Keresés: „egészség” (342 találat)

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP

Az Október 23-i Nemzeti Ünnep városi díszünnepségén a Gárdonyi Géza Színházban kitüntetéseket, elismeréseket adott át Habis László polgármester. Ezek sorrendben a következők:

Az egészségügy területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Dr. Szoó Gyula főorvos.

A sport területén végzett kiemelkedő edzői tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Tóth Péter testnevelő tanár, az Eszterházy Károly Főiskola Vízilabda Szakosztályának edzője.

Kimagasló sportolói tevékenységéért „Eger Kiváló Sportolója” kitüntetést vehetett át a Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola tanulója, Gledura Benjamin sakkozó, valamint az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Kollégium tanulója, Antal Dóra vízilabdázó.

Kimagasló tanulmányi eredményéért „Kiváló Egri Diák” kitüntetést vehetett át a Dobó István Gimnázium tanulója, Horicsányi Attila, és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója, Garamszegi Péter.

Kiváló tanulmányi és kimagasló sportolói eredményéért „Eger Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” elismerő címet vehetett át négy fiatal:

- Zahorecz Márk birkózó (Lenkey János Általános Iskola)

- Kelemen Anikó floorball játékos (Hunyadi Mátyás Általános Iskola)

- Kékesi Borbála úszó (Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola)

és Homa András vízilabdázó (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium)

A gyaloglás világnapja alkalmából rendeztek flashmobot Egerben. A szervezők a világnap apropóján szeretnék népszerűsíteni az egészséges életmódot, az egészségmegőrzést.

Dr. Fritz Péter, a Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság alelnöke, egyben a program szervezője elmondta: szerették volna megmozgatni Egert. Úgy vélték, hogy a világnap megfelelő alkalom arra, hogy minél több embert rávegyenek a rendszeres testmozgásra.

A Dobó térről induló gyalogláson a kezdetekkor közel hatvanan vettek részt, a séta végére azonban több mint százan sétáltak az egészségért. A 20 perces séta a Dobó térről indult, a piacot, a Széchenyi utcán, illetve a Líceumot érintve érkeztek vissza a kiindulási pontra.

A Társaság harmadik flashmobját tartotta Egerben, a jövő héten Szegeden rendeznek hasonló programot.

  A tömeg célja, hogy felhívja a figyelmet a rákszűréseken való részvétel és az önvizsgálat fontosságára.

A mellrák megelőzésére, időben való felismerésére, valamint a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságára kívánták felhívni az emberek figyelmét a rózsaszín szalagos séta résztvevői kedden Egerben. Délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, majd a Szemiramisz virágai hastánccsoport tartott bemutatót.A résztvevők ezt követően, mintegy kétszázan vonultak lufikkal a kezükben a megyeszékhely belvárosában. A figyelemfelkeltő, mozgósító sétához többen is csatlakoztak a járókelők közül.

Forrás: Heol

Fotó: Ötvös Imre

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Az eseményen Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a köznevelés helyzetét ma a demográfiai csökkenés, a leromlott települési infrastruktúra, a fenntartói források szűkössége és a széttagoltság jellemzi. A teendők közé tartozik az oktatás eredményességének, hatékonyságának javítása, a kompetenciafejlesztés, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szegregáció hatásainak mérséklése, az oktatás minőségének értékelése, a tárgyi feltételek javítása, a költséghatékonyság növelése és a pedagógusok szakmai helyzetének jobbítása. A járási rendszerre alapulva 198 tankerület jön létre az országban. A cél az önkormányzatok anyagi kondícióitól független, kiegyenlített színvonalú oktatás, a támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítással, helyi alkalmazással. Tervezhetővé válnak a pedagógusok szükségletei, a továbbképzések, a fiatalok előtt pedig életpálya nyílik. – Nem hierarchikus rendszert szeretnénk, hanem közös gondolkodást – emelte ki a szeptember 1-jétől működő KIK megbízott elnöke.

Fotó: Nemes Róbert

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

 

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Nagyon sok kudarca van az elmúlt húsz évnek a többség, kisebbség, a roma lakosság integrációját érintően.

A hétköznapi kormányzati közöny félreérthetetlen és logikus, ezért is különösen veszélyes, ám nem elfogadható következménye a jelenlegi társadalmi helyzetnek.

Nagyon sok a kibeszéletlen kérdés, a rasszizmus és fajgyűlölet a jobboldali politika kezében van.

Közös felelősségünk, hogy meg tudunk-e valósítani olyan nemzeti programokat, amelyek a magyarországi romák oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakás körülményeik javításával, a mindennapos biztonságot, a nemzeti megbékélést segíti. Ezek különösen nehéz kérdések.

Konkrétan, következetesen, a társadalom egészének érzékenységére tekintettel kell lenni.

A problémákat szűkebb és tágabb körben kell kezelni, türelem és idő kérdése. Látszat intézkedéseket nem lehet szőnyeg alá söpörni. Az MSZP részéről a Kelet-magyarországi Program keretében feszültségcsökkentő komplex programokat sürgetünk az etnikai konfliktusok és a robbanásokkal fenyegető szociális problémák kezelésére.

Javaslataink:

-          A rend, a biztonság

-          Az oktatás tényleges ingyenességének bevezetése

-          A többség-kisebbség együttélésére irányulnak

-          A felsőoktatásban a felnőttek számára tanulmányi ösztöndíjak kiírása

-          A gyermekeknek tanulmányi ösztöndíj a pedagógusoknak pedig mentori ösztöndíj biztosítása

Pozitív példákra van szükség. A Bajnai-kormány időszakában Sirok és térségében elindított szervezett „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők komplex, integrációs programja”, amely kézzelfogható eredményeket hozott, több mint 100 ember életében.

Sajtótájékoztató keretében Teleki László kiemelte, hogy a roma integráció legfontosabb elemének az oktatást tartja, hiszen hosszabb távon ez vezethet a romák foglalkoztatásának bővüléséhez. Másik elengedhetetlen momentumként – szintén az oktatáshoz kapcsolódóan – a romák értelmiségi körökben történő nagyobb számú megjelenését tartja Teleki, hiszen a valódi integráció itt kezdődhez el.

Elhangzott továbbá, hogy a kormány közmunkaprogramja nem jelent megoldást a romák számára sem, hiszen akiket korábban nyolc órában foglalkoztattak, azok nagy számban ma már csak négy-hat órában tudnak dolgozni, így bérük tovább csökkent.

Teleki László Heves megyén kívül több megyébe ellátogat, feltérképezve az Orbán-kormány elmúlt két évét követően a roma lakosság tapasztalatait, roma vezetőkkel konzultálva, bemutatva az MSZP két programját, az Ajánlat Magyarországnak címűt, valamint a Kelet-Magyarország Programot.

                        Teleki László                                     Dr. Sós Tamás

                             Országos Elnökségi tag                     Országgyűlési képviselő

                                        MSZP                                                  MSZP

Kökény Mihály, az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő a magyar egészségügyet hátrányosan érintő lépésekről tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

Kiemelt terület Magyarországon az egészségügy, melyre az MSZP a jelenlegi, az ágazatot sújtó időkben is igyekszik nagy figyelmet fordítani, és konstruktív kritikával élni az Orbán-kormány elhibázott lépéseivel kapcsolatban.  A Magyar Szocialista Párt tanulmányokat készít az egészségügy helyes átalakításához, melyhez elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd, a társadalmi igények felmérése - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az ország több területéhez hasonlóan Heves megyében is gondot okoz a kormány gátlástalan központosítása, valamint a gyógyszerkasszából történő forráselvonás.
Kökény Mihály kiemelte, hogy azokban a kórházakban, amelyek még magánkézben vannak (így például az ózdi, gyöngyösi kórházak), nem is számíthatnak béremelésre a dolgozók, de az állami intézményekben is csupán alamizsna jut a tisztességtelen béralkunak köszönhetően.
-    Senki nem hitte volna, hogy ilyen mértékben sikerül cserbenhagyni a kormánynak a magyar egészségügyet, mint ahogy most tapasztalható. Ám, valahol érthető volt ez, hiszen ha egy 2007-es nyilatkozatot olvasunk Matolcsy Györgytől, ott bevallja, hogy tíz dolog is fontosabb a Fidesznek az egészségügynél – folytatta Kökény Mihály a tájékoztatót.

Heves megyei specifikumként dr. Sós Tamás elmondta, Gyöngyösön 1 milliárdos, Egerben 5 milliárdos fejlesztés várat magára a kórházakban, arról viszont nem hallani a kormánypárti politikusoktól, hogy ezek a beruházások mikor fognak megvalósulni, ilyen tekintetben viszont félő, hogy elvesznek az uniós támogatású projektek.

A politikusok aggodalmuknak adtak hangot a tekintetben is, hogy az utak terén kettévágták Heves megyét: Gyöngyöstől nyugatra - Budapestre és Kistarcsára - viszik a betegeket, amely kiesést nem pótolja az egri Markhot Ferenc Kórháznak a BAZ megyéből Egerhez csatolt két térség. Így félő, hogy az egri kórháznál működési gondok léphetnek fel.

A Városgondozás Eger Kft. a közterületeken álló vadgesztenyefák védelme érdekében permetezést végez.

A vegyszeres védekezést - a rajzások figyelembe vételével - 2012. június 27-e és július 6-a között, az éjjeli órákban (22.00 – 3.00 óráig) végezzük, időjárási tényezők függvényében.

A gesztenyefák védelmében felhasználandó szerek (Topas 100 EC, Dimilin 25 WP, Silwet) vizekre igen, méhekre nem veszélyesek, élelmezés-egészségügyi várakozási idejük 18 nap, munka-egészségügyi várakozási ideje nincs

A vegyszeres beavatkozás időpontjában az érintett helyszíneken, gesztenyefák közelében lehetőleg ne tartózkodjanak, a fák alá ne parkoljanak és a fák közvetlen környezetében lakók éjjelre zárják be az ablakaikat.

Péntekig jelentkezhetnek a bükkszéki önkormányzat felhívására azok a politikusok,  akik tudnak „okosan”, gazdaságosan főzni. Olyan településvezetők jelentkezését várják, akik tudják:  a vakáció a legjobb időpont arra, hogy bárki elkezdhessen az egészséges táplálkozás alapszabályai szerint élni. Ebben segíthetnek azok a friss magyar zöldségek, gyümölcsök, amelyeknek most van szezonja. A főzőversennyel tudatosítani szeretnék azt is, ha hazai terméket vásárolunk, munkahelyeket menthetünk meg vele. 

A versennyel a nyaralási szezon beindulása előtt arra szeretnének rávilágítani, hogy a vakáció a legjobb időpont arra, hogy bárki elkezdhessen az egészséges táplálkozás alapszabályai szerint élni. A szervezők úgy vélik, hogy az all inclusive nyaralások helyett, itt az ideje, hogy egyre többen menjenek olyan hazai kistelepülésekre, ahol a jó levegő mellett, akár meg lehet ismerni a friss, helyi alapanyagokból készített tájjellegű ételeket is. – nyilatkozta a heves megyei Bükkszék polgármestere, Zagyva Ferencné.

A főzni tudó polgármesterek segítségét abban kérik, hogy  a versenyen való részvételükkel demonstrálják: a nyaralóknak érdemes felkeresniük  a hazai kistelepüléseket is,  a vakációt  érdemes kiegészíteni  az itt található helyi piacok meglátogatásával,  ahol nem csak friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz juthatunk, hanem a helyi konyha specialitásait is megkóstolhatjuk.

Mindezekhez a szervező település polgármestere hozzátette:  a legtöbb magyar család sajnos jól ismeri azokat a szűkös napokat, amikor kevés pénzből kell okosan gazdálkodni. Sok mai háziasszony elfelejti, hogy nyáron az olcsóbb, hazai alapanyagokból is készülhet kiadós és ízletes étel, ha használjuk azokat a praktikákat, amelyeket még a nagy- és dédszüleink jól ismertek. Sajnos a legtöbb háztartásban elfelejtették,  hogyan kell  gazdaságosan főzni. Pedig a takarékos konyha nem jelenti azt, hogy külföldi, rossz ízű, gyenge minőségű alapanyagokból kell elkészítenünk ételeinket.  A takarékos háztartásnak vissza kell adni azt a jelentését, amit nagymamáink jól ismertek: olcsóbb árú, de jó minőségű alapanyagokból is készíthetünk  finom és laktató ételek. – a versenyen induló polgármesterek mind ezt szeretnék demonstrálni. - mondta a nyolcszáz lakosú település polgármestere.

A rendezvény ideje: június 23.

Helye: Bükkszék