Keresés: „építés” (221 találat)

Erőteljes, kiélezett csata folyik a pártok között, amibe az Együtt Fejlődő Városunkért Egyesület nem kíván belekeveredni - mondta Bányász Róbert a szervezet polgármester-jelöltje.

Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület (EFV) egri polgármesterjelöltje, Bányász Róbert úgy látja, másoknál is megjelentek az általuk már korábban vázolt elképzelések a megyeszékhely jövőjéről, ugyanakkor számukra az elsődleges továbbra is az, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni és tartani a város lakóival. A szervezet szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott: erőteljes, kiélezett csata folyik a pártok között, ebbe az EFV nem kíván belekeveredni.

Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület (EFV) egri polgármesterjelöltje, Bányász Róbert úgy látja, másoknál is megjelentek az általuk már korábban vázolt elképzelések a megyeszékhely jövőjéről, ugyanakkor számukra az elsődleges továbbra is az, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni és tartani a város lakóival. A szervezet szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott: erőteljes, kiélezett csata folyik a pártok között, ebbe az EFV nem kíván belekeveredni.

Dr. Ites István képviselőjelölt nézete szerint van esély arra, hogy meg lehet találni valamilyen közös hangot, szintézist. Az egriek elvárásait az egyesület kérdőíveken méri fel, s az eredményeket majd fel is kívánják használni. A szintén jelölt Deák Boldizsár terveik között említette a helyiek számára a parkolás – időhöz kötött – ingyenessé tételét, két kisebb buszterminál létesítését a Nagylaposon, illetve az Ipari Parknál, s az áthidalhatatlan érdekellentétek miatt megépíthetetlennek tűnő keleti elkerülő út helyett osztrák példára alagút építését.

Forrás: Heol

A Lehet Más a Politika egri képviselőjelöltjei ma délelőtt bemutatták a párt Eger közlekedésének fejlesztéséről szóló elképzelését, amelynek egyik legfontosabb eleme az észak-déli irányú közlekedés lehetőségeinek bővítése.

A 25-ös úton, a város fő észak–déli közlekedési tengelyén fontosnak tartanának egy hatékonyabb forgalomirányítási rendszer kialakítását, a közlekedési lámpák elhelyezésnek újragondolásával, ideális zöld hullám létrehozásával, vagy akár körforgalmak kialakításával.
Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője elmondta, hogy a jelenleg működő, autós észak–déli tengely mellett középtávon szeretnénk elérni, hogy a városon áthaladó vasútvonal is szervesen kapcsolódjon be a városi és város környéki közlekedés vérkeringésébe. Egyrészt új megállóhelyek létesítésével, másrészt közvetlen Füzesabony– Szilvásvárad járattal, amely ütemesen kapcsolódhatna a fő vasúti folyosó menetrendjéhez – emelte ki a listavezető. Hozzátette, hogy elképzelhetőnek tartják közvetlen Budapest–Eger–Szilvásvárad járat bevezetését, akár úgy is, hogy az érkezők közvetlenül a várnál szállhatnának ki.
Csarnó Ákos úgy véli, hogy a meglévő kerékpárútszakaszok már kirajzolnak egy, az Eger-patak mentén haladó, észak–déli gerincvonalat, amely vonalon a tervezett fejlesztéseket fel kellene gyorsítani, a hiányzó szakaszokat kiépíteni.
Bocsi Rita, az 1-es választókörzet LMP-s jelöltje hozzáfűzte elmondta, hogy fontosnak tartják a kerékpározás kultúrájának elterjesztését, a balesetmegelőző programok, akciók bevezetését az iskolákban, a kerékpáros-logikával történő fejlesztéseket Eger utcáinak felújításakor (pl. Arany János utca). Szeretnék elérni a járdák, padkák akadálymentesítését, hogy a babakocsit tolók, a kerekesszékesek és az idősek könnyebben tudjanak közlekedni a városban.
Szükségesnek tartanának egy, a teljes városra kiterjedő kerékpáros közlekedési koncepció kidolgozását, benne konkrétan megfogalmazott célokkal és kivitelezési határidőkkel. Csak indokolt esetekben ragaszkodnak önálló kerékpárutak kiépítéséhez, javasolják az egyszerűbb és olcsóbb felfestéseket, alternatív útvonalakat, egyéb forgalomtechnikai módszerek alkalmazását.
Mind a vasúti és általában a közösségi közlekedés, mind a kerékpáros közlekedés feltételeinek fejlesztését kiemelkedően fontos tekintik, mert így csökkenthető az utak zsúfoltsága, a lég- és zajszennyezettség, ezáltal pedig javulna az itt élők életminősége, egészségi állapota.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nem értenek egyet azoknak a mélygarázsoknak és parkolóházaknak a megépítésével, amelyeket a történelmi belvárosba terveznek, mivel ezek a parkolók a forgalmat a szűk utcákba vonzzák, ahol forgalomtorlódást okoznak. szerintük ezáltal növekszik a levegő szennyezettsége, nő a zaj és balesetveszély, rongálják a műemlékeket és zavarják a belváros nyugalmát.

Forrás: Egriszín

Az új kormány újrafogalmazza az állam és a történelmi egyházak közötti kapcsolatot és az együttműködések lehetőségét – hangsúlyozta ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László államtitkár a Városházán.

Szászfalvi László az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős államtitkár a Nemzeti Együttműködés jegyében a történelmi egyházakkal lévő bizalmi kapcsolat újjáépítését végzi. Ennek részeként Egerben találkozott Habis László polgármesterrel, Horváth Lászlóval, Fidesz-KDNP Heves megyei közgyűlési elnökjelölttel, továbbá felkeresi Ternyák Csaba egri érseket is.

Az államtitkár elmondta, a kormány nem kért türelmi időt, és a Kárpát-medence területén megkezdte a Nemzeti Konzultációt az egyházak képviselőivel. Kiemelte, hogy kormánya a magánérdek helyett a közjavat kívánja szolgálni, illetve az anarchia helyett a rend megteremtésén fáradozik. Szeretnék, ha Magyarországon a magyar emberek érdekei kerülhetnének végre előtérbe.

A nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán nyomatékosította, hogy látható már az a folyamat, amely a nemzeti együttműködés szándékát már tartalommal is megtölti. Szászfalvi László tájékoztatott arról is, hogy az új összetételű Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság a hároméves szünet után újra elkezdheti a munkáját. A bizottságtól – többek között – az egyházi törvény felülvizsgálatát várják és előrelépést a finanszírozások terén.

Az új kormány munkájának eredményeként említette az államtitkár, hogy nyolc év után először a zárszámadásban nem kipontozva jelent meg az egyházi intézmények normatív támogatásának az összege, hanem az egyházi szakértőkkel közösen kialakított álláspont szerint. Így az egyházi intézményekbe járó diákok, az egyházi intézményeket felkereső idős emberek, rászorultak sincsenek másodrendű állampolgárként kezelve. Említetést tett arról is, hogy az önkormányzat által egyházi szerv felé történő iskolaátadás terén is megszüntették a diszkriminációt, és így nem kell büntetőpénzt fizetni, ha az egyház és az önkormányzat összefog a kisiskolák megmentése érdekében. Szerinte ezek az intézkedések is mutatják, hogy a Parlamentben és az önkormányzatokban is csak a FIDESZ-KDNP az egyetlen cselekvőképes erő.

Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy Eger városának mind az intézmények, mind az épített örökség, mind az oktatási, kulturális, szociális kapcsolatok terén nagyon komoly kapcsolata van a történelmi egyházakkal, amely közös fejlesztési programokban és együttműködésekben is megjelenik.

Végül Horváth László, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési elnökjelöltje elmondta, hogy abban az esetben, ha a jövőben a pártszövetség vezetheti majd a megyét, akkor szeretnének élő kapcsolatot kialakítani a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel szociális és oktatási programokban. Külön kiemelte, hogy elképzeléseik szerint nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítására. Tájékoztatott arról is, hogy már elkészítettek egy programot, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy akár ezer munkahelyet teremtsenek a megváltozott munkaképességűek számára.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

A száz éve indult cementgyártás és az ott dolgozók tiszteletére avattak emléktáblát ma délelőtt, a nagy múltú gyár területén, Bélapátfalván. A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület által szervezett ünnepségen egykori dolgozók, vezetők, politikusok és a helyi polgármester jelenlétében a településért tevékenykedők munkáját emlékéremmel ismerték el.

Az évforduló alkalmából rendezett ünnepség az ózdi Tűzoltó Egyesület Fúvószenekarának műsorával kezdődött.

1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence azon a helyen, ahol ma délelőtt a száz éve kezdődött cementgyártás emléktábláját leleplezte a fél évszázados Bárdos Péter, a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.
Az emléktáblán a Molnár István Géza egri fotóművész által megörökített korabeli egykori cementgyár épületegyüttese látható.
Az ünnepségen átadták, a Bélapátfalva városért folytatott kiemelkedő tevékenységekért, az egyesület által alapított „Pro Urbe” emlékérmeket, melyet ezúttal áldozatos munkájáért Mező Ervin, a település Művelődési Házának egykori vezetője posztumusz kapott. Ezt a díjat vehette át Bognár Ignác ifafaragó is, akinek az általa készített emlékoszlopát az ünnepség következő részében leplezték le. A díszesen faragott oszlopon természet, a naptár, az evangélium és a csillagjegyek mellet a tudomány fejlődését ábrázolta az idős mester.
1910 szeptemberében gyártották az első adag cementet a Bélapátfalván, a Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó által alapított gyárban, amely 2002-ben végleg bezárta kapuit. A helyi cementipar, a közeli Bélkő hegy nagy mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyonára épült, ami kedvező lehetőséget teremtett a hosszú távú cementgyártás számára.
A cementgyár nagyon sokat jelentett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli emberek életében is. A gyár egykori működése, majd bezárása, mint ahogy az emléktábla avatás érzelmeket vált ki az itt élő emberekből:
„Tönkrement az életünk a cementgyár halálával. Miért kell ezt ünnepelni?” – hangoztatta egy indulatos bekiabáló az esemény végén.

Forrás: Egriszín

EU-s ifjúsági csereprogram keretében Egerbe érkezett, közel 50 fős diák-delegációt köszöntött Habis László polgármester ma délután, a Városházán. Az Arezzo-ból és Macon-ból egy hétre városunkba látogató diákok a „szegénység és kirekesztettség” témában konzultálnak a helyi középiskolásokkal.

Habis László köszöntőjében Egert, mint nagy történelmi örökséggel rendelkező várost mutatta be, amely híres boráról, termálvizéről és iskoláiról. Örömmel beszélt a testvérvárosi kapcsolatokról, kiemelve a francia testvérvárost Macont, ahonnan úgy, mint az olasz Arezzóból 20 diák érkezett a Fiatalok Lendületben program keretében Egerbe.
Az európai uniós program nemcsak a problémákról, hanem a megoldásokról is szól. Az egy hetes itt tartózkodás során a diákok ismerkedéssel, csapatépítéssel, a város nevezetességeinek megismerésével töltik idejüket.
A közös tanulmányi munka során a „szegénység és kirekesztettség” témában előadásokon vesznek részt, majd egy közös konzultáció keretében, egy játékos parlamenti ülésen vitatják meg tapasztalataikat.

Forrás: Egriszín

Könyvtártúra Eger nevezetes épületében és utazás a korok hullámain. Ezt ígéri programjaival a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Kulturális Örökség Napján, azaz ma.

Egész napos programmal várja az érdeklődőket a Bródy Sándor Könyvtár a Kulturális Örökség Napja alkalmából. „Könyvtártúra műemléki környezetben” címmel ma délután a Nagypréposti palotába, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár otthonába szerveztek sétát, amely során Kárpáti János és Kárpátiné Ézsiás Edit vezetésével a látogatók megismerkedhetnek Eger egyik legszebb, az 1770-es években épült, barokk műemléképületével és környezete történetével, a palota építészeti részleteivel, eredeti és mai funkciójával.
A délutáni programban szerepel még látogatás a Megyeháza épületében működő, eredeti tölgyfa berendezésével párját ritkító Közigazgatási Szakkönyvtárban és a Megyeháza dísztermében. 16 órára könyvbemutatóval és előadással várják az Egri Vár múltja és jelene iránt érdeklődőket. Kárpáti János, „Az egri püspökvár : az egri vár a 13-15. században a régészeti kutatások alapján” című könyvének bemutatóján arról lesz szó, hogy miről beszélnek a kövek, a romos falak maradványai, a napvilágra került leletek?
Hoór Kálmán,”Az egri vár fejlesztési tervei” című előadásából kiderül, hogy mely objektumok helyreállításával gazdagodik épített örökségünk e jeles emléke? A rendezvényen az érdeklődők számos képet és ábrát bemutató prezentáció kíséretében bepillantást nyerhetnek Eger egyik legvonzóbb műemlékegyüttese több évszázados változásaiba és a jelen rekonstrukciós terveibe.

Az Európa Tanács és az Európai Unió védnöksége alatt Európa minden országában megrendezik az épített örökség ünnepét szeptember hónapban, 2010-ben ez szeptember 18-19. Az idei 13. alkalommal megrendezett Kulturális örökség napjain az ország minden táján intézmények, kastélyok, népi műemlékek, várak, templomok mindenütt vezetéssel, programokkal várják a látogatókat.
A Kárpát-medence 270 településének több mint 700 épületében megrendezett esemény, az idei Felemelő évszázad programsorozathoz csatlakozva elsősorban a XIX. század örökségére koncentrál, de számos más jellegű helyszín és téma várja a látogatókat szombaton és vasárnap.

Forrás: Egriszín

Többek között a szervezet céljairól és az egriekért folytatott munkáról számolt be programismertetőjén Bányász Róbert, az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület polgármesterjelöltje tegnap délután. Az egyesület kampányában minden városrészben igyekszik eljuttatni a programot a választókhoz.

A csütörtök délutáni találkozón Bányász Róbert megjegyezte, hogy számukra a politikánál fontosabb dolgok is vannak, hiszen az embereket elsősorban nem a nagy látványberuházások, hanem a megélhetés, a munkalehetőség, az életkörülmények érdeklik. Ők ezzel kívánnak foglalkozni, s a kampányuk során a tájékoztatókon, már eddig is pozitív visszajelzésekkel találkoztak.
Programjukban az emberközpontúságra, a helyi aktualitásokra helyezik a hangsúlyt, kiemelt helyen szerepel a munkahelyteremtés feltételeinek megalapozása, a munkanélküliség csökkentése, a szociális háló megerősítése, a kismamák, nyugdíjasok, rokkantak felkarolása.
Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a város útjainak, járdáinak rendbetételére, a terek, parkolók, játszóterek felújítására és újak építésére.
A „Tiszta város, tiszta ügyek” szlogennel ismertetett programban szerepel a központi buszmegálló megfelelő helyre történő kihelyezése, kerékpárutak építése
és a Bárány uszoda felújítása.
A város beruházásait újragondolnák, ennek szellemében értékelik az Agora programot az Ifjúsági Ház hasznosítását és a Dobó tér rekonstrukcióját. Szeretnék elérni az Eger város hagyományait megőrző jelképek és szobrok helyén tartását, és a városi rendezvények áthelyezését a Dobó térről.
Az Egri lakosoknak számára ingyenes parkolást biztosítanának, a rászorulók részére a pedig ingyenessé tennék a szemétszállítást. A helyi adózás területén is lehetőség adódik további szempontok figyelembevétele és mérlegelése, mind az iparűzési adó, mind az idegenforgalmi, mind pedig a helyi kommunális adófizetési kötelezettségek tekintetében.
Az egyesület lehetőséget lát arra is, hogy a városi intézmények és városi szolgáltatók szolgáltatásait az egri polgárok kedvezményesen vehessék igénybe, például a strand, az uszoda, a vár, múzeumok látogatása. További programelem a kereskedelem, és az idegenforgalom fellendítése bezárt üzletek bérleti díjának csökkentésével.

Bányász Róbert aki három ciklusban volt a lakosság által megválasztott képviselő, az októberi önkormányzati választásokon a nemrégiben alakult Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület színeiben vállalja a megmérettetést, mint polgármester-jelölt.
Az egyesület, kampánya során programismertető rendezvényeken és kitelepüléseken találkozik a választókkal, ahol bemutatja programját. A jelöltek kíváncsiak a körzetek lakóinak véleményére is, kérdőíven várnak választ és véleményt, a lakosságot érintő kérdésekre. Többek között azt szeretnék megtudni, hogy az emberek mit tartanak a legnagyobb problémának lakóhelyükön, mit várnak el az önkormányzattól, a képviselőktől és milyen megoldási javaslataik vannak. A programismertetőket rendszeresen a különböző városrészeken tartják délután 17 órakor, így szeptember 22-én a Bartakovics Béla Közösségi Házban, 23-án Felnémeten az Általános Iskolában, 24-én a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, 27-én a Neumann János szakközépiskolában.

Az egyesület tagjai úgy látják, hogy egyfajta plakátháború bontakozott ki az egri utcákon. A nagy pártokénál nagyságrendekkel szerényebb összeget költenek reklámra a kampányban, ám azt tapasztalják, hogy anyagaikat letépik, átragasztják az agresszíven törtetők.
A város közterein elhelyezett felületeken jól látható a tolakodó mennyiség, bizonyos erők igen nagy összegeket költenek reklámra. A plakátháborúban is a kisebb szervezetek vannak nehéz helyzetben, hiszen sokak számára a méret és a mennyiség a fontos.

Forrás: Egriszín

Bemutatkoztak a Magyarok Szövetsége képviselőjelöltjei ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. Az elképzeléseiket tíz pontba gyűjtötték, amivel szeretnék a várost jobbá tenni.

Értékteremtést fogalmazott meg programjában a Magyarok Szövetsége, de ennek első lépése a meglévő értékek védelme – szögezte le ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos a 10. számú választókerület képviselőjelöltje. Utalt az Egervin történelmi, muzeális borkészletére melyet szerinte a felszámoló irreálisan alacsony áron kínál. Véleménye szerint az elmúlt húsz év az értékek eltékozlásáról szólt úgy Egerben, mint az egész országban. A megyeszékhely a bankok és a plázák városává vált, nyoma sincs a régi iparnak és a hagyományokhoz hű szőlő- és bortermesztésnek. Kiemelte, hogy mögöttük sem párt, sem gazdasági érdekcsoport nem áll, mégis sikerrel bonyolították le több alkalommal a Magyarok Vásárát, felállították Eger első rovásírásos üdvözlőkapuját és több mint 200 ezer látogatója volt az általuk szervezett Magyarok Országos Gyűlésének.

A Magyarok Szövetségének tíz választókerületben lesz képviselőjelöltje az önkormányzati választáson, közülük heten vettek részt a mai tájékoztatón. A jelöltek címszavakban határozták meg a legfontosabb célkitűzéseiket, melyek között szerepel többek között a közlekedés fejlesztése, akadálymentesítés, buszmegállók és járdák építése. A legproblémásabb útszakaszok között a Sas úti vasúti átjárót, a Sas út és a Kertész út kereszteződését említették. Mocsáry László a 4. választókerület képviselőjelöltje a Kertész úti hajléktalanszálló problematikájáról szólt. A lakók véleményére hagyatkozva úgy látja, hasznos lenne, ha munkaterápiával orvosolnák a gondot, vagyis olyan közmunkákat szerveznének, melyben a szálló lakói is aktívan részt vehetnek, esetleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozhatnának. Nagy Endre József az 5. választókerület képviselőjelöltje azt szeretné, ha nem csak intermodiális csomópont alakulna, hanem egész Eger egy intermodiális város lenne, ahol kerékpárral, gyalog, akár babakocsival is könnyedén lehet közlekedni. A felnémeti városrészt érintő kérdésekről Vallusné Farkas Andrea beszélt. A gondok közül a buszközlekedést és a gyermekelhelyezés nehézségeit emelte ki.

A Magyarok Szövetsége szolgálni szeretné a civil társadalmat, a várost, a nemzetet, olyan szolgálatot vállanak, amit az eddigi képviselők nem tettek – mondta Szűcs Lajos.

Forrás: Egriszín

Továbbra sem világosak a részletek a Felnémetre tervezett biomassza fűtőmű kapcsán a szocialisták szerint. Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő újabb kérdéseket vetett fel mai sajtótájékoztatóján a fűtőművet érintő témákban.

Jánosi Zoltán továbbra is kifogásolja, hogy sem a városi közgyűlés tagjai, sem a lakosok nem ismerik a beruházás részleteit tartalmazó szerződést. Szerinte a szerződés – vagy szerződések – megkötése előtt a városvezetésnek konzultálnia kellett volna a lakossággal is. Elmondta, hogy még júliusban kilenc kérdéssel fordult a városvezetés és az EVAT igazgatója felé, de a válaszban kevés információval és homályos részletekkel találkozott.
A szocialista képviselő visszautasította Habis László polgármester azon megjegyzéseit, miszerint a biomassza fűtőmű körüli viharkeltés csak a szocialisták kitervelt politikai támadása. Kiemelte, hogy mivel a szerződést júniusban írták alá, nem tudtak kifogásaikkal előbb élni. Úgy tudja, hogy a fűtőmű kérdésében még egy szakmai elemzés, egy költségbecslés vagy egy környezetvédelmi tanulmány sem született.

Több – eddig ismert – részletet is kényesnek nevezett Jánosi. Elmondása szerint nem lehet tudni még pontosan azt az útvonalat sem, amelyen a városon keresztül hordják majd a több tonnás teherautók a fűtőanyagot. Egyszer Malom utca – Malomárok utca bejövő és Malomárok utca – Olasz utca kimenő, másszor Rákóczi út – Olasz utca bejövő és Olasz utca - Cifrakapu utca kimenő útvonalról írnak. A szerződés kényes pontja, hogy a tervezett új fűtőműben az EVAT munkatársai végzik majd a munkát. A beruházáshoz szükséges bankhitelt, annak kamatait, a cég hasznát és az élő munkát is a lakosság fizeti meg, viszont a pénzt a cég viszi fel – vázolta fel a képviselő.

Említette azt is, hogy a fűtőművet távolabbra is lehetett volna tervezni, ugyanis számos egyéb példa mutatja, hogy már rendelkezésre állnak azok a technológiai megoldások, amelyek ezt lehetővé teszik. Jánosi zoltán felvetette azt is, hogy továbbra sem ismert, hogy milyen átvételi árakat rögzítettek a 15 évre szóló szerződésben, és hogy miért nem az önkormányzat teremtette elő pályázatok és némi önerő biztosítása útján a fűtőmű megépítéséhez a szükséges forrásokat.

Az ügy további pikantériájaként megemlített egy FIDESZ-es államtitkár hasonló beruházás kapcsán tett kijelentését. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy egy erőmű által tüzelőfa elégetésével előállított energia nem tekinthető zöldnek.

A későbbi viták elkerülése végett, megkérte a Felsőváros lakóit, hogy fotózzák le ingatlanjaikat belülről és kívülről is. Így abban az esetben, ha később a megnövekedett teherautó forgalomtól kár keletkezik az épületekben, igazolni tudják kéréseik megalapozottságát a biztosítók felé is.

Forrás: Egriszín