Keresés: „Kecskemét” (20 találat)

A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 6/2015 (III. 13.) számú közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2015-ben igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló rendelet megjelenéséről.

 A Darányi Ignác Terv keretében működő Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (DIT ÚMVP) III. tengelyén belül a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére irányuló intézkedés (a továbbiakban: alapszolgáltatások jogcím) újranyitása várható. A benyújtási időszak kezdete: 2015. április közepe.

Az alapszolgáltatások jogcím kedvezményezettjeinek köre a települési önkormányzatokra, önkormányzati társulásokra, nemzetiségi önkormányzatokra, nonprofit szervezetekre (egyesületek, alapítványok, például polgárőr egyesületek) és egyházi jogi személyekre terjed ki. A rendelet mellékletét képezi a jogosult településeket tartalmazó településlista. Az ügyfélnek székhellyel kell rendelkezni azon a településlistában található településen, amelyen a fejlesztést meg kívánja valósítani. A rendelet alapján kettő célterület kerül megnyitásra. Az első célterület keretében támogatás vehető igénybe új és már meglévő falu- és tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztéséhez, a második célterület keretében egyéb szociális, bűnmegelőzési és közösségi szolgáltatások fejlesztéséhez.

A támogatható tevékenység: új gépjármű beszerzése.

Az egy támogatási kérelemben igényelhető támogatás összege: személygépjármű esetén legfeljebb nettó 3,5 millió forint, terepjáró esetén legfeljebb nettó 5 millió forint, mikrobusz esetén kevesebb, mint nettó 8 millió forint. A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100 százaléka. Az alapszolgáltatások jogcím esetében a támogatási kérelem elektronikus úton nyújtható be. Felhívom a figyelmet, hogy az Irányító Hatósági Közlemény csupán tájékoztató jellegű!

Kecskemét, 2015. március „13.”

Dr. Viski József

Irányító Hatóság vezetője

Forrás Eger Vidék Kincsei Egyesület

http://www.evk-egyesulet.hu

A cserkészek újra túrázni hívják az országot! Kapcsolódj ki velünk a természetben pár békés kilométeren, vagy mutasd meg, mit tudsz az embert próbáló távokon. Családdal, kutyával, teljesítményhajhászoknak és emléktúrázóknak egyaránt. Gyalogos túránkon várunk kicsiket és nagyokat március 21-én, Egerben!

A Magyar Cserkészszövetség helyi cserkészcsapata nagy sikerű, az ország több pontján már megvalósult, mindenki számára nyitott teljesítménytúrát szervez 2015. március 21-én, Egerben. A Miskolcon, Budakalászon, Kecskeméten és még sok más városban eddig megrendezett eseményeinken településenként több száz túrázni szerető cserkész és nem cserkész vett részt, hogy az olykor embert próbáló távokon erejüket a természetben mérjék fel.

 A 2015-ös márciusi emléktúránkat idén négy helyszínen, Miskolcon, Szombathelyen, Vértesen és Egerben tartjuk.

A nyitott és mindenki számára ingyenes program kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a fiatalokat a számítógép elől és a négy fal közül kimozdítva kicsábítsuk a természetbe. A résztvevők az aktív időtöltés közben garantáltan remekül érzik majd magukat, mert tapasztalt cserkész túravezetőink Eger legszebb túraútvonalait érintve állították össze a távokat. Programunk a közösségépítésre, a természeti értékek és környezetünk megismerésére is lehetőséget teremt. A mozgás önmagában öröm, amit a résztvevők ezúttal Eger legszebb vidékein élvezhetnek majd!

Részletes túraleírás alább olvasható!

EGER

Tisztítsd meg az erdőt és túrázz a cserkészekkel!

 Időpont: 2015. március 21.

Helyszín: Eger, Berva-völgy, Cserkészpark

Főszervező: Szoboszlay István; +36 20/9292620

Távok és indítási időpontjuk:

• 48 km, gyalogos, reggel 7-8 óra között
• 24 km, gyalogos, reggel 8-9 óra között
• 12 km, gyalogos, reggel 9-10 óra között

 A Cserkészparkban van lehetőség tisztálkodásra, ivóvíz vételre, WC használatra és étkezésre is.

Tegyünk együtt a környezetért! Hozz magaddal szemeteszsákot és tisztítsuk meg együtt az erdőnket!

A cserkész óvja a természetet, így aki teheti, hozzon magával bögrét, csajkát, evőeszközt az étkezéshez!

A túrára előre regisztráltak induláskor egy térképpel ellátott menetlevelet kapnak, a célban kitűzővel, emléklappal és némi élelemmel várjuk őket.

FONTOS, hogy mindezt csak akkor tudjuk biztosítani, ha március 20. (péntek) délig az alábbi linken egyénileg vagy csoportosan megtörténik a regisztráció:

 JELENTKEZÉS: cserkesz.hu/emlektura/eger

 A program ingyenes! Az online regisztráció mellett azonban a részvétel helyszíni regisztrációhoz is kötött!

Kérdésekkel bátran lehet keresni a Magyar Cserkészszövetség Központi Programirodáját is a program@cserkesz.hu címen, vagy a 20/282-5484-es számon!

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

A Harlekin Bábszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. BÚCSÚ

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

forrás: Harlekin

Egerben rendezik meg a VII. Uszonyos és Búvárúszó Világkupát február 25-e és 26-a között. A versenyen közel 340 élsportoló méri össze tudását vízfelszíni, víz alatti, egy- illetve kétuszonyos úszásban a Bitskey Aladár Uszodában.

A verseny lebonyolítására Hódmezővásárhely, Kecskemét és Miskolc is pályázott, az elnökségi döntés értelmében azonban Eger nyerte el a rendezés jogát. A héten tartott sajtótájékoztatón Dr. Nyíri Iván, a Magyar Búvár Szakszövetség elnöke elmondta: a két nap során közel 340-en versenyeznek majd egymással; az európai versenyzőkön kívül Ausztráliából, Új-Zélandról, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről is érkeznek Egerbe sportolók. Hozzátette: reményeik szerint a februári versenyen hazai sikerek is születnek, hiszen Magyarország komoly nagyhatalomnak számít a búvárúszásban, a nemzetek között a 4-5. helyet birtokoljuk.
A verseny ideje alatt a Búvár Világszövetség városunkban tartja 176. elnökségi ülését, melyen Dr. Nyíri Ivánt, a Világszövetség jelenlegi alelnökét választhatják a szövetség elnökévé.

Forrás: Egriszín

Szombaton két koncerttel is csatlakoznak a Liszt Ferenc munkásságának tiszteletére összehozott nemzetközi World Liszt Dayhez az Egri Bazilikában.

A 2011-ben megrendezendő Liszt-év a magyar zeneszerző születésének 200. évfordulójáról emlékeznek meg. A Liszt-évnek külön hangsúlyt ad, hogy nemzetközi rangra emelkedett a magyar kezdeményezés azáltal, hogy a magyar UNESCO-bizottság javaslatára nyilvánította 2011-et nemzetközi Liszt-évnek az UNESCO programbizottsága.  A megmozdulás célja, hogy 2011. október 22-én az ünnepi megemlékezés fénypontjaként a világ minél több koncerttermében megszólaljon Liszt Ferenc Krisztus című oratóriuma, a zeneszerző életművének monumentális alkotása, nagyszabású találkozópontban egyesítve a Liszt-emlékév világszerte zajló eseményeit. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott Eger is, Budapest, Győr, Kecskemét, Sopron és Szeged mellett. A világban összesen 11 helyszínen hangzik el ezen a napon a Krisztus oratórium.

Eger örömmel csatlakozott és minden lehetőséget megteremt arra, hogy sikeres legyen a program- emelte ki Rázsi Botond alpolgármester a hétfői sajtótájékoztatón.

11 órától az Egri Bazilikában a Cantus Agriensis és a Cardinal Mindszenty Kórus előadásában hallható Liszt: Krisztus oratórium, majd este 8 órától az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével adják elő Liszt: Amit a hegyen hallani szimfonikus költeményét és Liszt XIII. zsoltárát.

Liszt Ferenc nem csak magyar volt, hanem egyetemes, hiszen sokáig élt Párizsban és Itáliában is alkotott. Zenéiben magyar, de vonásaiban egyetemleges. Ő egy közös kultúrkincs- hangzott el a sajtótájékoztatón.

Forrás: Egriszín

A szakma a legrangosabb amatőr gyermekbábos rendezvényként tartja számon az egri fesztivált. Az évtizedes múltra visszatekintő rendezvény ebben a műfajban az egyetlen olyan országos találkozó, ahol alkalom nyílik a szakma ilyen szintű találkozójára, szakmai tapasztalatcserére. Az egri fesztivál tulajdonképpen egy nagy gála, ahol bár versenyeznek a fellépő csoportok, de mégsem ez a lényeg, hanem a találkozás, a seregszemle. Itt ugyanis már minden produkció színvonalas és különleges, hiszen a megyei seregszemlék legjobbja jut el Egerbe.

Sokéves tapasztalat, hogy a fesztivál produkciói mind témaválasztásban, mind a különböző bábtechnikák felvonultatásában igen színes és magas színvonalú. A darabválasztás szintén nagyon változatos: a magyar népmeséktől a modern meséken át a showműsorig terjed a skála.

Annak ellenére, hogy a bábozás igen drága és munkaigényes műfaj, országszerte népszerű a korosztállyal foglalkozó szakvezetők körében. Idén 16 bábcsoport mutatkozik be.

Program:

Június 3. péntek

14.00 Ünnepélyes MEGNYITÓ
Vándor Lóci és vendégei - Lázár Attila bábművész műsora

14.45 - 19.00 BEMUTATÓK
- Az állatok iskolája (műmese) - Kiskaticák Bábcsoport (Budapest)
- Királyság! (nyílt bábjáték) - Mákvirágok Bábcsoport (Sárszentmihály)
- A békakirály (bunraku féle bábok) - Meseködmön Bábcsoport (Budapest)
- Kolontos Palkó (hátsó mozgatású bábokkal) - Boglári Játékszín (Balatonboglár)
- A rátóti csikótojás (marionett és árnyjáték) - Pom Pom Bábcsoport (Tata)
- Az engedetlen napraforgó (mese) - Lellei Színjátszók (Balatonlelle)

18.00 Vacsora

22.30 Disco
Szakmai beszélgetés
Ismerkedési est

Június 4. szombat

9.00 - 13.00 BEMUTATÓK
- Az engedetlen királykisasszony (vegyes technika, fekete színház) - Mókás Bocsok (Szeged)
- Az aranyszőrű bárány (magyar népmese) - Napocska Bábcsoport (Gyulaháza)
- Hárman egy szoknyában, avagy: a különleges királyi rendelet (asztali bábjáték) - Fecske Bábcsoport (Sióagárd)
- Az égig érő paszuly (vegyes technika) - Aranyos Kakasok Bábcsoport (Kecskemét)
- A pöttyös zöld lovacska bátyja (botos báb) - Pinocchió Bábcsoport (Nyergesújfalu)
- A profi (árnyjáték) - Manu Art Bábcsoport (Pomáz)
- A csizmás kandúr (vegyes technika) - Vándorbot Báboskör (Kecskemét)

12.00-tól Ebéd

14.00 - 15.30 BEMUTATÓK- Négy cigánylegény mesterségének haszna (vegyes technika) - Tücsök Bábcsoport (Celldömölk)
- A pletykás asszony (népmese) - Szájról Bábra Bábról Szájra Bábcsoport (Mikepércs)
- Oroszlán és a kisegér - máskkép (fekete színház) - Diócska Bábcsoport (Diószeg/Szlovákia)

16.30 Eredményhirdetés

A zsűri tagjai:
Demeter Zsuzsa bábrendező
Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója

Támogatók: NKA, Magyar Művelődési Intézet, Bábjátékos Egyesület

További információ: Berecz Klára, bereczklara@ekmk.eu, 20/779-0376

A hétvégén második alkalommal rendezték meg Egerben a Sportiskolák Országos Szövetségének (SIOSZ) díjkiosztó gáláját.

Az eseménynek – melyen a 2010-ben legjobban teljesítő sportiskolás-korúakat, edzőiket és klubjaikat díjazták – az Egri Városi Sportiskola (EVSI) társszervezésében Eger adott otthont. A fiatalok 2010-ben az országos bajnokságokon és diákolimpiákon összesen 450 érmet szereztek.

Magyarországon 75 közoktatási típusú – ebből 55 állami céltámogatásban részesülő – és 18 egyesületi (városi) sportiskola működik; a rendszerben közel húszezer iskoláskorú gyermek jut sportolási lehetőséghez. A program szakmai koordinátora a Nemzeti Sport Intézet (NSI).
A díjkiosztó alkalmából összesen 33 pályázat érkezett. Az 500 fő feletti egyesületi kategóriában szolnoki, az 500 fő alattiban szombathelyi győzelem született; a középiskolák közt a budapesti Csanádi, az általános iskolák esetében a szombathelyi Zrínyi vitte a fődíjat. Egyéni díjban 13 fiatalt és azok edzőjét részesítették.
A Hotel Eger & Parkban megtartott eseményt Habis László, Eger polgármestere nyitotta meg. Mint mondta, a város hagyományai között a sportnak megkülönböztetett szerepe van; a tavalyi győztes EVSI és a Dr. Kemény Ferenc iskola méltatása mellett kiemelte a fiatalok számára példát állító élsportot is. A SIOSZ elnöke, Fuhrmann Géza a tavalyelőtti eredmények alapján díjazottak 2010-es sikerei közt példaként hozta Biczó Bence szingapúri ifi olimpiai úszó aranyát illetve Juhász Bence birkózó ifi Eb-bronzát. Díjat adott át az említetteken túl Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó, Farkas Tibor, a NEFMI Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa, Lehmann László NSI sportiskolai programvezető, Virág Lajos birkózó olimpikon, Juhász Bence tavalyi díjazott birkózó, Rázsi Botond egri alpolgármester, Balogh Csaba támogató, Jakabházyné Mező Mária MOA-főtitkár és Kovács Géza EVSI-igazgató.

A hétvégi gálát megelőzően került sor a SIOSZ közgyűlésére, melyen a 2010-es beszámolók mellett az idei tervek kerültek a főbb napirendek közé. Fuhrmann Géza kiemelte a Debrecenben, augusztus 24. és 27. között megrendezendő Sportiskolák Olimpiai Fesztiválját, melyre – a bemutatókkal együtt 13 sportágban – mintegy 2500 főt várnak; fő célként az olimpiai eszme terjesztését tűzték ki. Lehmann László, a Sportiskolai Program vezetője, az NSI nevében méltatta a Magyar Olimpiai Bizottság márciusi közgyűlésén MOB-díjban részesített Kovács Géza (Egri VSI) és Kiss Mihály (Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola) sportiskola-vezetői munkáját.

Egyéni díjazottak: Göncz Anna atléta (Báthori Általános Iskola, Veszprém, edzője: Németh Eszter), Kubik Roland atléta (Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata, Kovács András és Reichnach Ferenc), Dénes Mercédesz birkózó (Csanádi Árpád Általános Iskola, Budapest, Tar Mihály és Südi Gábor), Kovács Bence birkózó (Kaposvári Sportiskola, Takács László és Tulézi Márk), Bodonyi András és Viola Viktor kenus (Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft., Slisz Béla), Erdős Krisztina ökölvívó (Gyöngyösi Sportiskola, Debreczeni László), Jelencsics Dorina tornász (Szombathelyi Sportközpont, Sportiskola, Vizer Erzsébet és Rácz Gábor), Biczó Bence úszó (Pécsi VSE, Sántics Béla), Várnai Vivien vívó (Széchenyi István Általános Iskola és Gimnázium – Szolnok, Dancsházy-Nagy Tamás), Hajor Orsolya vízilabdázó (Dunaújvárosi Sportiskola, Uitz Csaba), Szabó Boldizsár vízilabdázó (Kecskeméti Sportiskola, Simon Gábor), Bíró Márk evezős (Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft., Molnár Dezső).

A kategóriák díjazottjai:

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő felett:
1. Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft.
2. Debreceni Sportcentrum Sportiskola
3. Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft.

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő alatt:
1. Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft.
2. Kaposvári Sportiskola
3. Egri Városi Sportiskola

Közoktatási középiskola:
1. Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai intézet
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Arany János Gimnázium, Nyíregyháza

Közoktatási általános iskola:
1. Zrínyi Ilona Általános Iskola, Szombathely
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Kemény Ferenc Általános Iskola, Eger

Forrás: Egriszín

A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatának minden tagja felkereste kedden reggel Blaskó Balázs igazgatót, hogy közöljék: a jövő évadtól nem kívánnak Egerben dolgozni.

Még tartott a kecskemétiek Caligula helytartója című előadása hétfőn este a Gárdonyi Géza Színházban, amikor elterjedt a hír: a tánctagozat minden tagja távozni készül az egri teátrumból. Az információ igaznak bizonyult, a művészek kedden reggel egyesével bekopogtattak Blaskó Balázs direktor ajtaján, hogy közöljék: a jövő évadtól nem kívánnak a megyeszékhelyi intézményben dolgozni. Bár mindezt csak kedden mondták ki – mint megtudtuk –, már korábban döntöttek. A végső elhatározásra akkor jutottak, amikor múlt pénteken a direktor visszavonta a tagozat vezetőjének, Barta Dórának a kinevezését.

Mint azt korábban megírtuk: az igazgatói döntésre azután került sor, hogy a Megyeháza jogi főosztálya arra a jogi álláspontra jutott, hogy Csizmadia Tibor, a színház korábbi igazgatója a kinevezéskor figyelmen kívül hagyta a jogszabályokat, Barta Dóra nem rendelkezik a megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel a pozíció betöltéséhez, így kinevezése törvénytelen volt. Blaskó Balázs tánckari státuszt ajánlott fel Barta Dórának, ám az érdemes művész ezt méltánytalannak érezte, s nem fogadta el.

Amikor a távozás okairól kérdeztük a táncművészeket, szinte egyszerre mondták a választ: nem értenek egyet az új direktor által meghatározott iránnyal.
– A prózai és zenés előadásokat eddig is kiszolgálta a tánctagozat. Emellett hoztunk létre önálló, táncszínházi előadásokat – indokolt Feledi János. – Azonban az új igazgató által felvázolt jövő eltér mindattól, amit eddig csináltunk, azt nem tudnánk vállalni. Én egy „kettőt jobbra, kettőt balra, hejderutyutyu” előadás után nem tudnék a tükörbe nézni.
A jövőről szólva annyi derült ki, hogy a táncművészek szeretnének együtt maradni. – Mára elértük, hogy a közönség igényli az előadásainkat, ismerik és szeretik, amit csinálunk – emelte ki Kiss Róbert. – A munka azonban nem ért véget, ezt szeretnénk közösen folytatni.
– A szerződésben vállaltakat teljesítjük, ahogy eddig. A szakma iránti alázat és elhivatottság nem lehet kérdés, még egy ilyen esetben sem – mondta Horváth Zita. – Nincs bennünk harag, és ez nem is a búcsú pillanata. Azt már megéltük a Tiszta tánc bemutatójakor.
Az üggyel kapcsolatban Blaskó Balázs színigazgató elmondta: mindenkinek felajánlotta a szerződést a jövő évadra. – Az intézmény életében szerződtetési időszak van, ilyenkor egy színházban természetes, hogy vannak távozók és érkezők – értékelt a direktor.
A táncművészek szerződése június 15-ig szól. Addig vezető nélkül dolgoznak. Bár a keddi próbájuk elmaradt.

Barta Dóra: Hittem ebben a városban

– Eddig sem végeztem a munkámat felelőtlenül, de most még nagyobb lelki nyomást érzek a művészeim sorsát illetőleg. Egerben totálisan lerombolt egzisztenciámból ez nem tűnik könnyűnek. De megnyugtat, hogy ez nem mindenhol van így – mondta Barta Dóra. – A legfontosabb talán az, hogy a tagozat művészeit munkához juttassam. Mindenképpen szeretnénk tovább együtt dolgozni, ha nem is Egerben, majd Budapesten, vagy egy olyan vidéki városban, ahol szívesen látnak. A legjobban az fáj, hogy 2013-ig szóló kinevezésemmel kapcsolatban, annak megszüntetési szándékáról senki nem egyeztetett velem. Művészi különbözőségekről elegáns tárgyalást szívesen folytattam volna.

Méltatlan, hogy a város egyetlen érdemes művészeként szakmai alkalmasságomat kell megvédenem, bizonygatnom. Soha nem hangoztattam, hogy mit értem el pályám során, milyen nagyszerű szerepeket táncoltam, vagy mit adtam fel azért, hogy itt dolgozzam. A dicséretet nem igényeltem, de amit kaptam, azt nem vártam. Az biztos, hogy én nem törnék pálcát egy olyan műfaj fölött, amihez nem értek.

Forrás: HEOL

A tavalyi évad legjobb kamara előadásai találkoznak Egerben, az Egri Tavaszi Fesztiválon. A Gárdonyi Géza Színház március 27. és április 2. között rendezi meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivált, melyen 11 színház produkciója látható. A programsorozat a Színházi Világnapon kezdődött, melyet 1961 óta ünnepelnek világszerte.

„A színház szószólója és eszköze a közösség haladó gondolatainak, amelyeket védelmeznünk kell, ha veszélybe kerülnek. A színház egyetemes kifejezésmód, nyelv, amely a békesség és a megnyugvás üzenetét küldi.” – fogalmazta meg az idei világnapi üzenetet az Ugandában élő Jessica Kaahwa drámaíró, színész, rendező, kutató, melyet Tunyogi Péter olvasott fel a stúdiószínpadon. Így nyílt meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál. A nézőket Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója köszöntötte. Azt hangsúlyozta, hogy a színház a vélemény, a magatartás és a példaadás hármas egységeként élő kapcsolatot tart a nézőkkel, előadásról előadásra a legközvetlenebb módon hat, akár klasszikus értékeket sugároz, akár társadalmi mozgáshoz, napi aktualitásokhoz fűződő problémát vet fel.
A házigazdák Látogatók című előadásával kezdődött a programsorozat, amely egy egri polgári család szenvedésekkel teli történetét dolgoz fel Kertész Lilly önéletírása alapján.
Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? – erre ad választ a kecskeméti Katona József Színház és a budapesti Thália Színház Bagó Bertalan rendezte előadás március 28-án, hétfőn este 7 órától.
Székely János Caligula helytartóját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A darab olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.
A stúdiószínpadon 21 órától az egri tánctagozat Idők folyamán című koreográfiája látható. Feledi Jánost a női lelkek, érzések izgatták, az előadás az Órák című film nyomán készült.

Negyedik alkalommal rendezik meg Egerben a fesztivált, előtte Gödöllő és a budapesti Bárka Színház adott otthont a programnak. Idén 11 színház produkciója látható a XXI. Magyar Stúdiószínházi Találkozón. A fesztivált kétévente rendezik meg, a legjobb kamara előadásokkal.

Forrás: Egriszín

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL