most nem hozunk döntést, január elsejétől napi százezer forint kötbért kellene fizetnünk a Mátrai Állami Gyógyintézetnek a szocialisták által kötött szerződés értelmében.

Annak érdekében pedig mindent elkövetünk, hogy a mátraházi intézmény dolgozói ne maradjanak állás nélkül. Többeknek közülük azokban az intézményekben ajánlunk fel munkalehetőséget, amelyekbe a mátraházi idősotthon lakói költöznek - fűzte hozzá Horváth László.

Forrás: Heol

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.

Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.

Forrás: Egriszín

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

Az elszaporodott szőlőoszlop-, karó- és tőkelopások miatt Eger Város Hegyközsége a továbbiakban is mindent elkövet annak érdekében, hogy elejét vegye a jelentős károkozással járó tevékenységnek. Tarsoly József városi hegybírótól megtudtuk, hogy megerősített fegyveres őrzéssel is biztosítják a szőlőtulajdonosok törvény által szavatolt jogát. A hegyközség irányítója ezért kér mindenkit, hogy a szőlő magánterületeken és az oda vezető külterületi utakon indokolatlanul ne tartózkodjanak, mivel ennek a magatartásnak akár komoly büntetőjogi következményei is lehetnek az érintettekre nézve.

Forrás: Heol

A Bükk Egertől északra fekvő településein többször láttak már farkast az utóbbi hónapokban. A ragadozó most a megyeszékhelyen is felbukkant.

Több, Eger felnémeti városrészében élő lakó is farkast látott tegnap este fél hat körül. Mint korábban arról már hírt adtunk, a Bükkben több ragadozó is felbukkant az elmúlt hetekben.

- Számos hívás érkezett hozzám is, az Egri úton lakók közül többen is azzal kerestek meg, hogy egy farkas kószál a családi házak között. Azt is mondták, hogy az egyik lábára sántít az állat - tudtuk meg Botka Tímeától, az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökétől. - Kérdeztem a bejelentőktől, hogy elképzelhető-e, hogy esetleg valamilyen keverék kutyáról van szó, de azt mondták, tisztán látták az állatot, biztosak benne, hogy farkasról van szó. A jelzéseket továbbítottam a Bükki Nemzeti Parknak.

A Bükki Nemzeti Parkhoz is számos észlelést érkezett a felnémetiektől. Természetvédelmi őreik azonnal útra keltek, ugyanakkor a rendőrséget is értesítették.
- A farkas egyedül volt, bejött a településre, átment úton is, végül a patak irányába távozott. Éjszaka is követtük a nyomait, s most is keressük. Lábnyomokat például találtunk, de magát az állatot nem sikerült megpillantani. Úgy tudjuk, a mellső lábán van valamilyen sérülése - magyarázta Gombkötő Péter, a nemzeti park zoológusa.

Gergely Gabriella r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese is megerősítette, hogy a rendőrséget is értesítették a farkas jelenlétéről, ám mivel az állat magától elhagyta a települést, rendőri intézkedésre nem került sor.

Forrás: Heol