Keresés: „túra” (194 találat)

17. Egri Fotóművészeti Alkotótábor

· Szabadidő

      Küldjön hírt Ön is!

Tizenhetedik alkalommal rendezik meg július 22. és 28. között az Egri Fotóművészeti Alkotótábort, melynek tegnap délután bemutatott nyitókiállításán a Pusztinai Nemzetközi Alkotótábor munkáiból látható válogatás. Az alkotótábor vendégei négy országból érkeztek Egerbe.

A 17. Egri Fotóművészeti Alkotótábort, amely szakmai és fakultatív programokkal várja az érdeklődőket.
A tábort a Heves Megyei Fotóklub szervezi. A kezdetekben az volt az elképzelés, hogy összehívják a megye fotósait egy találkozóra, ahol megvitathatják munkáikat, tanácsokat adhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. A tábor az idők során egyre inkább kibővült, országosan ismertté vált, majd később már határon túlról is érkeztek vendégek. A mostani találkozóra felvidékről, a délvidékről és Erdélyből is érkeztek vendégek.
Az idei találkozó szakmai programjai között szerepelnek vetített képes előadások, digiporáma bemutatók, a Homonnai Fotóklub és a Hargita Megyei Kulturális Központ fotóanyagának bemutatója, gyakorlati bemutatók, kiállítások.
A szakmai munkát, mint minden évben fakultatív programok, fotókirándulások egészítik ki, mely során az idén egri pincékbe, a Mátrai Hőerőműbe, Noszvaj környékéra a kaptárkövekhez látogatnak el a résztvevők.
Molnár István Géza fotóművész, a tábor egyik szervezője elmondta, hogy a találkozó lényege, hogy a különböző helyekről érkezett résztvevők felfedezzék a helyi adottságokat, a környezetet, és jó fényképeket készítsenek. A termést mindig a következő évben elemzik, értékelik.
A programban ajánlások vannak, amelyek alapján ki-ki megtalálhatja a leginkább kedvelt területét.

Forrás: Egriszín

Hőségriadó!

· Belföld

Harmadik fokozaton a hőségriasztást. A rendkívüli melegre való tekintettel harmadik fokozatúra emelte mától a hőségriadót az Országos Tisztifőorvosi Szolgálat. Aki teheti tartózkodjon hűvös helyen, és fogyasszon sok folyadékot.

A meteorológiai előrejelzési adatok alapján Dr. Paller Judit, Országos Tisztifőorvos Asszony, 2010. július 14-től 2010. július 18-ig a hőségriasztást III. fokozatúra emelte. Az előrejelzések szerint a várható napi átlaghőmérséklet eléri a 27 Cº-ot, ami fokozott készültséget igényel.

Forrás: Egriszín

Polgármester a parlamentben

· Politika

Eddigi parlamenti munkájáról, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság alelnökeként és KDNP frakcióvezető-helyettesként végzett tevékenységéről adott tájékoztatást Habis László, Eger országgyűlési képviselője ma délelőtt, képviselői irodájában.

Heves megye 1. sz. választókörzetének képviselője Eger, Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvaskő települések érdekében kíván a továbbiakban is tevékenykedni. Habis László tájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt időszakban egy felszólalása volt a parlamentben, egy módosító indítvány kötődik a nevéhez a helyi adózási rend módosításával kapcsolatban és két alkalommal szerepelt a Parlamenti napló műsorában.
Parlamenti felszólalásában az önkormányzati törvény módosításával a KDNP álláspontját fejtette ki, amely szerint kívülről is lehet alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt választani. A helyi adózással összefüggő módosító indítvány a legfontosabb saját bevételek közvetlen, (nem az APEH általi) beszedésére vonatkozik. Nem adótechnikai kérdésről van szó, hangsúlyozta Habis, hanem a helyi gazdaság szereplőivel való együttműködés fontosságáról, amely lehetővé teszi az önkormányzati gazdálkodás tervezhetőségét.
Képviselő számára legizgalmasabb vitát az Önkormányzati Bizottságban a Közbeszerzési törvénynek, a kis- és középvállalkozások helyzetét segítő rendkívül terjedelmes változtatása.

Habis László kitért a város érdekében fojtatott lobbi-tevékenységére, amely kapcsán elmondta, hogy a Deák Ferenc út felújításával kapcsolatos támogatási szerződést még nem tudták megkötni, mert az Észak Magyarországi Fejlesztési Ügynökség a NORDA ragaszkodott az út tulajdonrendezéséhez.
A mindezidáig állami tulajdonban lévő út városi tulajdonba kerülésének procedúrája hosszú hónapok óta folyik, eredmény nélkül, számolt be a polgármester. A város a saját felelősségére kezdte el a beruházást, nem akarnak belecsúszni a téli időszakba.
Miután az illetékes állami szervek vonakodtak a végleges szerződés megkötésétől, az egri születésű Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára személyes segítségével sikerült a tulajdonba adásról szóló szerződést megkötni. Ez azt jelenti, hogy a város 29,4 hektárnyi, 118, 7 millió forint értékű területtel gazdagodott. Remélhetőleg ezzel minden akadály elhárult a támogatási szerződés megkötésének útjából.

A KDNP frakcióvezető-helyettesként tevékenykedő képviselő a sajtó kérdésére elmondta, hogy erről egyeztetett a Fidesz illetékeseivel, s úgy érzi, hogy egy érseki székhelyű városban, ahol az egyházak jelentős szerepet töltenek be az oktatás, kultúra területén, szerencsés, ha a megválasztott képviselő a KDNP soraiban politizál.
Habis László feszített munkájáról is nyilatkozott. Kijelentette, hogy a parlamentben igyekszik a lényegre koncentrálni, eddig minden szavazáson részt vett. Igyekszik egyensúlyt tartani a polgármesteri és a képviselői munka között, és igyekszik a kettő közötti kölcsönhatást kihasználni az egri projektek és a térséget érintő ügyek érdekében.

Habis László arra a kérdésre, hogy polgármesterként egyet ért-e az ellenzék által élesen bírált, Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattal, így válaszolt:
„Igen, azt gondolom, hogy fontos a ebben a gazdaságilag nehéz helyzetben erősíteni a nemzet egységét. Hittel és optimizmussal kell tekintenünk a jövőbe, és remélem, hogy ez a nyilatkozat ezt megalapozza, amellett, hogy a gondolatvilága némiképp előfutára lehet az új alkotmánynak. A napokban döntött a parlament arról, hogy milyen személyi összetételű alkotmány előkészítő bizottság működik majd. Sok kiváló ember tevékenykedik valamennyi frakció képviseletében. Remélem, hogy egy új alkotmány a magyar jogrend fejlődésében jelentős mérföldkő lesz.”

Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata

Az ellenzék által élesen bírált politikai nyilatkozatot a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az államigazgatási szervek épületeiben jól látható helyen ki kell helyezni.
A rendelet a köztársasági elnököt, a házelnököt és az önkormányzati vezetőket is kéri, hogy gondoskodjanak a nyilatkozat kihelyezéséről.
Az intézkedést élesen kritizálja az ellenzék. A közleményben az áll, hogy az Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben, hiszen a nyilatkozat szerint az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában az emberek akaratának elismeréséről van szó. A nyilatkozat kihelyezéséről nincs egyetértés a politikai pártok között.

Hogy a korábban banki vezetőként dolgozó képviselő üzleti filozófiájával mennyire ellentétes a nemrég megszavazott bankadó, arra így reagált:
„Ez nyilvánvalóan egyfajta kényszer szülte megoldás, mint ahogy a kormány átmenetinek is szánja. Tudomásul kell venni, hogy az állami költségvetés olyan állapotban van, amilyenben.
Hogy példát mondjak: az önkormányzati szektor egésze nehéz helyzetben van, hiszen nem csukhatják be az iskoláikat, nem szüntethetik meg a városüzemeltetési feladatokat, miközben a saját bevételeik és az állami támogatások drasztikusan csökkentek. Nos egy ilyen, mondhatni válsághelyzetben rendkívüli megoldásra van szükség. Bízom abban, hogy az összes vita ellenére ez egy kezelhető megoldás lesz, és biztosítja majd azt, hogy az államháztartási hiány ne nőjön, mert ehhez is fontos érdekek fűződnek.”

A polgármesteri és országgyűlési képviselői feladatok terhét egyaránt magára vállaló Habis László helyettesítésekkel megoldhatónak látja a más pártok számára összeegyeztethetetlen funkciókat, mindkét területen igyekszik a legfontosabb teendőkre koncentrálni, és kellő harmonizációval eleget tenni e kihívásoknak:
„Én nagyon szeretném ha a választók bizalmából az elkövetkező négy évben is Eger polgármestere lehetnék, elsősorban azért, mert számos komoly fejlesztést a város stratégiai kérdéseiben változtatásokat készítettünk elő
Nyolc évig voltam alpolgármester, azt mondhatom, hogy a második ciklusban sokszorosan több eredményt tudtam felmutatni. Most is ilyen érzés van bennem, és bízom abban, hogy a választók bizalmát elnyerem.”

Forrás: Egriszín

Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján

· Szabadidő

Az Ethnofil zenekar koncertjével kezdetét vette a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján” elnevezésû borgasztronómiai fesztivál ma délután, a Dobó téren. Eger város zászlósborának ünnepén Tarsoly József  hegybíró köszöntötte a megjelenteket, majd elismerték a borászat területén tevékenykedők kimagasló teljesítményeket.

Nézze meg videónkat!

Az egri borvidék legjelentősebb boros rendezvénye az Egri Bikavér Ünnepe, melyet idén már 14. alkalommal rendeznek meg Eger főterén, a Dobó téren. A pavilonokban több mint 30 borászat borait ismerhetik meg a látogatók, és minden borászat valamelyik étteremmel karöltve mutatja be termékeit. Az éttermek a borokhoz illő finomságokat kínálják az ide látogatóknak. A rendezvényt díjátadások, és kulturális programok szinesítik.

Az Egerben hagyománynak számító Bikavér Ünnep egy hangulat, egy életérzés, melyet csak a helyszínen lehet átélni és megélni. az egri nyár elképzelhetetlen nélküle– fogalmazta meg beszédében Tarsoly József  hegybíró.

A jó bornak igenis kell a cégér, kell a hírverés, jelentette ki köszöntőjében Dr. Schmitt Pál a rendezvény fővédnöke. „Nincs magyar ember, akárhová vitte föl isten a dolgát, aki egy egri meghívásnak ellent tudna állni. Minden gyereknek és felnőttnek úgy kell gondolnia Egerre, mint a kultúra, az oktatás, a vallás, a művészetek, a hősiesség és a történelem városára.” -  foglalta össze gondolatait az egri bor tavaly megválasztott nagykövete, aki azt is elárulta, hogy valahányszor Egerbe érkezik meglátogatja az egyedülálló Sportmúzeumot,. A mostani alkalommal egy Vancouverből származó olimpiai fáklyát adott át Székely Ferencnek, a Sportmúzeum igazgatójának.
Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján a nyári időszak és a „Bor Éve” programsorozat egyik legfontosabb eseménye, hangsúlyozta Habis László polgármester aki arról is beszédében méltatta az egri borászok mindennapi munkáját és sikereit. A városnak és minden egrinek fontos a siker, amelyhez ez a rendezvény is hozzájárul, tette hozzá a polgármester.

Az Egri Bikavér Ünnepén a szakma jeles képviselőinek munkáját ismeri el a város. Az ünnepi köszöntők után elismeréseket díjakat adtak át négy kategóriában.

Forrás: Egriszín

program:

Július 10. szombat

16.00 – 24.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér –30 Egri étel

16.00 – A Kovács Linda Quartett jazz koncertje

18.00 – Az EU Borlovagrend Egri Bikavér Legátus Ünnepsége

19.00 – A Gajdos együttes koncertje

21.00 – Herczeg Flóra koncertje

Július 11. vasárnap

Szent Donát Ünnepség

14.30 – Szt. Donát szobránál a Donát dűlőben

Könyörgés a jó termésért Szt. Donát közbenjárására

Az Egri Csillagok és a Dobó Katica népdalkör műsora

16.00 - 22.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér – 30 egri étel

16.30 - Az Egri Csillagok népdalkör és az Agria cigányzenekar műsora

18.00 – Borünnepünk legjobb ételének – Bikavérének kihirdetése, díjátadás

Az Egri Fehér Cuvée bor névpályázatának eredményhirdetése

A Belvárosi Kereskedők Egyesülete által kiírt kirakatverseny eredményhirdetése

19.00 – A Jazz Steps együttes műsora

Élő népművészet a várban

· Kultúra

A hagyomány és az értékek mai művészek által készített tárgyai láthatók a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás észak-magyarországi régiós bemutatóján, amely tegnap délután nyílt meg az egri Gótikus palotájában. A ma is élő tradíciót megjelenítő tárlaton 111 alkotó 467 munkáját tekintheti meg a közönség.

A hagyományos népi kultúrát mai kézzel megfogalmazó és feldolgozó kiállítás méltó helyen mutatkozik be, hiszen a Dobó István Vármúzeum törekszik mind a hagyománnyá vált mind az élő népművészet bemutatása, hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntőjében.
A szakértő zsűri közel ezer beérkezett tárgyból választotta ki azt a 467-et, amit egy kiállítás formájában tárnak a nagyközönség elé. A 111 alkotó által készített munkák, a tárgyalkotó népművészet és népi kismesterségek olyan ágaiban mutatkoznak meg, mint a történeti és paraszti hímzés, a csipke, a kékfestő viselet, a népi ékszer, a szőttes, a nemez, a faművesség, a csont- és szarufaragás, a kovácsmesterség, a fazekasság, a bőrművesség, a szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, a mézeskalács-, a hímes tojás-  és a gyermekjáték késztés.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.

Agócs Gergely néprajzkutató megnyitóbeszédében kitért arra, hogy a hagyomány által hordozott, identitásunkat és valamilyenségünket bemutató minden érték fontos, a fogyasztói társadalom akármilyenséget sugalló termékeivel szemben. Az identitást erősítő népi kultúra, a tárgyakon keresztül fejeződik ki, aminek szép példája ez a kiállítás.

A magas színvonalú, gazdag és változatos anyag, a népi díszítőművészet különböző területeiről 23 szakágban mutatja be a régióban található alkotók tevékenységét, rávilágítva az elődök munkásságára, gondolkodásmódjára.
Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit, az egri múzeum néprajzkutatója tárlatvezetés keretében mutatta be részletesen a gyűjteményt, amelyben két irányzatot figyelhet meg a látogató. A tradícionális népművészeti örökséget iparművészeti és egyéni, szövetkezeti és amatőr formában tovább vivő alkotók egyrészt a tradíciók mentén haladva azt hűen igyekeznek visszaadni, másrészt a mai környezethez és életformához alkalmazkodva fogalmazzák át a hagyományt. Ez az utóbbi tendencia is mutatja, hogy a hagyományos művészet is képes fejlődni, új elemeket befogadva őrzi az értékeket.

Forrás: Egriszín

obj=document.getElementById('bCont2707_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_4');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Rendkívüli közgyűlés az Ifjúsági ház ügyében?

· Kultúra

Rendkívül közgyűlés összehívását kezdeményezi Bányász Róbert néhány képviselőtársával az Ifjúsági Ház körül kialakult helyzet kapcsán. A képviselők nem tarják helyesnek a belváros szívében található épület funkcióváltását.

Az Ifjúsági Ház épületéhez tartozó Egri Est Caféban Bányász Róbert és Deák Boldizsár önkormányzati képviselők beszéltek ma kora este arról, hogy annak ellenére, hogy elismerik a Kepes-hagyaték értékét, nem tartják helyesnek, hogy az egész Ifjúsági Házat bérleti jogát átadja az önkormányzat a miskolci székhelyű Alapítvány a Komplex Kultúra Kutatásáért nevű szervezetnek.
Bányász Róbert szerint azon a közgyűlésen, ahol az Ifjúsági Ház ügyét tárgyalták, megtévesztő előterjesztés miatt szavaztak többen igennel. Elmondása alapján a képviselők azt az ígéretet kapták, hogy a ház funkciója részben megmarad, csak kiegészül a Kepes-hagyatékkal és az ehhez kapcsolódó programokkal.
A rendkívüli közgyűlésen szeretnék elérni, hogy az intézmény maradjon az ifjúságé, és a város ne herdálja el az értékes ingatlant. A képviselők felvetették annak a lehetőségét is, hogy az Ifjúsági Ház egy tudatos spekuláció áldozata, és hogy minden bizonnyal az önkormányzat által megítélt 15 éves bérleti időszak még növekedni is fog.
Deák Boldizsár szerint az épület felújítására az önkormányzat is ugyanúgy pályázhatott volna, mint az alapítvány, hiszen az 50 milliós önrészt a város is ki tudta volna fizetni.

Forrás: Egriszín

Nyári programkavalkád az egri várban

· Szabadidő

Az egri Dobó István Vármúzeum nyári programjairól tartottak ma sajtótájékoztatót a Dobó-bástya konferenciatermében. A már hagyománnyá vált Végvári vigasságok mellett több, új kezdeményezés is várja a látogatókat.

A májusi-júniusi dömpinget követően Dr. Veres Gábor igazgató elmondta, hogy az osztálykirándulások időszakában eddig 135 foglalkozást tartottak 3080 fő részvételével és 28 különböző múzeumpedagógiai programmal.
Az igazgató a soron következő programok közül kiemelte a csütörtökön nyíló XV. Országos Népművészeti Kiállítás Észak-Magyarországi Tárlatát, amelyre Nógrád, Heves és Borsod megyéből több, mint 1000 tárgy érkezett zsűrizésre, amelyből 467-et mutatnak majd be.
Széchenyi Orsolya igazgatóhelyettes felhívta a figyelmet a már július 1-én elindult fáklyás kazamatavezetésre. A sötétben történő barangolás során tárlatvezető kíséri a csoportokat a vár alatti erődrendszerekben. A sétára csütörtöktől- szombatig van lehetőség az este nyolc és kilenc órakor induló turnusok során.
A július 15-25. között megrendezett, 10 napos Vígvári Vigasságok is számtalan programot kínál a középkori kultúra iránt érdeklődőknek. Koncertekkel, íjász-, tánc- és zászlóforgató bemutatókkal, interaktív tárlatvezetésekkel várják az embereket. A gyermekek középkori öltözékeket ölthetnek majd magukra, részt vehetnek egy vitézi próbán, megismerkedhetnek középkori mesterségekkel, babákat és ólomkatonákat is készíthetnek. De lesz bástyamászó verseny is a vigasságok ideje alatt, a szokásos őrségváltás is elindul majd július 17-től, és az Agria Nyári Játékok Zrínyi – 1566 előadása is a Vígvári Vigasságok részeként mutatkozik be a várban.
Széchenyi Orsolya még a nyári programok között megemlítette az augusztus 3-i megemlékezést Gárdonyiról. Ekkor a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum területén kerti programokkal emlékeznek az íróra születésnapja alkalmából.
Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy augusztus 20-án a szokásosnál egy kicsit szerényebb tűzijáték lesz látható a várból. De a pezsgő, a hangulat és a vár környezete kiváló helyszín lesz az államalapítás megünneplésére.

Forrás: Egriszín

Növeli termelését a ZF Hungária

· Belföld

A bővülő kereslet következtében növeli termelését a régióban lényeges gazdasági tényezőnek számító ZF Hungária Egerben. A válságot jelentős veszteséggel túlélt, sebességváltókat gyártó vállalat termelése, a tervek szerint 40 %-kal nőhet a következő két évben, ami jelentős létszámbővítéssel is jár. Az optimizmusra okot adó mutatók mellett, a közeljövőben a beszállítók helyzete adhat okot aggodalomra hangzott el a ma reggeli tájékoztatón.

Több mint drámai volt a helyzet 2009-ben, hiszen az előző évi forgalom több mint ötven százalékát elvesztették, jelentette ki Dr. Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-vezérigazgatója a vállalat aktuális gazdasági helyzetéről és a középtávú tervekről tartott beszámolójában. A ZF Hungáriát minden területen érintette a gazdasági válság, és az 50 %-os forgalomcsökkenés következtében jó néhány embertől meg kellett válni. Rövidített munkaidőt vezettek be, de a dolgozók kieső fizetésének felét támogatta a cég, ezzel is segítve a válságos helyzet túlélését.

A növekedés két komponensét a meglévő termékek piaci helyzetének stabilizálásában, a válság kifuttatásában, valamint új termékek bevezetésében fogalmazta meg a vezető. A középtávú kilátások javulását számokkal is érzékeltette Diller úr. Az egri üzem 2008-ban 95 ezer sebességváltót állított elő, ami a kereslet visszaesése miatt 2009-ben 45 ezerre csökkent, viszont az idei évben már 80 ezerrel számolnak, és 2011-re a válság előtti termelést meghaladó számok várhatók. 2011-ben 119 ezer sebességváltó előállítása a terv, 2012-ben pedig az elképzelések szerint a termelés 40 %-kal meghaladja a 2008. évit.
A forgalomban is hasonló tendencia várható, a 2008-as 50 %-os visszaesésé után a ZF vezetése azzal számol, hogy ez a mutató az idei évben gyenge konjunktúra ellenére, újra eléri a korábbit, sőt 2011-ben meghaladja azt.

A 2010-ben 1167 munkatárssal működő, a városban legnagyobb munkaadóként jelen lévő vállalatnál komoly tényező a 2009-ben drasztikus csökkenést megélt létszám kérdése. Az idei évben 50 fővel, 2011-ig 100 fővel kívánja növelni a dolgozók létszámát a vállalat.
A dolgozók összetétele is fontos mutató, a ZF nagy hangsúlyt helyez a képzettségre, amihez több pilléren álló, saját képzési rendszer kialakításával biztosítja az utánpótlást. A 36 % szakmunkás, 34 % középfokú végzettségű és 28 % diplomás összetételű vállalat jó alapokon áll.
A vállalat vezetője kitért arra is, hogy válság ellenére a ZF által működtetett szakképzési rendszerben a 16 végzettből tíz tanulót vettek fel az alkalmazottak sorába.
A Bornemissza Gergely Szakképző Intézettel való jó együtt működés révén a vállalat ösztöndíjat biztosít a tanulóknak. A gyárban létrehozott oktatási részlegben a legmodernebb CNC vezérlők programozását sajátíthatják el a fiatalok, a gyártó üzemben pedig szakmai gyakorlaton ismerkednek meg a konkrét feladatokkal.
A mérnökutánpótlás biztosítására a Miskolci Egyetemmel működik együtt a cég, ahonnan a technológiai, minőségügyi, logisztikai és konstrukciós szakterületekre helyeznek el fiatalokat.

A válságból való kijutás egyik tétje a beszállítókkal való kapcsolat, hiszen a ZF Hungária által gyártott sebességváltókban több mint 50 % a vásárolt alkatrész. Mindkét felet komoly károk érték a válságban, és aggodalomra adhat okot a további több ezer embernek munkát adó beszállítók helyzete, akik mellé Diller szerint a bankoknak és az államnak kellene állni. A beszállítók nem tudják maguk megoldani a problémát, közösen kell finanszírozni a fellendülést.
A ZF meg tudta tartani financiális egyensúlyát, de okkal félhet, hogy a beszállítók talpon tudnak-e maradni. Intelligensen kell kezelni a jelenleg biztatónak tűnő kiindulási helyzetet, jelentette ki a ZF Hungária vezetője.
A fejlesztési egységként is funkcionáló ZF tervei között szerepel egy nagyszabású projekt Kínában, új termékeket gyártó sebességváltó szerelősor és beszállítói támogatócsoport fejlesztéssel.

Forrás: egriszín

Közel 700-an veszik át személyesen holnap a diplomájukat

· Oktatás

Hagyományos és Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán. Oklevelet 1023 fő vehet át az intézményben, ebből nappali tagozaton 398-an.

A hallgatók fele Bologna rendszerű képzésről kiállított oklevelet kap, alapképzésben mintegy 300 fő, kétszázötvenen pedig mesterképzésben.
A hallgatók harmada nem rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal, ők a tanulmányok sikeres befejezéséről kapnak igazolás – tudtuk meg az EKF Tanulmányi és Információs Központjának vezetőjétől, Kalóné Szűcs Erzsébettől.
Először kapnak oklevelet alapképzésben hallgatók az alábbi szakokon: ének-zene, elektronikus ábrázolás, képi ábrázolás, mozgóképkultúra és médiaismeret, germanisztika (német szakirány).
Szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban 117 hallgató szerzett újabb szakképzettséget.
Felsőfokú szakképzésben 11 szakon közel kétszázan szereztek felsőfokú OKJ-bizonyítványt.
A július 3-i oklevél- és bizonyítványátadó díszünnepségen közel 700 fő veszi át személyesen a végzettségét igazoló dokumentumot.
Bölcsészettudományi Kar: 245 fő
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: 99fő
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar: 155 fő
Természettudományi Kar: 326 fő

Forrás: Egriszín

Meg kell kezdeni a felzárkózást az unióhoz

· Belföld

Kibővített elnökségi ülést tartott szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése, amelyre meghívták a megye országgyűlési képviselőit, valamint Parragh Lászlót, az országos kamara elnökét.

– Kormányváltás után vagyunk, kialakult az új kabinet és fölálltak az új minisztériumok, ám az intézményi struktúra még nincsen teljesen átalakítva. A kamara elvárása, hogy a következő években a gazdaságpolitika támogassa a növekedést és az egyensúly megtartását. Az országnak meg kell kezdenie a felzárkózást az Európai Unióhoz, hiszen a csatlakozás óta mi nemhogy közelebb kerültünk volna a régi tagállamokhoz, hanem leszakadtunk. A kamara közre kíván működni a gazdaság szervezésében, eddig is sok konkrét anyagot tettünk le az asztalra. A gazdaság szereplőinek jogos elvárása, hogy akik értéket állítanak elő, azok elmondhassák a véleményüket. Szeretnénk, hogy a mi szavunkat is meghallgassák – fejtette ki Parragh László.

Hozzátette, a Heves megyei a területi szervezetek közül az egyik legsikeresebb, mind a Széchenyi-kártya kiadása, mind a szak- és mesterképzés, mind pedig a szolgáltatások terén.

Kamara

Az elnökségi ülésen áttekintették a közelmúlt kormányzati javaslatait, megvitatták gazdasági hatásaikat. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) elnöke előadásában a régió leszakadását emelte ki, aggasztónak nevezte, hogy az egyes térségek fejlődése is jelentősen eltér. Fontosnak tartja, hogy a pályázati rendszerben a hátrányos helyzetű kistérségek pályamunkáit gyorsabban elbírálják. Együttműködést ajánlott a döntéshozóknak, hiszen be kell építeni a valós rálátással rendelkezők tapasztalatait a gazdaságpolitikába. A megjelent képviselők elmondhatták, mit várnak a kamarától, ismertethették elképzeléseiket is.

– Csak úgy tudunk előbbre lépni, ha változtatunk a képzési struktúrán, és a foglalkoztatási rendszert is kiigazítjuk. Mindenképpen erősíteni kell a gazdasági szereplőket, erre jó lehet az adózás egyszerűsítése, a vállalkozásokat ösztönző eljárásrend bevezetése. Üdvözölnénk az uniós források átcsoportosítását, a hatósági ellenőrzések konstruktivitását, a bürokrácia csökkentését, a beiskolázási keretszámok valós igényekhez igazítását – foglalta össze a vállalkozások óhajait Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára.

Forrás: Heol