Keresés: „Betlehem” (15 találat)

Olyan, mintha nem is lett volna nyár- kezdte hétfői évadnyitó társulati ülését Lengyel Pál a Harlekin Bábszínház igazgatója, majd beszélt a személyi változásokról, az évad előadásairól és a „nem túl rózsás” költségvetésről.

Lengyel Pál először a személyi változásokról szólt: Vinczéné Rácz Edina munkáját, Kovács Istvánné veszi át, így ő intézi a másodvezetői teendőket, a művészeti titkár Bató Tünde lett, egy új bábszínésszel bővült a társulat, Czupi Dániel személyében és egy új ügyelővel Balász Péterrel.

A korábban meghirdetett első félév bemutatói nem változnak, az első előadás a Misi Mókus lesz Halasi Dániel rendezésében, melynek próbái már ma elkezdődnek. A második darab egy Benedek Elek mese: A huszárból lett király, és karácsony környékén mutatják be a Betlehemi csillagot.

Megkerülhetetlen a gazdasági helyzetről beszélni- emelte ki az igazgató, majd így folytatta: nem mondhatom, hogy kevés, vagy sok, mert nincs. A megyétől most kaptunk egy kis támogatást, ami december 31-ig elég a bérekre, de olyan luxust, hogy rezsit fizessünk, nem engedhetünk meg magunknak – mondta ironikusan. Annyi pénzünk van, amennyit megkeresünk magunknak.
Gratulált a Gárdonyi Géza Színháznak, hogy sikerült megdupláznia bérletesei számát. Az igazgató elmondta, hogy több pályázatot is nyertek, de azokat a produkciókra kell fordítani és önrész is szükséges hozzájuk. Ilyen nyertes pályázat a Szomszédolás, ahol útiköltséget és napidíjat kapnak Vásárhelyen és Szabadkán játszott előadásokra. És az egyik szövegkönyvük is pályázatot nyert.
A helyzetünk nem rózsás, ettől függetlenül nem parázunk, tesszük a dolgunkat – fogalmazott Lengyel Pál. A Szigeti veszedelem gombfoci volt ehhez képest, de bízunk a közönségben.

Saárossy Kinga alpolgármester is bizakodva néz a jövőbe és az mondta: a színház kötelékében az marad meg, aki hivatásának, ügyének érzi azt. Sok ötletre van most szükség a bábszínház életben maradáshoz. Közös a sorsa a Gárdonyi Géza Színháznak és a Harlekin Bábszínháznak. Kell a megtartó erő,és a közönség szeretete.

Forrás: Egriszín

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik fődíját kapta meg az Egri Kulturális és Művészeti Központ Berzsenyi Mariann és Kovács Katalin által vezetett kézműves szakköre. A csoport művészeti tanácsadója: Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész.

A szakkör alkotásait a Magyar Kézművességért Alapítvány XVII. Betlehemi Jászol című kiállításán 2010. december 8 – 2011. január 2. között a Vajdahunyadvárban mutatták be, más hazai és határon túli hivatásos és amatőr művészek, Jézus születéséhez kapcsolódó kézműves, népművészeti, képző- és iparművészeti alkotásai mellett.
A kiállításon a kézműves szakkör hat tagjának – Kiss Csillának, Kiss Kristófnak, Balázs Boróka Annának, Balázs Kamilla Mannának, Bóta Boglárkának, Bóta Blankának – a művét díjazták. Utóbbi két alkotó tűzzománc remekét a zsűri külön kiemelte.

Forrás: Egriszín

Nagy létszámban élnek szlovák, ruszin, lengyel és görög nemzetiségű kisebbségek Heves megyében, akik máig megőrizték azokat a karácsonyi hagyományokat, amelyek jellegzetessé teszik a népcsoportjukat. Ők minden évben számunkra különleges szokásokkal és ételekkel készülnek a karácsonyra.

Az egri görög közösség 50-nél is több főből áll, akiknek nagyon fontosak a gyökereik. A görögök már a hónap elején felállítják és fel is díszítik a karácsonyfájukat. A hagyományaikhoz híven ők a karácsonyt egy 12 napos folyamatos ünnepnek tartják. Ez a Dodekameiro, ami tizenkét napot jelent, s december 25-től január 6-ig tart. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van disznóhús, Krisztus-kenyér (hristopsomo), kör alakú édesség, ami hókiflire emlékeztet (kourambiedes) és dióval megszórt kekszféleség (melomakarona) is.

Az Egerben élő lengyelek szenteste éjféli misén vesznek részt, ahol összekötik az ünneplést ostyatöréssel és karácsonyi dalok (koledák) éneklésével. A fát együtt díszíti fel a család karácsonykor, s akkor ülnek le vacsorázni az asztalhoz, amikor megjelenik az első csillag az égen. Fehér terítőt helyeznek az asztalra, s némi szalmát vagy szénát rejtenek el alatta. Egy teríték mindig üresen marad, hátha betoppan egy váratlan vendég vagy egy fáradt vándor. A menü céklával ízesített erőlevesből (barszcz), halból és olyan kompótból áll, amelyet szárított gyümölcsből készítettek. Desszertnek mákos süteményt (makowiec) és túrós tortát (semik) készítenek a háziasszonyok.

130-140 ruszin nemzetiségű ember él Gyöngyösön. Néhány család ilyenkor együtt ünnepel, hogy együtt ápolhassák a hagyományokat. Az ruszinoknak az advent alatt minden szerda és péntek böjti nap, valamint a szenteste is. December 24-én a kicsik Jézus születését várják kántálással, valamint betlehemes játékokkal. Karácsonykor mákos gubához hasonló ételt fogyasztanak, amelyet bobajkának hívnak, s csakúgy, mint mi, hallevest főznek és halat sütnek.

100-150-re tehető a mátraszentimrei szlovák kisebbség száma. Főként az idősebbek tartják fontosnak, hogy megőrizzék a szlovák tradíciókat, de a karácsonyi készülődés közepén meséltek a gyerekeknek a szokásokról egy megrendezett délután keretein belül. Szigorúan böjtöltek az ünnepek előtt, szenteste napján vacsoráig sokan nem is ettek semmit egész nap. Jellegzetes ételük a mákos guba, amit opekance-nak neveznek, gyakran kerül bableves is az asztalra, amit gomba és hús nélkül készítenek el. Hagyományos étel még a diós és mákos tekercs is, ami hasonlít a bejglire, valamint  lekváros bukta az ünnepi sütemények között.

Forrás: Egriszín

Feledésbe merült hagyományt elevenítettek fel a felsővárosi képviselők. Karácsony közeledtével nem csak a belvárosban élő egriek vagy az oda látogatókat szerették volna megörvendeztetni egy szépen díszített fenyőfával, hanem a külvárosban lakókat is. Kisiskolások és óvodások Betlehemes előadása, harangjátéka, éneke  mellett vehették birtokba a "csebokszári" fenyőfát amelynek díszeit a környező iskolák gyermekei készítették. A Felsőváros mellett a Lajosvárosban is szeretnék majd ezt a kezdeményezést meghonosítani, valamint az évszaknak megfelelő programokkal odacsalogatni az ott élő embereket.

A bábszínházhoz éppen az kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Márpedig ebből van most a legkevesebb. E tényt Lengyel Pál sem tudta elhallgatni.

Nem ismertették a Harlekin Bábszínház idei évadnyitó társulati ülésén a második fél év műsortervét. Ennek kapcsán Lengyel Pál igazgató portálunkkal annyit közölt: ha az anyagi helyzet és a támogatási rendszer nem változik, akkor a második fél évben nem tudnak új bemutatót létrehozni.

Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy az intézménynek vannak nyertes pályázatai. A fenntartó minisztérium öt produkciót támogatott 2,5 millió forinttal, ám az összeg 34 százalékát zárolták. Az előző színházi évadban ugyanennyi előadás kivitelezésére 5,5 milliót kaptak, és nem zároltak egy forintot se. Az intézmény költségvetésében a produkciók előállítására szánt előirányzat nulla, vagyis csak pályázaton nyert pénzt vagy saját bevételt tudnak azok készítésére fordítani.

Már az évadzárón is felvetődött, hogy a megyének, mint fenntartónak, támogatnia kellene azokat a nagyon szegény településeket, amelyek nem tudnak megvásárolni egy-egy tájelőadást. Az igazgató szerint fontos az infrastruktúra, a járda, a szennyvíz, de nagy hibát követ az el, aki a fiatalok igényes színházi nevelését elhanyagolja. Ezért kéréssel fordult a fenntartóhoz, hogy közösen gondolják ki, hogyan lehetne ezekre a helyekre is elvinni a bábszínházat.
– Az idei évad klasszikussal, Arany János: Bajusz című darabjával indul – közölte a direktor. Ebben a fél évben állítják még színpadra A bárányfelhő és az állatok című láncmesét, amelynek érdekessége, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola öt bábszínház-rendező szakos hallgatója közösen rendezi a történetet. A folytatás az anyagiak függvénye.
S hogy mit kíván ezek után a bábszínház-igazgató? Odafigyelést és a gazdasági gondok enyhülését.

Tizenöt előadás van a tarsolyban

Továbbképezik az évadban a bábszínészeket

Forrás: Heol