Keresés: „állampolgár” (62 találat)

A FIDESZ primitív, demagóg politikával tönkreteszi a szegény emberek életét. Aki szegény volt az elmúlt 3 évben, az most még szegényebb. A falvakban, a kistelepüléseken ellehetetlenül a lakosság megélhetése.

-          Heves megyében 150 ezer ember él jövedelmi szegénységben, vagy társadalmi kirekesztettségben.

 -          Minden 5 élelmiszerboltból 3 bezárt az elmúlt időszakban, a 120 ezer forintba kerülő pénztárgépek miatt.

 -          A trafikmutyi megtette hatását, felerősítette a boltok bezárását, illetve a feketekereskedelmet.

 -          A rezsidíjakkal való bűvészkedés hatására tönkremennek az önkormányzati szolgáltatók. Észak-Hevesben a PEVIK kft., amely 22 településen szállítja a háztartási hulladékot, nem tud teljes körű szolgáltatást ellátni fedezet hiányában. Idáig is alacsony költséggel dolgoztak, 350 ft-ért ürítették a kukákat, aminek a költsége ma már 430 ft. Ez a kormány által kirótt központi terhek miatt van! Gondolom, a kormánypárti politikusok nem akarják, hogy a kistelepülések belefulladjanak a szemétbe.

Az is érthetetlen, hogy a szenet, a fát, a propán-bután gázt használóknál miért nem érvényesül a rezsicsökkentés? A falvakban ők vannak többségben.

A kistelepülésen élők, nem lehetnek másodlagos állampolgárok!

 -          Gyalázatos állapotban van Heves megye úthálózata. A kistelepülések jó része megközelíthetetlen. Csak az idősek maradnak a kistelepüléseken, munkahelyek hiányában. Jelentősen romlott a közbiztonság ezeken az elzárt településeken.

 -          Nem csoda ez akkor, amikor nem jönnek létre munkahelyek Heves megyében, az árak pedig folyamatosan növekednek.

 -          Nincsenek beruházások, az uniós forrásokat nem hívják le teljes mértékben, bennragadnak a pénzek.

 -          Mutyi, mutyi hátán: trafikmutyi, földmutyi, közbeszerzési mutyik.

 -          37 milliárdból újítanak Kossuth teret, 62 milliárdért stadionokat építenek, de vidéken nem épülnek tornatermek, és nem indulnak el a kórházi beruházások.

 Az Orbán-kormány „patyomkin” országot épít, saját klientúráját hozza helyzetbe.

Az MSZP nem ilyen országot akar, nem ilyen Heves megyét, hanem olyat, ahol az igazság, a biztonság, a szabadság és jólét érvényesül.

Eger, 2013. október 11.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Egy, csak bakancsot és zoknit viselő férfi mutogatja magát meztelenül a Gyöngyös és Mátrafüred közötti bicikliúton.

Már több, mint egy éve bokorból előugró bakancsos szatír rémisztgeti a Gyöngyös és Mátrafüred között magányosan kocogó, bicikliző fiatal lányokat. Több szemtanú elmondásából is kiderül, hogy a férfi bejáratott útvonalon közlekedik, általában bakancsban, és a bozótból előugorva dobja le magáról a ruháit.

Az utat használó gyalogosok és biciklisek azt mesélik, hogy félnek erre felé menni.

A szülők féltik gyermekeiket, de már a felnőttek sem szívesen járnak az egyébként közkedvelt úton.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy büntetőeljárás nincs folyamatban a gyöngyösi szatír ügyében.

– Azért nem folyik nyomozás, mert nem érkezett ilyen ügyben eddig állampolgári feljelentés, azonban a rendőrség tudomására jutott információk alapján jelenleg adatgyűjtés végez a Gyöngyösi Rendőrkapitányság – tette hozzá a szóvivő.

Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.

Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.

Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.

Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.

Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.

Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.

Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.

– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.

Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók

Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.

A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.

Forrás:HEOL

Foró:AS

Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.

Veres László közleménye

2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.

Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.

A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent  számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták  és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak  nem történtek.  Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.

Császár Zoltán közleménye

Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke 2013. február 14-én nyílt levélben kérte Mesterházy Attilát, az MSZP pártelnökét arra, hogy a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében elítélt dr. Nagy Imrét hívja vissza a Heves Megyei Közgyűlésben és annak Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságában betöltött tisztségeiből. Mivel az elmúlt négy hónapban az MSZP részéről nem történt előrelépés az ügyben, Szabó Róbert a Polgárok Házában tartott június 4-ei sajtótájékoztatóján arra kérte a média képviselőit, tolmácsolják kérdését Mesterházy Attilának a ma délutáni, egri MSZP-s sajtótájékoztatón.

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: dr. Nagy Imre tette etikailag elítélendő, ezért kérte Mesterházy Attilát arra, tegye meg a szükséges lépéseket pártja megtisztulása útján. Hozzátette: a közgyűlés bizottságai közül a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amely a Heves Megyei Önkormányzat összes tevékenységét meghatározza. Dr. Nagy Imre jogerősen megállapított bűnössége és betöltött tisztségei etikailag olyan összeférhetetlen helyzetet teremtenek, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kellene hoznia. Szabó Róbert elmondta továbbá, hogy a jogerős ítélet megszületése óta Mesterházy Attila pártelnök, Sós Tamás az MSZP megyei elnöke, vagy maga Nagy Imre sem érezte etikai vagy erkölcsi súlyát a kialakult helyzetnek, nem jelezték a lemondási szándékot. Mivel Mesterházy Attila sem tett lépést az ügyben, a közgyűlés elnöke arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a mai, 16:30-kor kezdődő egri MSZP-s sajtótájékoztatón tolmácsolják Mesterházy Attilának a következő kérdést: „Az MSZP értékrendje szerint egy jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében jogerősen elítélt politikus méltó a Heves Megyei Közgyűlési tagságra, valamint a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöki tisztségére?”

A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP frakcióvezetője is, aki emlékeztetett arra, amikor a 2004. december 5-ei, a magyar állampolgárság visszaadásáról kiírt népszavazás előtt az MSZP, - élén Mesterházy Attilával – az elszakított magyarság ellen uszította a csonkaországban élőket. Hozzátette: Mesterházy Attila és pártja akkor a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt, „jelentős tehernek” bélyegezve az erdélyi magyarságot. Dr. Gondos István elmondta továbbá, hogy az MSZP 12 év Heves megyei vezetés után itt hagyott egy 8 milliárdos önkormányzati adósságállományt, egy Hospinvest-botrányt a megyei kórházban, egy hónapról hónapra nagyobb adósságot termelő intézményhálózatot, és egy felduzzasztott létszámú, bürokratikus hivatalt. Hozzátette: a mai, egri nagygyűlésüket reklámozó szórólapon azt hirdetik, „reményt és biztonságot mindenkinek”. A frakcióvezető úgy fogalmazott: fölmerül a kérdés, hogy az MSZP korábbi intézkedéseit ismerve vajon kik tartoznak bele ebbe a körbe? Az MSZP azért szervezett rá az egri ünnepségre, mert úgy gondolja, hogy a baloldali embereknek nem kell részt venniük a Nemzeti Összetartozás Napjának ünnepségén? Az MSZP az összetartozás napján is megosztja az egrieket? – zárta szavait a frakcióvezető.

Fidesz/Szabó Róbert

A kedvező tapasztalatok nyomán több mint a duplájára növelik a Készenléti Rendőrség létszámát Dél-Hevesben - tájékoztatta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője csütörtökön az MTI-t.

Soltész Bálint közölte: az eddigi 44-gyel szemben ezentúl 94 rendőr lát el szolgálatot a füzesabonyi és a hevesi rendőrkapitányság illetékességi körébe tartozó 34 településen.

Hozzátette, hogy a dél-hevesi térségben élők szubjektív biztonságérzetének erősítése érdekében a Készenléti Rendőrség munkatársai február óta járőröznek a térség településein. Az eltelt időszakban az ott élők és a települések vezetői - különböző lakossági fórumokon, valamint levélben is - jelezték a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőinek, hogy a fokozott rendőri jelenlétnek köszönhetően nőtt a lakosság biztonságérzete.

Ennek alapján döntöttek úgy, hogy a bűncselekmények és szabálysértések számának csökkentése, a jogsértések megelőzése, az állampolgárok biztonságérzetének javítása érdekében a létszámot jelentősen növelve végzi 24 órás, folyamatos járőrszolgálatát a Készenléti Rendőrség a térségben - közölte a referens.

MTI

Rendőrőrsöt adott át az országos rendőrfőkapitány Tiszanánán

Papp Károly r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány és Dr. Tóth József Tiszanána polgármestere, a térség országgyűlési képviselője 2013. április 10-én ünnepélyes keretek között átadta a Hevesi Rendőrkapitányság Tiszanánai Rendőrőrsét.

 Az őrs állományában 17 rendőr teljesít szolgálatot, akik folyamatos közterületi jelenlétükkel biztosítják Tiszanána, Átány és Kömlő települések közrendjét, közbiztonságát, növelik az ott élők szubjektív biztonságérzetét.

Az ünnepélyes keretek között átadott rendőrőrs a Tiszanána, Fő út 104. szám alatt található és hivatali munkaidőben a 06-36/522-163-as telefonszámon elérhető, azon túl a 112-es segélyhívó számon kérhetnek segítséget az állampolgárok.

Március 15-én régóta nem tapasztalt társadalmi összefogás alakult a hóban rekedt magyar állampolgárok kimentésére és hazajuttatásuk érdekében. A Lehet Más a Politika példamutatónak tartja azt az önszerveződést, ahogyan a civilek, felismerve a probléma súlyát és jelentőségét, nem félve az anyagi áldozatvállalástól sem, önzetlenül részt vettek a hóban rekedtek azonnali mentésben.

Az LMP szerint köszönet illeti mindazok munkáját, legyenek azok tűzoltók, rendőrök, katonák, mentők, katasztrófavédelmi szakemberek, közterületi dolgozók, akiket ha késve is, de kivezényeltek a mentés helyszínére. Köszönet osztrák barátainknak is a gyors segítségért. Az idei március 15-e ünnepe így a polgári önsegítés és szolidaritás ünnepe lett.

A szemérmetlen sikerkommunikáció mögé búvó, két napig bénult kormány példát vehetne állampolgárairól, ahelyett, hogy őket hibáztatná. A veszélyhelyzet elmúltával úgyis számot kell majd adnia felkészületlenségéről és a súlyos felelősségről.

Csiba Katalin és Heltai László

LMP szóvivők

Fotó: MTI/Vajda János

A székely lobogó a legrégebbi, identitásunkat őrző lobogó, amely 1601 óta ebben a formában él. Európában több olyan nép van, amelynek történelem során kialakult, évszázados hagyománya van, a zászló önazonosságuk egyértelmű jelképe. A székelység egy csodálatos értékekkel, emberi tartással rendelkező, a magyar kultúrához, Magyarországhoz tántoríthatatlanul, kitartóan ragaszkodó nép. Mindezt viharos évszázadokon keresztül bizonyították, kiállták a legnehezebb időszakokat is és ízig-vérig magyarok maradtak, ezért szívből tiszteljük és szeretjük őket.

Ismerjük a székely embereket, hiszen Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Várossal testvérkapcsolatban vagyunk, ebben az esztendőben lesz 20 éve annak, hogy ezt a testvéri, nemzettestvéri viszonyt szerződésbe is foglaltuk. A székely néppel való szolidaritás és testvériség jeleként az egri Városházán is kitűzzük a székely lobogót, azzal a céllal, hogy újból hitet tegyünk a magyar nemzeti összetartozás mellett. Kedves nekünk a székelyekkel való kapcsolat, Eger városa Gyergyószentmiklóstól is kapott egy városi zászlót akkor, amikor nemzettestvéreink - Gyergyószentmiklósról és Zetelakáról - 2011-ben előbb Egerben igényelték a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, majd még abban az évben, július 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 90-en tettek állampolgári esküt a Dobó téren. Azzal, hogy a gyergyóiakat is jelképező székely lobogót felvesszük egy időre itt, Egerben, a Városházán, csatlakozunk az európai együttélés normáinak betartására felhívó, határokon átnyúló mozgalomhoz. Szolidaritást vállalunk testvérvárosunk polgáraival is, akik immár ezer szállal kötődnek hozzánk, hiszen nálunk, Egerben lehettek hivatalosan is magyarok.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közleménye

Egy bajba jutott fiatal férfinak segítettek a rendőrök Eger és Kerecsend között.

December 21 -én 22:37 órakor állampolgári bejelentés érkezett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére, hogy Eger és Kerecsend között egy támolygó, kivilágítatlan gyalogos közlekedik a közúton.

A kiérkező járőrök az 25-ös úton, az Eger táblától 300 m-re egy fiatal kompolti férfit találtak, aki a hideg ellenére csak egy melegítőt viselt. Az intézkedő rendőrök plédbe csavarták a férfit, majd a kiérkező mentőszolgálat szakembereinek átadták, akik kórházba szállították.

Kiderült: a férfi egészségügyi problémai miatt folyamatosan gyógyszert szed, azonban azokat nem vette be, emiatt volt zavart állapotban.

Forrás:HEOL