Keresés: „oktatás” (268 találat)

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

Január 19. és 22. között immár 12. alkalommal rendezik meg Egerben a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szervezésében a Károly Róbert Főiskola Gyöngyös és az Eszterházy Károly Főiskola Eger társszervezői tevékenysége mellett a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidékek Hegyközségi Tanácsai, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa segítségével a Szőlészeti és Borászati Konferenciát.

A már több éve az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényévé fejlődött konferencián az idei évben a hangsúlyt az első napon a tudományos alapokra épített szőlő növényvédelemre, a másodikon a szőlő érésdinamikájának követési lehetőségeire, a magyar borászatban szükséges változtatásokra, a harmadikon a bormarketingre, borpiaci helyzetre, az idei marketing lehetőségekre, a termékleírások elkészítésére és a támogatási lehetőségekre helyezik.

Juniorok a szőlőtermesztésben és a borászatban címmel külön szekciót biztosítanak az ágazatban dolgozó fiatalok nézeteinek kifejtésére, megvitatására. A napi programokat a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbemutatóival fejezik be. A metszési gépbemutatóra január 22-én a kutató intézetben kerül sor.

A konferencia szervezői a rendezvénnyel a tudományos kutatás, az oktatás és a termelés kapcsolatának erősítését szolgálják, továbbá szeretnék elősegíteni, hogy a szőlő- és bortermelők mind magabiztosabban mozogjanak az európai uniós feltételek között és minőségi, versenyképes termékeikkel, saját teljesítményükkel jól érvényesüljenek az uniós piacokon. A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szívesen várnak a szervezők a Hotel Egerben.

Forrás: Rádió1

Szabó Péter kiváló szakember volt az oktatásban és a kézilabdázásban is. Szellemi atyja volt a Wigner udvarán kialakított szoborparknak, amely a magyar Nobel díjasoknak állít emléket.

Szabó Péter búcsúztatója 2011. január 15-én 10.00 órakor volt a Wigner Iskola aulájában.
Nyugodjon Békében!

Forrás: Agria Press

A táncművészetet nem árt minél korábban kezdeni, hiszen már fiatalon megmutatkozik a gyerekek készsége a művészi mozgáskultúra iránt. Ennek szellemében az alapvető fogásokba avatják be az általános iskolás gyerekeket, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által működtetett program keretében.

A 292 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektben a beavató táncszínház és a tánctörténeti előadások mellett, a táncművészet alapjait, a gyerekekkel megismertető foglalkozás-sorozatba nyújtottak bepillantást táncművészek az elmúlt napokban.

A 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között működő „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével ismerteti meg általános iskolás korú gyerekekkel a táncművészetet.

A Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek által irányított nagyszabású projekt során a táncot, mint művészetet viszik közelebb a gyerekekhez. Így történik ez a Felsőtárkányi Általános Iskola diákjai esetében is, akik a helyi művelődési intézményben tanulnak táncolni, immár a nyolcadik lakalommal.

A jókedvű gyerekektől hangos Művelődési Házban, szorgalmasan sasszézó általános iskolás fiúk és lányok követik pontosan a tanárnő utasításait. Sárosi Anna táncpedagógus, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány uniós programjának keretében a táncművészet alapjaira tanítja az elsős és másodikos általános iskolásokat. 32 gyerek vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon, amelyeken a Hammadi jazz technikára épülő módszerrel sajátíthatják el az alapvető fogásokat, mondta el a pedagógus.

A táncgimnasztikai alapgyakorlatokat, testképzési alapokat játékos formában ismerik és szokják meg a gyerekek, amelyekre később a modern tánc alapjait építhetik fel.

A nagyobbak számára salsát és hagyományos sztenderd táncokat tanítanak. Marczis László a Realdance Táncstúdió tánctanára mutatja be a lépéseket a harmadik osztálytól idejáró gyerekeknek. A táncos a foglalkozáson pozitív visszajelzésekről beszélt. Véleménye szerint a  gyerekeknek tetszik a tánc, szívesen tanulják. A táncot egyébként hobbi szinten bárki, bármilyen életkorban elkezdheti és csinálhatja.

A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a uniós forrásból megvalósuló programja

Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton, 43 millió forint támogatást nyert. A projekt célja hogy a gyerekeket jobban megismertessék a tánccal, szerethetővé tegyék azt.

A Leányka úti Sportcsarnokban tartja januári Nyílt Napját az Eszterházy Károly Főiskola. A jövő hét keddi programra reggel 9 órától várják az érdeklődőket.

Az EKF nagy hangsúlyt kíván helyezni a középiskolások és pedagógusok szakszerű és pontos tájékoztatásra a 2011. évi felvételi eljárást érintő ügyekben, a főiskola képzési kínálatát és a hallgatói szolgáltatásokat illetően. 9 órától a kialakított standoknál bemutatkoznak a szaktanszékek, alapképzési szakok és a felsőfokú szakképzések. 10-től Lőrinczné dr. Thiel Katalin oktatásfejlesztési rektorhelyettes mond köszöntőt, majd egy tájékoztató keretében számol be a képzési formákról, illetve a 2011-es felvételi eljárásról Kalóné Szűcs Erzsébet a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója. Országh Ákos a Hallgatói Centrum igazgatója a hallgatói életről, hallgatói szolgáltatásokról tart előadást. 12 órától intézményi körsétára is várják az érdeklődőket.

Évnyitó tanácskozását tartotta Egerszalókon a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara.  Minden évben  rendezvényük középpontjában egy olyan gondolat áll, mely aktualitása és jelentősége miatt kiemelt szerepet kap az üzleti életben, erre építik az egész éves programjukat. Ebben az évben a szlovák-magyar együttműködés és a az elmaradott régiók felzárkóztatása a célkitűzés, mondta el nyitó szavaiban dr. Bánhidy Péter a HKIK elnöke. A 2011-es évet fontos mérföldkőnek tartják a vállalkozások az EU soros elnökség miatt is. A rendezvényen részt vett Simon Zsolt a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, valamint Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Kormány tagja.

A kamarai megnyitó előtt már előzetes tárgyalásokat folytattak a két ország között létrejövő lehetséges kapcsolatokról. Simon Zsolt beszédében elmondta: az északi régió és a dél szlovákiai rész Európa motorja volt az elmúlt században és reméli, hogy közös akarattal megnőhet ismét  a térség gazdasági szerepe. Fontos, hogy az előrelépés feltételei megteremtődjenek és amit a politika nem tud megoldani, a kamarák megelőlegezzék.  A párhuzamosan futó problémák, mint a rossz infrastruktúra, a gazdasági elmaradottság, az agrár jellegű vidék és nem utolsó sorban a magyar anyanyelv ami közös húzóerő lehet a térség fejlesztésében. Az Eu-ban szabad áru és tőkeáramlás politikailag is előre mozdíthatják a beruházásokat, folyamatban lévő és már kivitelezett fejlesztések sora áll rendelkezésre a vállalkozások megalapozásához. A látszatpolitika megszüntetésére hívta fel a figyelmet, amivel megakadályozhatják, hogy mindkét térség veszélybe kerülhessen. Ígéretet tett a tárgyalások továbbfolytatására, hogy felemelkedhessen és gyümölcsöző legyen a két ország közötti kapcsolat. A turizmusban, az informatikai portálok létrehozásában és fejlesztésében, a feldolgozó üzemek feltérképezésében, valamint az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében és felújításában látja a jövőt. Dr. fazekas  Sándor is az intenzív diplomáciai kapcsolatban látja a megoldást és a korábbi gazdasági szerveződések rekonstrukcióját helyezi előtérbe.  Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatásban, szakképzésben, munkaerő-piaci együttműködés területén  a humán források kiaknázását is fontosnak tartja. Az előadások után a kamara elnöksége gazdasági illetve szakterületeinek fejlődését szolgáló kiemelkedő teljesítmény elérésért kitüntető díjakat adott át, majd ezt követően  a mestervizsga-bizottság  elnöki kinevezéseit adták át.

A december 31-én lejárt beadási határidőig három pályázat érkezett be az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjára – tájékoztatott dr. Kovács Csaba megyei aljegyző. Mint elmondta, az elbírálás menete szerint január 17-én egy kilenctagú – az idevágó törvényi szabályozás értelmében az Előadó-művészeti Tanács szakmai kollégiuma által négy, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, a Gárdonyi Géza Színház közalkalmazotti tanácsa, illetve a színházi dolgozók reprezentatív szakszervezete részéről egy-egy, a munkáltatói jogokat gyakorló megyei önkormányzat oldaláról pedig két főből álló – szakmai egyeztető bizottság véleményezi a beadott munkákat. A következő lépésben – a szakmai bizottság állásfoglalását figyelembe véve – a pályázatokat értékeli a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottsága is. A megyei közgyűlés idei első rendes ülésén, január 28-án várhatóan pedig már döntés születik a leendő vezető személyét illetően, hiszen – mutatott rá az aljegyző – a pályázati kiírás értelmében a kinevezés február elsejével lép életbe. Az új színházigazgató augusztus elsejével foglalhatja majd el a posztját.

Forrás: Heol

Állami gondoskodásban élő gyermekek családba és iskolába való beilleszkedését segíti az a projekt, melynek eredményeiről a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének munkatársai számoltak be ma délelőtt, a Megyeházán.

A gyermekvédelemben dolgozók számra nagy eredménynek számít a sikeres projekt, jelentette ki Kocsa Erika a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének igazgatója.

A két éves projekt keretében pszichológusok közreműködésével személyiségfejlesztő csoportokat működtettek összesen 25 gyermek számára heti 2 – 2 órás időtartamban két helyszínen. Hevesen 15 fő nevelőszülőknél élő, Lőrinciben 10 fő lakásotthonban élő gyermek vett részt a programban.
Kézműves, szabadidős foglalkozásokat 2 éven keresztül 10 – 10 gyermek számára biztosították. Ezeket 2-2 órában Pétervásárán és Egerben, lakásotthonos és nevelőszülős gyermekek számára rendezték meg szakemberek részvételével.
A programban egy nyári alkotótábor is szerepelt, ami 45 gyermek számára nyújtott lehetőséget az integrációra.
A beszámolókból az is kiderült, hogy a kommunikációfejlesztés, agressziókezelés mellett a program feladata között szerepelt, hogy segítsenek a gyerekeknek elfogadni azt a pszicho-szociális környezetet amiben élnek.

A Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye 2008-ban nyújtotta be pályázatát „HMÖ Egységes Gyermekvédelmi Intézménye Integrációs és Tanácsadási Programja” címmel.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által gyermekjóléti alapellátásban és szakellátásban működő intézmények számára kiírt pályázaton, a program 17 millió 438.650 forint támogatásban részesült.
A program alapvető célja az volt, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik integrációs esélyeit növelje. Ennek érdekében oktatási rendszeren kívüli, devianciáikat csökkentő, hátrányaikat kompenzáló, iskolai és társadalmi beilleszkedést segítő, preventív célú, fejlesztő és tanácsadó programokat valósítottak meg.

Forrás: Egriszín

Az idei év utolsó megyei közgyűlésére gyűltek össze a képviselők szerda délután a Megyeházán. Döntöttek a hitelkeret emeléséről és jövő évi költségvetési koncepcióról is.

18.35

A terem kiürült, januárban folytatódik a munka. Elnöki beszámolóval és új elnökkel.

18.20

A közmeghallgatásnak vége. Ugyanis senki nem élt a lehetőséggel. Horváth László köszönetet mond mindenkinek: a közgyűlés tagjainak, a hivatal munkatársainak, az intézményvezetőknek és mindenkinek, aki figyelemmel kísérte a munkát.

Mivel utoljára ül itt elnökként, "minden jót, békés boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet" kíván. Szavait taps követi.

18.16

Horváth László elmondja: minden valószínűség szerint csütörtökön délelőtt átveszi Orbán Viktortól a megbízólevelét. Ő lesz a megyei kormányhivatal vezetője.

Ehhez le kell mondania a mandátumáról. A két pozíció összeférhetetlen. A lemondását úgy időzíti, hogy ne sérüljön a közgyűlés munkáját, mert nem akar olyan helyzetet teremteni, hogy ne legyen elnöke a megyei közgyűlésnek. Ha nem jelent volna meg a cikkünk, ezt akkor is így tette volna.

Amint csütörtökön átveszi a megbízólevelét, lemond a mandátumáról.

18.13

Dudás Róbert (Jobbik) köszöni a választ, mer legutóbb ő kérdezett rá a helyzetre. Egyik szeme sír, a másik nevet. Karácsonykor ugyan nem kell költözni, de csak négy hónapot kaptak az ügy rendezésére. Elmondja: az előző vezetésnek minderre három éve volt. Azt kéri kezdjék meg a munkát.

18.11

Horváth kérdezi van-e valakinek bejelentése, hozzáteszi neki lesz. Ő szól: a mátraházi idősek otthona kapcsán elmondja, hogy a napokban megérkezett dr. Szócska Miklós államtitkár válasza, amely tartalmazza a kormányzat lehetőségeit: április végéig lehet fenntartani a jelenlegi állapotot. Négyhónapos időszak áll az önkormányzat előtt, hogy helyesen döntsenek, s megoldják a helyzetet.

18.10

15. napirendi pontként a sürgősségi indítványról szavaznak. Hat hivatali munkatárs számára biztosítják az életpálya méltó lezárását - mondja az elnök. Hozzáteszi: ez nem ró külön anyagi terhet az önkormányzatra.

18.08

Horváth László megköszöni a színvonalas munkát a beszámoló készítőinek.

18.03

Dr. Bodnár Judit, az ÁNTSZ Észak-Magyarországi Regionális Tiszti-főorvosa ismerteti tájékoztatóját a megye lakosságának egészségügyi állapotáról.

Kiderül: a megyében öregedő a népesség, ahogy az egész országban. Az EU tagállamaihoz képest rosszabbul állunk: jellemző a keringési és a daganatos betegségek miatti halálozás.

Kiemelte a tájékoztatóban a dohányzással és a mértéktelen alkholfogyasztással kapcsolatos mutatókat, amely a hátrányos térségekben kiugró.

Dr. Bodnár Judit kiemeli az alkohol-probléma kapcsán a mennyiség mellett a minőség szerepét. Találtak olyan vodkát, amely metil-alkoholt tartalmazott, ami köztudottan májkárosító hatású. A tisztifőorvos hozzáteszi: ugyan borvidéken élünk a mértékletességre ügyelni kell. Példaként említi Franciaországot, ahol szintén jó borok vannak, mégsem probélma a mértéktelen fogyasztás.

18.00

Harangoznak. A Heves Megyei Önkormányzat Idősek Otthona egri intézményében eddig 90 főt gondoztak, ezt most 10-zel bővítik.

17.56

Az önkormányzat bélapátfalvi intézményében 100 fő idős személyt és 230 fő fogyatékkal élőt gondoznak. Változatatnak az arányon: 30 főnyi helyet átcsoportosítanak az idősek részlegére.

17.54

A Markhot Ferenc Kórház és több másik intézmény 2007-ben létrehozta a Kórházinformatikai Kft.-t. A jogutód nélküli megszűnés után tag lett a megyei önkormányzat (ahogy az ózdi és a kazincbarcikai is). Most arról döntenek, hogy lemondjanak az üzletrész átruházásával kapcsolatos elővételi jogról. A képviselők elfogadták az előterjesztését.

17.52

Közben halljuk: az egyetlen jelentkező visszalépett, így egyelőre nem biztos, hogy lesz érdemben közmeghallgatás, bár a közgyűlés végéig bárki jelentkezhet.

17.50

Fekete László olvasta cikkünket arról, hogy mi lesz Horváth László feladata a jövőben. Gratulál neki.

Az elnök megköszöni, de elmondja: szerette volna elkerülni azt, hogy ez az ülés közben téma legyen. A végén jelenti be, hogy kormánymegbízott lesz.

17.42

Dr. Barta Viktor elmondja: soron kívüli ülésen nem kötelező az elnöki jelentés, ezért nem volt.

A sportkoncepció kapcsán dr. Barta Viktor elmondja: a bizottság tárgyalja.

17.40

Fekete László köszöni, hogy kevesebb lesz a soron kívüli ülés. Dr. Barta Viktor főjegyzőtől kérdezi nem kellett volna-e minden ülés elején jelentést tenni az elnöknek? (A januári közgyűlés elnöki jelentéssel kezdődik majd). Azt is megkérdezi: miért nem látja a sport-koncepciót.

17.35

A közgyűlés jövő évi üléstervéről döntenek a képviselők, amely 10 alkalmat jelent. Gondolkodnak rajta, hogy a jövőben hathónapos feladatervre térnének át.  Ezzel megelőznék azt, hogy olyan sok rendkívüli ülés legyen, mint az utóbbi időben.

(A költségvetési koncepcióról szóló előterjesztés kapcsán kialakult vitától eltekintve meglehetősen nyugodt hangulatú a légkör. A terem sarkában áll a a Megyeháza karácsonyfája, szépen feldíszítve. A képviselők néha rápillantanak.)

17.32

Dr. Nagy Imre szerint keményebben kellett volna fellépni az OTP-vel szemben, mert többszörösét fizetik vissza. Horváth szerint azért, mert a pénzintézet nem lát  garanciát arra, hogy a megye teljesíti a visszafizetést. Hozzáteszi: "nem az OTP-vel szemben kell kezdeni a keménykedést". Erre a pénzre szükség van.

Az előterjesztést 8 igen, 1 nem, 6 tartózkodás mellett elfogadták: 1,8 millárdra bővíti a megye a hitelkeretet.

17.30

Korábban a képviselők 200 milliós hitelkeret-bővítésről döntöttek, ezt most még 100-zal toldanák meg. Az előterjesztés szerint kötvényből 600 milliót kell visszafizetni, egy egri, Baktai út ingatlanra jelzálogot is engedélyeznek, s vállalják, hogy 2012. június 30-ig 1,2 milliárdra csökkentik a hitelkeretet.

17.25
9 igen, 2 nem, 4 tartózkodás mellett elfogadják a koncepciót.

17.22

Horváth szerint a koncepció egyik kulcsszava: az őszinteség. Azaz, ne ígérjenek olyat, amit nem lehet betartani.

17.21

Fekete hozzászólására reagálva az elnök elmondja: hónapok óta trükköznek és megpróbálják kijátszani a pénzintézetet, hogy ki tudják fizetni a dolgozók bérét. Nem érti például, hopgy lehetett hagyni elrohadni a parádfürdői szociális otthont, amikor ingatlan-eladásból pénzhez juthatna az önkormányzat.

17.17

Horváth László szerint eddig folymatosan, hosszú évekig, koncepciózusan történt forráskivonás, ezért választották az önkormányzatok a kötvénykibocsátást. Hozzáteszi: amikor a nyáron az előző vezetés 1,5 milliárdra feszítette ki a hitelkeretet, már tudni kellett volna, hogy ezt vissza kell fizetni.

17.15

Dr. Nagy Imre gratulál Orojánnak. Szerinte a kétoldalas nyomtatás ugyanakkor nem oldja meg a havi százmilliós illetékkiesést.

A szocialista politikus hozzáteszi, ha az Orbán-kormány nem hoz olyan döntést, hogy most csökken az illetékbevétel, most visszafizetnék a hitelt, s nem újabbat vennének fel.

17.14

Oroján szerint át kell tekinteni az önkormányzat és intézményeinek eszközeit. Fontosnak tartja a "zöld" és energiahatékony megoldásokat. Kiemeli például a kétoldalas nyomtatást, ami szerinte nem egy science fiction elvárás.

17.12

Oroján Sándor ismerteti módosító javaslatait (amelyeket a bizottsági ülésen mindenki támogatott). Szerinte ez a koncepció mindennek az origója, amely kijelöli azt az irányt, amerre haladni szeretnének. Azt mondja a szocialista örökség miatt rossz a megye gazdasági helyzete.

Az MSZP frakció felől morgás hallatszik.

17.10

Fekete László (MSZP) azt kéri Horváth Lászlótól, hogy a Parlamentben lobbizzon a közszféra dolgozóinak béremeléséért.

17.08

A 12 perces hozzászólását összegezve elmondja: nem látja azt az irányt, ami kifelé vezetné az önkormányzatot.

17.03

Dr. Nagy Imre az előterjesztésről elmondja, hogy 38,6 millióval tervezhet kevesebbet a színház és a bábszínház. A képviselő szerint ez 70 milliós kiesés az intézményeknek.

Visszautal Tóth Csaba napirend előtt felszólalására: dr. Nagy Imre szerint nem a megyének kellene segítenie a hatvani intézményeket, hanem a Zagyva-parti városnak kellene saját kezébe venni intézményeinek finanszírozását.

Fontosnak érzi, hogy milyen egyéb bevételeket tud hozni a megye. Örömmel látja, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat támogatják, de szerinte a Heves megyébe érkező 20 millió, mindössze egy Bélapátfalva méretű önkormányzatnak elég.

17.01

Az MSZP-s képviselő szerint szigorú költségvetés kell, az év második felében tapasztaltak szerint ugyanis jelentős bevétel-csökkenés várható. Emellett el kell kezdeni a hitel törlesztését is. A legfőbb problémája a koncepcióval, hogy szerinte nem tartalmaz olyan irányt, amiből láthatnák merre tartanak, mi az ami miatt majd "nem áll fejre az önkormányzat".

Dr. Nagy Imre szerint kétséges, hogy tudják-e tartani az egyensúlyt. A koncepció 600 milliós illetékbevétel kieséssel számol, szerinte azonban ez az öszeg 1 milliárd is lehet. Mivel ez az egyik fő bevételi forrása az önkormányzatnak, nehezen tervezhető évre számít.

16.55

A megyei bizottságok tárgyalásra alkalmasnak találták a koncepciót. Dr. Nagy Imre kér szót. Elmondja: nehéz időszak jön. A pénzügyi bizottság kisebbségi véleményét szóban terjeszti elő, ő  maga ugyanis nem támogatta a koncepciót.

16.52

A könyvvizsgálói beszámolót elfogadta  a testület. A jövő évi költségvetési koncepcióról Horváth elmondja: prioritást élveznek a kötelező feladatok és a közalkalmazotti bérek kérdése.

Horváth hagsúlyozza: az intézményekben egységes elvek szerint indokolt tervezni a béren kívüli juttatásokat. Az intézményvezetőknek megoldást kell keresni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. A koncepció nem tartalmaz semmilyen elbocsátást - emeli ki az elnök.

16.49

A szocialista képviselő szavaira reagálva Horváth László elmondja: nem  arról volt vita, hogy szükség van-e a kötvénykibocsátásra, ugyanis az önkormányzatoknak - a forráselvonások miatt - csak ez az út lett kinyitva.

(Backstage: Amíg dr. Nagy Imre beszélt, kaptunk egy sms-t a szocialista sajtóosztályról: csütörtökön délelőtt dr. Nagy Imre sajtótájékoztatót tart a jövő évi költségvetésről)

16.43

A megyei bizottságok elfogadták az I-III. negyedévi költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolót.

Dr. Nagy Imre megköszöni a pénzügyi iroda dolgozóinak a munkáját. Hozzáteszi: nem volt sikertörténet az elmúlt időszak. Elmondja: vita volt arról, mennyire adósodott el az önkormányzat, és a kötvénykibocsátásról is.

16.40

Önkormányzati rendeletet módosítanak a képviselők. A költségvetésről eddig bonyolultan, két fordulóban szavazhattak. A két voksolás között közmeghallgatást kellett tartani. Most ezen módosítanak. (Az ülés után egyébként  mindenképpen lesz közmeghallgatás, egy jelentkező már négy óra előtt volt. Szakszervezeti témában kíván megszólalni)

16.34

Horváth hozzáteszi: a főjegyző és az aljegyző illetménye kevesebb, mint az elődjeiké volt. Dr. Kovács Csabának havi 800 ezer forintot szazvnak meg a képviselők.

16.30

A megyei aljegyző illetményéről szavaznak. Legutóbb megválasztották, de nem szavaztak neki illetményt.

Fekete László (MSZP) úgy emlékszik legutóbb megállapították az illetményt. Horváth emlékezteti, a technikai problémára. Ezért tudtak csak személyi ügyben dönteni.

16.27

Szabó Gyula (MSZP) azt mondja, a bizottsági üléseken nem ismerik a jelölt delegált tagok neveit. Azt kéri, hogy ezentúl már a bizottsági ülésen is ismerhessék a nevet. Horváth válaszában közli: akkor még nem született egyezség. Sweizert mindemellett megszavazzák a felügyelő bizottságba tagként.

16.24

A Heves Megyei Vízmű Zrt. felügyelő bizottságába Sweizer Sándor Pétert (Fidesz-KDNP) jelölik. Elfogadja a jelölést.

16.20

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat a megye és Eger közösen tartja fenn. 50-50 százalékban vállalnak részt. E szerződés az év végén lejárna, ezért meghosszabítja a testület. A társulási tanácsba két képviselőt választanak: Bossányi Lászlót (Fidesz-KDNP) és Szűcsné Major Ildikót (Jobbik).

16.18

Tóth Csaba, az Oktatás Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének beszámolóját fogadják el a képviselők. Többek között ez tartalmazza, a színházigazgatói pályázat kihirdetését. Csizmadia Tibor színidirektor nincs a teremben.

16.16

Dr. Gondos István, az ügyrendi és Ksiebbségi Bizottság elnökeként elmondja: minden képviselő betartotta a vagyonnyilatkozat-leadási határidőt.

16.14

Ormossy elbúcsúzik. Tóth Csaba (Fidesz-KDNP) napirend elől szólal fel. Elmondja: az előző hatvani és megyei vezetés nem tudott megegyezni gazdasági ügyekben. A szocialistákkal ellentétben a mostani polgári együttműködés példaértékű, ugyanis az új vezetés a megoldásra törekszik.

16.12

Tizenöten vannak itt. Jelen van a megyei rendőrfőkapitány, dr. Ormossy Attila is. A képviselők kérdezhetnek tőle. Nem akarnak.

16.10

Horváth László levette a zakóját. Nekikezdünk.

16.05

Megérkezett Horváth László, még interjút ad a városi televíziónak. Hamarosan kezdünk.

15.45

A meghívón 14 napirnedi pont szerepel. A közgyűlés után közmeghallgatást tart a megyei önkormányzat. Pontos időpont nincs, csak annyi, hogy az ülés után.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján már megjelent Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjára kiírt pályázat. Vélhetően Csizmadia Tibor színidirektor is szerepet kap a közgyűlésen.

Forrás: Heol

A siroki MFS 2000 Magyar Lőszergyártó Zrt. és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság együttműködése évekre nyúlik vissza. A cég lőszert biztosít a rendőrök képzéséhez, a főkapitányság pedig kiképzőtisztekkel segít a gyár fegyveres őrségének, a ballisztikai állomás személyzetének oktatásához. A kiskaliberű lőszergyártással foglalkozó gyár területén található lőtéren vette kezdetét a  már hagyományos kiképzés, melynek alanyai ezúttal újságírók voltak. 2010-ben Európai bajnokságon is részt vett szigorú kiképző, Batki György őrnagy kezei alá osztották az addig csak kamerával és fényképezőgéppel lövöldöző média képviselőit , akik megtapasztalhatták a fegyverrel bánás nem is egyszerű módját. A szervezők fontosnak tartják, hogy az újságírókon keresztül, az állampolgárok is betekintést kaphassanak a rendszeres lőgyakorlatok és kiképzések jelentőségéről, valamint a lőszergyártás területén elért eredményekről. Az uniós segítséggel fejlesztett cég közel 240 alkalmazottal , új termékek és fejlett technika bevezetésével átlagban 40%-kal növelte termelékenységét. Nem csak a magyar piacon hanem egész Európába  és  az USA-ba is exportálják termékeiket, ezzel nem csak a hatósági hanem a sport területén használt töltényekkel is kiszolgálják a vásárlókat. Dr. Ormossy Attila főkapitány elmondta, hogy folyamatos szakmai kapcsolatban vannak a beosztottjai, a gyár ballisztikai szakembereivel, így már egy közös lőszerfejlesztésen is túl vannak.