Keresés: „állomány” (75 találat)

Mint ahogy arról már korábban értesülhettek, október végén létrejött a Heves Megyei LIGA Szakszervezet Kéményseprő Szakszervezeti Csoportja. Megalakulásunk legfőbb céljaként azt határoztuk meg, hogy - egy emberként - választ kapjunk kérdésünkre: a jelenlegi szolgáltató megszűnése esetén - amire a fennálló helyzet alapján joggal számíthatunk – hogyan fog alakulni a Heves megyei kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyzete és ez miként fog minket - akik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezünk - érinteni.

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban sok kéményseprő került elbocsátásra és december közepén a még megmaradt, de már felmondás hatálya alatt álló szakemberállománynak is megkezdődik a munkavégzés alóli felmentése. Tehát az általunk megfogalmazott kérdés akkut problémákat vet fel, ami mielőbbi határozott megoldást igényel, tekintettel a fűtési szezonra és - a médiában is egyre gyakrabban megjelenő - balesetek, tragédiák megelőzésére. Megkerestük Habis László polgármestert mint az ellátásért felelős MJV önkormányzatának vezetőjét, továbbá a tevékenységet felügyeleti szervként koordináló Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és kezdeményeztünk egy kerekasztal beszélgetést, amire 2014. november 21. napján került sor az egri városházán.

A tárgyaláson a szakszervezet részéről Vámos Csaba ügyvivő, valamint Dr. Krasznay Zsófia és Nádassy Géza a Heves Megyei LIGA Szakszervezet tisztségviselői, míg Eger MJV képviseletében Habis László polgármester, Dr. Turcsányi Dániel gazdasági alpolgármester, Dr. Bánhidy Péter aljegyző, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről pedig Csontos Ambrus megyei igazgató vett részt.

Az egyeztetés pozitív hangvételű volt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni a kialakult helyzetre. A fennálló állapot orvoslására több lehetőség felmerült, de egyelőre érdemi döntés nem született és az illetékesek időt és türelmet kértek, hogy az összes alternatívát részletesen megvizsgálhassák. A megoldási javaslat kidolgozásához mi is felajánlottuk a szakmai segítségünket. A megjelentek egybehangzóan támogatásukról biztosították a megye valamennyi kéményseprőjét, de jelezték, hogy nem akarnak hamis ígéretekkel bíztatni minket. Mindeközben kijelentették azt is, hogy Eger MJV önkormányzata törekedni fog arra, hogy a megyében zökkenőmentes legyen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, hiszen ez a hatályos 2012. évi XC. törvény alapján jogszabályi kötelezettségük is.

Az idő természetesen szorít minket kéményseprőket, hiszen mindannyiunk megélhetése és mind a személyes, mind szakmai megbecsülése a tét, de ígéretet kaptunk egy újabb, közel jövőbeli egyeztetésre, ahol - reményeink szerint - már konkrét megoldással, vagy legalább annak tervével tudnak szolgálni számunkra.

Ezúton kérném tisztelettel én is valamennyi kollégám türelemét és megértését. Úgy vélem, egybehangzó véleményünk alapján, legkésőbb december közepéig, tehát a jelenlegi szolgáltató biztos működésének végéig várnunk kell a fennálló probléma megoldására. Azonban amennyiben 2014. december 15. napjáig nem kapunk tájékoztatást a konkrét közszolgáltatás-ellátási tervről, vagy meghívást egy újabb egyeztetésre, úgy további lépéseket kell megfontolnunk a Heves megyei kéményseprők jövője és a megye lakosságának és vállalkozásainak biztonsága érdekében.

Eger, 2014. november 24.

Vámos Csaba

ügyvivő

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Nyitrai Zsolt sajtótájékoztatóján bejelentette: év végéig a kormány kivezeti a devizahiteleket, januártól a forintosított hitelek kamatai, törlesztőrészletei csökkenhetnek. A Fidesz ezzel kapcsolatban augusztus végén lakossági fórumokat tart Egerben és Füzesabonyban, ahol szakértők tanácsát kérhetik az érintettek.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a legtöbb magyar család a Gyurcsány-Bajnai-korszakban vett fel devizahitelt, amely kilátástalanná tette helyzetüket. Hozzátette: bár a családok tisztességesen fizették törlesztőrészleteiket, hitelállományuk ugyanannyi maradt, vagy növekedett.

A kialakult, tisztességtelen helyzetért  a bankok, pénzintézetek és a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok a felelősek, mert mindig csak saját hasznukat nézték – tette hozzá a képviselő.

A honatya  felidézte: Gyurcsány és Bajnai megszüntette annak idején az első Orbán-kormány otthonteremtési támogatási rendszerét, amellyel már akkor bizonyította, hogy nem az emberek, hanem a bankok pártján állnak.

A képviselő arra emlékeztetett: 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománynak hozzávetőleg az 1%-át tette ki a devizahitel. 2010-re ez az arány már 50% volt.

2010-ben az Orbán-kormány megkezdte a devizahitelesek megmentését: döntött a kilakoltatási moratóriumról, a végtörlesztés intézményrendszerébe 170 ezer embert, az árfolyamgátba 180 ezer embert léptetett be.

Nyitrai Zsolt kiemelte: a Kúria devizahitellel kapcsolatos jogegységi határozata szerint az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása, az egyoldalú szerződésmódosítások és a megemelt kamatok tisztességtelennek minősülnek.  A kormány év végéig kivezeti a devizahiteleket, 2015 januárjától a forintosított hitelek kamatai, törlesztőrészletei csökkenhetnek.

A Fidesz augusztus végén devizahitellel kapcsolatos lakossági fórumot tart Egerben és Füzesabonyban, ahová pártszimpátiától függetlenül mindenkit várnak. A fórumokon szakértők tanácsát kérhetik az érintettek.

Forrás: http://nyitraizsolt.hu

Az Egri Tűzoltóság életében 140 évvel ezelőtti megalakulása óta nagy változások mentek végbe.

A Minorita templommal szembeni tér 1874. július 3-án váratlanul leégett, a pusztítás előtt akkor a város lakói döbbenten és tétlenül álltak. Akkor született meg az elhatározás a tűzoltóegylet létrehozására. Dr. Danilovich Pál főorvos kezdeményezésével 1874. július 12-én alakult meg az „Egri önkéntes tűzoltó-egylet”. Az évforduló alkalmából pénteken nyílt napot tartott a tűzoltóság.

Az ünnepi állománygyűlésen a Vincellériskola utcai laktanyában emlékeztek meg a múlt eseményeiről, de szó esett a most szolgálatot teljesítők áldozatos munkájáról is. Átadták a hosszadalmas gyűjtőmunkával létrejött emlékszobát, ahol korabeli eszközökkel, kézzel szőtt tűzoltóruházattal, okiratokkal is találkozhatnak a látogatók az épület alagsorában.

A tárlat előzetes bejelentkezéssel lesz látogatható. Vincze-Pap Kálmán tű. hadnagy és Hevesi Katalin tű. alezredes a lánglovagok kibővült feladatköreiről meséltek, amelyek az eszközök és a kor változásával formálódtak át az évtizedek során.

Forrás: HEOL

Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.

 A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.

Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.

Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.

Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.

Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.

A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett. A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.

 Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.

Forrás: HEOL

Egy év után is az erdőben bomlanak a birkatetemek egy észak-hevesi tanyán. Az állattartó elszelelt, és mindenkit perel.

Egy éve jutott állatvédők tudomására, hogy egy észak-hevesi településen jelentős mennyiségű rackajuh pusztult el. A birkák tulajdonosa, a terület bérlője – miután ezt az állatvédők szóvá tették – feljelentette őket, de perel az állatorvosokkal, az állategészségüggyel és a tanya tulajdonosával is.

Csütörtökön több hatóság képviselői, a rendőrök és az állatvédők is fölkeresték a tanyát, ahol még most is lesújtó állapotokat tapasztaltak. Az erdőben szanaszét csontok, szőr hevernek, de találtak tetemet egy fára, drótra fölakasztva is. A bomló részek a felszíni vizekbe is eljutottak. A hodályokban 60-70 cm magasan áll a trágya, azokban is dögök vannak.

– Tavaly áprilisban jutott tudomásunkra, hogy sok állat hullott el és a hatóság jelezte, hogy ők is tudnak arról, mi folyik a tanyán. Többször is visszatértünk, készítettünk képeket és az állategészségügyisek is ellenőriztek, karantént is elrendeltek, amelyet aztán föloldottak. Azonban állatkínzás ügyében nem történt egészen idáig semmi, valószínűleg most is csak azért indult nyomozás, mert a román állampogárságú állattartó följelentett mindenkit – mondta el Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke.

 – Mintegy száz-százötven elhullott állat teteme lehet az erdőben elszórva. Idő közben, tavaly novemberben a bérlő kamionra rakta a maradék állományt, csak a kutyákat hagyta itt. Azok, a környék vadállataival egyetemben a dögökből lakmároztak. Fontos megjegyezni, hogy nem ellenőrizték azt, hogy a szaporulat is hullott, valamint, hogy a birkáknak sebes volt a lába. Ezeket az állatokat vágóhídra vitték, s emberi fogyasztásra szánták, szigorú előírásoknak kellett volna megfelelniük – tette hozzá Botka Tímea.

A nyugalom megzavarására alkalmas videó következik!

Aggasztó méreteket öltött a lucfenyők pusztulása a Mátrában. A faóriások kihalását a kéreg alatti szú okozza. A szakemberek a hatékonyabb védekezés érdekében konferenciát tartottak a Mátra kísérleti fenyvesében feltérképezték a károkat és keresték a megoldást a kártevők elleni védekezésre.

Az idős állományok kivágása lassan befejeződik a Mátrában, és hamarosan a fiatalabb fenyvesek vágását is kell megkezdeni, mert a pusztulás már ezt a 40-50 éves állományt is elérte - hangzott el a Mátra kísérleti fenyvesében tartott konferencián, melyen erdészeti és erdővédelmi szakemberek a hatékony védekezésről tanácskoztak.

Meg kell kongatni a vészharangot az erdészek szerint, mert már hetente kell az erdők egészségi állapotát ellenőrizni olyan gyors a pusztulás. A fák kérge sokszor hamarabb pereg le, mint a tűlevél. A lombozaton még nem látni, hogy beteg a fa, de a kérge alatt már ott lapul a kártevő, a szúbogár, halálra ítélve a faegyedet- ecsetelték a folyamatot. Egyetlen védekezési mód a beteg fák kivágása és elszállítása a területről.

A pusztulás csak a lucfenyőt érinti, lombos fajokat és más fenyőféléket nem veszélyeztet a kártevő. A 46 évvel ezelőtt telepített tudományos értéket képviselő kísérleti fenyvest minden lehetséges módon szeretnék megvédeni, annál is inkább, mert ez a kutatási terület jól reprezentálja a klímaváltozás következményeit. A szakemberek arról is tanácskoztak, hogy a lucfenyves helyén milyen erdőfelújítási módot és fafajt válasszanak.

Forrás: http://gyongyostv.hu

Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató is részt vett szerdán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő állományértekezletén.

Az elmúlt időszak eseményeinek értékelését Csontos Ambrus  dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy általános áttekintéssel kezdte, melyben kiemelte: gyökeres változáson ment át a védelmi igazgatás. Mint mondta, egy új szemléletmódban végezte a Heves megyei katasztrófavédelem a feladatait.

Az igazgató a szakterületek által végrehajtott feladatok elemzésével folytatta beszámolóját.

- A 2013. év vonulási statisztikája 2012. évhez képest negyven százalékos csökkenést mutat, köszönhető ez az eredményes hatósági tevékenységnek és az őrsprogram létrejöttének, hiszen így a mentő tűzvédelmet még közelebb visszük a lakossághoz. A hatósági területen ellenőrzési számaink is megnövekedtek, a kiszabott tűzvédelmi bírságok összege is a másfélszeresére nőtt.

- Sikerült csökkenteni a szándékosan megtévesztő jelzések számát is, amely nagyban köszönhető a megyei műveletirányításon szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Annak érdekében, hogy munkájukat eredményesebbé tegyük, többször szerveztünk a műveletirányítói állomány részére olyan gyakorlatot, amely során tömeges jelzéseket kellett lekezelni. A tavaly megalakult Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezelte a szabadtéri tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzését, azonban a tragédiák rávilágítanak arra, hogy ezen a területen is van bőven tennivalónk – fogalmazott a tábornok.

2013. október 11-én tartottuk a Tarna és a Bélkő Járási Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatát. Az önkéntesek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentő tűzvédelmet hatékonyabbá tegyük és a veszélyhelyzeteket eredményesen felszámoljuk.

Számos súlyos esemény rávilágított arra, hogy nincs minden területen teljes mértékben biztosítva a lakosság élet- és vagyonbiztonság, mára az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemeket és szállítmányokat is felügyelet alatt tartja, és kiemelt figyelmet helyez a kritikus infrastruktúrák védelmére.

A tavalyi évben súlyos baleset vagy üzemzavar egyetlen Heves megyében működő veszélyes üzemben sem történt, viszont veszélyes áru közúti szállítása során két esetben történt baleset.

Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy tavaly átadtuk a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrsöt és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot. Tavaly központi forrásból a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tűzoltó gépjárműfecskendővel, egy KML-ADR járművel és egy Skoda Jeti típusú szolgálati gépjárművel gazdagodott. Igazgatóságunk a 2013-as követelményeknek megfelelt és eleget tett – zárta szavait a tábornok.

Az értékelést dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója folytatta, mint mondta, minden új év az előző évben történtek összegzésével indul. Megköszönte a társ- és rendvédelmi szervezeteknek az együttműködést, külön köszönetét fejezte ki a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A védelmi igazgatás a járások létrejöttével gyökeresen átalakult, akárcsak a katasztrófavédelem, hiszen mindkét szervezetet a társadalmi igényekhez kellett igazítani. Akárcsak a polgári védelmi szakterület, a megyei védelmi bizottság is a valós problémákkal kezdett el foglalkozni – emelte ki az altábornagy.

Az együttműködő szervezetek reagáló- és előrelátó képessége nagyban fejlődött – hangsúlyozta Bakondi György. A főigazgató beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek rendeltetésének fontosságáról, hiszen Magyarország tűzvédelmében fontos szerepet töltöttek be.

Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, hogy a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújtott a tavalyi évben. Az állomány tagjai megfelelően elvégezték feladataikat és példásan helytálltak, ehhez gratulálok – mondta az altábornagy.

Forrás :HEOL

A Heves Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóságk hetedik alkalommal szervezte meg a tűzoltók részére az immáron hagyománnyá vált pszichikai gyakorlatot.

 A gyakorlat helyszíne - mint korábban is - a Szőllőske nevű objektum volt, amely egy Eger melletti hajdani védett vezetési pont. A most megrendezett gyakorlaton a Mátrai Erőmű Zrt. Létesítményi Tűzoltóságának beavatkozó állománya vett részt, e mellett az egri hivatásos tűzoltók is kipróbálhatták magukat a sötétben és a füstben.

Antal Erika katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a négy nap alatt összesen ötven létesítményi és hét hivatásos tűzoltó gyakorolta a beavatkozást a labirintusszerű építményben.

2006. augusztus 8-án este 21 óra után kigyulladt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének mínusz második szintjén található lőtér. A tűz oltásában a helyszínen 130 tűzoltó vett részt, a mentési munkálatok közben három tűzoltó életét vesztette, hét tűzoltó füstmérgezést szenvedett.

- Annak érdekében, hogy a Heves megyei tűzoltókat felkészítsük az ilyen jellegű épületekben történő beavatkozások sajátosságaira, így minden évben megszervezzük részükre azt a pszichikai gyakorlatot, amely során légzőkészülékkel, teljes védőfelszerelésben és biztosítókötéllel végeznek mentési feladatokat. Igazgatóságunk nemcsak az állomány elméleti felkészítésére helyezi a hangsúlyt, hanem a gyakorlatira is. Mivel a létesítményi tűzoltóknak nincs annyi éles beavatkozása, mint a hivatásosoknak, ezért négy gyakorlati napot szerveztük a részükre - mondotta.

A résztvevők két – három, esetlegesen négyfős csoportokban kaptak feladatokat. A tűzoltóknak olyan beavatkozásokat kellett gyakorolni, amelyek akár egy éles helyzetben is bekövetkezhetnek. Azért fontos a folyamatos gyakorlás, hogy egy tűzeset során minél gördülékenyebben és hatékonyabban menjen a tűzoltás és az életmentés.

A labirintusszerűen kialakított földalatti létesítményben egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni a beavatkozóknak, viszont mindezek előtt egy szerelési feladatot is meg kellett oldani. Az objektumban mindenki teljes sötétségben gyakorolhatta a beavatkozást légzőkészülékkel, biztosítókötél alkalmazásával, viszont világító eszközök használata nélkül.

A feladat végrehajtása során a résztvevők kipróbálhatták reagálási képességüket, a pszichikai tényezőkhöz, mint a sötétséghez és a bezártsághoz való alkalmazkodó képességüket, a légzőkészülék használat során a fizikai terhelhetőségüket és a tájékozódási képességüket. A feladat végrehajtását követően, csak a helyszínbejárás során szembesülhettek igazán a résztvevők a létesítmény zegzugos elrendezésével, a közművezetékek, valamint a berendezési tárgyak elhelyezkedésével.

- A gyakorlat elsősorban arra világít rá, hogy egy ilyen jellegű beavatkozásnál mennyire fontos az egymásra való odafigyelés, illetve a biztosítókötél használata a tájékozódáshoz - jegyezte meg a tűzoltó főhadnagy.

Forrás: HEOL

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatóságával közös szemlét végzett az egri, a gyöngyösi, a hevesi és a káli üzemmérnökségénél november 27-én.

A szemle célja az volt, hogy a közútnál alkalmazott technikai eszközöket közösen leellenőrizzük és megvizsgáljuk. A közeledő télre fel kell készülnie mindkét szervezetnek, ezért meg kellett vizsgálni a gépjárműveket, azok hatékonyságát és az alkalmazott szóróanyagokat.

A Heves Megyei Igazgatóságon Mikesz Csaba igazgató mutatta be a gépparkot Plachi Péter tű. mk. alezredes, katasztrófavédelmi igazgató-helyettesnek és Seres Tibor tű. alezredes, egri katasztrófavédelmi kirendeltség-vezetőnek. Az ellenőrzés során minden gépjárműtípus alkalmazhatóságát és megfelelősségét vizsgálták, mely során megállapították, hogy a járműállomány állapota kifogástalan. Ezen túlmenően a katasztrófavédelem és a közút szakemberei a gyöngyösi, a hevesi és a káli üzemegységénél is tartottak közös ellenőrzést. A szemle mindenhol sikeresen zárult, hiszen semmilyen hiányosságot nem tapasztalt egyik szervezet sem, a gépek és a technikai eszközök a rendkívüli téli időjárás okozta helyzetek kezelésére alkalmasak.

A közútkezelő huszonkilenc kombinált eszköz hordozóval (alkalmas a sószórásra, és hóeke is egyben), hat hómaróval, négy rakodóval, és két hómaró adapterrel (ekével vezérelhető) áll készen, hogy a téli időjárás adta nehézségeket leküzdjék. Heves megyében összesen 1172 kilométernyi útszakaszról gondoskodik a közútkezelő, ezen kívül a káli üzemmérnökséghez, mint gyorsforgalmi hálózathoz további 60 kilométernyi útszakasz tartozik.