Keresés: „Parázs” (15 találat)

Húsz hektárnyi területen égett a szalma, és további három-négy hektáron a lábon álló gabona a Heves megyei Tarnazsadány közelében.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a helyszínre a hevesi hivatásos tűzoltók vonultak, akik vízsugarakkal és kézi szerszámokkal igyekeznek meggátolni a tűz terjedését.

 A lángokat sikerült megfékezniük, a földtulajdonos körbeszántotta a parázsló gabonatáblát.

Kb. 5 hektárnyi gabona égett el, de sikerült 40 hektárnyit megmenteni. Az anyagi kár azonban így is jelentős.

A katasztrófavédelem mindenkit kér, hogy fokozottan ügyeljen a határban és lábon álló gabona környékén ne gyújtson tüzet.

A gyanú szerint társával együtt tört be több házba egy feldebrői férfi.

Bejelentés érkezett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra 2014. május 19-én, miszerint ismeretlen tettes az elmúlt hetekben betört egy lakatlan feldebrői ingatlanba, és onnan különböző értéktárgyakat tulajdonított el.

A helyszínen intézkedő rendőrök munkáját a Parázs nevű szolgálati kutya is segítette, így rövid idő alatt azonosították a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt.

A B. János 36 éves feldebrői lakos otthonában tartott házkutatáskor, további feltehetőleg bűncselekményből származó tárgyakat találtak a rendőrök, továbbá illegális áramvételezésre utaló nyomokat is felfedeztek.

Megállapítást nyert, hogy a férfi 2014 januárja óta – hasonló módszerrel - több alkalommal követett el bűncselekményt a településen.

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsított összesen négy feldebrői ingatlanból tulajdonított el használati tárgyakat, többek között kerékpárt, konyhai felszereléseket, fém alkatrészeket.

A férfi ellen többrendbeli lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Füzesabonyi Rendőrkapitányság, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásának elrendelését.

Felmerült a gyanú arra vonatkozóan is, hogy a cselekmények elkövetésében B. János társa is részt vett, így a 41 éves T. Kornéliát is gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók.

Egy idős nő házának teteje égett le Nagyvisnyón vasárnap délután.

A szomszédok szóltak a tulajdonosnak és a mellette lakó lányának, hogy ég a tető. A hatalmas füstöt és a lángokat már messziről lehetett látni, így a faluból közel 60 ember szaladt össze tüzet oltani. Aki tudott slagokkal oltott, mások a kutakból húzták a vizet, de a lángok hamar felemésztették a tetőt. Az egyik szomszéd elmondta: a tűzoltókkal megérkezésükig folyamatos kapcsolatban voltak, így gyorsan kikapcsolták a villanyt és a gázt, kimenekítették a gázpalackokat. Oltás közben még az udvaron lévő kút vize is kifogyott.

Az egyik rokon szerint valószínűleg egy kéményből kipattanó parázs okozhatta a tüzet.

Füst tört elő egy családi ház pincéjéből Hevesen a Vásártér utcában.

Az esethez a hevesi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik a helyszínen megállapították, hogy a lakóház pincéjében felhalmozott közel nyolcvan darab szalmabála kezdett el izzani. A füsteltávolítást egy speciális ventillátor segítségével végzik a tűzoltók, valamint a szalmabálákat is megbontják, a lángok megfékezése érdekében. Az oltás sugarak és kéziszerszámok segítségével jelen pillanatban is folyamatban van.

Az oltás idejére az útszakaszt teljes szélességében lezárták.

Úgy tudjuk, a vegyes tüzelésű kazánt szalmabálákkal üzemeltették, a szomszédok szerint majdnem napra pontosan 3 évvel ezelőtt is ugyanígy gyulladtak ki a pincében a bálák.

A tűzoltók elárasztották a pincét, közel 20cm vízben állnak a parázsló bálák, a füstöt nagy teljesítményű ventillátorokkal fújják ki, a tűzoltók oxigénpalackkal végzik a munkájukat a kazánnál. Valószínűleg egy kipattanó szikra okozta a tüzet.

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin