Keresés: „sí” (1889 találat)

Párton kívüli függetlenként folytatja közéleti munkáját Császár Zoltán önkormányzati képviselő. Az elmondása szerint Heves megyén végigsöprő Fideszes belháború és feloszlatás ellenére, továbbra is a városért kíván dolgozni, és függetlenként indul a 2010-es helyhatósági választásokon, jelentette be ma délelőtti tájékoztatóján.

Az ízig vérig Fideszes Császár Zoltán, immár független képviselőjelöltként Eger 1. sz. választókörzetének szívében tájékoztatta a médiát arról, hogy annyi munka és áldozat után nem adja át a helyét megméretés nélkül. Ennek okáról így nyilatkozott:
„A Fidesz döntése az oka. Tizenkét éves Becsületes munka és három ciklus megnyerése után, a Fidesz indok és fellebbezés lehetősége nélkül kiértesített minden tagot, aki a feloszlatás után újból kérte a tagfelvételét, hogy sajnálatos módon nem fogadja el a jelentkezését.
Úgy gondolom, én nem ezt érdemlem. De kétségbe nem esek, pártonkívüliként, függetlenként fogok indulni a jövőben. Úgy gondolom, hogy a becsületes munka, a közért való tenniakarás és az emberszeretet nem kötődik párthoz.
Császár szerint a döntés mögött a mindenkit megszédítő nagy lehetőség áll. Sok a jelentkező a könnyen megszerezhető helyekre. Bizonyos háttéralkuk, egyeztetések eredménye az, hogy olyan képviselők, tanácsnokok, akik még ma is aktívak, nem jutnak lehetőséghez a jövőben.
„Teljes mértékben igazságtalannak érzem a helyzetet, meg vagyok döbbenve. Én a Fideszt szerettem, én nem ebbe a pártba léptem be. Úgy látszik, az értékrendek már nem azok, amik voltak.” – nyilatkozta a képviselő, aki antidemokratikusnak és nem polgári értékrendet képviselőnek nevezte az elutasítást, amiért szerinte Demeter Ervin választókerületi elnöké a felelősség. Az újjászervezésben a tagfelvételnél, az országos választmány által véleményezéssel megbízott Demeter Ervin áldozata Császár Zoltán, aki szerint feltűnő egy becsületes képviselő félreállítása. Demeter semmilyen indoklást nem fogalmazott meg Császár Zoltán számára, aki leveleket küldött a párt vezetőinek, de onnan sem méltatták válaszra.
„A 2005 és 2009 között „titkos fegyverként” Egerbe küldött Demeter Ervin béketeremtő, integráló szerepe csődöt mondott.”- fogalmazott Császár aki nem érti, hogy miért nem Demetert hívták vissza. Szerinte a belháború és feloszlatás nem Egerből indult, és nem is itt ér véget, egész Heves megyén végigsöpör, aminek méltatlan módon sok tisztességes ember esik áldozatul. Ő maga azt vallja, hogy a Fidesz belső ügyei nem tartoznak rá, megélhetési politikusokat és azok családtagjait látja feltűnni a színen. A körzet adottságai és állapota, a Szépasszony-völgy kecsegtető üzleti lehetőségei nagy csábítást jelentenek más jelöltek számára. Ehhez ahogy ő fogalmaz, meg kell szabadulni tőle.

Császár Zoltán bírálta Habis László munkáját a tegnapi sajtótájékoztatója kapcsán, melyen elhangzott, hogy a polgármester számára összeegyeztethető a városvezetői és országgyűlési képviselői munka, valamint a bizottsági alelnöki és frakcióvezető-helyettesi poszt. Császár szerint korábban éppen ők fogalmaztak meg emiatt kritikát Nagy Imrével kapcsolatban, most nem érti miért vállalható ugyanez a korábban bírált magatartás. Az elmúlt négy évben a lakossággal nem volt elég szoros a kapcsolat, az egyetlen alpolgármester sem képes mindig a polgárok érdekeit érvényesíteni. „Borból és boros rendezvényből nagyon sok van, munkahelyből viszont kevés” – idézte a lakossági észrevételt. Császár szerint elsődlegesen fontos lenne a munkahelyteremtés, az elszivárgó fiatalok itt tartása. Szerinte az 1+1-es felállású városvezetést a szakirodák munkája is megsínyli. Hatékony intézkedés híján sok ügy több hónapos, éves halasztásra van ítélve.
Császár, aki Habis László kampányában aktívan részt vett, sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a polgármester nem állt ki mellette.
Császár Zoltán 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kíván más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízik a sikerben, véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát.

Forrás: Egriszín

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

Eddigi parlamenti munkájáról, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság alelnökeként és KDNP frakcióvezető-helyettesként végzett tevékenységéről adott tájékoztatást Habis László, Eger országgyűlési képviselője ma délelőtt, képviselői irodájában.

Heves megye 1. sz. választókörzetének képviselője Eger, Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvaskő települések érdekében kíván a továbbiakban is tevékenykedni. Habis László tájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt időszakban egy felszólalása volt a parlamentben, egy módosító indítvány kötődik a nevéhez a helyi adózási rend módosításával kapcsolatban és két alkalommal szerepelt a Parlamenti napló műsorában.
Parlamenti felszólalásában az önkormányzati törvény módosításával a KDNP álláspontját fejtette ki, amely szerint kívülről is lehet alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt választani. A helyi adózással összefüggő módosító indítvány a legfontosabb saját bevételek közvetlen, (nem az APEH általi) beszedésére vonatkozik. Nem adótechnikai kérdésről van szó, hangsúlyozta Habis, hanem a helyi gazdaság szereplőivel való együttműködés fontosságáról, amely lehetővé teszi az önkormányzati gazdálkodás tervezhetőségét.
Képviselő számára legizgalmasabb vitát az Önkormányzati Bizottságban a Közbeszerzési törvénynek, a kis- és középvállalkozások helyzetét segítő rendkívül terjedelmes változtatása.

Habis László kitért a város érdekében fojtatott lobbi-tevékenységére, amely kapcsán elmondta, hogy a Deák Ferenc út felújításával kapcsolatos támogatási szerződést még nem tudták megkötni, mert az Észak Magyarországi Fejlesztési Ügynökség a NORDA ragaszkodott az út tulajdonrendezéséhez.
A mindezidáig állami tulajdonban lévő út városi tulajdonba kerülésének procedúrája hosszú hónapok óta folyik, eredmény nélkül, számolt be a polgármester. A város a saját felelősségére kezdte el a beruházást, nem akarnak belecsúszni a téli időszakba.
Miután az illetékes állami szervek vonakodtak a végleges szerződés megkötésétől, az egri születésű Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára személyes segítségével sikerült a tulajdonba adásról szóló szerződést megkötni. Ez azt jelenti, hogy a város 29,4 hektárnyi, 118, 7 millió forint értékű területtel gazdagodott. Remélhetőleg ezzel minden akadály elhárult a támogatási szerződés megkötésének útjából.

A KDNP frakcióvezető-helyettesként tevékenykedő képviselő a sajtó kérdésére elmondta, hogy erről egyeztetett a Fidesz illetékeseivel, s úgy érzi, hogy egy érseki székhelyű városban, ahol az egyházak jelentős szerepet töltenek be az oktatás, kultúra területén, szerencsés, ha a megválasztott képviselő a KDNP soraiban politizál.
Habis László feszített munkájáról is nyilatkozott. Kijelentette, hogy a parlamentben igyekszik a lényegre koncentrálni, eddig minden szavazáson részt vett. Igyekszik egyensúlyt tartani a polgármesteri és a képviselői munka között, és igyekszik a kettő közötti kölcsönhatást kihasználni az egri projektek és a térséget érintő ügyek érdekében.

Habis László arra a kérdésre, hogy polgármesterként egyet ért-e az ellenzék által élesen bírált, Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattal, így válaszolt:
„Igen, azt gondolom, hogy fontos a ebben a gazdaságilag nehéz helyzetben erősíteni a nemzet egységét. Hittel és optimizmussal kell tekintenünk a jövőbe, és remélem, hogy ez a nyilatkozat ezt megalapozza, amellett, hogy a gondolatvilága némiképp előfutára lehet az új alkotmánynak. A napokban döntött a parlament arról, hogy milyen személyi összetételű alkotmány előkészítő bizottság működik majd. Sok kiváló ember tevékenykedik valamennyi frakció képviseletében. Remélem, hogy egy új alkotmány a magyar jogrend fejlődésében jelentős mérföldkő lesz.”

Hogy a korábban banki vezetőként dolgozó képviselő üzleti filozófiájával mennyire ellentétes a nemrég megszavazott bankadó, arra így reagált:
„Ez nyilvánvalóan egyfajta kényszer szülte megoldás, mint ahogy a kormány átmenetinek is szánja. Tudomásul kell venni, hogy az állami költségvetés olyan állapotban van, amilyenben.
Hogy példát mondjak: az önkormányzati szektor egésze nehéz helyzetben van, hiszen nem csukhatják be az iskoláikat, nem szüntethetik meg a városüzemeltetési feladatokat, miközben a saját bevételeik és az állami támogatások drasztikusan csökkentek. Nos egy ilyen, mondhatni válsághelyzetben rendkívüli megoldásra van szükség. Bízom abban, hogy az összes vita ellenére ez egy kezelhető megoldás lesz, és biztosítja majd azt, hogy az államháztartási hiány ne nőjön, mert ehhez is fontos érdekek fűződnek.”

A polgármesteri és országgyűlési képviselői feladatok terhét egyaránt magára vállaló Habis László helyettesítésekkel megoldhatónak látja a más pártok számára összeegyeztethetetlen funkciókat, mindkét területen igyekszik a legfontosabb teendőkre koncentrálni, és kellő harmonizációval eleget tenni e kihívásoknak:
„Én nagyon szeretném ha a választók bizalmából az elkövetkező négy évben is Eger polgármestere lehetnék, elsősorban azért, mert számos komoly fejlesztést a város stratégiai kérdéseiben változtatásokat készítettünk elő
Nyolc évig voltam alpolgármester, azt mondhatom, hogy a második ciklusban sokszorosan több eredményt tudtam felmutatni. Most is ilyen érzés van bennem, és bízom abban, hogy a választók bizalmát elnyerem.”

Forrás: Egriszín

Pintér Istvánt, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság észak-magyarországi regionális igazgatóját nevezték ki az NFH élére - jelentette be Bencsik János államtitkár hétfőn.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter felmentette Wittich Tamást, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatóját hétfőn, helyére Pintér Istvánt, az NFH észak-magyarországi regionális igazgatóját nevezte ki 2010. július 12-iki hatállyal - jelentette be Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdasági államtitkára.

A kinevezési ünnepségen Bencsik János hangsúlyozta: szakmai ismerettel és gyakorlattal rendelkező szakembert nevezte ki a főigazgatói posztra, akinek feladata az ügyfélközpontú, vállalkozóbarát szemlélet kialakítása a fogyasztóvédelemben.

Pintér István kérdésünkre elmondta: Heves megye nagyon jó szakmai alapot adott a munkájának.  - Itt születtek az ötletek, ide kötnek a gyökereim. Borsod és Nógrád megyével mi kezdeményeztük a regionális határmenti együttműködést Besztercebányával és Kassával. Innen indítottuk el a másoddiplomás szakemberképzést, amelynek már az OKJ-s változatát is akkreditáltattuk. Természetesen célom a mesterszintű képzés megvalósítása is, amelynek Heves megye és Eger lehetne az egyik központja.

Az új főigazgató hozzátette: új szemléletet kívánnak bevezetni a fogyasztóvédelemben, hátat fordítanak a "kommandóknak". Fogyasztó- és vállalkozóbarát rendszerben gondolkodnak, pozitív listákban és a vállalkozók akkreditált képzésében.

Forrás: Heol

Öt ország fiatal képzőművészeinek tárlata nyílt meg ma délután, a Forrás Galériában. Az V. Kárpát Gyermek és Ifjúsági Grafikai Biennále öt éves történetének válogatott kiállítását Homa János Eger MJV Kulturális Bizottságának elnöke nyitotta meg.

A tíz évvel ezelőtt, öt országban indított Kárpát Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennálé idei anyagából januárban rendeztek kiállítást a Forrásban, amelyen a díjazottak között egriekkel is találkozhattunk: Suha Géza, Madaras Márton, Hlavák Éva, Bécsi Terézia és a legifjabb Juhász Dávid műveit is láthatta a közönség. A lengyel, ukrán, szlovák és magyar csoportot először egészítette ki a romániai Nagyvárad közössége a tehetséggondozó programban.
A hagyományok szerint minden ország száz alkotással nevezhet, ebből választotta ki a zsűri a legjobbakat.

A Biennálé alapötlete a przemysli Kulturális Központban fogant meg. A jövőbe mutató gondolat szándékával, szlovák partnerükkel indították útjára a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító pályázatot.
A kezdeményezők hamar partnerre találtak Egerben, a Bartakovics Béla Művelődési Központban, s az intézmény bevonta erdélyi partnerét a Hargita Megyei Kulturális Központot. A przemysliek a határon átlépve az ukrajnai Lvov részvételének elérésével tették teljessé a kört, így mára a grafikai biennálé, a Kárpát koszorúra fonódott öt ország e régió legjelentősebb tehetséggondozó vizuális programjává fejlődött.
A művészeti program célkitűzéseivel egyenrangú a biennálé másik alapgondolata, hogy a személyes kapcsolatok megteremtésével erősítse a jövő generációban a kölcsönös kíváncsiságot és tiszteletet egymás értékei iránt.

A grafika alkalmas a sajátos gyermeki látásmód a tér és idő viszonyának eredeti formában való feltárására. A rajzoló gyerek reményteljes ártatlansága tartja bennünk azt az optimizmust, amire óriási szüksége van minden embernek. A képeken rácsodálkozhatunk erre a különös, mindenkiben ott rejtőző világra, amelynek sajátja a jót, a rosszat, a belső szépséget és rútságot felismerő képesség.
A sötétet felismerve a gonoszt eltaszítja magától, ez a világlátás teljesül ki az érdek nélküli, a lélek ápolását szolgáló, segítő alkotófolyamatban. A biennále alkotásait bemutató kiállításon, ahol öt nemzet fiai gazdag és általános érvényű, sőt filozófiai mélységű üzenetei sorakoznak, ez a szellem látható. A grafikák beszélnek arról, hogyan látnak és láttatnak, gyermekeink, fiataljaink a 21. század elején.

Forrás: Egriszín

Véget ért a nyár legjelentősebb boros rendezvénye Egerben, a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe szent Donát Napján” elnevezésű rendezvénysorozat. A vasárnapi programban díjazták a legjobb étel és italkínálatot, és kihirdették az Egri Fehér Cuvée névpályázatának győzteseit.

A vasárnap délutáni forgatagban adták át az ünnep legjobb étel-Bikavér párosításnak járó díjat, ami a borbarát hölgyek választása szerint Csutorás Ferenc 2007-es Nagyapa borát, illetve a Senator Ház által kínált mangalica oldalas ételkülönlegességét illette.

Az „Egri Csillag” nevet kapta az Egri Bikavér fehér párjaként létrehozott Egri Fehér Cuvée. A névpályázaton márkanevet kerestek a legalább 4 szőlőfajta borának házasításával készült terméknek, amelynek felét Kárpát-medencei fajták adják (pl. olaszrizling, hárslevelű, leányka, királyleányka, zenit, zengő), a másik felét pedig a borvidéken található összes fajta. Nagyon fontos kikötés, hogy a muskotályos fajták aránya nem haladhatja meg a 30%-ot (pl. cserszegi fűszeres, zefir, Irsai Olivér, tramini, ottonel muskotály).
Az „Egri Csillag” nevet 17-en küldték be, akik közül az elsőként beküldőt illette az első díj, amit Szabó Gergő kapott. Ő 300 palack egri bort nyert.
3149 ötletből végzett a második az „Egri Szépasszony”, a harmadik az „Egri Királylány” lett.

Forrás: Egriszín

A fogyasztóvédelmi hatóság idén is kiemelt figyelmet fordít a vízparti nyaralóhelyek, strandok, különböző vendéglátó-egységek, kulturális események, fesztiválok ellenőrzésére a nyári idegenforgalmi főszezonban.

Régiónkban június végén kezdődtek a nyári ellenőrzések, melyek fő célja a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme, a fogyasztók megkárosításához, megtévesztéséhez vezető szabálytalanságok felderítése és szankcionálása. Nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalkorúak védelme érdekében az alkohol-, illetve a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó törvényi tilalom, valamint az e termékek reklámozásával kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésére.

Fontos elvárás, hogy a fogyasztók korrekt és pontos információkat kapjanak egy vásárlással vagy szolgáltatással kapcsolatban, pénzükért azt kapják, ami akár a szolgáltató előzetes ígérete, akár a jogszabályi rendelkezések alapján elvárható. A félrevezető, megtévesztő vagy egyéb módon tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kiszűrése nem csupán a fogyasztók, hanem a jogszabályokat – ezen keresztül a fogyasztói érdekeket – szem előtt tartó tisztességes vállalkozásoknak érdekeit is védi.

Forrás: Egriszín

Az Ethnofil zenekar koncertjével kezdetét vette a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján” elnevezésû borgasztronómiai fesztivál ma délután, a Dobó téren. Eger város zászlósborának ünnepén Tarsoly József  hegybíró köszöntötte a megjelenteket, majd elismerték a borászat területén tevékenykedők kimagasló teljesítményeket.

Nézze meg videónkat!

Az egri borvidék legjelentősebb boros rendezvénye az Egri Bikavér Ünnepe, melyet idén már 14. alkalommal rendeznek meg Eger főterén, a Dobó téren. A pavilonokban több mint 30 borászat borait ismerhetik meg a látogatók, és minden borászat valamelyik étteremmel karöltve mutatja be termékeit. Az éttermek a borokhoz illő finomságokat kínálják az ide látogatóknak. A rendezvényt díjátadások, és kulturális programok szinesítik.

Az Egerben hagyománynak számító Bikavér Ünnep egy hangulat, egy életérzés, melyet csak a helyszínen lehet átélni és megélni. az egri nyár elképzelhetetlen nélküle– fogalmazta meg beszédében Tarsoly József  hegybíró.

A jó bornak igenis kell a cégér, kell a hírverés, jelentette ki köszöntőjében Dr. Schmitt Pál a rendezvény fővédnöke. „Nincs magyar ember, akárhová vitte föl isten a dolgát, aki egy egri meghívásnak ellent tudna állni. Minden gyereknek és felnőttnek úgy kell gondolnia Egerre, mint a kultúra, az oktatás, a vallás, a művészetek, a hősiesség és a történelem városára.” -  foglalta össze gondolatait az egri bor tavaly megválasztott nagykövete, aki azt is elárulta, hogy valahányszor Egerbe érkezik meglátogatja az egyedülálló Sportmúzeumot,. A mostani alkalommal egy Vancouverből származó olimpiai fáklyát adott át Székely Ferencnek, a Sportmúzeum igazgatójának.
Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján a nyári időszak és a „Bor Éve” programsorozat egyik legfontosabb eseménye, hangsúlyozta Habis László polgármester aki arról is beszédében méltatta az egri borászok mindennapi munkáját és sikereit. A városnak és minden egrinek fontos a siker, amelyhez ez a rendezvény is hozzájárul, tette hozzá a polgármester.

Az Egri Bikavér Ünnepén a szakma jeles képviselőinek munkáját ismeri el a város. Az ünnepi köszöntők után elismeréseket díjakat adtak át négy kategóriában.

Forrás: Egriszín

program:

Július 10. szombat

16.00 – 24.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér –30 Egri étel

16.00 – A Kovács Linda Quartett jazz koncertje

18.00 – Az EU Borlovagrend Egri Bikavér Legátus Ünnepsége

19.00 – A Gajdos együttes koncertje

21.00 – Herczeg Flóra koncertje

Július 11. vasárnap

Szent Donát Ünnepség

14.30 – Szt. Donát szobránál a Donát dűlőben

Könyörgés a jó termésért Szt. Donát közbenjárására

Az Egri Csillagok és a Dobó Katica népdalkör műsora

16.00 - 22.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér – 30 egri étel

16.30 - Az Egri Csillagok népdalkör és az Agria cigányzenekar műsora

18.00 – Borünnepünk legjobb ételének – Bikavérének kihirdetése, díjátadás

Az Egri Fehér Cuvée bor névpályázatának eredményhirdetése

A Belvárosi Kereskedők Egyesülete által kiírt kirakatverseny eredményhirdetése

19.00 – A Jazz Steps együttes műsora

Az Eszterházy Károly Főiskolán már sikert aratott a "Tájaink és kincseink" címet viselő különleges, interaktív természetfotó-kiállítás, amely a Dél-Bükk és a Borsodi Mezőség tájait, élővilágát mutatja be az érdeklődőknek.

Július 17-étől Noszvajon, a Magtár Borozóban (Szomolyai út 2/a) lesz megtekinthető a tárlat, amelyet eddig több mint 11.000 ember látott az eddigi 16 helyszínen.

A kiállítás megnyitójára július 17-én 15 órakor kerül sor a borozóban, amely rendkívűl hangulatos helyszínt biztosít a különleges tárlatnak.

A kiállítást július 17-től július 30-ig látogatható (keddi,szerdai, csütörtöki és vasárnapi napokon 14-18 óráig, pénteki és szombati napokon 14-21 óráig)



A kiállítás egyik különlegessége, hogy olyan fotókat is láthatnak az érdeklődők, amelyeket egy hagyományos természetfotó-kiállításon nem lehet megtekinteni.A két szervező fél, a bükkábrányi székhelyű Eleven Televízió, és a bükkábrányi Jánosházi Sándor Könyvtár ugyanis az érintett területen tevékenykedő természetvédelmi őr, Kleszó András fotóiból készítette el a tárlatot, így ritka, különleges élőlényeket, élethelyzeteket is a látogató elé tárnak.

A kiállítás része még a televízió díjnyertes természetfilm-sorozatának három része, valamint egy olyan internetes, interaktív térkép, amelynek segítségével a virtuális földbolygón is megtekinthetők a képek. A kiállítás abban a tekintetben is rendhagyó, hogy a teljes képanyag elérhető az interneten is a következő címen: www.panoramio.com/user/3074466

Itt többet is megtudhatnak a kiállításról, továbbá ajánljuk figyelmükbe az Eleven Televízió honlapját (www.eleven.bvmedia.hu), ahol a filmeket is megtekinthetik.

A hagyomány és az értékek mai művészek által készített tárgyai láthatók a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás észak-magyarországi régiós bemutatóján, amely tegnap délután nyílt meg az egri Gótikus palotájában. A ma is élő tradíciót megjelenítő tárlaton 111 alkotó 467 munkáját tekintheti meg a közönség.

A hagyományos népi kultúrát mai kézzel megfogalmazó és feldolgozó kiállítás méltó helyen mutatkozik be, hiszen a Dobó István Vármúzeum törekszik mind a hagyománnyá vált mind az élő népművészet bemutatása, hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntőjében.
A szakértő zsűri közel ezer beérkezett tárgyból választotta ki azt a 467-et, amit egy kiállítás formájában tárnak a nagyközönség elé. A 111 alkotó által készített munkák, a tárgyalkotó népművészet és népi kismesterségek olyan ágaiban mutatkoznak meg, mint a történeti és paraszti hímzés, a csipke, a kékfestő viselet, a népi ékszer, a szőttes, a nemez, a faművesség, a csont- és szarufaragás, a kovácsmesterség, a fazekasság, a bőrművesség, a szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, a mézeskalács-, a hímes tojás-  és a gyermekjáték késztés.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.

Agócs Gergely néprajzkutató megnyitóbeszédében kitért arra, hogy a hagyomány által hordozott, identitásunkat és valamilyenségünket bemutató minden érték fontos, a fogyasztói társadalom akármilyenséget sugalló termékeivel szemben. Az identitást erősítő népi kultúra, a tárgyakon keresztül fejeződik ki, aminek szép példája ez a kiállítás.

A magas színvonalú, gazdag és változatos anyag, a népi díszítőművészet különböző területeiről 23 szakágban mutatja be a régióban található alkotók tevékenységét, rávilágítva az elődök munkásságára, gondolkodásmódjára.
Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit, az egri múzeum néprajzkutatója tárlatvezetés keretében mutatta be részletesen a gyűjteményt, amelyben két irányzatot figyelhet meg a látogató. A tradícionális népművészeti örökséget iparművészeti és egyéni, szövetkezeti és amatőr formában tovább vivő alkotók egyrészt a tradíciók mentén haladva azt hűen igyekeznek visszaadni, másrészt a mai környezethez és életformához alkalmazkodva fogalmazzák át a hagyományt. Ez az utóbbi tendencia is mutatja, hogy a hagyományos művészet is képes fejlődni, új elemeket befogadva őrzi az értékeket.

Forrás: Egriszín

obj=document.getElementById('bCont2707_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_4');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}