Keresés: „szülő” (209 találat)

Tehetségkutató verseny idegen nyelven

· Oktatás

Felső tagozatos általános iskolások és Középiskolások részére szerveznek idegen nyelvi tehetségkutató versenyt Egerben, angol, német, spanyol, francia és olasz nyelven.

TIT TELC Nyelvvizsgaközpont és egy egri nyelviskola két kategóriában hirdetett meg tehetségkutató versenyt, melyre február 8-ig lehet jelentkezni. Junior kategóriába az általános iskola felső tagozatának diákjait magasabb kategóriában a középiskolások jelentkezését várják. A verseny egy komplett próbanyelvvizsgával ér fel, ahol az első fordulóban írásbeli feladatokat kell megoldani, illetve a diákok hallás utáni megértését mérik. Majd egy héttel később minden kategóriában a legjobb 10 versenyző szóbeli képességeit is kipróbálhatja nyelvtanárok előtt nyelvvizsga szituációban.

Ajánlják minden nyelvvizsgázónak és felkészítő tanárnak. Természetesen nemcsak a TELC vizsgára készülők profitálhatnak a versenyből, hanem mindenki, aki szeretné kipróbálni a nyelvtudását. A versenyt B1, B2, C1 (alap,- közép,- és felsőfokú) szinteken ANGOL, NÉMET, SPANYOL, OLASZ és FRANCIA nyelvekből rendezik.

Jelentkezni lehet Egerben a Katedra Nyelviskolában, a Brody Sándor Könyvtárban vagy az iskolákban a nyelvtanároknál.

Forrás: Egriszín

Erős Európa – terjedő szélessáv

· Politika

Dr. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter és dr. Nyitrai Zsolt államtitkár a magyar soros EU-elnökség energiapolitikai, klímaügyi, távközlési és digitális prioritásait ismertette az Európai Parlamentben, szerdán. A távközlés területén nagyobb sebességre kell kapcsolnia Európának – hangsúlyozta Nyitrai Brüsszelben.

Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága előtt számolt be dr. Nyitrai Zsolt a magyar elnökség feladatairól és célkitűzéseiről. Az Európai Távközlési Tanács Elnöki tisztségét betöltő magyar politikus úgy fogalmazott, a magyar elnökség egy erős Európa megteremtésében érdekelt, és ennek eléréshez a legjobb eszköznek a párbeszéd és az együttműködés elmélyítését nevezte meg.
Nyitrai elmondta: „a magyar elnökség ideje alatt kiemelten foglakozunk a készülő európai frekvenciastratégiával, amely a Digitális Menetrend egyik stratégiai prioritása”. A készülő európai frekvenciapolitika egyik fő témája a vezeték nélküli szélessáv terjedésének elősegítése. Az infokommunikáció területén az elnökség másik prioritása a hálózat- és információbiztonság témaköre.

Forrás: Rádió1

Készül a pozitív lista

· Belföld

A pozitív lista jelentőségéről, a vállalkozások jogkövető magatartásra ösztönzéséről beszélt Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. A hatósági ellenőrzések nem megtorló jelleggel folytatódnak a jövőben, hanem tényfeltáró vizsgálatokat végeznek.

Pintér István hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelmi politika 2011-es kiemelt területe a termékbiztonság, amelyet szigorúan szükséges vizsgálni. A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége által készülő pozitív lista bevezetésével jegyzőkönyvbe veszik, ha az adott vállalkozás ellenőrzése során mindent jogszerűnek találnak. Az erről készült dokumentumot megküldik a központi szervüknek, ahol egyéb kritériumoknak való megfelelés esetén igazolást állít ki a hatóság, amely az üzletben kifüggeszthető. A szabályosan működő vállalkozások listája megtekinthető lesz a hatóság honlapján.  A cégeknek ugyanakkor vállalniuk kell az esetleges újabb ellenőrzéseket, vagy utóellenőrzéseket, hogy valóban megfeleljenek az elvárásoknak. Ha bebizonyosodik, hogy utóbb jogsértést követ el a pozitív listás vállalkozás, haladéktalanul el kell távolítani a kifüggesztett igazolását, és a honlapról is levételre kerül.

Forrás: Rádió1

Megszülettek az esztendő első babái

· Belföld

Gyöngyösön hajnali négykor, Egerben háromnegyed hatkor született meg az év első babája.

A gyöngyösi kórházban 4 óra 5 perckor született meg az idei év első újszülöttje. A kislány Anett névre hallgat, 3500 grammal és 54 centiméterrel jött a világra. A baba karácsondi szülők harmadik gyermekeként jött a világra. Ő, és édesanyja egyaránt jól vannak - tudtuk meg a Bugát Pál Kórház sajtóreferensétől.

Egerben 5 óra 45 perckor született az új év első kisbabája. Az egri Franciska Csenge 2 kiló 75 dekával jött a világra, édesanyja elős gyermekeként. A második csöppség füzesabonyi szülők harmadik gyermeke, aki az István nevet kapta. A kisfú 2900 grammal született. A hatvani kórházban az új év első napján nem született gyermek, és úgy tájékoztattak, hogy nincs olyan várandós kismama az intézményben, aki az év első napján szülne.

Forrás: HEOL

Heves megyei kisebbségek karácsonyi tradíciói

· Szabadidő

Nagy létszámban élnek szlovák, ruszin, lengyel és görög nemzetiségű kisebbségek Heves megyében, akik máig megőrizték azokat a karácsonyi hagyományokat, amelyek jellegzetessé teszik a népcsoportjukat. Ők minden évben számunkra különleges szokásokkal és ételekkel készülnek a karácsonyra.

Az egri görög közösség 50-nél is több főből áll, akiknek nagyon fontosak a gyökereik. A görögök már a hónap elején felállítják és fel is díszítik a karácsonyfájukat. A hagyományaikhoz híven ők a karácsonyt egy 12 napos folyamatos ünnepnek tartják. Ez a Dodekameiro, ami tizenkét napot jelent, s december 25-től január 6-ig tart. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van disznóhús, Krisztus-kenyér (hristopsomo), kör alakú édesség, ami hókiflire emlékeztet (kourambiedes) és dióval megszórt kekszféleség (melomakarona) is.

Az Egerben élő lengyelek szenteste éjféli misén vesznek részt, ahol összekötik az ünneplést ostyatöréssel és karácsonyi dalok (koledák) éneklésével. A fát együtt díszíti fel a család karácsonykor, s akkor ülnek le vacsorázni az asztalhoz, amikor megjelenik az első csillag az égen. Fehér terítőt helyeznek az asztalra, s némi szalmát vagy szénát rejtenek el alatta. Egy teríték mindig üresen marad, hátha betoppan egy váratlan vendég vagy egy fáradt vándor. A menü céklával ízesített erőlevesből (barszcz), halból és olyan kompótból áll, amelyet szárított gyümölcsből készítettek. Desszertnek mákos süteményt (makowiec) és túrós tortát (semik) készítenek a háziasszonyok.

130-140 ruszin nemzetiségű ember él Gyöngyösön. Néhány család ilyenkor együtt ünnepel, hogy együtt ápolhassák a hagyományokat. Az ruszinoknak az advent alatt minden szerda és péntek böjti nap, valamint a szenteste is. December 24-én a kicsik Jézus születését várják kántálással, valamint betlehemes játékokkal. Karácsonykor mákos gubához hasonló ételt fogyasztanak, amelyet bobajkának hívnak, s csakúgy, mint mi, hallevest főznek és halat sütnek.

100-150-re tehető a mátraszentimrei szlovák kisebbség száma. Főként az idősebbek tartják fontosnak, hogy megőrizzék a szlovák tradíciókat, de a karácsonyi készülődés közepén meséltek a gyerekeknek a szokásokról egy megrendezett délután keretein belül. Szigorúan böjtöltek az ünnepek előtt, szenteste napján vacsoráig sokan nem is ettek semmit egész nap. Jellegzetes ételük a mákos guba, amit opekance-nak neveznek, gyakran kerül bableves is az asztalra, amit gomba és hús nélkül készítenek el. Hagyományos étel még a diós és mákos tekercs is, ami hasonlít a bejglire, valamint  lekváros bukta az ünnepi sütemények között.

Forrás: Egriszín

Program a gyerekek esélyeiért

Állami gondoskodásban élő gyermekek családba és iskolába való beilleszkedését segíti az a projekt, melynek eredményeiről a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének munkatársai számoltak be ma délelőtt, a Megyeházán.

A gyermekvédelemben dolgozók számra nagy eredménynek számít a sikeres projekt, jelentette ki Kocsa Erika a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének igazgatója.

A két éves projekt keretében pszichológusok közreműködésével személyiségfejlesztő csoportokat működtettek összesen 25 gyermek számára heti 2 – 2 órás időtartamban két helyszínen. Hevesen 15 fő nevelőszülőknél élő, Lőrinciben 10 fő lakásotthonban élő gyermek vett részt a programban.
Kézműves, szabadidős foglalkozásokat 2 éven keresztül 10 – 10 gyermek számára biztosították. Ezeket 2-2 órában Pétervásárán és Egerben, lakásotthonos és nevelőszülős gyermekek számára rendezték meg szakemberek részvételével.
A programban egy nyári alkotótábor is szerepelt, ami 45 gyermek számára nyújtott lehetőséget az integrációra.
A beszámolókból az is kiderült, hogy a kommunikációfejlesztés, agressziókezelés mellett a program feladata között szerepelt, hogy segítsenek a gyerekeknek elfogadni azt a pszicho-szociális környezetet amiben élnek.

A Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye 2008-ban nyújtotta be pályázatát „HMÖ Egységes Gyermekvédelmi Intézménye Integrációs és Tanácsadási Programja” címmel.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által gyermekjóléti alapellátásban és szakellátásban működő intézmények számára kiírt pályázaton, a program 17 millió 438.650 forint támogatásban részesült.
A program alapvető célja az volt, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik integrációs esélyeit növelje. Ennek érdekében oktatási rendszeren kívüli, devianciáikat csökkentő, hátrányaikat kompenzáló, iskolai és társadalmi beilleszkedést segítő, preventív célú, fejlesztő és tanácsadó programokat valósítottak meg.

Forrás: Egriszín

Bizonytalan ”millenniumi generáció”

· Belföld

A „Fiatalok helyzete Egerben 2010” címmel végzett ifjúságkutatást az Echo Innovációs Műhely a hevesi megyeszékhelyen. A program eredményiről a Városházán tanácskoznak ma a szakemberek, hogy a megfogalmazódott javaslatokat, elképzeléseket beépíthessék a készülő új Városi Ifjúsági Koncepcióba.

Egerben az első ifjúságkutatás 2005-ben készült el, mely alapján a  Közgyűlés elfogadta a Városi Ifjúsági Koncepciót, majd a következő két évre szóló Ifjúsági Cselekvési Tervet. Öt év elteltével Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából újabb kutatást végeztek, melyet összehasonlítanak az akkori felméréssel. A kérdőíves adatgyűjtésre 2010 októberében és novemberében került sor. A 9-14. évfolyamos diákok illetve a 18-29 év közötti fiatalok, több mint három ezren, közel 200 kérdést tartalmazó kérdőíveket töltöttek ki.

Az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy a városban élő, tanuló mostani ifjúsági korosztály a korábbi évek ifjúsági korosztályához képest a demokráciához való viszonyában, kapcsolatrendszerében valamint info-kommunikációs kompetenciájában alapjaiban tér el. A fiatalok számára a mobiltelefon mellett nem az e-mail a legfontosabb kommunikációs eszköz, hanem a közösségi portálok és közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek (pl. MSN, skype, chat stb.) – közölte Domokos Tamás kutatásvezető. Mint elmondta, az úgynevezett „millenniumi generációra” jellemző, hogy a „számítógép illetve az internet előtt töltött idő már meghaladja a televízió képernyője előtt töltött időt, szemben az öt évvel ezelőtti helyzethez képest.

A közéleti témákkal kapcsolatosan meglehetősen nagy érdektelenséget mértek. Demokráciáról alkotott képük a pártoktól elforduló, az autoriter hatalomtechnikák irányába a korábbi éveknél nyitottabb.

Az egri fiatalok egyötöde tervezi, hogy az Európai Unió valamelyik országába megy egy időre tanulni, közel 40 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben. Továbbá a fiatalok több mint fele tervezi azt, hogy az EU valamelyik országába megy dolgozni egy időre, egyharmaduk pedig gondolkodik még rajta. Az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a száma is, akik az országon belül szeretnének más településre menni tanulni vagy dolgozni.

A megkérdezett fiatalok 48 százaléka inkább fejlődőnek látja Egert, mint hanyatlónak, ez utóbbit csak 11 százalékuk állította. Átlagon felül vélik viszont úgy, hogy számukra Egerben nincs elég munkahely és szórakozási lehetőség, ugyanakkor úgy látják, hogy az elmúlt öt évben javult a városban a játszóterek állapota és a kulturális programkínálat, ismerik a városi beruházásokat, a rekonstrukciós programokat és a fejlődési eredményeket. A többség úgy véli, romlott a tömegközlekedés, a köztisztaság és a levegőminőség.

Domokos Tamás leszögezte, hogy növekedett a gazdasági-társadalmi helyzet közötti távolság a környező településekről naponta bejáró és helyi fiatalok között, sőt a városon belül is kimutathatók a kapcsolódó területi egyenlőtlenségek.

Táncbemutató a színházban

· Kultúra · Szabadidő

Új bemutatóval készül a Gárdonyi Géza Színház tánctagozata ma este este 7 órától, a stúdiószínpadon. A társulat tagja, Feledi János koreográfiájában Barta Dóra, a tagozat vezetője is táncol majd.

Három korszak, három női sors olvad össze egyetlen történetté az idők folyamán...
1941 egy írónő vízbe öli magát, így próbál meg menekülni súlyos depressziójától.
1951 egy depressziós anya reggeli készülődését látjuk.
Napjainkban egy nő esti partit szervez.

Az előadás az Órak című film nyomán készül. A női lelkek, érzések izgatnak, hogyan jut el valaki odáig, hogy öngyilkos legyen. A nő, mint feltérképezendő lélek érdekel. Izgalmas az is, hogy három különböző korban, három különböző nőről szól – mondja a rendező-koreográfus. Feledi János csaknem két éve az egri tánctagozat tagja, ez az első egész estés rendezése. Két éve készülők rá, de azt hiszem ennek is, mint minden darabnak van
egy érési folyamata a kigondolástól a megvalósításig. Nálam ez most
jött el...
A három nőt egy könyv köti össze, Virginia Woolf: Mrs.Dalloway cimű könyve. Az első nő maga az író, 1925-ben. Elmebajjal küzd.
A második, éppen állapotos, gyermekét várja, akinek látszólag mindene meg van, férje, szép háza, gyermeket vár, de mégsem boldog. Miközben a könyvet olvassa, annyira a hatása alá kerül, hogy elhatározza, még aznap este véget vet az életének.
A harmadik nő AIDS-es barátját, egykori szerelmét szeretné meglepni egy partival.
Róluk szól az előadás, és arról a láthatatlan kapocsról, ami összeköti őket. Hasonló érzésekkel küzdenek. Ami a filmen megoldható, azt színpadra nagyon nehéz átvinni. Fénnyel és a térhatással játszunk. Mindenkinek van egy kockája, ami egymásba ér majd. A három nőt Barta Dóra Harangozó-díjas táncművész, érdemes művész, Kulcsár Noémi és Horváth Zita táncolja majd. A dramaturg: Lisztóczky Hajnal; a díszlet Minorics Krisztián munkája.

Tájegységek találkozása - Gasztro-kulturális esték a főiskolán

· Kultúra · Szabadidő

A Nagykunság ízeit kóstolhatták meg a hazai tájegységeket bemutató "Gasztro-kulturális esték" című sorozat első rendezvényének vendégei tegnap este a Hotel Estellában. A találkozó résztvevőit Kecze István, Kisújszállás polgármestere köszöntötte a vacsorán.

A turisztikai ágazat egri képviselői ültek egy asztalhoz a gasztro-kulturális esten, hogy az elméleti és a gyakorlati oldal találkozása hosszú távú gyümölcsöző kapcsolatát kihasználják.
Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a főiskola Turizmus Tanszéke a „Gasztro-kulturális esték” első eseményét azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a hazai turizmus jellegzetes tájegységeire. Az esteken a gasztronómiai élmények mellett az országrészek kultúrájából, hagyományaiból és történelméből is ízelítőt kapnak a vendégek.
A programot egyelőre zárt körben rendezik meg, ezt később nagyobb közönség előtt szeretnék folytatni.
A rendezvényen az Eszterházy Károly Főiskola és a város vezetői mellett részt vettek az egri turizmus meghatározó alakjai, vállalkozók, szállodatulajdonosok, valamint a Borbarát Hölgyek és városi intézmények képviselői.
Az ötletgazda Dr. Kovács Tibor, a Turizmus Tanszék vezetője, szülőhelyét a Nagykunságot, s azon belül Kisújszállást választotta az első alkalommal bemutatandó tájegységnek. Vendégként Kisújszállás polgármesterét, Kecze Istvánt köszöntötték a díszesen megterített asztal mellett.
Az alföldi polgármester elmondta, hogy számára nagy jelentőséggel bír a találkozó, a kapcsolódási pontok közül kiemelte, hogy sok kisújszállási hallgató jár az egri főiskolára.
„A legtermészetesebb dolog, hogy egy ilyen szíves vendéglátás után meghívjuk az egrieket. Szeretnénk ha ők is bemutatkoznának, de azt gondolom, hogy Egernek nem kell különösebben bemutatkoznia nálunk.” - hangsúlyozta Kecze István, aki a  rendezvényen  főszereplőiről, az étkekről is nyilatkozott:

„ Fűszeres pásztorételek készültek korábban Kisújszálláson, nagy hagyománya van a birkapörköltnek, és természetesen minden olyan ételnek, amit otthon, akár mi férfiak is elkészíthetünk.”

Forrás: Egriszín

Egymillió a megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének

· Oktatás

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.