Keresés: „EU” (581 találat)

Ünnepségen köszönte meg Habis László polgármester a segítséget, az összefogást, a szavazatokat a 2013 Év Európai Fája, az egri platán mellett.

Az egri strandon található 250 éves platán lett az év európai fája szavazás nyertese 14205 szavazattal. A második helyezett lengyel fa 13898 szavazatot kapott.

A fáról és a versenyről itt láthatnak részleteket.

Megjelent a 41/2013 (II.12.) MVH közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Halászati Alapból (EHA) támogatott intézkedések 2013. évi monitoring adatszolgáltatás teljesítésének részletes szabályairól.

A közlemény teljes szövege az alábbi linkről elérhető: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk...

Felmerülő kérdéseikkel, technikai közreműködéssel kapcsolatban, kérem keressék az Eger Vidék Kincsei Egyesület munkaszervezetét.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

A székely lobogó a legrégebbi, identitásunkat őrző lobogó, amely 1601 óta ebben a formában él. Európában több olyan nép van, amelynek történelem során kialakult, évszázados hagyománya van, a zászló önazonosságuk egyértelmű jelképe. A székelység egy csodálatos értékekkel, emberi tartással rendelkező, a magyar kultúrához, Magyarországhoz tántoríthatatlanul, kitartóan ragaszkodó nép. Mindezt viharos évszázadokon keresztül bizonyították, kiállták a legnehezebb időszakokat is és ízig-vérig magyarok maradtak, ezért szívből tiszteljük és szeretjük őket.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közleménye

Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy a mai nap megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 129/2012. (XII. 17.) VM rendelet értelmezéséről szóló 14/2013 (II. 11.) Irányító Hatósági közlemény.

Az alábbi linken érhető el a közlemény:

http://www.kormany.hu/download/6/2a/c0000/14-2013%20IH%20kozlemeny.pdf#!DocumentBrowse

http://www.kormany.hu/hu/dok?source=5&type=401#!DocumentBrowse

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség sajtótájékoztatót tartott "Periférián Európa közepén" címmel Egerben a Hotel Flórában. A tájékoztatót Kovács László országgyűlési képviselő, Dr.Sós Tamás országgyűlési képviselő és Korózs Lajos elnökségi tag tartotta, mely felvételét vágatlanul adjuk közre.

Ezúton értesítjük a támogatási határozattal rendelkező pályázókat, hogy megjelent az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 25/2013 (I.22.)számú Közleménye az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a

Mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtott támogatások kifizetésének igényléséről.

Kifizetési kérelem benyújtása 2013. február 1.-május 31. között lehetséges kizárólag elektronikus úton!

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Szíriából származó, 18. századi patikusládát adományozott az egri Dobó István Vármúzeumnak M. Soós Tamás, az iszlám világ szakértője.

Azzam pasa patikáját csütörtökön, Egerben nyújtotta át a Kelet-kutató Berecz Mátyásnak, az egri Dobó István Vármúzeum megbízott vezetőjének sajtótájékoztató keretében. Az adományozó elmondta: a "szejjámot" vagyis a patikusládát, amely különböző elixíreket tartalmazott, nyakba akasztva hordták a korabeli arab és török gyógyítók.A Korán szuráinak idézeteivel díszített, olaj- és citromfából készült láda különlegessége, hogy szerepel benne a tulajdonos megnevezése. Azzam pasa pedig igen nagyhatalmú előkelőség volt, nevét Damaszkuszban egy városnegyed, kórházak, szerájok és utcák viselik.

Annak idején személyesen felügyelte a haddzsnak, vagyis a mekkai zarándoklatnak az útvonalát Isztambultól Mekkáig. Ő volt a felelős az útvonal rendjéért. M. Soós Tamás hangsúlyozta: az adománnyal a múzeum szellemi életének felpezsdítését, egyfajta iszlám művészeti műhely kialakítását kívánja elősegíteni. E célból a múzeumban letétbe helyezte Lunczner Gyula Béla, vagyis Abdulah Juszuf 12 kalligráfiáját is.

A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a patikusládát, amelyhez 20 kézzel készült orvosságosüveg is tartozik, a hónap műtárgyává nyilvánították. Azzam pasa patikája a Dobó bástya kiállítótermében tekinthető meg.

Forrás: Egriügyek

A hirtelen jött, nagy mennyiségű hónak köszönhetően a vidéki fürdők többségében jelentősen csökkent a vendégforgalom, volt olyan fürdő, amelynek 70 százalékkal csökkentek a bevételei egy átlagos téli naphoz képest. A hazai fürdőkben a hóhelyzet okozta bevételkiesés csak tízmilliókban mérhető. – nyilatkozta Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke.

A Magyar Fürdőszövetség elnöke szerint a turisztikailag fontos településeken, a fürdőkben érdemes volna ilyen helyzetekben úgynevezett forródrótot üzemeltetni, amelyeken indulás előtt a vendégek információt kérhetnek arról, milyen is a hóhelyzet az adott környéken, hol és milyen akadályokra számíthatnak.  Vancsura szerint: ehhez a turisztikai szakembereknek szorosabb kapcsolatot kellene ápolni a közutak kezelőivel, az önkormányzatokkal, a katasztrófavédelemmel foglalkozó szakemberekkel és az Országos Meteorológiai Szolgálattal is.

Ilyen forródrót kialakítását elsőként az egy hónapja, Heves megyében átadott Bükkszéki Gyógy-és Strandfürdő tervezi. Itt a polgármesteri hivatal naponta értekezik a környékbeli szakemberekkel arról, milyen is a közlekedési és a hóhelyzet az átlagosnál is csapadékosabb Mátra, Északi-középhegység közelében. Az időjárással, utazással kapcsolatos információkat naponta közlik az Új Széchenyi Terv keretében, 1.5 milliárd Ft értékű beruházással megvalósult, helyi fürdő vezetőivel is, így naprakész információkkal szolgálhatnak azoknak, akik a Slavus vízre alapozott gyógyhelyre akarnak eljutni rendkívüli időjárás esetén. Zagyva Ferencné, a település polgármestere újságírói kérdésre azt is elmondta:  Ausztriában és a szomszédos Szlovákiában, nemcsak a hó nagyobb, nemcsak közutak kezelői rutinosabbak a hó helyzet kezelésében, de maguk a turisták is felkészültebben indulnak útnak a téli hidegben. Az átlagos magyar utazók jelentős része nem készíti fel autóját a téli viszonyokra, az óvatosabbja ilyenkor otthon marad, de sok olyan vakmerő autós is van, aki ennek ellenére indul útnak.