EKF: a tanárképzés fellegvára

Több, mint 800 millió forintos TÁMOP támogatásból, az Eszterházy Károly Főiskola vezetésével indul az a projekt, amely az észak-magyarországi pedagógusképzés megújítását tűzte ki célul.

Több, mint 800 millió forintos TÁMOP támogatásból, az Eszterházy Károly Főiskola vezetésével indul az a projekt, amely az észak-magyarországi pedagógusképzés megújítását tűzte ki célul.

Évzáró sajtótájékoztatón mutatta be Liptai Kálmán rektor az év eseményeit, a jövő év kilátásait.

Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) több helyszínen 878 kollégiumi férőhellyel rendelkezik. Ezek közül 728 olyan épületekben található, amelyeket az utóbbi években felújítottak. A kollégiumi díjak ebben az évben a tavalyiakhoz képest ezer forinttal emelkedtek, 9000 és 17 000 forint között mozognak - tájékoztatott Vécsei Zoltán, az EKF Hallgatói Centrumának igazgatóhelyettese. Közlése szerint a felvett hallgatók mintegy 60 százalékának tud a főiskola kollégiumi helyet biztosítani.
Egerben egy másfél szobás lakás albérleti ára - rezsi nélkül - 40 ezer forint körül van havonta, szobát már 20 ezer forintért lehet bérelni. Vannak az említettnél olcsóbb és drágább lakások, mindez attól is függ, milyen messze van az ingatlan a belvárostól, és milyen a felszereltsége.
Forrás: MTI

A minőségi tanárképzés és a régió felemelkedése érdekében írt alá együttműködési megállapodást Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke és Liptai Kálmán, az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora csütörtökön Egerben.
A sajtótájékoztatóval egybekötött eseményen Liptai Kálmán hangsúlyozta: az EKF életében az elmúlt hónapok a megújulás jegyében zajlottak. "Szeretnénk kinyitni a kapuinkat a város és a régió felé" – jelentette ki a főiskola közelmúltban hivatalba lépett új rektora.
Marekné Pintér Aranka elmondta, együttműködő hivatalt szeretnének építeni, mert ha az erőforrások közösen, célirányosan hasznosulnak, jobb eredmény érhető el. Emlékeztetett, a Klik feladatai közé tartozik az is, hogy gondoskodjon a tanárok továbbképzéséről, és ebben a felsőoktatás kiváló partner.
A megállapodás értelmében az aláírók együttműködnek az EKF és a Klik Egri Tankerületének illetékességi területéhez tartozó köznevelési intézmények, a pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltatások területén közösen szervezhető programokban.
Az EKF egyebek mellett vállalja a tankerület tíz pedagógusának térítésmentes szakirányú és szakvizsgaképzését.
A Klik igény szerint megszervezi a tanárok, pedagógusok regionális szakmai továbbképzéseit a főiskolán, továbbá térítésmentesen gyakorló tanítási lehetőséget biztosít tíz főiskola hallgatónak a tankerület köznevelési intézményeiben.
Forrás: MTI

Sajtótájékoztatót tartott dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban.
- A nagy célokhoz nem könnyű út vezet, mi pedig nagyot szeretnénk alkotni – fogalmazott sajtótájékoztatóján dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban. – Építeni akarunk, nem rombolni. Nem kell új szakokat indítanunk, vagy a doktori iskola alapjait lefektetnünk, hiszen azt az előző vezetés megtette. Hidakra van szükség, amely összeköt intézményeket, embereket és országokat. Azt szeretném, ha 10-15 év múlva azért jönnének hozzánk, hogy az egri módszert tanulmányozzák.
Dr. Liptai Kálmán úgy fogalmazott: csak az számít, hogy Eger igazi egyetemi város legyen. Elmondta: a legnagyobb lehetőség a tanárképzésben van, de fontos szerepet tölt be egyebek között az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó tudásközpont. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: szeretnének szoros kapcsolatot kiépíteni az oktatás, a tudásközpontok és a cégek között.
– Kicsit elefántcsonttoronyban él a magyar felsőoktatás, szeretném kinyitni a kapukat, hogy a célok és eredmények eljussanak a falakon kívülre is – emelte ki, hozzátéve: a külföldi kapcsolatok kiépítése, erősítése kötelező feladat.
A sajtótájékoztató előtt dr. Hauser Zoltán, az EKF leköszönő rektora gratulált utódjának, s elmondta: csak az a fontos, hogy jó legyen a főiskola és annak vezetése.
Elhangzott: dr. Pajtókné dr. Tari Ilona az oktatási, dr. Horváth Ágnes a nemzetközi kapcsolatokért felelős, dr. Pap József pedig a tudományos rektorhelyettesi poszt várományosa, míg Országh Ákos főtitkárként dolgozik majd az intézményben.
Forrás: Heol

A kormányfő kinevezte dr. Liptai Kálmánt az EKF rektorává.
A miniszterelnök 82/2013. (VI. 18.) ME határozata főiskolai rektorok megbízásárólA nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (8) bekezdésében foglalt jogkörömben – az emberi erőforrások miniszterének előterjesztésére – az Eszterházy Károly Főiskolán dr. Liptai Kálmán Csaba főiskolai tanárt – a 2013. július 1-jétől 2017. június 30-áig terjedő időtartamra a rektori teendők ellátásával megbízom;
Orbán Viktor s.k.
miniszterelnök

Rektorválasztás az EKF-en: Eszterházy Károly Főiskola Szenátusa nagy többséggel dr. Liptai Kálmán pályázatát rangsorolta az első helyre. Az állásfoglalást továbbítják az illetékes minisztérium felé, a Miniszterelnöki Hivatal mondja ki a végső szót.
Fotó:Eszterházy Károly Főiskola/Szántó GyörgyMint már korábban arról beszámoltunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáztak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja. Azóta dr. Horváth Ágnes visszamondta a pályázatát.
Portálunk információi szerint az EKF Szenátusa szerdai ülésén dr. Liptai Kálmán pályázatát találta alkalmasabbnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött javaslatában 16 szavazattal első helyre a Természettudományi Kar dékánja került, másodikra pedig 10 vokssal dr. Kiss Attila. Ez még nem jelenti azt, hogy dr. Liptai a biztos nyertes, ugyanis még a minisztériumnak és a Miniszterelnöki Hivatalnak is rá kell bólintania az egri döntésre. A végső határozat júniusban várható.
Dr. Horváth Ágnes - ahogyan azt korábban már közöltük - visszalépése után tett hivatalos indoklásában egyébként az szerepel, hogy azért lép egyet hátra, mert átgondolta, és nem biztos, hogy lenne erre ideje és energiája. Ezt azt követően mondta, miután portálunk kiderítette, hogy a pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó tanszékvezető. Pályamunkájában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.
Forrás: Egriügyek
Nyilatkozat rektori pályázat visszavonásáról
A 2012. december 14-i határidővel beadott, az Eszterházy Károly Főiskola rektori munkakörének betöltésére szóló pályázatomat 2013. március 13-i dátummal visszavontam. Hiszek abban, hogy az Eszterházy Károly Főiskola jövője a nemzetközi és társadalmi kapcsolatok megerősítésében, építésében van, ugyanakkor az intézményvezetőre napjainkban súlyos felelősséggel hárul a forrásszerzés és a szervezet napi működtetésének terhe is. Rektorként nem lenne időm és energiám a jövő építésére, ezért vontam vissza a pályázatomat.Az Eszterházy Károly Főiskolát továbbra is a hazai és nemzetközi együttműködések szervezésével fogom szolgálni.
Ezúton is köszönöm kollégáim támogatását és bizalmát!
Dr. Horváth Ágnes
tanszékvezető főiskolai tanár
Eszterházy Károly Főiskola

A pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó dr. Horváth Ágnes. Rektori pályázatában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.
Mint már korábban arról hírt adtunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáznak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja.
PTE egyenlő EKF? - az egyik pályázat szerint igen
Dr. Horváth Ágnes. Fotó: ektf.huAz egri pályázatok is nyilvánosak, azokat az Eszterházy Károly Főiskola honlapján bárki megtekintheti, így viszonylag könnyen szemet szúrhat az érdeklődőknek, hogy dr. Horváth Ágnes munkája nem csupán saját ötleteinek értékes tárháza. Az EKF Politológia Tanszékének vezetője több oldalon is dr. Bódis József 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetemre beadott rektori pályázatának egyes elemeit használta fel bárminemű hivatkozás nélkül. Több oldalon is akadnak hosszabb-rövidebb egyezések, sok helyen hosszas bekezdések szó szerinti átvételével találkozhatunk. Két bekezdésben a PTE rövidítést is elfelejtette kijavítani EKF-re az egri pályázó. (Dr. Bódis Józsefet pályázata nyomán meg is választották a Pécsi Tudományegyetem rektorává.)
Dr. Horváth Ágnes dolgozata egyezéseket mutat a felsőoktatás feladatairól és kihívásairól, a stratégiai célkitűzésekről, a gazdálkodásról és finanszírozásról, a társadalmi, gazdasági és szakmai kapcsolatok lehetőségeiről szóló fejezetekben is.
"A PTE egész területén ..."
Hogy néhány konkrét példát is említsünk, pályázatában dr. Horváth Ágnes forrásmegjelölés nélkül írja, (nem vicc, tényleg benne felejtette a PTE-kifejezést):
Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.Mindez dr. Bódis József dolgozatában is pontosan ugyanígy szerepel:
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.
Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.Dr. Horváth Ágnes a pécsi rektorral feltűnően azonos módon gondolkodik, amikor az EKF (PTE) és a város illetve a régió kapcsolatáról "elmélkedik”:
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.
A Főiskola számára természetes partnernek tekintem Eger Városát, az Észak-magyarországi régió megyéit, önkormányzatait, valamint a régióban működő cégeket, civil szervezeteket is. Célom, hogy az intézmény megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos együttműködés. Fontosnak tartom a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítését, a városi, közoktatási és főiskolai intézményrendszer összekapcsolását a felsőfokú szakképzések és a továbbképzési rendszereink összehangolását, a meglévő források közös használatát, a kölcsönös előnyök kialakulása érdekében.Dr. Bódis József gondolatai a témáról:
Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket is. Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés. Gondolok itt elsősorban a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítésére, a városi és egyetemi közoktatási intézményrendszer összekapcsolására, a továbbképzési rendszereink összehangolására és közös használatára, és általában az erőforrásaink párhuzamosságának megszüntetésére (lásd: Tudásközpont), és a meglévők közös használatára, a kölcsönös előnyök biztosításával.A témában megkerestük dr. Horváth Ágnest, aki portálunkkal közölte: „egy intézmény működtetésére vonatkozó ötlet, vélemény nem tárgya a szerzői jogi védelemnek. Fontosnak tartom a jó példák, gondolatok követését, továbbvitelét.” Majd a Politológia Tanszék vezetője az Index.hu egyik korábbi cikkéből idézett , abból, amelyben a hírportál leírta, hogy a Miskolci Egyetem mostani rektori pályázata során az egyik jelölt szintén dr. Bódis József pályázatából emelt át forrásmegjelölés nélkül részleteket. Dr. Horváth Ágnes a cikk pécsi rektort idéző fejezetéből azt emelte ki nekünk, amelyben dr. Bódis József azt mondja: „megtisztelő számára, hogy korábbi pályázata más számára hasznosítható gondolatokat tartalmaz és hozzájárult ahhoz, hogy azt forrásként felhasználják."
Ki az a dr. Horváth Ágnes?
Az Index.hu írása a dr. Horváth Ágnes által idézett bekezdésben ugyanakkor azt is említi, hogy dr. Bódis Józseftől engedélyt kért a miskolci rektorjelölt, így a pécsi rektor ezt követően járult hozzá ahhoz, hogy forrásként felhasználják a pályázatát. Ez az egri pályázó kapcsán nem történhetett meg, ugyanis dr. Horváth Ágnes nem kereste meg a pécsi rektort. Ezt maga dr. Bódis József erősítette meg portálunknak, aki érdeklődésünkre azt közölte: „Az Ön által nevezett oktatót nem ismerem, és nem is keresett meg azzal kapcsolatban, hogy felhasználná pályázatomat". Majd kérdésünkre leszögezte: nem készül jogi vagy egyéb lépésre.
Dr. Horváth Ágnestől azt is megkérdeztük, hogy a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóinak dolgozatait olvasva nem tenne-e kifogást, ha azt látná, hogy mindenféle forrásmegjelölés nélkül használnak más, hasonló témában született szellemi termékeket. Leszögezte, hogy az akadémiai munkákban kötelező a források megjelölése. Szerinte a pályázat nem tartozik ebbe a kategóriába. „Számtalan esetben adunk a hallgatóknak mintákat korábbi pályázatokból, hogy fel tudják használni a saját pályázatuk elkészítése során” – hangsúlyozta a tanszékvezető.
Azt már csak mi jegyeznénk meg, hogy vélhetően diákjai – ha ez az eljárás ily módon tényleg megengedett náluk – nem esnek abba a hibába, hogy egy másik intézmény nevével jelölik meg azt, amelyet ők akarnak majd vezetni.
Forrás: Egriügyek

Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) és a sárospataki főiskolai kar egybehangzó szándéka az, hogy szeptember 1-jétől az egri intézmény keretein belül folytassa működését a sárospataki tanítóképző - közölte az EKF rektora szerdán.
Mint arról már mi is beszámoltunk: a sárospataki intézmény tanácsülésén arról döntöttek kedden, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolához tartozzon a jövőben a Miskolci Egyetem Comenius Sárospataki Főiskolai Kara. Hauser Zoltán rektor szerint az EKF Sárospatakkal együtt hatékonyabban tudja érvényesíteni a pedagógusképzés és -továbbképzés terén Észak-Magyarországon kivívott vezető szerepét. Elmondta: a két főiskola szakmai együttműködése az egész 20. századra kiterjed, azt a 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integráció törte ketté; ekkor csatlakozott ugyanis a Comenius a Miskolci Egyetemhez.
Ugyanakkor az elmúlt 2-3 évben újra felerősödött a párbeszéd, ennek nyomán az EKF az oktatásért felelős tárcához benyújtott középtávú fejlesztési tervében is rögzítette a Comeniussal történő egyesülés szándékát.
Ezt megkönnyíti az a jogszabály is, amely szerint január 1-jétől egy kar saját hatáskörben dönthet arról, hogy kiválik egy intézményből; ezt tette most meg a sárospataki főiskola.
A rektor közölte, ebben a helyzetben szándékuk a főiskolai kar befogadása, az erről szóló döntést várhatóan március 6-i ülésén hozza meg az EKF szenátusa.
Hangsúlyozta, hogy Sárospatak a magyar kultúra és művelődéstörténet bástyája, amely nem képzelhető el felsőoktatás nélkül.
Ebben a helyzetben elképzelésük szerint erőforrásaikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Vagyis Egerben újraindul a tanítóképzés, Sárospatakon pedig olyan kurzusokkal bővül a képzési kínálat, amelynek elvégzése nyomán 5-6. évfolyamon is oktathatnak a tanítók.
Ezen kívül tervezik Sárospatakon a meglévő tanító- és óvónőképzés mellett szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását, a mesterképzés bevezetését a kulturális örökségvédelmi és a könyvtáros szakterületeken, továbbá felsőfokú szakképzések és turisztikai képzések elindítását - mondta Hauser Zoltán.
Forrás: MTI