Keresés: „állatorvos” (18 találat)

Egy év után is az erdőben bomlanak a birkatetemek egy észak-hevesi tanyán. Az állattartó elszelelt, és mindenkit perel.

Egy éve jutott állatvédők tudomására, hogy egy észak-hevesi településen jelentős mennyiségű rackajuh pusztult el. A birkák tulajdonosa, a terület bérlője – miután ezt az állatvédők szóvá tették – feljelentette őket, de perel az állatorvosokkal, az állategészségüggyel és a tanya tulajdonosával is.

Csütörtökön több hatóság képviselői, a rendőrök és az állatvédők is fölkeresték a tanyát, ahol még most is lesújtó állapotokat tapasztaltak. Az erdőben szanaszét csontok, szőr hevernek, de találtak tetemet egy fára, drótra fölakasztva is. A bomló részek a felszíni vizekbe is eljutottak. A hodályokban 60-70 cm magasan áll a trágya, azokban is dögök vannak.

– Tavaly áprilisban jutott tudomásunkra, hogy sok állat hullott el és a hatóság jelezte, hogy ők is tudnak arról, mi folyik a tanyán. Többször is visszatértünk, készítettünk képeket és az állategészségügyisek is ellenőriztek, karantént is elrendeltek, amelyet aztán föloldottak. Azonban állatkínzás ügyében nem történt egészen idáig semmi, valószínűleg most is csak azért indult nyomozás, mert a román állampogárságú állattartó följelentett mindenkit – mondta el Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke.

 – Mintegy száz-százötven elhullott állat teteme lehet az erdőben elszórva. Idő közben, tavaly novemberben a bérlő kamionra rakta a maradék állományt, csak a kutyákat hagyta itt. Azok, a környék vadállataival egyetemben a dögökből lakmároztak. Fontos megjegyezni, hogy nem ellenőrizték azt, hogy a szaporulat is hullott, valamint, hogy a birkáknak sebes volt a lába. Ezeket az állatokat vágóhídra vitték, s emberi fogyasztásra szánták, szigorú előírásoknak kellett volna megfelelniük – tette hozzá Botka Tímea.

A nyugalom megzavarására alkalmas videó következik!

Egy szorosan kikötött, elpusztult állatra, és egy mellette fekvő kutyára talált a Felsőtárkány melletti erdő tulajdonosa szombaton késő délután.

Az tulajdonos értesítette az állatvédőket, hogy az erdő mélyén egy élő és egy elpusztult kutyát talált. A helyszínen azonnal látható volt, hogy az egyik kutya szorosan, egy kötöző szalaggal volt a fához kötve. A körülötte lévő nyomok szerint még élt az állat amikor magára hagyták.

Haláltusáját végignézte egy másik kutya, amelyik az emberek érkezésekor sem tágított, őrizte társát. Az átfagyott ebet az állatvédők vették gondozásba és értesítették a rendőrséget is.

A hatóság állatorvossal érkezett a helyszínre, ahol megállapították, hogy az állat a szorosan nyakára kötött szalagtól pusztult el.

Szakemberek szerint a két kutya azonos helyről származhatott, mert idegen állat nem nem maradt volna a helyszínen. Valószínűsítik, hogy akár közös háztartásban is élhettek. Információink szerint az átfagyott, de életben maradt kutyában megtalálták az azonosításukra szolgáló csipet is. Az Állatot a Vidám Mancsok munkatársai vették pártfogásba.

Az állatvédők várják a bejelentéseket az ebek gazdájára vonatkozóan.

Videónk a nyugalom megzavarására alkalmas részleteket is tartalmaz!

Tiszanána térségében találták meg még májusban Leventét, a legyengült kerecsensólymot. A madár meggyógyult és napokban Erdei Zsolt Madár engedte szabadon.

Leventének szerencséje volt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai leltek rá, akik a kerecsensólyom-védelmi LIFE-program keretében gondoskodtak a gyógyításáról, s Erdei Zsolt, „Madár” segítségével a Vértesben szabadon is engedhették.

Bagyura János, a kerecsenvédelmi progam szakmai vezetője elmondta: a madáron volt műholdas jeladó, ennek segítségével találtak rá. Ez is mutatja, mennyire hasznos a madarak megjelölése. Leventének szerencséje volt, mert időben rátaláltak, nem volt súlyos a mérgezése, nem úgy, mint egy hasonló jeladóval felszerelt társának, akit egy hónapja Bács-Kiskun megyében találtak meg. Az sajnos elpusztult.

  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak segítségével Leventét a Fővárosi Állat- és Növénykertbe vitték kivizsgálásra. Az öreg hím madarat tavasszal jelölték Csákvár közelében, ahol költésbe is kezdett. A most szabadon engedett az egyik olyan sólyompár tagja volt, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány ellenőrzött a LIFE-program keretében.

Ez a madár is kóborlásba kezdett, hogy kedvezőbb táplálkozási lehetőségeket találjon, és talált is a Tisza közelében. A legyengülés okát nem ismerjük. Amint a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai megállapították, a madárnak sérülése nem volt, viszont a mérgezést nem lehet kizárni – főleg, hogy az e tekintetben az ország leginkább „fertőzött” területén került kézre.

A kerecsensólyom fokozottan védett faj, a természetvédelmi értéke hazánkban egymillió forint – azaz az egyéb büntetésen túl ennyit kell fizetnie a bűncselekményért annak, aki megsebesít vagy elpusztít egy kerecsensólymot. Sajnos a kerecsensólyom-védelmi – és a tavalyi évtől a parlagi sas védelmi – LIFE-programok során végzett nyomkövetés, a tudományos vizsgálatok mellett az ilyen esetekre is fényt derített: több jeladós madár került meg az elmúlt években, amelyek lelövés vagy mérgezés áldozatai lettek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi programnak komoly jelentősége van. Ennek a madárfajnak a világállománya nem éri el a húszezer párt, és folyamatosan csökken.

Forrás: Heol

FOTÓ: MME

Az Egri Rendőrkapitányság arról tájékoztatja a lakosságot, hogy a téves információkkal ellentétben a harci kutyákat jelenleg nem lehet örökbefogadni.

 Mint ismert, az Egri Rendőrkapitányság eljárást folytat állatkínzás bűntette és tiltott állatviadal szervezés bűntette miatt, melynek során több harci kutyát találtak egy telephelyen.

A több internetes portálon, illetve közösségi oldalon megjelent téves információkkal ellentétben az Egri Rendőrkapitányság tájékoztatja a lakosságot, hogy a kutyákat a hatóság lefoglalta, azok - az eljárás jelen szakaszában - nem adhatók ki.

A bevont igazságügyi állatorvos szakértők szakvéleményének függvényében, a későbbiekben a kutyák esetleges „örökbefogadásának” lehetőségéről a nyomozó hatóság hivatalos honlapján fog tájékoztatást adni. A rendőrség, civil szervezetek és állatorvosok bevonásával folyamatosan gondoskodik az állatok megfelelő ellátásáról - tájékoztatott Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Már büntethetők a kutyatulajdonosok, ha kedvencükben nincsen chip. Az azonosító behelyezéséért az állatorvosok 3500 forintot kérhetnek. A chip nélkül rendelőbe vitt kutyákat az állatorvosok nem láthatják el a chip beültetéséig, illetve az orvosoknak az önkormányzat és az Állat Egészségügyi Hatóság felé jelenteniük kell a chipezetlen kutyák tulajdonosait.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője arra kéri a hatóságokat, hogy 2013 első egy - két hónapban az anyagi okokból be nem chipezett kutyák tartóinál még ne alkalmazzanak komoly pénzbüntetéseket. Az önkormányzatok pedig helyi fórumokon segítsék elő, hogy minden kutyatulajdonos szerezzen tudomást a chip beültetési kötelezettségről. Sajnos a kisebb településeken vagy a szegényebb területeken a kötelező féregtelenítés, a veszettség oltás is rendszerint elmarad, pedig a védelem nélküli állatokon keresztül az emberek egészsége is veszélybe kerülhet. A chipes azonosítás egy elkeveredett állat esetében pedig egyenesen életmentő, hiszen az azonosítás révén az állat tartója könnyebben vissza tudja kapni elveszett állatát.

Sok tenyésztőtől, menhelyről vagy egyéb helyről vásárolt kutya esetében nem az örökbefogadó, hanem a származási hely van a kutyachip kódszámához az adatbázisban társítva, így az adatok pontatlanok lehetnek. A bechipezett állatokhoz kapcsolódó adatokat a www.petvetdata.hu rendszer tartja nyilván. Fontos, hogy mindig aktuális adatok szerepeljenek az állat chip-azonosító számához társítva, hiszen így lehet a rendszer jól használható és sok kellemetlenség elkerülhető ezáltal.

Az Orpheus Állatvédő Egyesület szerint sokkal több kutyát tartanak az országban, mint a amennyire a felelősen gondolkodó állattartók igényt tarthatnának. Egyes becslések szerint kétmilliónál több kutya jut az ország tízmillió emberére. Az állatokat adják – veszik, utcára dobják. Az állatok felelőtlen szaporításának megfékezésével és az állatok nyilvántartásával csökkenthető a kóborrá váló állatok jelenleg nagy aránya. További fontos információk a mikrochipezéssel kapcsolatban elérhetőek itt: www.facebook.com/AnimalPolice.

Forrás: Egriügyek

Paleontológusok és geológusok lepték el pár nap alatt a Heves megyei Feldebrőt. A község határában több olyan lelet került elő a föld alól, amelyek az őskori emberek jelenlétére utalnak a térségben. A szakemberek megállapították, hogy a csontok egy gyapjas mamuttól származhatnak, ami még fiatalon kerülhetett a földbe.

Farkas Gábor, aki a mamutcsontokat felfedezte, elárulta: már 15 évvel ezelőtt is talált őskori leleteket, akkor pattintott kőeszközök és magkő került a kezébe. Három évvel ezelőtt szintén értékes felfedezésre bukkant, a telkén szántott, amikor rátalált az  óriás méretű lábszárcsontra. Több szakemberrel is megvizsgáltatta, egy hentesnek és egy állatorvosnak is megmutatta a talált csontokat, ők azonban nem tudtak segíteni neki. Már ekkor kérte a Magyar Természettudományi Múzeum segítségét, pénzhiány miatt azonban csak 2011 őszén kezdődhettek meg az ásatások.

A kiérkező szakemberek több mélyedésben kezdték meg a munkát, ásókkal és apró ecsetekkel dolgoztak mindvégig. Az ásatások során több cölöphelyet is felfedeztek, amelyeket valószínűleg az ősemberek verhettek le, hiszen a szeles időjárás miatt védeniük kellett a tüzüket. A domboldal, ahol a csontkupacokat felfedezték, egy ideiglenes telephely lehetett, hiszen elődeink folyton vándoroltak. A csontokra egymásra pakolva találtak rá, melyeket feltehetőleg az ősemberek rendezhettek így.

A most előkerült fiatal mamutcsontok maximum 70 ezer, minimum 16 ezer évesek lehetnek. Farkas Gábor, a csontok felfedezője szerint több értékes leletre bukkanhatnak még a szakemberek, a hónapokon belül kezdődő csatornázások miatt valószínűleg tömegével fognak felbukkanni a föld alól az ismeretlen eredetű csontok és tárgyak.

Övön aluli ütésnek értékeli az LMP a kormány újabb rendeletét, amely a méztermelőket sújtja. Az LMP felszólította az Orbán-kormányt, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy ne tegyék lehetetlenné a mintegy 20 ezer főt számláló magyar méztermelők munkáját. Kardeván Endre, országos főállatorvos egy uniós előírás hiányára hivatkozott, miszerint zéró toleranciát kell bevezetni a méz antibiotikum tartalmával kapcsolatban. Betiltották a magyar mézek forgalmazását 1-2 mikrogramm/kg antibiotikum tartalom esetén, miközben Európa-szerte 10mikrogramm/kg-os határt állapítottak meg a hatóságok.

Dr. Csarnó Ákos szerint a rendelkezés nem egészségügyi érdekeket szolgál, ugyanis a zsírban, húsban ennek az értéknek a tízszerese található meg, pedig ezekből lényegesen többet fogyasztunk, mint a mézből. A magyar méz egészséges –állítja. A gond abból ered, hogy a magyar mézet távoli országokból behozott, gyakran szennyezett mézzel keverve hozzák forgalomba. Az LMP követelése a kormánnyal szemben az, hogy az ilyen visszaéléseket fékezzék meg, hiszen a probléma nem egri vagy kistérségi, hanem országos gondként jelentkezik. A Magyarországon élő, méhészettel foglalkozó emberek jövője bizonytalanná vált, a rendelet betartása a magyaroknak óriási problémákat okozhat. Az LMP szerint a hosszú távra munkahelyeket teremtő zöld fordulat egyik nélkülözhetetlen eleme az egészséges,jó minőségű hazai termékek piacra jutásának elősegítése.

Az LMP fontosnak tartja, hogy a kormány biztosítson egy ún. átállási időszakot, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást az új követelményekhez. Nyilvánvaló magyar érdek, hogy a magyar élelmiszertermelők talpon maradjanak. A párt azt várja el, hogy a szigorítások ne vezessenek a tisztességes méhészek tönkretételéhez, mert az könnyen a rosszminőségű, kétes eredetű szirupok elterjedéséhez vezethet.

Három csontsovány és elhanyagolt birkát, és öt, a végletekig kiéheztetett kutyát foglalt le a rendőrség az egri Kőlyuktető úton. A látvány az edzett helyszínelőket is felkavarta.

Az egri K2-es úttól néhány méterre áll az ellentmondások háza: a tetőn parabolaantenna, az ablakban orchidea, az udvaron leander. A kertben pedig saját mocskukban fetrengő, a végletekig kiéheztetett állatok.

– Nem mondok én semmit, pedig itt lakom régóta – veti oda egy arra haladó férfi kedd délutáni ottjártunkkor, aki láthatóan igyekszik kimaradni a történtekből. A ház udvarán rendőrök helyszínelnek, az ott lakók láthatóan nem értik, mi a probléma az állattartási módszerükkel.

A környéken élőknek tűnt először fel, hogy éhes állatok vonyítanak rendszeresen. Értesítették az önkormányzatot, ám tőlük érdemi válasz nem érkezett. Ekkor keresték meg a helyi Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet, akik azonnal intézkedtek: a kiérkező állatorvos szakvéleménye egyértelmű volt: az állattartás körülményei kimerítik az állatkínzás fogalmát. Ám hiába a szakvélemény, a jószágokat elszállítani egyelőre nem lehet: délután kettőkor bezár a gyepmesteri telep, a telefonszám titkos, így immár biztos, hogy a szerencsétlen kutyákra újabb nyomorúságos éjszaka vár.

– Csak a gyepmesternek van szállításra alkalmas eszköze, ám délután kettő után megáll az élet – tárja szét a kezeit Botka Tímea, az egyesület elnöke.

Közben éhes macskák és kutyák nyüszítése hallatszik. Az udvaron szemét, háztartási hulladék, állati ürülék. A tulajdonos nyugodtan várja a rendőri intézkedést. Ő – magyarázza – gondozza az állatokat. S hogy minek ennyi? Hát, hogy legyen mivel foglalatoskodnia.

Szállítani csak a gyepmester tud

Egerben az állatok elszállítására, karanténban tartására csak a gyepmesternek van joga és lehetősége. Ám a telep két óra után elérhetetlen, a telefonszám nem kiadható, még a telepet fenntartó városi önkormányzat sem tud kapcsolatba lépni velük. Botka Tímea úgy fogalmaz, ha egy zsiráf feküdne az úton, akkor sem lehetne délután kettő után érdemben intézkedni. Többórás várakozás után végre megkezdődik az állatfarm felmérése: az agyonéhezett kutyák egy négyzetméternyi kennelben ugrálnak, vizet, élelmet láthatóan régóta nem kaptak. Egy idős és beteg kutya a kazánház sötétjében vegetál. Három birka egy sötét odúban egymáshoz lapulva várja kiszabadulását. Amikor felnyílik az ajtó, csapzott szőrükkel, kiálló gerincükkel a mocskos füvet kezdik legelni. Nincsenek jobb állapotban a szárnyas jószágok: a galambok, a tyúkok, a kacsák sem. Üres edények mindenütt, hónapok óta takarítatlan kalickák.

A jegyzőkönyv felvétele alatt a tulajdonosra ráparancsolnak: itt az ideje etetni. Aprómagvak még csak akadnak, ám a kutyák elé nem jut eledel. Közben befut egy családtag, aki a legnagyobb meglepetést mímelve kérdi, mi a probléma. Csak az, hogy éhesek a jószágok – válaszolják neki többen.

– Nem kaptam tegnap kutyaeledelt – feleli, s az edények egyelőre üresen maradnak. A házigazda pedig a birkáit védi: – Nézzék csak meg, egy hónap múlva milyen kövérek és szépek lesznek!

Ám közben megszületik a jegyzőkönyv, a kutyákat és a birkákat lefoglalják. Ha szépek is lesznek, már nem ezen a portán.
– Pénzbüntetés vagy egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés – mondja Botka Tímea, aki hozzáteszi, este még visszajönnek, ők hoznak a kutyáknak enni, szerdán pedig elszállítják azokat, a birkákkal együtt. Az aprójószágok esetében pedig felügyeleti joguk lesz.

Forrás Heol