Keresés: „vidék” (269 találat)

Szokásos havi sajtótájékoztatóját tartotta kedd délelőtt az Eszterházy Károly Főiskola. Az eseményen szó esett a közelgő nyílt napról, a RUBIRES projekt lezárásáról, a Tudásalapú Társadalom szolgálatában c. programról illetve a Főiskola Bora 2012-es borverseny részleteiről is hírt adtak a tájékoztatón.

November 29-én, kedden tartja nyílt napját az EKF.  A rendezvény a Leányka úti Sportcsarnokban kerül megrendezésre, ahol a tanszékek bemutatása mellett a jövőre induló 29 alapképzési szak illetve a felsőfokú szakképzések ismertetésére is sor kerül. Lőrinczné dr. Thiel Katalin, oktatásfejlesztési rektorhelyettes elmondta, hogy a nyílt napon lehetőség lesz egy intézményi sétára is,  a sportcsarnokban felállított standokon pedig megismerhetik az intézet felépítését az érdeklődő diákok. Január 24-ére tervezik a második nyílt napot, melyen a 2012-es,megváltozott felvételi eljárásról tájékoztatják a tanulókat illetve a középiskolai tanárokat.

Végéhez közeledik a RUBIRES projekt. A 2009.január 1-jén elkezdett program célja a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése , hatékonyságának javítása. A projekt keretein belül lehetőség nyílik a megújuló energiaforrások illetve a biomassza hasznosításának kialakítására és megvalósítására. Ezek az alternatív módok a vidéki területek fenntartható fejlődését segítik elő. Az Eszterházy Károly Főiskola partner szervezetként vesz részt a programban, a magyar társszervezeteken kívül még német, olasz,szlovén és osztrák partnerek is közreműködnek. Kovács Tibor ,a projekt vezetője elmondta, a programban résztvevő partnerek egy kiállítást szerveztek, melyen az eddigi eredményekkel,  az általános célokkal ismerkedhettek meg a látogatók. A RUBIRES 2011.december 31-én ér véget.

Sikeresen zárta munkáját az Eszterházy Károly Főiskola matematika-, földrajz- és informatikatanári mesterképzése a Tudásalapú Társadalom szolgálatában c. projektje- mondta Dr. Csáfor Hajnalka, PR-programigazgató.  A munkafolyamat célja a Tudásalapú Társadalom elvárásainak megfelelően, az egész életre szóló tanulási lehetőség kidolgozása,illetve az elektronikus tananyagok fejlesztése volt. Az EKF Természettudományi Kara a Nyíregyházi Főiskolával illetve a Műszaki Kiadóval közösen dolgozta ki a projektet. Összesen 33 tananyag készült el, angol és magyar nyelven. A tartalmak között tizennyolc kompetencia alapú, szakmódszertani gyakorlat. Két tudományos szakadatbázis kifejlesztésére is sor került, magyar, angol nyelven. A főiskola a tananyagok on-line hozzáférhetőségét biztosítja a hallgatók számára.

Idén is megrendezésre kerül a Főiskola Bora borverseny. Pók Tamás, az Élelmiszertudomány kar oktatója elmondta, hogy a pályázaton az Egri Borvidék bortermelő vállalkozói vehetnek részt. A nevezőknek legalább 4 palackot kell eljuttatniuk a főiskolának, a forgalombahozatali engedéllyel mellékelve. A pályázónak minimum 1000 liternyi borral kell rendelkeznie, mert a főiskola a címet elnyert borok esetében körülbelül 600 palackkal fog vásárolni. 2011. december 13-áig lehet nevezni a borokkal,a bírálatra december 19-én kerül sor. A  főiskola gondoskodik arról, hogy a nyertes borokat legalább 2 helyen vásárolhassák meg a városban, illetve garantálja, hogy az EKF rendezvényein az első helyezett borokat ajánlja fogyasztásra.

A LEADER pályázat benyújtási határidő újbóli megnyitásáról
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Rendelet)

20. § (1) bekezdése alapján a pályázatokat 2011. szeptember 30. és november 15. között lehet benyújtani kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül.
A benyújtási határidő utolsó napján, 2011. november 15-én az elektronikus rendszer olyan mértékben leterhelődött, hogy bár a rendszer működőképes volt, a nagyfokú terhelés miatt jelentősen lelassult, így megnövekedett a pályázatok feltöltési ideje.
Az Irányító Hatóság mindent elkövet annak érdekében, hogy az ügyfelek ne szenvedjenek hátrányt az elektronikus rendszer lelassulásából eredően.

Az Irányító Hatóság ezért soron kívül intézkedik a Rendelet módosításáról, amely lehetővé teszi a pályázati benyújtást a módosítás hatálybalépését követően 7 naptári napig terjedő időtartamra.
A pontos időpont vonatkozásában az Irányító Hatóság gondoskodik az ügyfelek tájékoztatásáról Irányító Hatósági közlemény formájában, továbbá a LEADER Helyi Akciócsoportok közvetlen értesítésén keresztül.
Budapest, 2011. november 16.
Búsi Lajos
IH vezető

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Dejan Zidan, Szlovénia mezőgazdasági minisztere tartott megbeszélést pénteken városunkban. Az értekezésen szó esett többek közt a két ország együttműködéséről, de foglalkoztak a magyar gazdák kárenyhítési problémáival is, valamint a helyi értékesítés, feldolgozás és a megújuló energiaforrások mezőgazdaságban való alkalmazásáról.

Dr. Fazekas Sándor elmondta: a két ország komoly pénzügyi forrásokra támaszkodó közös agrárpolitika létrehozásán fáradozik, a felek elsődleges célja, hogy a gazdák számára egy áttekinthető, egyszerű és méltányos agrárpolitikát dolgozzanak ki.

A megbeszélésen foglalkoztak továbbá a helyi értékesítés, feldolgozás témakörével is. Dejan Zidan, Szlovénia mezőgazdasági minisztere kiemelte: céljaik közé tartozik a gazdák számára előnyös megoldások keresése, s hogy a fogyasztók minél egyszerűbben juthassanak hozzá a friss, helyi és egészséges termékekhez. Szó esett továbbá arról is, hogyan lehetne megvédeni a hazai termékeket a hazai piacon felbukkanó rossz minőségű áruval szemben.

A két fél megállapodott egy közös munkacsoport létrehozásában is, melyben szlovén és magyar mezőgazdasági szakemberek dolgoznak majd együtt.

Forrás: Egriszín

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Az állami földterületekhez pályázat útján lehet hozzájutni, mellyel az állam a helyben élő kis- és közepes gazdákat részesíti előnyben. A pályázat feltétele az is, hogy az 1200 hektár földtulajdonnal nem rendelkezők indulhatnak, fontos a munkahelyteremtés és az, hogy állattartással is foglalkozzanak. A földeket egységesen 1250 Ft/aranykoronáért kínálják 20 éves bérletre. A pályázónak egy gazdálkodói tervet is készítenie kell. A jogszabály abban is módosult, hogy senki nem rendelkezik elő haszonbérleti joggal, tehát akinek a közeljövőben lejár a bérleti szerződése, újra pályáznia kell.

Forrás: Egriszín

Eger MJV önkormányzata a maga eszközeivel igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy széles körben megismertesse az egri borokat, élénkítse az egri nedűk iránti keresletet a városban, országos és nemzetközi viszonylatban is. A „Magisztrátus Bora” megválasztásával is az egri nedűk hírének emelése a cél, hiszen a megvásárlandó 500 palackot az önkormányzat magas rangú vendégek kínálására, megajándékozására, városmarketing célokra használja fel - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Négy évvel ezelőtt választott először bort a közgyűlés, s azóta minden évben kiválasztják a „Magisztrátus Borát”, mely címet az elmúlt évek során dr. Gál Lajos, Juhász Péter és Simon József nyerte el. 2011-ben - Rázsi Botond alpolgármester javaslatára - a képviselők már nemcsak egy Egri Bikavért, hanem mellé egy Egri Csillagot is kiválasztanak vakbírálattal azon borkülönlegességek közül, melyek a májusban megrendezett Egri Borvidéki Borversenyen kategóriájukban az első öt hely valamelyikét érték el. Október 27-én - a napirendek megtárgyalása után - sorrendben négy Egri Csillag és öt Egri Bikavér került a képviselők asztalára. Tarsoly József hegybíró vezetésével, az Egri Borbarát Hölgyek Egyesületének közreműködésével a képviselők anonim módon pontozták a nemes nedűket.

A legjobb három a két kategóriában:

Egri Bikavér:
Egri Korona Borház – Egri Bikavér 2008, St. Andrea Pincészet – Merengő Egri Bikavér 2009, Gajdos Pincészet – Egri Bikavér 2008.

Egri Csillag:
Varsányi Pincészet – Egri Csillag 2010, Tóth és Tóth - Egri Csillag 2010, St. Andrea Pincészet Napbor 2010 – Egri Csillag.

A közgyűlési döntés szerint Habis László polgármester a városatyák értékelése alapján az első három helyezett pincészet tulajdonosával kezdi meg a tárgyalást a borok megvásárlásáról.

Közös sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióigazgatója és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke október 21-én Parádon.

A két MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány a „Nemzeti Átverés Programot” valósítja meg. Másfél év alatt Heves megyében is csökkent a munkahelyek száma, nőtt a munkanélküliség, csökkentek a munkavállalók fizetései.
A sajtótájékoztatón elhangzott: elvették a nyugdíjasok pénzét, megszűnik a reál-nyugdíjemelés, és a korhatár alatti nyugdíj is a múlté.
Tóbiás József elmondta: a kormány politikája miatt Magyarország a világ tíz legnagyobb pénzügyi kockázatot jelentő országa közé sorolják. Véleménye szerint romokban a jogbiztonság; felszámolják a sajtószabadságot.
Dr. Sós Tamás hozzátette: a kormány beismerte, hogy alkotmányellenes a megyei önkormányzatok vagyonának államosítása, ezért most ebben az ügyben is alkotmánymódosítást terveznek, hogy mindenáron véghezvigyék a tervüket: hatalmi céljaik érdekében szétverik az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzati rendszert.
Elhangzott továbbá: a kormány lemond a vidékfejlesztésről, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.)  VM rendelet alapján a pályázatokat 2011. szeptember 30. és október 31. között lehet benyújtani kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül.

Az ügyfeleknek most első alkalommal van lehetősége arra, hogy pályázataikat kizárólag elektronikus formában nyújtsák be. Az elektronikus beadás egy új rendszer, amellyel a pályázók ebben a formában eddig még nem találkozhattak.

Az elektronikus pályázat benyújtásához MVH regisztrációs számot és ügyfélkapus jelszót szükséges igényelni, továbbá amennyiben meghatalmazottat kíván igénybe venni az ügyfél, akkor a meghatalmazást jóvá kell hagyatni az MVH-val, utána kezdődhet meg a pályázat feltöltése.

A visszajelzések szerint a pályázatok elektronikus beadását sokan nem tudják a határidő lejárta előtt megvalósítani (az október 31, illetve november 2-ai határidőt egy négy napos ünnep előzi meg).

Az Irányító Hatóság az ügyfelek érdekét és az esélyegyenlőséget szem előtt tartva a pályázat benyújtási időszakot  2011. november 15-ig meghosszabbítja. Az erről szóló rendeletmódosítást az Irányító Hatóság már kezdeményezte.

Budapest, 2011. október 21.

Búsi Lajos

Irányító Hatóság vezetője

 

Forrás: www.egervidekkincsei.hu

www.kormany.hu

Az őszi mezőgazdasági munkák idején a bejelentési kötelezettség teljesítését és a szabályszerű foglalkoztatást a korábbi hagyományoknak megfelelően fokozottan ellenőrzi az adóhatóság.

Az adóellenőrök helyszíni vizsgálatsorozattal azt igyekeztek feltárni, hogy ahol a szüret nem családi körben történik, hanem a termés leszedéséhez ellenérték fejében munkát végzők alkalmazása válik szükségessé, ott a foglalkoztatással kapcsolatosan a gazda eleget tesz-e bejelentési és közteher-fizetési kötelezettségének - tájékoztatta szerkesztőségünket a NAV Heves Megyei Adóigazgatósága.

Mezőgazdasági idénymunkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony és az idényjellegű foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher viszonylag alacsony összegű (500 Ft/nap/fő), a bejelentést pedig – regisztráció után – igen rugalmasan, elektronikus úton és telefonon is fogadja az adóhatóság. Ennek ellenére az adóhatóság ez évi tapasztalatai igen színesek: néhány helyen jogkövető magatartást tapasztaltak a revizorok, azonban több olyan helyszínre is ellátogattak, ahol a szüreti munkások bejelentése nem történt meg. A legkirívóbb mulasztást eddig a mátrai borvidék területén tárta fel az adóhatóság, ahol az ott szüretelők egyikét sem jelentették be. Összesen 32 fő végzett munkát aznap a szőlőben, akik internetes hirdetés útján jelentkeztek szüretre, és más településekről busszal szállították őket a helyszínre.

Egy másik szüreten az adóellenőrök bemutatkozása után a szüretelők ijedtükben szétszaladtak, volt olyan, aki még a saját nevét is „elfelejtette”.

A be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása kapcsán az érintettek jelentős összegű mulasztási bírsággal számolhatnak, a személyazonosságára vonatkozóan megtévesztő adatokat közlő magánszeméllyel szemben pedig büntetőeljárás indult. Az adóhatóság ellenőrzései tovább folytatódnak a szüreti idényben, melyeknek célja a jogkövető magatartásra ösztönzés az idényjellegű foglalkoztatás kapcsán is.

A HKIK a Nagykaposi Vállalkozói Szövetséggel és az Észak-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesülettel közösen sikeresen pályázott a „Tisztességes kereskedő – Tisztességes Szolgáltató” védjegy létrehozására Magyarországon és Szlovákiában című projektre, ami a Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében belül valósul meg.

A pályázat célja az, hogy a magyar és a szlovák érdekképviseleti szervezetekkel, fogyasztóvédelmi egyesületekkel közösen egy olyan védjegyet hozzanak létre, amely mind a kereskedelmi, mind a szolgáltató szektor számára biztonságot nyújt. A védjegy elnyerése előnyöket biztosít: a fogyasztók tudják, hogy megbízható, korrekt partnerrel állnak szemben.

A pályázatban kidolgoztak egy olyan tanúsítási rendszert, mely önértékelésen, ellenőrzésen, majd bizottsági döntésen alapszik. Csákiné Dr. Gyuris Krisztina, az NFH főigazgató-helyettese elmondta: szeretnék, ha a fogyasztók tisztában lennének a jogaikkal, illetve tudatos fogyasztókká válnának.

Egy nagyszabású marketingkampány keretein belül a védjegy megismertetésével foglalkozunk a magyar-szlovák határ menti területek viszonylatában. Az a fogyasztó, aki ezt a védjegyet látja egy üzlet kirakatában, biztos lehet benne, hogy korrekt, tisztességesen működő vállalkozással került szembe- mondta Fülöp Gábor, a HKIK titkára.

A védjeggyel rendelkező vállalkozások nemcsak üzleti előnyhöz, de nagyobb piachoz juthatnak, ami versenyképesebbé teszi azokat.

A projekt eredményeként kerül sor az I. védjegy átadó ünnepségre, aminek keretében a következő magyar vállalkozások, szolgáltatók és kereskedők vehették át az elismerést, a védjegyet:

Szilárdi Lászlóné ev.,Montvai Katalin ev., Jánosi Ildikó ev., Gyöngyszöv ÁFÉSZ, ER-TANK Kft., Egyesült Körzeti ÁFÉSZ Lőrinci, Tarnaméra és Vidéke ÁFÉSZ, CÉZÁR Travel Kft., J.P. 98 Fűtéstechnika Kft., Mucsné és Társa Kft., Automobil-Eger 97 Kft., Jódaqua Kft., BESZKID Elektro Kft., Kis ANNA Hláaszkert Vendéglő, Szekrényes és Társa Kereskedelmi Kft., HIDRO-GEODRILLING Kft., Compuda Kft., Diósgyőri Party-Service Kft., Mátra Party Kft., Bemolux Kft., PROMOD HUNGARY Kft., Szépítész Eger Kft., Tóth János, ev., Győri Sándor, ev., Agria Humán Kft., Bor és Gasztronómia Kft., OLVA Kft., MASNI VARRODA, Cseh András ev., Kuczik Anita ev., Zemplén Idegenforgalmi Kft.

2011.szeptember 11-én, vasárnap ismét megrendezésre kerül a  Magyar Dal Napja. A programot hét vidéki városban, illetve tizenhét budapesti helyszínen fogják megtartani. Közel negyven színpadon várják az érdeklődőket magyar zene ünnepén.

Ebben az évben Nyíregyháza kapta a Magyar Dal Fővárosa címet, azonban Eger város hűen a 2010-ben kiérdemelt címéhez, gondoskodik arról, hogy ne csak a színpadon, de az utcán is a magyar dal szóljon.  Idén is „zenevonat” fogja járni a várost, amelyen helyi énekesek és az iskolák kórusai dalolnak majd.

Öt színpadon, a Dobó téren, a Széchenyi utcában, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban, az Egal.cult Clubban illetve a Felsővárosban várják az érdeklődőket a szervezők, több mint húsz előadóval.A Bródy Sándor Könyvtár Zenei Gyűjteménye egy különleges kiállítással készül, melyet Kovács Kati fog megnyitni a Magyar Dal Napján. A Dobó téren a helyi gasztronómia és borkülönlegességek megízlelésére is lehetőség lesz.

A rendezvény fő színpada, a Dobó téren felállított Egri Csillag Színpad. A színtér névadója az Egri Csillag minőségi fehér bor, a Bikavér fehér párja. A rendezvényen fellép többek között Herczeg Flóra, Gonda László, az Első Emelet illetve a Kerekes Band.

Este 8 órakor egy különlegességgel várják az érdeklődőket. Az országban mindenütt, a Magyar Dal Ünnepén egy közös éneklésre invitálják a vendégeket, ahol felcsendül, a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdal.

Az idei Magyar Dal Nap fő koncepciója az egri, és Egerhez valamilyen szállal kötődő, magyar dalt előadó énekesek és zenészek felvonultatása.