Keresés: „nap” (2294 találat)

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.

Elbírálták az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatra beérkezett kérelmeket. A pályázókról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletében meghatározott ad-hoc bizottság döntött.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata évente kétszer, februárban és szeptemberben írja ki az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatot, melyre a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói, akik állandó egri lakcímmel rendelkeznek, továbbá kiemelkedő a tanulmányi eredményük és szociálisan rászorultak.
A pályázat nyerteseit az egri önkormányzat 5 hónapon keresztül támogatja. A középiskolásokat  9.500, a főiskolásokat/egyetemistákat 19.000 forinttal.

Eger Város Ösztöndíjasai:

Felsőfok:
1. Asztalos Andrea Eszterházy Károly Főiskola
2. Barta Viktória Eötvös Loránd Tudományegyetem
3. Csesznok Kitti Dorina Miskolci Egyetem
4. Galda Nóra Debreceni Egyetem
5. Hideg Adrienn Károli Gáspár Református Egyetem
6. Jakab Orsolya Debreceni Egyetem
7. Kovács Dalma Melinda Eötvös Loránd Tudományegyetem
8. Körtvélyesi Dóra Eszterházy Károly Főiskola
9. Ofra Lilla Katinka Károli Gáspár Református Egyetem
10. Terenyei Anna Debreceni Egyetem
11. Várhegyi Nikolett Dorina Debreceni Egyetem

Középfok:
1. Bialkó Brigitta Sancta Maria Gimnázium
2. Bóta Szonja Dobó István Gimnázium
3. Bóta Cynthia Dobó István Gimnázium
4. Farkas Vera Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
5. Gál Veronika Dobó István Gimnázium
6. Hegymegi Gréta Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
7. Horváth Dalma Vivien Dobó István Gimnázium
8. Molnár Anna Dobó István Gimnázium
9. Lukács Ágnes Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
10. Rudinszky Krisztina Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
11. Varga Bianka Neumann János Középiskola és Kollégium
12. Verhóczki Zsanett Szilágyi Erzsébet Gimnázium

Folytatódik a Tudományos Szieszta előadássorozat az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán. Dr. Kordos László előadásának „Az ember és környezetének evolúciója” lesz a témája, november 17-én.

Újabb összejövetellel folytatódik az előadássorozat a Természettudományi Karon. A Kepes György Szakkollégium és a TTK közös szervezésében a tehetséggondozás és ismeretterjesztés céllal a magyar tudományos élet legkiválóbbjai tartanak rendszeresen előadást.
Az ember és környezetének evolúciója címmel Dr. Kordos László előadását hallgathatják meg az érdeklődők november 17-én 16 órai kezdettel, a C épület 124-es előadójában (Leányka u. 4.) .

A Tudományos Újságírók Klubjának tagsága minden évben megszavazza, kit tartanak az év olyan tudományos szakemberének, aki kiemelkedő munkát végzett a tudományos ismeretterjesztés terén.
A 2009-es év eredményeiért dr. Kordos László kapta a Tudományos Újságírók Klubja által odaítélt, az „Év Ismeretterjesztő Tudósa” elismerést.
Kordos László az egyetemi doktori címet 1975-ben szerezte meg, 1984-ben a földtudományok kandidátusa, 1993-ban a földtudományok doktora, 1996-ban habilitált doktor és 1997-ben egyetemi magántanár lett. A Magyar Állami Földtani Intézetben 1974-óta dolgozik, végigjárva a szamárlétrát a tudományos segédmunkatársi besorolástól az igazgatói posztig. Közel hatszáz publikációja mellett írt húsz könyvet. Utóbbiak közül a hazai barlangokat bemutató munkája a szakma alapműve. Hosszabb időt töltött Párizsban és az Amerikai Egyesült Államokban, különösen Washingtonban.
Kordos László nevét a Rudabányán folytatott ásatásai révén is jól ismert. Beszámolói alapján ismerhették meg az érdeklődök a Rudabányán feltárt két nemzetközi jelentőségű emberszabású őst, a Rudapithecus hungaricust és az Anapithecus hernyakit.

A téli időszak útüzemeltetési és forgalombiztosítási feladatairól tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága által rendezett Hóértekezleten ma délelőtt, az egri üzemmérnökségen.

Az előrejelzések szerint átlagos télre számít és felkészült a téli időszakra a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága, jelentették be a társaság szakemberei, a rendőrség, a tűzoltóság és a Közlekedéstudományi Egyesületképviselői részvételével megrendezett ma délelőtti hóértekezleten. A találkozón tájékoztattak arról is, hogy elvégezték a gépszemlét és beszerezték a szükséges mennyiségű sózó és érdesítő anyagokat.

A törvényben előírtak szerint a november 10. és március 15. közötti időszakot tekintik téli időszaknak. A megyei közútkezelő minden évben november elején áll át a téli üzemeltetésre és hóértekezlet keretében számol be a géppark felkészítéséről, a szóróanyagok beszerzéséről.
A téli utakon 2700 tonna só áll rendelkezésre Heves megyében. A feladatokra só és zúzalék keverékét is használnak, valamint kalcium klorid oldatot preventív célra.
Heves megyében közel 1168 km közúthálózat található, 368 híddal. A várható átlagos télen 15-20 havas nappal számolnak, és 50-60 síkos nappal. A téli útüzemeltetési feladatok ellátása 150-200 milliós költséget jelent a négy hónapban.
Az egri üzemmérnökséghez 300 kilométeres útszakasz tartozik, amit hat nagyteljesítményű géppel takarítanak.

Forrás: Egriszín

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

Mobiltelefonokból nyílt kiállítás tegnap délután, az egri várban található gótikus palotában. Korunk relikviái a Mobilkor Alapítvány gyűjteményéből kerülnek terítékre.

Most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.  A Mobil-kor-történet kiállítás mobiltelefonokat, szolgáltatókat és gyártókat mutat be, vagyis az elmúlt húsz év történetét. A napjaink néprajzi tárgyaiból összeállított tárlatot Némedi Varga Zoltán, a Mobil-kor Alapítvány elnöke nyitotta meg.
Budapesten, Kapolcson és Pécsett bemutatott kiállítás, utal arra, hogy a mobiltelefonok világa ma már része kultúránknak és történelmünknek.
A tárlat az alapítvány eddigi gyűjteményének egy szeletét mutatja be. Olyan mobil mérföldköveket választottak ki az elmúlt két évtized történetéből, amelyek új kapukat nyitottak a mobilkommunikációs fejlődésben. A bemutatott hatszáz készülék között réginek, elavultnak számító modellek is láthatók, emellett az érdeklődők megismerkedhetnek a gyártók történetével, érdekes tényekkel, információkkal.
Az Mobil-kor Alapítványt azzal a céllal jött létre, hogy azokat a relikviákat, fontos mérföldköveket megőrizze az utókor számára, amelyek Magyarországon és a világon összegyűjthetőek,  korunkra jellemzőek. A fejlődés ütemét figyelembe véve megbecsülni is lehetetlen, hogy milyen jelentős gyűjtemény válhata telefonos emlékekből.
Hatszáz mobilt hozott el a Mobil-kor Alapítvány. A miskolci kiállítás eddig. Érdekesség, hogy most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.

Forrás: Egriszin

A Független Médiaközpont november 10-én és 11-én az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékével együttműködve Egerben tartott műhelyfoglalkozást újságíróknak és civil szervezetek képviselőinek.

A két napos rendezvény célja az volt, hogy a média és a civil szféra képviselői, döntéshozók és kutatók közösen gondolkodjanak a mai multikulturális Magyarország problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

A résztvevők előadások és beszélgetések során szakértőktől kaptak tájékoztatást a migrációval és a társadalmi integrációval kapcsolatos legfrissebb hazai és nemzetközi adatokról, tendenciákról, emellett alkalmuk nyílt a problémák megvitatására is.

A műhelyfoglalkozás második része azt mutatta be, hogyan lehetséges az együttműködés újságírók és a civil szervezetek között, és ehhez milyen nemzetközi oktatási anyagok és esettanulmányok állnak rendelkezésre. Külön figyelmet fordítottak a konfliktusok, traumák áldozatairól szóló híradásokra is.

A műhelyfoglalkozás része a „Multikulturális Európa a médiában” (MEM) című nemzetközi projektnek, amelyben a Független Médiaközpont részt vesz magyarországi partnerként. A programot az Európai Bizottság „Alapvető jogok és uniós polgárság programja”, a Holland Nagykövetség és a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatja.

Forrás: Egriszín

A leköszönt megyei rendőrfőkapitány dr. Juhász István által a napokban elmondottakra reagált a Jobbik Magyarországért Mozgalom egri sajtótájékoztatóján Mirkóczki Ádám - országgyűlési képviselő.

Csúsztatásnak és hazugságnak nevezte a volt rendőrfőkapitány szavait Mirkóczki. Juhász István a napokban adott interjújában kijelentette, hogy a legtöbb demonstrációt a fővárosi főkapitány után a Heves megyei rendőrség vezetőjének kellett megoldania, más létszámmal és eszközzel. A megmozdulásokban az egri lakosoknak csak egy kis része volt hangadó. Juhász említést tesz arról is, hogy voltak akik Budapestről vagy más megyékből érkeztek, és rendbontási céllal jöttek. A döntésekkel elejét vették annak, hogy bárkinek a tulajdonában, a lakásában, az autójában, az üzletében kárt tegyenek, hangsúlyozta a volt főkapitány, aki demonstrációk kezelését szakmailag helyesnek ítéli, hozzátéve, hogy soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni.

Mirkóczki Ádám tájékoztatóján kijelentette, hogy az általuk szervezett rendezvényekre nem hívtak Budapestről és más megyékből  résztvevőket, a megmozdulásokon sosem történtrendbontás, rombolás, törés-zúzás
Juhász István szavaira reagálva hozzáfűzte, hogy nem igaz a kijelentés, hogy „soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni”. 2009 augusztus 19-én Jobbik és Magyar Gárda szimpatizánsokat vittek el erőszakkal a dobó téri demonstrációról, és akkor még nem volt törvény a Gárda működéséről, hangsúlyozta a képviselő.

Juhász István sikerként könyvel el sok mindent, hangsúlyozta Mirkóczki, utalva az önkormányzati választások idején Habis László elleni lejárató kiadványok elkövetőinek gyors kézrekerítésére. Szerinte kettős mércét alkalmazott a rendőrség, hiszen a Jobbik irodájába való betörés és a tavaszi országgyűlési választások füzesabonyi „Fidesz csalása” azóta sincs felderítve, pedig nem lenne nehéz megnevezni a tetteseket.

Forrás :Egriszín

Nem alakult ki a megyei közgyűlés rendje, nem ismerni pontosan a napirendek tartalmát – hangzott el az MSZP Heves megyei Területi Szövetségének, a mai rendkívüli megyei közgyűlést megelőző sajtótájékoztatóján.

Az MSZP megyei frakciójának két tagja, Korózs Lajos és Szabó Gyula ezúttal a közgyűlés előtt tartott tájékoztatót, melyen megállapították, hogy az utóbbi időben tapasztaltakhoz képest, az elmúlt időszak közgyűlése nem működött rosszul.
Szabó Gyula, az MSZP megyei közgyűlési tagja megjegyezte, hogy a napirendekről nem kapnak pontos anyagot, azok a címen kívül semmit nem tartalmaznak. Javasolják a közgyűlés elnökének, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan előzetesen egyeztessen a témákról, és alkalmazza mindazt, ami korábban jól működött.
Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja, megyei közgyűlési tagja a hektikusan működő közgyűlési munka bizonytalanságaira hívta fel a figyelmet, amiket szerinte egyeztetésekkel lehetne kezelni. Kifogásolta, hogy az egy hét alatt második alkalommal összehívott rendkívüli közgyűlés anyagából minden második napirendi pont kikerül, ahogy tudni vélte ilyen a Mátraházi Idősek Otthonát érintő kérdés is.
A képviselő az ügy kapcsán kijelentette, hogy az intézmény bezárása által érintett 90-100 gondozott különböző intézményekben történő elhelyezése több aggályt is felvet. Törvényi szabályokat is be kell tartani az elhelyezés kapcsán. A 43 dolgozó szakdolgozó státusza sem biztosított. Továbbra sem értik miért kell bezárni az intézményt, a túl magas bérleti díj mint indok nem elfogadható, hiszen állami ingatlanról és állami intézményről van szó.

Korózs Lajos a tájékoztatón megjegyezte, hogy a megyei önkormányzat létszámcsökkentése mögött lopva történt hivatali átszervezés állhat. Tájékoztatás szintjén szeretnék tudni, hogy kik és hányan vesznek részt most az önkormányzati munkában.

Forrás: Egriszín

A mátraházai idősotthon helyzetével kapcsolatban adott ki sajtóközleményt Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, amit a mai rendkívüli közgyűlésen ismertetett.

Elszomorító, hogy váratlan helyzetekkel, a megye előző vezetése által folytatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel vagyunk kénytelenek szembesülni nap, mint nap, ám azt mindenképpen el kívántuk kerülni, hogy e felelőtlenségnek a mátraházai otthonban élő idős emberek is az áldozatául essenek.

Elhatározásunkban megerősített bennünket Szabó Róbert alelnök úr hétfői, az intézményben tett személyes látogatása, amikor is világossá vált, hogy az idősotthon lakói számára a költözés rendkívül nagy lelki megrázkódtatást okozna, gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartják, hogy másutt, más környezetben éljenek.
Hiába tárgyaltunk Visonta polgármesterével nemrég arról, hogy közösen egy új idősotthont építünk a településen, az elmúlt hetekben kiderült: a tervezett fejlesztésre egész egyszerűen nincs pénz. A beruházáshoz szükséges több,mint 600 millió forint nem áll a megye rendelkezésére. A megyei önkormányzat 6 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkezik.
A helyzet tehát a következő volt: fejlesztésre pénzünk nincsen, a Mátrai Állami Gyógyintézetben pedig az előző megyei vezetés által kötött szerződés értelmében nem maradhat az intézményünk december végénél tovább. Ha nem vagyunk tekintettel a szerződés lejártára, napi 100 ezer forint kötbért – azaz éves szinten 36,5 millió forintot - kell fizetnünk egy egyébként amúgy is magas szolgáltatási díjakkal működő idősotthon után. Ezért, az intézmények jogutód nélküli megszüntetése esetére törvényben foglalt 45 napos határidőre is figyelemmel, múlt héten pénteken a közgyűlés bizottságai elé kellett terjeszteni azt a javaslatot, amely az otthon megszüntetésére vonatkozott, s amely eredetileg a mai rendkívüli ülés napirendjei között is szerepelt.
Mindeközben a rendelkezésemre álló igen rövid idő alatt segítségért fordultam dr. Szócska Miklóshoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárához. Megpróbáltuk pár nap alatt elérni azt, amit a korábbi megyei vezetésnek évek alatt sem sikerült: azt jelesül, hogy a mátraházai idősotthon az eddigi helyén, a Mátrai Gyógyintézetben maradhasson, s az idős embereknek most ne kelljen költözniük.
A kormányzat szerencsére nagyon pozitív, humánus, emberi módon állt hozzá ehhez a számunkra rendkívül fontos ügyhöz, így lehetőség nyílt arra, hogy a megszüntetésre vonatkozó javaslatot levegyük a mai ülés napirendjéről.
Mindennek fényében határozottan állíthatom – s itt utalnék vissza a szocialisták emlékezetes, tántoríthatatlan HospInvestes kórházi ámokfutására –, hogy a mi döntéseinket nem a presztízsszempontok vezérlik. Nem a problémák, hanem a megoldások emberei vagyunk.

Eger, 2010. november 10.

Horváth László
Elnök
Heves Megyei Közgyűlés