Keresés: „önkormányzat” (466 találat)

Nem az eredeti elgondolások szerint alakult, de szerencsésebb, ütemesebb és olcsóbb lesz a március 4-én életbe lépő új buszhálózat- jelentették be az Agria Volán és a város képviselői hétfő délelőtt a városházán.

A központi finanszírozás kedvezőtlen alakulásának következtében, ez nem az a menetrend, amit ígértünk- fogalmazott Rázsi Botond alpolgármester. 2011-ben Eger önkormányzata az Agria Volánnal együttműködve egy kutatást végzett a helyi buszos vonalhálózat megújítása érdekében. A győri egyetem szakértőinek segítségével több megújított menetrendváltozat is készült, melyet társadalmasítottak, összevetették a költségvetéssel, és végül a D változat mellet döntöttek.
Nagy munka áll mögöttünk. Elkészítettünk egy optimális és egy olcsó változatot, mely közül végül a költségtakarékosat vezetjük be- emelte ki Pintér Lajos az Agria Volán Zrt. személyszállítási üzletág vezetője.  Fontos volt, hogy a csúcsidei teljesítmények ne változzanak, hogy az utasok időben odaérjenek munkába és iskolába, de a kieső időkben járatcsökkenéseket, vonalrövidüléseket és összevonásokat kellett végeznünk. A mostani menetrend ütemesebb és jól megjegyezhető. Szintén odafigyeltünk arra, hogy a belvárosba ne torlódjanak a buszok. Egy új járat is bevezetésre kerül, a 17-es, ami a Vasútállomástól a Tesco megállóig közlekedik a Hajdúhegyen át a belváros kihagyásával.A mostani változtatásokkal 110 járat szűnik meg, mellyel éves szinten közel 80 millió Ft-ot takarít meg az Agria Volán, melyet nem kell az utasokra hárítani. A tervek között szerepel a buszmegállók felújítása, melyet pályázati forrásból kívánnak megvalósítani. A változásokkal kapcsolatban továbbra is várják az észrevételeket és készek a szükséges finomításokra.

Az új menetrend letölthető: itt

Forrás: Egriszín

A péntek délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzott vádakra egy közleményben reagált Dr. Sós Tamás, melyben visszautasítja az általa igaztalannak tartott politikai jellegű támadást.

Dr. Sós Tamás közleménye:

Úgy tűnik, nagy baj lehet, ha a FIDESZ szükségét érzi, hogy valamiről eltereljék a figyelmet azzal, hogy  két év után újra felmelegítik a Hospinvest Zrt. ügyét. Annak a befektetőnek a kálváriáját, amely tisztességes szándékkal, a megye lakosainak minőségi egészségügyi ellátása érdekében vállalta a Markhot Ferenc Kórház működtetését és fejlesztését. A Hospinvest a FIDESZ hatalmi önzésének esett áldozatul. A folyamatos és aljas vádaskodás miatt veszítette el tulajdonostársát és jutott csődhelyzetbe. Az akkori önkormányzati vezetés kényszerhelyzetben, a betegek érdekében cselekedett.
Vajon miért hirdetett a FIDESZ cirkuszi előadást a mai napra?
-    Talán a felduzzasztott kórházi dolgozói létszámtól való megszabadulást kívánják palástolni, arról a figyelmet elterelni, a mostani rágalmakkal.
-    Talán a múlt évről, hogy csődbe vitték a megyei önkormányzatot. A Heves Megyei Önkormányzat 24 milliárdos vagyonát elkótyavetyélték, negyedrésze adósságért.
-    Vagy talán nem tesznek eleget a megye vezetői, hogy a miskolci kórház ne kebelezze be az egri kórházat, az itteni szakmai területek jól legyenek pozícionálva az együttműködésben.

A leghatározottabban visszautasítom az újabb igaztalan politikai jellegű támadást! A jogászok egybehangzó állítása ma is, hogy jogszerű volt a szerződés megszüntetése. 2009 nyarán a közgyűlési határozatnak megfelelően felmondtuk a szerződést a Hospinvest Zrt-vel és bejelentettük a kártérítési és- kötbér igényünket. A bíróságon a felszámoló ezt a kötbér követelést nem tudta érvényesíteni. A betegek érdeke volt az első. Az egri Markhot Ferenc Kórház és a Hospinvest Zrt. közötti azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, a kórház ideiglenes bezárását is eredményezhette volna. Az akkor létrehozott Markhot Ferenc Nonprofit Kft-nek még nem voltak munkavállalói, a Hospinvest Zrt. állományában dolgozott mindenki. A zavartalan átmeneti időszak így volt biztosítható. Ha nem biztosítunk egy átmeneti időszakot, előfordulhatott volna a legrosszabb esetben az is, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni a 900 ágyas kórházból az ott lévő körülbelül 700 beteget. Ezt nem kívánhatta senki.  Súlyos beteg emberek tömeges mozgatása, beláthatatlan következményeket eredményezhet. Az emberi életnél pedig nincs drágább! Ezt tartottuk szem előtt. Ennek a megoldásnak köszönhető, a kórház visszavételénél a betegek nem vettek észre semmit. Az egri kórház adósságát „elvitte” a Hospinvest Zrt, ez körülbelül 500 millió forint volt. Ez a megoldás eredményezte azt, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak ennek a lépésnek köszönhetően az Országos Egészségügyi Pénztártól megkaptuk a kéthavi „csúsztatott” finanszírozást. Ez havonta kb. 500 millió forintot jelentett, és így maradhatott működésképes a kórház. Ma is ez a struktúra működik. Azt is ki kell számolni, hogy 700 ember ideiglenes költöztetése mekkora költséggel járt volna pluszban. Valamint azt is, milyen bevételkieséssel járt volna a más kórházakban történő ellátás. Az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság vezetőjének, Sveiczer Sándor Péter állításával ellentétben, semmilyen új információ nem látott napvilágot, amely 2010 nyara óta ne lenne ismert, nyilvános és publikus, és mivel a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert bizonyítás nélkül hamisan vádolt, bűncselekménnyel rágalmazott, ezért rágalmazás miatt büntetőfeljelentéssel kívánok élni az ügyben. A nevezettek korábbi megalapozatlan vádaskodások miatt bíróság előtt perben állnak, ezért az újabb vádaskodás motivációi elég egyértelműek, aljasak és átlátszók.

Dr. Sós Tamás

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert és az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke, Sveiczer Sándor február 17-én, pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Egerben, a Megyeházán.

Az eseményen Sveiczer Sándor bevezetésként elmondta, hogy a közgyűlés 2010 végén hívta életre az említett eseti bizottságot, amely 2011 januárjában kezdte meg munkáját. A grémium feladata az, hogy tárja fel, a múltban történtek-e visszaélések, mulasztások a megyei önkormányzat gazdálkodásában.

– A testület többször foglalkozott már a Hospinvesttel, de most egy rendkívüli jelentőségű, eddig fel nem tárt ügy részleteit kívánom ismertetni – emelte ki a bizottság elnöke. – A mai rendkívüli sajtótájékoztatón egy vélhetően több mint hétszáz millió forintos károkozás bizonyítékait hozzuk nyilvánosságra, valamint az álláspontunk alapján megtehető, precedensértékű jogi lépéseket ismertetjük. A rendelkezésünkre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt kell feltételeznünk, hogy Sós Tamás a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.

Sveiczer szavai szerint a Heves Megyei Önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában az akkori elnökét, Sós Tamást felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg.

Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. Vajon ezzel a lépéssel, mulasztással kinek akart kedvezni? A mulasztás miatt az önkormányzat később sem tudta érvényesíteni kötbérkövetelését. Az érvényesítés, azaz a teljes kötbérösszeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt.

– A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban feltételezhető – hangsúlyozta Sveiczer. – Ezért a vizsgálatot lefolytató eseti bizottság mai határozata alapján felkérem Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként. A bizonyítékokat, iratanyagokat, jegyzőkönyveket ezúton átadom a közgyűlés elnökének és a bizottság nevében kérem, hogy soron kívüli ülésen, mielőbb tegye meg a szükséges jogi lépéseket a felelősség feltárása érdekében, s a most átadott bizonyítékok alapján indítson kártérítési eljárást Sós Tamás ellen.

Az iratok átadását követően Szabó Róbert arról beszélt: maga is szeretné azt hinni, hogy másfél évvel az önkormányzati választások után már nem kell a múlttal, az előző vezetés ügyeivel foglalkozni. Kifejezetten sok a teendő a közgyűlés átalakuló feladatköre miatt. De egy dolgot nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.

– Mi nem maradhatunk némák akkor, amikor ilyen felháborító múltbéli eseményekkel kell szembesülnünk. A bizonyítékokra alapozva értékrendünk azt diktálja, hogy most kötelességeink vannak – fogalmazott a közgyűlés elnöke. – Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a szocialista vezetés 12 éve alatt mit tett a megyével, ezt mindannyian tudjuk. Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól. Ez az ügy arról szól, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával.

– Mivel Sós Tamás a közgyűlés határozatával ellentétesen cselekedett, ezért a felelősség kérdésében most nem bújhat a testület mögé, hiszen arra sem méltatta, hogy a határozatát végrehajtsa – folytatta Szabó Róbert. – Az imént hallottak alapján úgy tűnik, hogy az önkormányzat érdekei helyett egy magáncég, a Hospinvest érdekeit tartotta szem előtt. Azt kell feltételeznünk, hogy „suba alatt kupec lett a pásztor.” Hogy miért, ezt még nem tudjuk, de remélem, ez is ki fog derülni. Mi a Heves Megyei Közgyűlésben, a jog adta kereteken belül mindent meg fogunk tenni, hogy az elveszett 700 millió forint lehető legnagyobb része újra jogos helyére, a Heves megyei emberek szolgálatába kerüljön. Mielőbb megtesszük az első lépést, soron kívüli ülésen napirendre tűzzük a bizottság előterjesztését. Sós Tamásnak jogában áll majd ekkor zárt ülést kérni, ám közszereplőként illő lenne, ha lemondana erről a lehetőségről, hiszen a nyilvánosság, a részletek megismerése ebben az ügyben minden Heves megyei embert megillet. A sajtót folyamatosan tájékoztajuk a megtett jogi lépésekről.

Hatszáz millió forintos magánberuházásból épült az az egészségügyi intézmény, amely 11 ezer egri ellátását szolgálja majd a Balassi Bálint utcában. A Patakpart Egészségház építéséhez az önkormányzat biztosította a telket.

Habis László kiemelte: a beruházás nagy lépés a város életében, az egriek példaértékű és színvonalas környezetben vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Hozzátette: a jövőben azon dolgozik majd, hogy az Északi lakótelepen lévő négy orvosi rendelő felújítása legyen a következő lépés.

A csütörtöki átadón Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár is részt vett. Mint mondta: a magyar egészségügyet a kettősség jellemzi, az ágazat jelenleg mélyponton van. Hozzátette: komoly összefogással, egy-egy hasonló beruházással pozitív irányba változtathatunk a gazdasági válság következményein.

Az egészségházban öt házi- és egy gyermekorvosi rendelő, valamint egy gyógyszertár is helyet kapott, a betegek az alapellátáson kívül szakellátást is igénybe vehetnek majd, várhatóan márciustól.

Forrás: Egriszín

Bár megyénkben átlagosan csak 10-12 centiméter hó esett, a védelmi bizottságok intézkedései nem voltak hiábavalók.

Még pénteken éjszaka járókelők hívták fel a rendőrség és a szociális munkások figyelmét arra, hogy a rendkívüli hidegben Egerben az utcán egy hajléktalant láttak: őt a fagyhalál elől a mentők a hajléktalanszállóra vitték.

A szombat reggel kezdődő hóesés délelőtt már forgalmi dugót okozott Mezőkövesd és Andornaktálya között, ahol egy traktor fordult keresztbe az úton. A műszaki mentés közel két órán át tartott, a forgalmat elterelték Füzesabony felé.
Szombat délután a mátraderecskei önkormányzat dolgozói vették észre, hogy egy idős hölgy házának kéménye nem füstöl, a néni nem nyit ajtót. A helyi rendőrök segítségével behatoltak a lakásba, ahol az idős nénit a földön fekve találták. A mentők azonnal kórházba szállították.

A közútkezelő gépei folyamatosan tisztították megyénk útjait, minden út fokozott óvatossággal járható. Kérjük a közlekedők megértését, hiszen a sózás -8 oC fok alatt hatástalan, ezért jelenleg csak az érdesítés hatékony.

A településeken rendőrök, polgárőrök, önkéntes tűzoltók, szociális munkások járják az idős, egyedül élő emberek otthonait és ellenőrzik, hogy van-e fűtés, élelmiszer a rászorulóknál. Állandó készenlétben vannak a polgármesteri hivatalok munkatársai, a háziorvosok, a közüzemi szolgáltatók ügyeletesei. Megyénkben iskolai szünetet nem rendeltek el. Az óvintézkedések mindaddig fennmaradnak, amíg nem enyhül a -20 oC fokos éjszakai hideg.

Ha valaki bajba kerülne, az ismert segélyhívó számok – 104, 105, 107, 112 – bármelyikén kérhet segítséget.

A péntektől várható rendkívüli időjárási helyzetre készült fel a város vezetése, a közterület felügyelőkkel és a Városgondozás Eger Kft. munkatársaival.

Sós István alpolgármester kiemelte: rendkívüli intézkedéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy ne történjen tragédia. A Városgondozás teljes járműparkja ügyeletben áll, felkészülve a várható havazásra és szibériai hidegre. A közterület- felügyelők a rendőrséggel és a polgárőrséggel párhuzamosan járják a veszélyeztetett területeket. A háziorvosoktól és a családsegítőtől begyűjtik azok névsorát, akik egészségügyi állapotuk miatt fokozott ellenőrzésre szorulnak, hogy az idős, egyedülálló, nehéz anyagi helyzetben élő és magukról gondoskodni nem tudó emberek ne legyenek kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak.
Az alpolgármester arra kéri a szórakozóhelyek tulajdonosait, hogy a hétvégén 22 óra után már ne legyenek nyitva, nehogy valaki éjszaka a hidegben, ittas állapotban bajba kerüljön. Az iskolákban plakátok és szórólapok segítségével hívják fel a fiatalok figyelmét a hideg okozta veszélyre.

Meleg Tibor vezető közterület-felügyelő elmondta: a dűlőkben lakó embereket keresik fel és tájékoztatják a várható szélsőséges időjárásról és arról, hogy baj esetén hogyan tudnak segítséget kérni.
A Városgondozás részéről Ferenczi Tamás azt hangsúlyozta, hogy minden munkagépük szolgálatban lesz, 24 órás ügyeletet tartanak, és kérik a lakosokat, hogy parkoló autóikkal ne akadályozzák a szóró autók közlekedését. Felvették a kapcsolatot Juhász Attilával a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokával, hogy szükség esetén a „Börtön a városért” program keretében ők is segítsenek a járdák síkosság-mentesítésében.

A hajléktalanszállókra, a MÁV és VOLÁN pályaudvarokra várják a fedél nélkülieket és szükség esetén más önkormányzati ingatlant is be fognak üzemelni.

Segélyhívó számok: Polgármesteri Hivatal:36/523-758 A családsegítő ügyelet: 36/320-583 Városgondozás: 411-144

Forrás: Egriszín

1987. óta nem volt olyan időjárási helyzet, mint amire a hétvégén számítunk - mondta el Horváth László a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, aki az Országos Védelmi Bizottság ülésének napirendjéről adott tájékoztatót.
A várható nagy hidegre és a leeső hómennyiség nagyságára való tekintettel, összehangolt és jól megszervezett munkára kérte mind a közigazgatási, önkormányzati, karitatív, lakosság alapellátását biztosító szervek, szervezetek dolgozóit.
Az ápolásra szoruló idősekre, az egyedül élőkre, valamint a hajléktalanokra fokozott figyelmet fordítanak és kérik a lakosságot, hogy csak az időjárás jelentések folyamatos figyelése után induljanak útnak, de csak akkor, ha halaszthatatlan az utazás célja.

A már bajba jutottak az ismert segélyhívószámok hívásával kérhetnek segítséget. Fontosnak tartják, hogy csak megfelelő előkészületek és felszerelések segítségével üljenek autóba, ezek lehetnek a hólapát, elemlámpa, takaró, kellő mennyiségű üzemanyag, élelmiszer és inni való.
A településeken és városokban fokozott rendőri jelenlét várható az élet és vagyon védelem miatt. A helyi MÁV és Volán társaságok biztosítják, hogy várótermeik bárki előtt nyitva lehessenek.
A Közút kezelők megfelelő gépparkkal rendelkeznek és nem csak a megszabott útvonalakon közlekednek majd, extrém helyzetek azonnali megoldására is utasítást kaptak.
A TIGÁZ és a Vízmű az esetleges hibák, üzemzavarok elhárítására megduplázott számú szerelőkkel készülnek. Az Egererdő Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága terepjárók biztosításával teszik lehetővé a gyors és akadálytalan eljutást bármelyik együttműködő szervnek.
A polgármesterek szükség esetén, közösségi helyek megnyitásával a rászorulókat megfelelő körülmények között helyezik el, biztosítva az alapellátás feltételeit.
A Vöröskereszt karitatív módon hideg és meleg élelemmel látja el a hajléktalanokat és a rászorulókat, péntektől egészen keddig.
Mindezen szervek koordinálását segíti a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, akik folyamatos kapcsolatot tartanak fent a védelemben és megelőzésben dolgozó munkatársakkal.

Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezte ki a színház gazdasági helyzetének vizsgálatára a múlt heti közgyűlés képviselőtestülete.

Habis László elmondta, fontos, hogy a színház stabil állami támogatású konstrukcióba kerüljön, ezért most egy intenzív munka vette kezdetét, melyben intézkedési javaslatokat és produkciós költségeket várnak. Vannak ügyek, amikbe még mindig nem látnak tisztán és vannak nyitott kérdések a színházzal kapcsolatban, amikre nem akarnak utólag magyarázatot keresni.
Sós István alpolgármester javaslatára, Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezték ki, hogy segítsen megtalálni a legmegfelelőbb gazdasági formát a színház számára. A szakember feladata, hogy különböző változatokat dolgozzon ki és optimalizálja a költségeket, irányítsa és felülvizsgálja a feladatokat.

Forrás: Egriszín

Eger önkormányzata átalakítást és férőhelybővítést tervez a fenntartásában működő Idősek Berva-völgyi Otthonában.

A fejlesztést, és annak részeként egy 20 főt befogadó új szárny építését, és demens részleg kialakítását a város az „Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése” című pályázati program keretében tervezi.

A jelenleg is működő idősek ápoló-gondozó otthona 50 férőhelyes, ám jelen állapotában már csak 40 fő elhelyezésére alkalmas, igen szűkös körülmények között. A gondozottak életkorának előrehaladtával egyre több a szellemi leépülésben szenvedő, demenciával küszködő lakó. A számukra biztonságot nyújtó, elkülöníthető gondozási részleg egyelőre hiányzik az intézményből.

A korszerűsítést követően - terveink szerint - 40 fős egység marad a meglévő ingatlanban, és egy új épületszárny létrehozásával 20 férőhelyet alakítunk ki. Az ide kerülő lakók elhelyezésére nyolc egyágyas, és hat, két főt befogadó szobát alakítunk ki. Emellett közel 40 m2 alapterületű társalgó-foglalkoztató helyiséget is tartalmaz a terv, amely terem mobil fallal szükség esetén két részre választható.

A bővítés hasznos alapterülete összesen kb. 400 nettó m2. A pályázható összeg 180 millió Ft, és ehhez nem kell önerőt biztosítani. A korszerűsítésre 2012. február 13-ig nyújtható be a pályázat. Siker esetén - az építés költségei mellett - megközelítőleg 20 millió Ft összegű eszközbeszerzéssel javulnának az intézményben az elhelyezési, gondozási körülmények, s a későbbiekben legfeljebb kétágyas szobák állának minden lakó rendelkezésére.

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.