Keresés: „nap” (2294 találat)

A Dr. Kemény Ferenc Általános Iskolában minden év novemberében emlékeznek meg a névadóról, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagjáról. Az intézmény idén ünnepli fennállásának 45. évfordulóját.

Eger város egyetlen testnevelés tagozatos általános iskolája – korábban 10. számú Általános Iskola - 1996-ban vette fel Dr. Kemény Ferenc nevét, vállalva ezzel, hogy megőrzi a nemzetközi olimpiai mozgalom élharcosának emlékét. 2001-ben felavatták az intézmény udvarán a sportdiplomata bronz domborművét, és valamennyi osztályterem falán ott található a dr. Kemény Ferenc emléktabló. Ezentúl egy teljes napot is szentelnek az egykori gimnáziumi igazgatónak. A Körcsarnokban tartott mai ünnepségen a diákok felidézték dr. Kemény Ferenc életútját, majd az iskola énekkara adott műsort. Kékesi László igazgató méltatta a névadó munkásságát, amihez az iskola diáksága és nevelőtestülete is méltó szeretne maradni, élen járva az olimpiai eszme terjesztésében.

A megemlékezésen kitüntetéseket adtak át az arra érdemes diákoknak, pedagógusoknak, szakembereknek. Kemény Ferenc díszjelvényt vehetett át a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetének (HMÖPI) képviseletében Székely Józsefné igazgató, az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági ház kollektívája nevében Ponyi László igazgató és Pusztai Éva címzetes igazgató, valamint Szente János az Eger Termél Kft. igazgatója. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült dr. Jakabházyné Mező Mária, akinek a támogatásával nyerte el az iskola idén a MOB Fair Play Bizottságának Diplomáját. Kékesi László köszönetét fejezte ki az Eger MJV Oktatási Kulturális Sport és Ifjúsági Irodájában dolgozóknak, valamint díszjelvényt adományozott a média képviselőinek, Dorkó Zsuzsának, Bódi Csabának és Turay Zoltánnak. Az ünnepségen díjazták a kiváló tanulmányi- és sporteredményeket elérő tanulókat is.

Forrás: Egriszín

Projektnyitó rendezvényt és szakmai konferenciát tartottak tegnap délután az EKF-en „Élelmiszeripari innovációs törekvések és azok eredményei” címmel. Beszámoltak a főiskola által pályázati forrásból létrehozott Innovációs és Technológiatranszfer Irodáról, illetve egy 48 cég bevonásával történt felmérés eredményeiről.

Innovációs tevékenységek, illetve összehangolt, célirányos kutatás-fejlesztési tevékenységek nélkül az élelmiszeripar sem belföldön, sem külföldön nem fog tudni kilábalni a nehéz helyzetből – hangsúlyozta dr. Kiss Attila, az Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója. A tapasztalat az, hogy azok a cégek maradnak a piacon, akik nyitottak a termékszerkezet bővítése felé, akik a szervezeti struktúrájukat is képesek rugalmasan átalakítani, és akik a technológiai fejlesztésekre is odafigyelnek.  A technológiafejlesztés, az innováció és a termékfejlesztés az Egerfood tudásközpont és az újonnan létrejött Innovációs és Technológiatranszfer Központ munkájának a fókuszában áll. Ezek a fő sarokpontok kialakultak már az Egerfood elmúlt 5 éves munkája során is. Az egészségtudatos magatartáshoz illeszkedő, speciális pozitív biológiai-élettani hatással rendelkező élelmiszerek egyre nagyobb számban vannak jelen a piacon. Azok a partnerek, akik erre nyitottak egy nagyon jelentős és fizetőképes célcsoportot tudnak elérni, tömegáruval csak kevés partner tud életben maradni – mondta dr. Kiss Attila.

Az Innovációs és Technológiatranszfer Központ legfontosabb célja, hogy a partnerek igényével összhangban, világszinten is korszerű új termékeket és technológiákat fejlesszenek ki közösen. Az iroda létrejötte az Egerfood Regionális Tudásközpont megalakulásával kezdődött folyamat része. Már a kezdeteknél megfogalmazódott az a szándék, hogy a meglévő kutatói bázissal és kapacitással piacképes fejlesztések jelenjenek meg. Most egy olyan szervezeti egységet hoztak létre, amely célirányosan foglalkozik az ipari kapcsolatok építésével, fejlesztések hasznosításával, az együttműködés körének bővítésével.

Forrás: Egriszín

Egerben tartott konferenciát a Kulturális Központok Országos Szövetsége november 17-18-ig. A tanácskozáson részt vettek a magyar kulturális, művészeti központok vezetői és munkatársai. A szakmai együttműködésekről és a felnőttképzésről tanácskoztak a szakemberek.

1997-ben jött létre a Kulturális Központok Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy segítse a közművelődést meghatározó nagyobb kulturális központok, a városokban lévő művelődési intézmények munkáját, s koordinálja a szakmai együttműködést.

A két napos konferenciát az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezte. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy pályázaton sok pénzt nyertek Egerben a kulturális központok felnőttképzésre, számítástechnikai eszközökre, s a kulturális turizmus felélénkítésére. Kiemelte többek között a Kepes Vizuális Központ félmilliárdot meghaladó fejlesztését, a Líceum jelenleg is folyó rekonstrukcióját, valamint azt, hogy a Vármúzeum az egyik leglátogatottabb múzeum az országban.  Habis László elmondta, hogy a válság következményei miatt sokkal átgondoltabbnak kell lenniük, az önkormányzatot egy hatalmas olajszállító hajóhoz hasonlította: előre kell gondolkodni, hogy mikor fordítunk rajta, hiszen nem egy fordulékony, hirtelen megállítható dolog.

Az egriek mellett bemutatkozott Szekszárd és Békéscsaba kulturális hálózata is. A jelenlévő szakemberek az Agora Agria projektről is hallhattak előadást, amely várhatóan a 2012-es év első negyedévére készül el.

Az első nap a felnőttképzésről, a szervezet szakmai eredményeiről és az intézményi akkreditációról szólt, a második napon pedig szekcióülések következtek. Tanácskoztak az intézményi háló problémáiról, a közművelődés törvényi hátteréről és finanszírozásáról.

Forrás: Egriszín

Költségvetés módosításra nyújtott be javaslatot tegnap a parlamentbe, az MSZP frakció. Az infrastruktúrában , az oktatásban és egészségügyben leállított fejlesztések újraindítását szorgalmazzák, valamint az EU-s és hazai források felhasználásával a gazdaság élénkítését modernizálást kívánják elérni. Igazságosabb  és követhetőbb költségvetést támogatnának, ez viszont a jelenlegi 2011. évi költségvetés módosításával válna kialakíthatóbbá.

Az utak állapota országos és megyei szinten is elmaradott, ezek fejlesztése nélkül nem várható sem a turisztikai fejlődés, sem gazdasági előrelépés  Heves Megyében. Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő indítvánnyal élt az Országgyűlés felé, melyben költségvetési javaslat módosítást nyújtott be a tervel rendelkező utak és útszakaszok kivitelezésére.

A 9 út és útszakasz  tervei nem újkeletűek, szerepelnek a közeljövőben megvalósítandó tervekben  de, ezzel az indítvánnyal a folyamat felgyorsítását kívánná elérni.Az Útpénztár magasabb előirányzatával lehetőséget kapnának az Önkormányzatok a kezelésükben tartott utak felújítására, mivel  ezek önköltségileg egyre nehezebben finanszírozhatók.

1. Eger bekötő út- Füzesabony körforgalomtól maklárig ( 2,6 km) 400 millió  Ft

2. Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése   800 millió Ft

3. 31.út - Dormánd- Heves közötti útfelújítás  1,5 milliárd Ft

4. 33. út Füzesabony Poroszló első szakasz 400 millió Ft

5. 2402. út Selyp -Gyöngyöspata közötti szakasz 812 millió Ft

6. 2507. út Mónosbél- Balaton közötti szakasz 350 millió Ft

7. 2415. út Sirok- Tarnaszentmária- Verpelét közötti szakasz 650 millió Ft

8. 2416. út Eger - Egerszalók - Verpelét - Gyöngyös  650 millió FT

9 . Pásztó -Galyatető 400 millió Ft

Dr. Sós Tamás szerint az 1 km- re eső út belekerülési költsége 30- 40 millió forint, ami nagyban függ az ott lévő műtárgyaktól, hidaktól, mert ezek megnövelik az előállítási költséget . Némely utak felújítása a térség fejlődését hozhatja, néhány út  pedig a mindennapi közlekedés komfortját emeli, viszont minden esetben fontos, hogy az ígéretek megvalósítás stádiumába lépjenek.

Európai Unióról szóló kiállítás nyílt ma délelőtt a Balassi Bálint Tagiskolában. A tárlat az „Európai Unió a Balassiban” című projekt részét képezi.

Európai Uniós Pályázat keretében, Uniós tanterem átadására készül a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolája. Erre az előzetes tervek alapján 2011. május 27-én kerül sor, ám az átadást egy több hónapos „előkészítő –ráhangoló időszak” előzi meg kiállítással, rajzpályázatokkal, játékos vetélkedőkkel. Az előkészítő munkát többek között az iskola Galériájának kiállítása is segíti a gyerekek számára, melyet a mai napon nyitottak meg az EVENTUS Üzleti Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium közreműködésével.  A kiállítás célja, hogy felkeltsék a tanulók érdeklődését az Európai Unió és annak tagországai iránt.

A projekt során az osztályok gyűjtőmunka keretében alaposabb ismereteket szerezhetnek egy választott ország életéről, melyet osztálytermükben kiállítás formájában feldolgoznak. Anyagot gyűjtenek az ország főbb jellemzőiről-nevezetességeiről, híres embereiről, nyelvhasználatáról, pénzneméről, ételkülönlegességeiről, népviseletéről, szokásairól. A gyűjtőmunkára és annak feldolgozására a tanév során szabadidős tevékenységek között, illetve tanórákba épített formában kerül sor.

Forrás :Egriszín

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán információk merültek fel arra vonatkozóan, hogy egy 24 éves mezőszemerei férfi nagyobb mennyiségű hamis pénz előállításával foglalkozik, amit 2010. november 17-én értékesíteni kíván.

Ezen információk alapján rendőrségi akció keretében munkatársaink a tegnapi napon, Egerben, egy áruházlánc üzletének parkolójában elfogták a mezőszemerei férfit, akinél 200 db, hamisgyanús 20.000 Ft-os bankjegyet foglaltak le az intézkedő bűnügyi szakemberek.

Az elfogást követő, a férfi lakásán lefolytatott házkutatás során, a hamisítványok gyártásához használt eszközök valamint több próbanyomat került lefoglalásra.

A rendőrség két személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik a bűncselekmény elkövetését elismerték.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a férfi őrizetbe vétele mellett indított büntetőeljárást és tett az előzetes letartóztatására indítványt. Társa ellen szabadlábon hagyása mellett folyik az eljárás.

Félidejéhez érkezett az egri Wigner Jenő Műszaki és Informatikai Középiskola és a felső-ausztriai HTBLA Perg középiskolája által indított projekt, melynek során tavasszal 10 napot töltöttek el a Wigner Jenő Középiskola tanulói a közel 600 km-re fekvő Pergben.

A Tempus Közalapítvány által koordinált COMENIUS Iskolai együttműködések pályázat keretében létrejött, „pErGER – A Guidebook for Interschoolers” nevű projekt során a 26 magyar és az 50 osztrák diák vállalta, hogy az őszi magyarországi és a tavaszi ausztriai látogatások, illetve az évközi interaktív foglalkozások során létrehoznak egy internetes honlapot. A projekt különlegességét a mindkét fél által használt „idegen nyelv” adta, hiszen a munka nyelve mindvégig az angol volt.

Konkrét elemként elkészültek a mindennapi életről szóló kisfilmek, továbbá egy háromnyelvű hangos szótárral és a kulturális, illetve a különböző képzési rendszerek megismerését is lehetővé tevő adatokkal, fényképekkel vált teljessé a projekt-munka. Az alkotás folyamatáról és a cserelátogatások élményeiről blogot is vezettek a diákok. Emellett a pályázat során tervezett kulturális és sportesemények is megvalósultak, melyek remekül kiegészítették a projektben résztvevők munkáját, illetve csapat- és közösségépítő jellegéből fakadóan növelték a pályázat hozzáadott pedagógiai értékét.

Az osztrák tanulók ősszel ismét eltöltöttek egy aktív munkával teli hetet a megyeszékhelyi iskola vendégeként. Október 15-én pedig hat heves megyei általános iskola 45 tanulója vett részt a honlap tesztelésében és értékelésében. A munka a 2010/2011-es tanévben is folytatódik, melynek során az aktualitásokkal és új anyagokkal bővítik a létrejött honlapot. (http://perger.htl-perg.ac.at/)

A projekt Ausztriában és Magyarországon is valamennyi kritérium szerint kimagasló nemzeti minősítést kapott. Ezzel automatikusan elnyerte az Európai Minősített eTwinning Projekt címet, vagyis így benevezhet az Európai eTwinning Díjak versenyére, ahol a legkiemelkedőbb projektek mérhetik össze erejüket.

Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.

A Deák Ferenc mellé épített biciklisáv után ismét bővült megyeszékhelyünk kerékpárút felhozatala, jelen esetben egy háromszáz méter hosszú szakasszal. Az átadott vonal része, a városunkat hosszában átszelő hálózatnak, melynek két széle már elkészült, a közepe pedig a belváros rehabilitációjakor fog formát ölteni. Az újonnan átadott szakasz az úttól és járdától elkülönítve, a patakmeder mentén halad. A beruházás keretén belül felújították és akadálymentessé tették a 4-es számú buszjárat megállóhelyét is. A mindenképp örömteli építkezés csupán két apró szépséghibával rendelkezik, és ezek is könnyen orvosolhatók:

Egyrészről a megépített szakasz végétől 300 méterre található egy kerékpáros híd a patak fölött, az út viszont nem vezet odáig. Nem is kell neki, hiszen kis autóforgalmú területről beszélünk, de legalább felfestés, vagy részletesebb kitáblázás jelölhetné, hogy érdemes továbbhaladnunk a kétkerekűnkkel.

Másrészről az új kerékpárút nem illeszkedik az érsekkerti szakaszhoz. Noha csak pár méter eltérésről van szó, az új vonal a park sétányának folytatását képző járdánál folytatódik, nem a kerékpárút irányában. Nagy fantázia nem kell, hogy megtaláljuk a továbbvezető helyes irányt, de ha már van két ilyen szépen megépített kerékpárutunk, kár lenne nem összekötni őket, akár csak egy átlósan átvezető sárga vonallal is.

Az utóbbi időben pozitívan alakulnak megyeszékhelyünk kerékpárosbarát beruházásai, a legnagyobb attrakciót viszont minden bizonnyal a belvárosi rehabilitáció jelenti majd. A patakmederbe-, illetve az a mellé tervezett bicikliút megépülése kétségtelenül egy környezetbarát és modern város színvonalát hozza majd.

Forrás: http://egrinapok.wordpress.com/

„Bányászat és Geotermia 2010” címmel kezdődött konferencia a Magyar Bányászati és. Földtani Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség rendezésében ma délelőtt, a Hotel Egerben. A három napos találkozón a bányászat aktuális kérdéseit vitatják meg a szakemberek.

A geotermia kérdésköre a kiemelt témája a bányászati szakemberek, vállalkozók részvételével megrendezett találkozónak. A bányatörvény hatálya alá került a törvénymódosítás révén a geotermikus energia kitermelése, kutatása, hasznosítása. A geotermia hasznosítása jórészt a bányászathoz kapcsolódik, mivel a szárazon, nagy mélységből kivett földhő bányászati kérdés. A Magyarország számára nagyon fontos új terület, hiszen nagyon jó adottságai vannak az országnak. Ennek ellenére még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kutatása.
ma már csak három mélyművelésű bánya működik az országban, de közel ezer külszíni bánya található.
A 140 fős találkozó megnyitóján Sós István alpolgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a válságból való kilábalás gondjaival küzdő gazdaságban fontos szerep jut a bányászati területnek is. Az alpolgármester az Eger számára idegenforgalmi jelentőséggel bíró termálvízre alapozó gyógyturizmust, valamint a most épülő biomassza erőmű jelentőségét hangsúlyozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, az országon belül a megye is büszkélkedhet ilyen jellegű adottságokkal, jelentette ki Szabó Róbert a Heves megyei Közgyűlés alelnöke. Az alelnök hozzátette, hogy az adottságokat nem használják ki kellőképpen, aminek előmozdításában ez a konferencia is segíthet.

A tanácskozás előtt Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a hazai erőforrásokat és bányászat jelenlegi helyzetét is jellemezte:
„Nem vagyunk nagyhatalom bányászatban, viszont szeretném eloszlatni azokat  a több évtizedes és nem megfelelő információkra alapozott megállapítást, hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ez nem igaz. Magyarország közepesen ellátott ásványi anyagokban.
Ez a közepes ellátottság rögtön hozza a bányászat megújulásának lehetőségét, és a megújuláshoz vezető út feladatait is.
Úgy gondolom, hogy amikor az ország energia függősége 80 %, ha importra gondolok,
akkor nagyon komolyam kell foglalkozni azzal 3,3 milliárd tonna, különböző minőségű szénkészlettel, ami rendelkezésre áll. A földtani vagy geológiai vagyon ennél lényegesen nagyobb. ez természetesen új helyzetet teremthet, de ne csak a szénről vagy a földgázról beszéljünk, egyéb nyersanyagokban is gazdagok vagyunk.
Úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni, hogy a nemzetgazdaságnak mire van szüksége.
Meg kell nézni, hogy az igényeit mennyire egészíti ki importból, és mennyire saját forrásból. Mellé kell tenni a saját forrás-lehetőségeket és törekedni kell az import csökkentésére kiváltására.
Az import mindig az adott országban teremt munkahelyet, ott generálhat fizetéseket a költségvetésbe, ott generálhat egy magasabb életszínvonalat a társadalom résztvevői számára. Ne engedjük ezt ki a kezünkből, csináljuk ezt itthon.
valljuk be a végcél az, hogy a társadalmi jólét emelkedjen. Úgy gondolom, hogy ehhez a mi szakmánk tud hozzátenni.”
A résztvevők pénteken szakmai vezetéssel ellátogatnak az OMYA Hungária Kft. üzemébe.

Forrás: Egriszín

A magyar származású Nobel-díjasokra, köztük az iskola névadójára emlékeztek ma délelőtt a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumban. Az ünnepségen megkoszorúzták az intézmény szoborparkjában található emlékműveket.

A Tudomány Napi megemlékezés már hagyomány az intézményben, ennek időpontja összefonódik Wigner Jenő születésének napjával. Az országban egyedülálló, hogy minden magyar származású Nobel-díjas mellszobbra együtt található az iskolában. Köztük is kitüntetett helyen szerepel Wigner Jenő, aki egyike volt azon 1920-as évekbeli tudósoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Busák István igazgató ünnepi köszöntőjében méltatta Wigner érdemeit, s kiemelte, hogy a diákok is büszkék lehetnek arra, hogy a róla elnevezett intézményben tanulnak. Az egri iskolák vezetői, tanárai és a diákok ezt követően virágok és koszorúk elhelyezésével tisztelegtek a tudósok emléke előtt.

Forrás: Egriszín