Keresés: „emlék” (296 találat)

Két évtizeddel ezelőtt kezdte meg munkáját az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. A születésnapi ünnepségre a mai napon került sor, ahol nem csak a 20. évet, de az 1971-ben indult IKV 40. évfordulóját is megünnepelték.

Az EVAT részvénytársaságként kezdte meg munkáját az IKV átalakulása után, ma már zártkörű részvénytársaságként működik, amely a házkezeléstől a parkolók ellátásáig végez el feladatokat. Várkonyi György, az EVAT Zrt. vezérigazgatója szerint nehéz volt közösséggé formálni a dolgozókat, azonban remek kollektívává váltak, biztos hellyel és megélhetéssel. Elmondta: nincs semmiféle jövőképük, mert az önkormányzati törvények miatt rengeteg változtatás esedékes.

Az ünnepség ideje alatt egy külön kiállítást nézhettek meg az érdeklődők, melyet az EVAT Zrt. dolgozói készítettek el az elmúlt 20 év emlékeiből.

Az összejövetelen beszédet mondott Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere, aki fontosnak tartja a város és a vállalat együttműködését a jövőben is.

Hosszú betegség után, 77 éves korában, kedden éjjel elhunyt dr. Székely Ferenc, a Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség főtitkára, a Heves Megyei Sportmúzeum igazgatója, a Heves Megyei Sportszövetségek Egyesületének elnöke.
Sokakkal egyetemben láttam, mennyire mélyen érintette dr. Halmos R. Péter júniusban tett javaslata, mely szerint a Heves Megyei Sportmúzeum viselje a jövőben a dr. Székely Ferenc nevet. Az iskolai évnyitón aztán Habis László polgármester a nagyközönség előtt is közölte mindezt, amit vastaps fogadott. Másnak, jobbnak, erre érdemesebbnek nem is jár volna e kitüntető cím. Mert hogy élete fő művét a ma már világszerte ismert intézmény jelentette, az nem kétséges.

Dr. Székely Ferenc és főműve, a sportmúzeum. Fotó: Lénárt Márton

Az ősei révén Székelyföldről származó, Egerbe gyermekként került későbbi bankigazgató feljegyzései szerint az elmúlt évtizedekben több mint 6000 úszóversenyen, illetve vízilabda-mérkőzésen látott el felelős tisztséget. A nyughatatlan szervező és szövetségi vezető 1984 óta dédelgetett álma, a sport megyei szentélyének felavatása 1993-ban valósulhatott meg.

A rendkívül gazdag gyűjtemény gyarapításán és népszerűsítésén túl az olimpiai eszme ápolására is nagy hangsúlyt fektetett. A szűkebb hazánk sportéletének meghatározó személyiségeként tavaly bekövetkezett betegségéig fáradhatatlanul dolgozott vezetőt a küzdelem, a nehézségeket követő sikerek tették boldoggá.
„A múlt megbecsülése a jövő szolgálata” – tartotta az ügybuzgó sportember.

Mi is ehhez tartjuk magunkat. A dr. Székely Ferenc Sportmúzeumban és azon kívül is.
Fia tájékoztatása szerint az elhunytat szeptember 21-én, szerdán 14.30-tól kísérik utolsó útjára az egri Hatvani temetőben.

Dr. Székely Ferenc életéről itt olvashat.

Habis László, Eger polgármesterének megemlékezését itt olvashatja.

Forrás: HEOL

Miután fideszes képviselők múlt pénteken kezdeményezték, hogy az Országgyűlés adományozza a "Leghősiesebb Város" címet Szigetvárnak, szocialista honatyák hétfőn olyan javaslatot nyújtottak be, hogy ezt a címet Eger városa is kapja meg.

A szocialista politikusok indítványa rögzíti: a parlament fejet hajt Eger lakóinak és védőinek az 1552-es támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt, és Eger városnak a "Civitas Invicta" címet adományozza.
Sós Tamás és Kolber István javaslata indoklásában jelzi, egyetért a fideszes képviselők javaslatával, hogy Szigetvár a leghősiesebb város címet megkapja, de javasolják, hogy az egykori "egri erősséget" megvédők emlékére ugyanilyen címet adományozzon az Országgyűlés.

Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány néma tiszteletadással emlékezik meg a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatairól.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merénylete volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre. A terroristák terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York Cityben lévő Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. (Wikipédia)

A MENSCH Nemzetközi Alapítvány és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2011. szeptember 11-én (vasárnap) 14.30–16.30 között Budapesten, a Szabadság téren megemlékezést tart a 10 évvel ezelőtt New Yorkban, terrortámadás következtében elhunyt közel 3000 áldozat, köztük 343 hősi halált halt tűzoltó emlékére.
A fenti időpontban, az említett támadás magyar idő szerinti kezdetét jelentő 14.46-kor, Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány védőruhában, a szertárak kapuiba kiálló tűzoltógépjárművek előtt, a szereken bekapcsolt sziréna nélküli kéklámpákkal 1 perces néma tiszteletadást teljesítenek az elhunytak emlékére.

Augusztus elején tartják az Anyatejes táplálás világnapját, melyre Magyarországon is megemlékeznek, és több nagyvárosban tartanak rendezvényeket. Pénteken tartották Egerben a Balassi Bálint Általános Tagiskolában a „természetesen anyatejjel” elnevezésű rendezvényt, melyen sok hasznos programmal és praktikával hívták fel a figyelmét a várandós és kisgyermekes anyukáknak és apukáknak a szoptatás fontosságára.

WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. Világszerte évente egymillió gyermek életét menthetné meg az első órában megkezdett, és az első hat hónapban kizárólagosan tartó szoptatás. Hazánkban a félévesnél idősebbek esetében már 10 babából csak maximum 4 kap anyatejet, és ahogy növekszik a mesterséges táplálás piaca, úgy szorulnak vissza az anyatejes tápláláshoz kapcsolódó tradíciók- mondta nyitóbeszédében az egyik főszervező Farkasné Juhász Margit védőnő, az Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány Kuratóriumi elnöke. Az anyatejben olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, csökkentik a bölcsőhalál és a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, különösen akkor, ha a babákat kizárólag anyatejjel táplálják.

A rendezvény vendége Saárossy Kinga alpolgármester a megnyitón elmondta: Öröm és testhezálló feladat egy nőnek, aki két gyermeket szoptatott egy ilyen rendezvényen részt venni. Az én időmben jött divatba a tápszer. A csecsemőnek praktikusabb és jobb, ha anyatejet kap, és mára a köztudatba is beletáplálódott, hogy a baba megszületésétől szoptassanak az anyukák – érvelt a színésznő.  Az én édesanyám mindig mondta, hogy nekem sok tejtestvérem volt, amit én sokáig nem értettem. Amíg felnőtt fejjel megtudtam, hogy sok anyuka valamilyen okból nem tudja táplálni gyermekét, viszont másoknak meg annyi tejük van, hogy más babáknak is adhatnak belőle. Egerben kiválóan működik a baba barát mozgalom és sokan adják le az anyatejet, hogy minél több csecsemőhöz eljusson. A védőnői szolgálat ebben sokat segít és nagy a jelentőségük a korai fejlesztésben és a problémák felismerésében is. Ezért is hasznosnak tartom, hogy létrejött a mai „természetesen anyatejjel” rendezvény- fejezte be beszédét az alpolgármester-asszony.

Forrás:  Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

A közeljövő tervezett programjait mutatta be az idén 20 éves Egri Lokálpatrióta egylet a szerda délelőtti sajtótájékoztatón. Augusztus 19-én rendezik meg a Fáklyás Királyköszöntőt, de szó esett az idei év Eger Csillagai díj jelöltjeiről, valamint az Egri séták nemcsak egrieknek című kötet II. részének megjelenéséről is.

 A Fáklyás Királyköszöntő a Dobó téren kezdődik, ahol az egylet által meghirdetett tehetségkutató verseny díjazottjai mutatkoznak be. Ezt követően Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője mond ünnepi beszédet, majd a Fertálymesteri testület közreműködésével fáklyás felvonulás indul a várba, ahol megkoszorúzzák Imre király emléktábláját. Habis László elmondta: elsődleges céljuk, hogy minél több család látogasson el a rendezvényre, ezzel is erősítve a baráti és családi szálakat. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá: az Eger Csillagai díjat idén az intézmény, szervezet, magánszemély és fiatalok kategóriákban osztják ki. A jelölteket advent első vasárnapján egy ünnepség keretében köszöntik majd, addig is szeretnék, ha minél több egri véleményt mondana, és döntésével hozzájárulna az idei esztendő egri csillagainak megválasztásához. Szavazni 2011. október 30-ig lehet a www.egrilokalpatriotak.hu honlapon vagy személyesen a Patika Múzeumban. Városunk polgármestere végül elmondta: már a nyomdában van az Egri séták nemcsak egrieknek című könyv második része is, amelyből várhatóan 1500 példány jelenik meg, s a tervek szerint Eger Ünnepén már kapható lesz. A későbbiekben pedig a Patika Múzeumban, a Tourinform Irodában és a várban is megvásárolhatják majd az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

 

Gárdonyi Géza születésének 148. évfordulója alkalmából szerdán a Kopcsik Marcipániában ünnepélyes keretek között mutatták be az Oszkár-díjas cukrász Gárdonyi emlékére készült legújabb kompozícióját.

Az ünnepségen jelen volt Kopcsik Lajos mestercukrász, Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Habis László, Eger MJV polgármestere, Keller Péter családkutató, Gárdonyi Géza dédunokája, a Dobó István Vármúzeum és az Eger Vára Barátainak Köre, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozata.

Kopcsik Lajos elmesélte, hogy Keller Péterrel sétálgatva pattant ki az ötlet a dédunoka fejéből, hogy a marcipániában Gárdonyinak is emléket illene állítani. Ezután ellátogatott Gárdonyi házába, ahol nagyon megfogta őt az író széke, a koszorú, a pipája és a környezet, ahol írt. Ez adta meg az ihletet a munkához. Készített egy portrét is, amelyben Herczeg István grafikus volt a segítségére. Sok álmatlan éjszakába került elkészíteni a kompozíciót, de most a cukrász elégedett a végeredménnyel és nagyon büszke munkájára.

Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész kifejtette, hogy most, amikor elindult Gárdonyi jubileumának előkészülete, nagy öröm, hogy Kopcsik mester olyan ajándékot ad át a városnak és ezzel ennek a tájegységnek, tájhazának, amely összefogja a magyarságot. A Gárdonyi család soproni eredetű, mi mégis egriként ünnepeljük az írót. Csodálatos az ő embersége, humánuma, magyarságszeretete- taglalta az irodalomtörténész.

Az alábbi mondata szerepel az emlékműben: „Nem születik mindenki egriként, de mindenki lehet egrivé, aki a hazáját úgy szereti, mint akik itt születtek.”

Az átadó után a jelenlévőket meginvitálták az ünnepség folytatására a Gárdonyi kertbe, ahol különböző előadások mellett  a születésnapi tortából is megkínálták a jelenlévőket.

Forrás: Egriszín

Gálaesttel zárul az Illés György emlékére rendezett Nemzetközi Filmműhely. A vizsgafilmek vetítésére július 30-án, szombaton 20 órától kerül sor az Agria Moziban, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett Filmműhely két hete alatt, négy nemzet öt egyetemének alkotói nemzetközi team munkában, felkészült szakemberek vezetésével készítettek filmeket pár perces rövidfilm, animációs kísérleti film és kreatív dokumentumfilm műfajokban. A vizsgafilmek gálaestjére július 30-án, szombaton 20 órától kerül sor az Agria Moziban, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. A belépés díjtalan.

A 2011. július 20-án délelőtt megyénken végigsöprő rendkívüli szélvihar következményei, az ezzel összefüggésben tett intézkedések a Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgató Csontos Ambrus tájékoztatása alapján  az alábbiak:

A szélvihar a megye több pontján, így Eger, Gyöngyös, Heves, Füzesabony térségekben összesen 38 települést érintett kisebb-nagyobb mértékben, valamint több főútvonalon (24., 25., 3. számú) akadozott a forgalom a kidőlt fák miatt. A legnagyobb mértékben károsodott települések: Kápolna, Verpelét, Sirok, Recsk, Nagyfüged, Domoszló, Kisnána, Vécs, Tarnazsadány, Tarnabod, Zaránk, Erk, Tarnaőrs, valamint a Heves HÖT működési területéhez tartozó Jászszentandrás. A legtöbb helyen a házak tetőszerkezetét rongálta meg a viharos szél vagy a kidőlt fák. Zaránkon a temetőben a kidőlt fák összetörték a ravatalozó épület tetejét és mintegy 20-30 síremlékben is károkat okoztak. A települések jelentős részében a közműszolgáltatások hosszabb-rövidebb ideig szüneteltek. Pélyen az áram kimaradása mellett tegnap déltől nem volt ivóvíz-szolgáltatás, a hevesi Vízmű 1 m3-es tartályból biztosította az ivóvizet. Az áramellátás is szünetelt. Az áram és a vízszolgáltatás estére állt helyre. A vezetékes telefon szolgáltatás szünetel Tarnaőrs, Zaránk, Erk településeken, továbbá akadozik a 30-as hívószámú mobiltelefon hálózat-működése is. Az áramszolgáltatás helyreállításán az ÉMÁSZ egri és gyöngyösi szakemberei nagy erőkkel dolgoztak, dolgoznak.

Tarnazsadányban 8, Tarnaörsön 4, Erken 2 főt kellett kitelepíteni összesen 6 lakóingatlanból. A kitelepítettek közül ketten (az erkiek) a Máltai Szeretetszolgálat által biztosított lakásba, a többiek rokonokhoz kerültek.

A károk felmérése és a romok eltakarítása a településeken folyamatban van, de a munkát nehezíti a tűzoltóság és az ÉMÁSZ szakembereinek leterheltsége. A lakóházak jelentős részében a tulajdonosok nem rendelkeztek lakásbiztosítással. A települések polgármesterei közhasznú munkások alkalmazásával, takaró fólia beszerzéssel igyekeznek segíteni a károsultakon. Az utakra került fák, törmelékek eltakarításában szintén közmunkások segítettek.

A három érintett hivatásos tűzoltóság (Eger, Gyöngyös, Heves) híradóügyeletére az elsődleges működési körzetében a vihar kitörését követően több száz jelzés érkezett, ezekből idáig összesen 131 esetben történt tűzoltói beavatkozás és még kb. 100-110 bejelentett cím van hátra a megye teljes területén. Elsősorban kidőlt fák eltávolítását végzik az utakról, áramvezetékekről és háztetőkről, valamint a nagymértékben károsodott tetőszerkezetek fóliával történő befedésében segédkeznek.

A viharkár az ÉMÁSZ Nyrt. területén összesen 38 db szabadvezetéket érintett, ebből Heves megyében 28. Ez mintegy 31.000 fogyasztót érintett.

Nagyfüged község térségében a községet ellátó hálózat jelentős mértékben károsodott, oszlopok törtek ki, ezek helyreállítása folyamatban van, de várhatóan elhúzódik.