Keresés: „Bükkábrány” (18 találat)

Idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban.

Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának elnök-helyettese a visontai bányásznapi ünnepségen köszönetet mondott a dolgozók munkájáért. Beszámolt arról, hogy idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban. Igazodnak a piaci viszonyokhoz, így költségcsökkentéssel, de a két bánya működtetésével számolnak a jövőben. Visonta térségében Kelet felé terjeszkedik a bánya. Élen járnak innovációban is, hamarosan átadják a 16 megawattos fotovoltaikus erőművet.

Bóna Róbert, a visontai bánya igazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már csak a Mátrai Erőmű két bányájában folyik nagyüzemi szénkitermelés. Mivel a villamosenergia-árak emelkedésére nem lehet számítani, így alacsonyan kell tartani a lignitbányászat költségeit, ráadásul meg kell felelni a szigorodó füstgáz kibocsátási határértékeknek. Jövő hét elején beindul a termelés a Keleti III-as bányamezőben, ahol több százmillió tonna lignitvagyon áll rendelkezésre.

Az ünnepségen megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét. Szombaton Bükkábrányban és Gyöngyösön is bányásznapot tartanak, előbbi helyszínen a Tankcsapda, utóbbin az Ocho Macho és Kowalsky meg a Vega lesznek a sztárfellépők.

A bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztéséért Arany Emlékérmet kapott a 65. Országos Bányásznapon Dr. Valaska József, a Magyar Bányászati Szövetség korábbi elnöke, a Mátrai Erőmű ZRt. volt vezetője. A hajdúszoboszlói ünnepségen a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül hárman kaptak miniszteri elismerést, Gergely Zoltán, Kordoványi Ferenc, Sőregi Zsolt. A megyéből heten kaptak Kiváló bányász kitüntetést: Balog Gábor, Bódi Zsolt, ÁGl József, Hargitai László, Szabó Ferenc (mind MERT), Veréb Zakar István (OMYA Hungária Kft.), valamint Lados Csaba (Nitrokémia Zrt., Gyöngyösoroszi). A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete emléklapot és ezüst bányászgyűrűt adományozott Hiesz Györgynek, Gyöngyös polgármesterének. Idén Heller László díjat kapott Majoros Ottó János, a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. munkatársa .

A Mátrai Erőmű is tartott bányásznapi ünnepséget, amelyen több dolgozójuk is társasági elismerésben részesült pénteken. Céggyűrűt 14-en, Lignitbányászatért Elismerő Oklevelet 17-e kaptak, Bozó István pedig Mátrai Erőmű Részvénytársaságért Elismerő Oklevelet vehetett át.

Forrás: HEOL

Magyarország eddigi legnagyobb fotovoltaikus projektje

A 950 MW beépített kapacitással rendelkező Mátrai Erőmű ZRt. a magyarországi villamos energia igények közel 15 %-át elégíti ki, a hazai termelésből több mint 20 %-kal részesedik és ezzel jelenleg a második legnagyobb áramtermelő. A Mátra alapvetően lignittüzelésű erőmű – mely a tüzelőanyagot a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be-, de éves szinten 8 %-ban hasznosít növényi eredetű biomasszákat, melyet magyarországi termelői integrátoroktól, illetve kereskedőktől szerez be. Ezen felül körülbelül 2 %-ban használt fel gázt tüzelőanyagként a IV-V. blokkokhoz kapcsolt előtét gázturbinák üzemeltetéséhez. A Mátra a megújuló energiaforrások részarányát tovább kívánja növelni a villamosenergia-termelésben.

A Mátrai Erőmű a szénportüzelésű kazánok tüzelési maradék anyagait, a salakot és a pernyét vízzel bekeverve sűrűzagy formájában depóniákba tárolja le, amely megszilárdulva pernyekövet alkot. A közel 20 éves üzem után feltelt Őzse-völgyi depóniát hatósági előírás alapján rekultiválni kell, melynek alternatív energetikai hasznosítása kidolgozásra került. A 30 hektáros, teljesen sík platófelület kiválóan alkalmas fotovoltaikus napelemekből álló, naperőmű telepítésére. A területen egy 15 MW-os egység helyezhető el. Ez a nagyság megegyezik a 2013 végéig hazánkban telepített napelemek összesített teljesítményével.

A projekt előkészítése 2013. elején kezdődött meg. Tekintettel arra, hogy ilyen nagyságrendű naperőmű nem létesült Magyarországon, a hatóságokkal részletesen egyeztettük az engedélyezési eljárásokat. Ezek alapján elsőként a környezetvédelmi hatóságnál zajlott le két engedélyezési eljárás, melynek eredményeként az illetékes miskolci környezetvédelmi hatóság hozzájárult a naperőmű létesítéséhez, valamint a projekt megvalósulása esetén a korábban előírt zagytéri rekultiváció módosításához. Ezt követően az elvi építési engedélyezési eljárás zajlott le, és a miskolci műszaki biztonsági hatóság kiadta az elvi építési engedélyét. Eközben egyéb engedélyezések is megtörténtek, a MAVIR jóváhagyta az országos hálózatra való csatlakozási tervet, az Energiahivatal kiadta az előzetes engedélyt, a Földhivatal elfogadta a szükséges telek-összevonási kérelmet, valamint az erdészeti hatóság jóváhagyta a naperőműhöz kapcsolódó villamos kábel nyomvonalában a létesítéshez szükséges erdőirtásokat. A környezetvédelmi hatóság által előírt előzetes állapotfelmérés elvégzése 2014-ben megtörtént.

A meglévő engedélyekre alapozottan a szükséges közbeszerzési eljárások is megindultak, amelyek közül a naperőmű kulcsrakész kivitelezéséről szóló eljárás, valamint a hálózati csatlakoztatáshoz szükséges transzformátorok beszerzési eljárása lezárult, a szerződések mostanra hatályba léptek. A naperőmű szállítója a Wire-Vill Kft – IBC Solar GmbH – Energobit S.A. magyar – osztrák - román konzorcium. A Wire-Vill Kft. az elmúlt években jelentős hazai és külföldi villamos szerelőipari, tervezési, kivitelezési és karbantartási tapasztalatokat szerzett, első sorban kis- és középfeszültségű területeken. A németországi IBC Solar AG és osztrák leányvállalata már több száz megawattnyi fotovoltaikus nagyerőmű kulcsrakész kivitelezési referenciával rendelkezik Európa-szerte. Az Energobit pedig már számos megújulós erőműhöz szállított már nagy-, közép- és kisfeszültségű transzformátorokat és kapcsoló berendezéseket. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges 6/120 kV-os transzformátorok szállítója a CG Electric Systems Hungary Zrt., korábbi nevén a Ganz Villamossági Művek.

A megajánlott erőmű 72.480 db, egyenként 255W névleges teljesítményű polikristályos napelemből épül fel, melyeket fix tartószerkezetekre rögzítenek. A termelt egyenáramot 20 db nagyteljesítményű SMA gyártmányú inverter alakítja át váltóárammá, és a feszültség feltranszformálása után az országos 120 kV-os hálózatba jut a villamos energia.

A projekt részben saját erős beruházásként, részben pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével valósul meg, melyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium a hozzájárulását már 2014-ben megadta. A projekt teljes bekerülési költsége 6,4 milliárd Ft lesz.

A naperőmű építése 2015 tavaszától, az üzemkezdése 2015 októberétől tervezett, mellyel üzembe lép az ország eddigi legnagyobb fotovoltaikus naperőművi egysége. Ezzel a Mátrai Erőmű jelentősen hozzájárul Magyarország megújuló energiából megtermelt villamos energia részarányának növelésére tett vállalásai teljesítéséhez.

Idén hét, jövőre tizenhat milliárd forintot fordít beruházásokra a Mátrai Erőmű Zrt. Indul a Keleti III-as bánya, bővül az ipari park.

Borbála-napi megemlékezést tartott a Mátrai Erőmű Zrt. Visontán. A bányászok védőszentjének napja alkalmából köszönetet mondtak a munkatársaknak, visszatekintettek az elmúlt évre, s vázolták a következő évi terveket.
Bóna Róbert visontai bányaigazgató kiemelte, teljesítik az idei terveiket. A bányákban kilencmillió tonna szenet termelnek ki és 64 millió köbméter fedőkőzetet távolítanak el. Értékesítettek lignitet a lakosság, valamint a nagyváradi erőmű számára is. December közepére elkészül a Tarnóca-patak új medre, így a bányaművelés 2015. második felében tovább folytatódhat Kápolna irányába. Ehhez tíz kilométernyi szalagpályát kell átépíteni, s át kell vonultatni az MT9 kotrógépet.

Borbála-napi megemlékezésre hívnak a Mátrai Erőmű Zrt.-ben VisontánFotó: Czímer Tamás

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke évértékelésében kiemelte, elsősorban az életnek, másodsorban a sikernek kell örülni. A cég sikerre van ítélve, az egyetlen erőmű Magyarországon, amely 100 évre elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, a recesszió ellenére fönntartotta villamosenergia-termelését és eladásait, sőt, növelni is tudta azt. Idén rekordot értek el, hiszen hatmilliárd kilowattóra áramot adtak el, de a kitermelt szén mennyisége is új csúcs.

Nyereségük terven felüli, üzemi eredményük 16 milliárd forint lesz, amely a legmagasabb hazánkban az ágazaton belül. Ennek köszönhetően év végén 100 ezer forintot kaphatnak a dolgozók, kompenzálva az idei fizetéscsökkentést. Valaska József szerint igazi partnerek lettek a dolgozók és a szakszervezetek, akik tavaly beleegyeztek a jövedelmek csökkentésébe annak érdekében, hogy ne kelljen létszámot leépíteni. Jövőre is megmarad a létszám, a természetes fogyást pótolni fogják a bérmunkások alkalmazásba vételével. A keresetek is emelkednek 2015-ben.

A vállalat következő évi bevételi biztosítottak, rendelkeznek a szükséges szén-dioxid kvótákkal, nyereségük nem csökken. A cég ebben az évben 7 milliárd, jövőre 16 milliárd forintért hajt végre beruházásokat, megnyitják a Keleti III-as bányát, felújítják az erőmű 1-es blokkját, megépítik Közép-Európa legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus erőművét. A Mátra az ország legnagyobb megújuló-energia termelője, idén fél terawattnyi zöldáramot állítottak elő. Nem csak a biomasszára hagyatkoznak, a naperőmű új utat nyit számukra. Ez, hasonlóan egy atomerőműhöz, egyszeri nagy befektetést igényel, de az üzemeltetési költsége nagyon alacsony, tehát 25 évig a bevétel nyereség is lesz egyben.

Három Mátrás kapott országos elismerést

A Budapesten tartott központi ünnepségen csütörtökön a Mátrai Erőmű három munkatársa vehetett át elismerést. Kovács Tibor bükkábrányi főtechnológus Miniszteri Elismerő Oklevelet, Francz József bükkábrányi rakodómester és Orosz Sándor visontai irodavezető pedig Szent Borbála érmet vehetett át. A Mátrai Erőmű ünnepségén Csábrádi Attila bükkábrányi vezető elektrikus és Papp Tímea visontai bányatechnológus kapott Mátrai Erőmű Emlékérmet. Tizenöten részesültek Elnöki Dicsérő Oklevél elismerésben. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke minden dolgozónak köszönte az egész éves munkát.

 Valaska József szerint a rezsicsökkentésben elmentek a falig, állami szubvenció nélkül nem folytatható, pár év múlva az áramárak növekedésére kell számítani. Az orosz-ukrán konfliktus hatásairól elmondta, az ukrán szénexport akadozni fog, a Déli Áramlat megépítésének elmaradása előnyt hozhat a hazai nyersanyag-termelésben. A gázvezeték építése sem okozna problémát a Mátrának, hiszen az építkezés a gázár növekedését vonná maga után. Az erőmű ipari parkja Halmajugra és Visonta irányába terjeszkedik, a fölvásárlásokat megkezdték. A bioetanol üzem, illetve a búzafeldolgozó építése jövő év elején indulhat.

Forrás: HEOL

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Sok a por és nagy a zaj - panaszkodnak a lakók Mezőnyárádon. Mindezért a szomszéd településen található lignitbányát okolják. Egy férfi perben áll a bányatársasággal, tiszta levegőt vagy új házat követel.

Asztalos Sándor 10 éve költözött ide. Ő is a bánya alkalmazottja volt, míg egy napon nem volt hajlandó szénport szállítani, és elbocsátották. Azóta áll munkaügyi perben a bányával. Állítása szerint az egész család egészségi állapota megromlott a szénpor miatt, az orvos is azt javasolta, hogy a kislánya érdekében költözzenek el a településről. A férfi kártérítést követel.

Több helybélit megkérdeztünk, ők is ilyen súlyosnak ítélik-e meg a port. Van, aki szerint ez természetes, és máshol is ilyen a helyzet. Mások szerint viszont ez már elviselhetetlen, és többen asztmásak miatta a családban.

Mata Tibor a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi lignitbányájának igazgatója elmondta, hogy a légszennyezést és a zajszintet is többször mérte már tőlük független társaság, és minden eredményük a határérték alatt volt. Több intézkedést is megtettek annak érdekében, hogy megelőzzék a kellemetlenségeket.

A igazgató elmondta, hogy kezdetektől fogva probléma volt Asztalos Sándorral, folyamatosan követelésekkel és fenyegetésekkel állt elő. Ők is a sajtóból értesültek róla, hogy jelenleg egy másik lakást szeretne kapni, őket ezzel kapcsolatban nem kereste meg.

Mindkét fél hajlik a kompromisszumra és a békességre, csak az álláspontok egyenlőre nem közelítenek.

Egy strandröplabda pályát és két teniszpályát is felavattak ma délben a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakképző Iskola területén.

A tenisztársadalom összefogásáról van szó – mondja Molnár László, az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (EKVI) igazgatója. Két pálya már működött, amiken a nyár folyamán is tartottak tenisztáborokat. A strandröplabda pálya az első Egerben, s még strandfoci pályaként is használható. A megvalósításban közreműködő Urbán Miklós (URFA Kft.), Mata Tibor (Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi bányaüzem), dr. Nagy Lajos (OMYA Hungária Kft.) és Szabó László (EKVI) díszoklevelet vehetett át az ünnepségen. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy újabb pályákkal gyarapodott a megyeszékhely, méltatta az EKVI és a Sportiskola áldozatos munkáját, illetve megköszönte azon vállalkozók támogatását, akik a város közéleti céljainak elkötelezett hívei. Az ünnepélyes átadáson a Kossuth Zsuzsa Gimnázium tanulóinak bemutatója után a polgármester Molnár László igazgatóval közösen vágta el a szalagot.  A homokon az EKF hallgatói játszották az első bemutató mérkőzést, a továbbiakban pedig az általános iskolák ingyen használhatják azt, ha beépítik a tananyagba. A létesítmények értéke 29 millió forint, melyért ténylegesen 8 millió Ft-ot kellett fizetni, a közötte lévő összeget a támogatásokból fedezték.

Forrás: Egriszín

Közel száz, egykor az utakon futó autó és motorkerékpár részvételével elkezdődött a X. Egri Régi Jármű Találkozó és Túra. A ma már járműcsodának számító közlekedési eszközök a Városháza elől startoltak el reggel, hogy egy körút után, délután az Apolló repülőtérre érkezzenek meg.

Az eső ellenére elindultak a szokványos látványnak nem mondható régi járművek ma reggel a Dobó térről. A mezőnyben az elmúlt évszázad veterán járgányai mellet, a ma már különlegességnek számító, néhány évtizede még Európa szerte az utakat koptató személyautók, motorkerékpárok is szép számmal megjelentek.
Az elszánt pilótáknak az Eger, Ostoros, Bükkábrány, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Tard, Bogács, Noszvaj, Eger útvonalat kell megtenniük, s úgy tűnik, az időjárás egyáltalán nem kényezteti el a résztvevőket.Immár tizedik alkalommal rendezi meg a Régi Járművek  Egri Egyesülete az Egri Régi Jármű Találkozót és Túrát szeptember 10 és 12 között. A kiírás szerint, a találkozón minden olyan jármű részt vehet, amely 1978-ban, vagy az előtt készült, érvényes rendszámmal, illetve kötelező felelőség biztosítással rendelkezik, és a helyszíni műszaki gépátvételen megfelel a követelményeknek, valamint a jármű vezetője a kategóriának megfelelő jogosítvánnyal bír.
A programban a szombat a túra napja, vasárnap délelőtt pedig az Eszterházy téren csodálhatja meg mindenki az erre az alaklomra összesereglett régi verdákat.

obj=document.getElementById('bCont2929_1');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_6');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}
// ]]>Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskolán már sikert aratott a "Tájaink és kincseink" címet viselő különleges, interaktív természetfotó-kiállítás, amely a Dél-Bükk és a Borsodi Mezőség tájait, élővilágát mutatja be az érdeklődőknek.

Július 17-étől Noszvajon, a Magtár Borozóban (Szomolyai út 2/a) lesz megtekinthető a tárlat, amelyet eddig több mint 11.000 ember látott az eddigi 16 helyszínen.

A kiállítás megnyitójára július 17-én 15 órakor kerül sor a borozóban, amely rendkívűl hangulatos helyszínt biztosít a különleges tárlatnak.

A kiállítást július 17-től július 30-ig látogatható (keddi,szerdai, csütörtöki és vasárnapi napokon 14-18 óráig, pénteki és szombati napokon 14-21 óráig)



A kiállítás egyik különlegessége, hogy olyan fotókat is láthatnak az érdeklődők, amelyeket egy hagyományos természetfotó-kiállításon nem lehet megtekinteni.A két szervező fél, a bükkábrányi székhelyű Eleven Televízió, és a bükkábrányi Jánosházi Sándor Könyvtár ugyanis az érintett területen tevékenykedő természetvédelmi őr, Kleszó András fotóiból készítette el a tárlatot, így ritka, különleges élőlényeket, élethelyzeteket is a látogató elé tárnak.

A kiállítás része még a televízió díjnyertes természetfilm-sorozatának három része, valamint egy olyan internetes, interaktív térkép, amelynek segítségével a virtuális földbolygón is megtekinthetők a képek. A kiállítás abban a tekintetben is rendhagyó, hogy a teljes képanyag elérhető az interneten is a következő címen: www.panoramio.com/user/3074466

Itt többet is megtudhatnak a kiállításról, továbbá ajánljuk figyelmükbe az Eleven Televízió honlapját (www.eleven.bvmedia.hu), ahol a filmeket is megtekinthetik.