Keresés: „erőmű” (41 találat)

A TÁMOP 3. 1. 4. C-14-2015-0377 „Harmóniában a természettel” – Természetes és mesterséges környezetünk fejlesztése- című pályázata az Egri Arany János Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban programonként 150 tanuló és 24 pedagógus bevonásával valósult meg.

     A Pályázat fő célja a tanulók kompetenciájának fejlesztése, emellett a test és a lélek fejlesztése, valamint az ismereteik, készségek, képességek, jártasságok alakítása. Ennek keretén belül számos érdekes, izgalmas programban vehettek részt a diákok tanáraikkal, nevelőikkel, amelyek már a 2014/15-ös tanév májusában és júniusában elkezdődtek.

Két sportdélutánon szabadtéri jellegű mozgásos tevékenységekben, mint például kötélhúzás, grundbirkózás, röplabda, kispályás labdarúgás, kézi- és kosárlabda bajnokságokon stb. mérhették össze erejüket, állóképességüket a gyerekek.

Változatos ügyességi feladatok mellett próbálhatták ki a zumbát, mászófalat, trambulint és a légvárat is, mely tevékenységek hozzájárultak a koordinált mozgásfejlesztésükhöz is. A Borza Dojo tagjai karate bemutatója további sport tevékenységre ösztönözte tanulóinkat. A program részeként sporteszközök beszerzésére is sor került.

     A program fontos részét képezte a komplex közlekedési ismeretek oktatása június 1-től június 10-ig előadások tartásával, filmek vetítésével igyekeztek a pedagógusok felhívni a figyelmet a biztonságos közlekedés szabályaira. A budapesti kirándulás alkalmával pedig kipróbálhatták tanulóink az elméletben elsajátított közlekedési ismereteiket a nagyvárosi közlekedésben.

Szeptember 23-án, az iskola területén tartott közlekedési délutánon külső szakemberek bevonásával, katasztrófavédők, rendőrök felügyeletével gyakorolhatták a biztonságos kerékpáros közlekedést, azt alsó és felső tagozatos tanulók. Erre a programra 18 db montenbike kerékpárt, közlekedési lámpákat és táblákat vásároltunk.

     A kirándulások folytatódtak a diákok nagy örömére szeptember 16-án és október 7-én.

Két turnusban környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek támogatásának ösztönzése mellett Aggtelekre utaztak autóbusszal tanulóink és a programban résztvevő pedagógusaink, ahol megnézték a cseppkőbarlangot.

   A másik alkalommal ugyancsak két turnusban a poroszlói Tisza- tavi Ökocentrum élő és élettelen természeti értékeit csodálhatták meg a tanulók, majd a program részeként megtekintették a Kiskörei vízlépcsőt és Erőműt is, melyhez a KÖTVÍZIG szakemberei adtak segítséget.

Az idegen nyelvek, az angol és német megszerettetése és a gyakorlatban való alkalmazása szintén fontos iskolai feladat, a pályázat része 4. osztálytól a 9.-dik osztályig. Az október 12-től 16-ig megtartott idegen nyelvi hét is ezt a célt szolgálta.

   Digitális tartalmak, taneszközök használatával motivációt, ösztönzést kapnak a tanuláshoz tanulóink, ehhez digitális tananyagok beszerzésére került sor.

Tanártovábbképzés keretén belül 2 fő pedagógus környezeti nevelés és 2 fő pedagógus mentálhigiénés továbbképzésen bővíthette tovább ismereteit, hogy a tanulók hatékonyabb tanulását és kompetenciájának fejlesztését segítsék.

A program részeként a pályázati dokumentáció elkészítéséhez irodaszerek beszerzése történt.

   A Pályázat során az iskola nevelőtestülete, vezetősége mindvégig figyelembe vette az esélyegyenlőségi elveket, ügyelt a fenntarthatóság pedagógiájára, ezért az Ökoprojektről videófilmet és fénykép dokumentációt is készítettünk, melyet a tanított ismereteknél feltudunk használni és előhívni az átélt élményeket tanulóinknál, továbbfejlesztve alkalmazható tudássá formáljuk a korábbi tapasztalatukat. A pályázatból megvásárolt eszközök további alkalmazhatóságot tesznek lehetővé, így évente több hasonló programot is megvalósíthatunk.

A TÁMOP 3. 1. 4. C-14-2015-0377 „Harmóniában a természettel” – Természetes és mesterséges környezetünk fejlesztése című pályázata az Egri Arany János Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban programonként 150 tanuló és 24 pedagógus bevonásával valósult meg.

A Pályázat fő célja a tanulók kompetenciájának fejlesztése, emellett a test és a lélek fejlesztése, valamint az ismereteik, készségek, képességek, jártasságok alakítása. Ennek keretén belül számos érdekes, izgalmas programban vehettek részt a diákok tanáraikkal, nevelőikkel, amelyek már a 2014/15-ös tanév májusában és júniusában elkezdődtek.

Két sportdélutánon szabadtéri jellegű mozgásos tevékenységekben, mint például kötélhúzás, grundbirkózás, röplabda, kispályás labdarúgás, kézi- és kosárlabda bajnokságokon stb. mérhették össze erejüket, állóképességüket a gyerekek.

Az idei tanév elején, szeptember 12-én egy további sportnap alkalmából élvezhették a közös mozgás örömét a tanulók. Változatos ügyességi feladatok mellett próbálhatták ki a zumbát, mászófalat, trambulint és a légvárat is, mely tevékenységek hozzájárultak a koordinált mozgásfejlesztésükhöz is. A Borza Dojo tagjai karate bemutatója további sport tevékenységre ösztönözte tanulóinkat. A program részeként sporteszközök beszerzésére is sor került.

A program fontos részét képezte a komplex közlekedési ismeretek oktatása június 1-től június 10-ig előadások tartásával, filmek vetítésével igyekeztek a pedagógusok felhívni a figyelmet a biztonságos közlekedés szabályaira. A budapesti kirándulás alkalmával pedig kipróbálhatták tanulóink az elméletben elsajátított közlekedési ismereteiket a nagyvárosi közlekedésben. Számos közlekedési eszközön utaztunk, ahol mód adódott a kulturált, helyes közlekedési szabályok gyakoroltatására.

Szeptember 23-án, az iskola területén tartott közlekedési délutánon külső szakemberek bevonásával, katasztrófavédők, rendőrök felügyeletével gyakorolhatták a biztonságos kerékpáros közlekedést, azt alsó és felső tagozatos tanulók. Erre a programra 18 db montenbike kerékpárt, közlekedési lámpákat és táblákat vásároltunk.

A kirándulások folytatódtak a diákok nagy örömére szeptember 16-án és október 7-én.

Két turnusban környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek támogatásának ösztönzése mellett Aggtelekre utaztak autóbusszal tanulóink és a programban résztvevő pedagógusaink, ahol megnézték a cseppkőbarlangot. Idegenvezető segítségével bejárták annak belső helyszíneit, termeit, meghallgatták a barlang kialakulásának történetét. A Nemzeti Park területén a tanulók pedagógusaikkal együtt megfigyelték a tanösvényen a növény – és állatvilágot is, délután pedig meglátogatták a kazincbarcikai Borsod Chem üzemét.

A másik alkalommal ugyancsak két turnusban a poroszlói Tisza- tavi Ökocentrum élő és élettelen természeti értékeit csodálhatták meg a tanulók, majd a program részeként megtekintették a Kiskörei vízlépcsőt és Erőműt is, melyhez a KÖTVÍZIG szakemberei adtak segítséget. Rávilágítottunk az ember természetformáló tevékenységére és a környezetvédelem fontosságára is.

Az idegen nyelvek, az angol és német megszerettetése és a gyakorlatban való alkalmazása szintén fontos iskolai feladat, a pályázat része 4. osztálytól a 9.-dik osztályig. Az október 12-től 16-ig megtartott idegen nyelvi hét is ezt a célt szolgálta. Szórakozató és játékos feladatok mellett az angol és német kultúra, a hagyományok, jellegzetességek és látnivalók megismertetése, elkészítése és a szóbeli kommunikáció a mindennapi élethelyzetekben szintén kiemelt szerepet kapott. A látottak és tapasztaltak összegzésével, a nyelvi vetélkedővel zárult a nyelvi hét október 19-én 100 fő tanuló részvételével.

Digitális tartalmak, taneszközök használatával motivációt, ösztönzést kapnak a tanuláshoz tanulóink, ehhez digitális tananyagok beszerzésére került sor.

 

Magyarország legnagyobb fotovoltaikus erőműve 2015. október elején kezdte meg működését. A Mátrai Erőmű napenergiát felhasználó egysége szakít a hagyományos fosszilis energiaforrásokkal, csökkentve ezzel a légkörbe jutó káros terhelést, elősegítve a költséghatékonyságot, a gazdasági kapcsolatok fejlődését és a hazai megújuló villamosenergia-ipar fellendülését.

A Visontától két kilométerre található fotovoltaikus erőmű a Mátrai Erőmű ZRt. tulajdona. A felhagyott Őzse-völgyi zagytér tetején elhelyezkedő naperőmű az alternatív rekultiváció kiváló példája, hiszen a húsz év után megtelt és előírásoknak megfelelően lefedett harminchektáros terület a lehető legészszerűbb módon került hasznosításra, a betelepített napelemekkel.

A projekt előkészítése 2013 elején kezdődött. A szükséges dokumentumok megszerzése után elindultak a közbeszerzési eljárások, és a mátrai naperőmű alapkövének letételével 2015. június 1-jén hivatalosan is kezdetét vette az erőmű építése.

A 16 megawattos naperőmű kategóriájában a legnagyobb hazánkban: 72 480 darab, egyenként 255 watt névleges teljesítményű polikristályos napelemből áll. A naperőmű a Nap fotovillamos energiáját használja fel, és a napelemek kis cellái azok, amelyek azt egyenárammá alakítják. A napelemtáblákból kialakított sorok között a területen tíz konténer, egy gyűjtő kapcsolóállomás és egy mérnökállomás kerül elhelyezésre. Az egyes konténerek két darab invertert és egy darab száraz transzformátort tartalmaznak. A naperőművet 0,8 megawattos hálózati inverterek alkalmazásával építették ki. Ezek feladata, hogy a napelemekből nyert egyenáramú energiát váltakozó árammá alakítsák. A naperőmű által megtermelt villamos energia 6 kilovoltos földkábel segítségével jut be a meglévő erőmű újracserélt indító transzformátorához, és onnan a meglévő 120 kilovoltos távvezetéken jut ki a MAVIR detki alállomására.

Az új erőmű — a leegyszerűsített energiatermelés mellett — költséghatékony, és elsősorban környezetbarát. Nem bocsát ki szén-dioxidot, és a primer energiaforrásért — amiből a villamos energiát előállítják — sem kell megküzdeni, hiszen a napfény a napelem modulokkal könnyen begyűjthető, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A napelemek gyakorlatilag hajnaltól kora estig működnek a napos időszakban. A napelem élettartama hosszabb, mint a megtérülés ideje. Huszonöt év múlva a gyártók nyolcvan százalékos energialeadást garantálnak. A naperőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiség átlagosan, háztartási léptékben mérve egy kisebb várost — kb. négyezer fő háztartását—képes ellátni zöld energiával.

A TÁMOP 3. 1. 4. C-14-2015-0377 „Harmóniában a természettel” – Természetes és mesterséges környezetünk fejlesztése- című pályázata az Egri Arany János Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumban programonként 150 tanuló és 24 pedagógus bevonásával valósult meg.

     A Pályázat fő célja a tanulók kompetenciájának fejlesztése, emellett a test és a lélek fejlesztése, valamint az ismereteik, készségek, képességek, jártasságok alakítása. Ennek keretén belül számos érdekes, izgalmas programban vehettek részt a diákok tanáraikkal, nevelőikkel, amelyek már a 2014/15-ös tanév májusában és júniusában elkezdődtek.

Két sportdélutánon szabadtéri jellegű mozgásos tevékenységekben, mint például kötélhúzás, grundbirkózás, röplabda, kispályás labdarúgás, kézi- és kosárlabda bajnokságokon stb. mérhették össze erejüket, állóképességüket a gyerekek.

Az idei tanév elején, szeptember 12-én egy további sportnap alkalmából élvezhették a közös mozgás örömét a tanulók. Változatos ügyességi feladatok mellett próbálhatták ki a zumbát, mászófalat, trambulint és a légvárat is, mely tevékenységek hozzájárultak a koordinált mozgásfejlesztésükhöz is. A Borza Dojo tagjai karate bemutatója további sport tevékenységre ösztönözte tanulóinkat. A program részeként sporteszközök beszerzésére is sor került.

     A program fontos részét képezte a komplex közlekedési ismeretek oktatása június 1-től június 10-ig előadások tartásával, filmek vetítésével igyekeztek a pedagógusok felhívni a figyelmet a biztonságos közlekedés szabályaira. A budapesti kirándulás alkalmával pedig kipróbálhatták tanulóink az elméletben elsajátított közlekedési ismereteiket a nagyvárosi közlekedésben. Számos közlekedési eszközön utaztunk, ahol mód adódott a kulturált, helyes közlekedési szabályok gyakoroltatására.

Szeptember 23-án, az iskola területén tartott közlekedési délutánon külső szakemberek bevonásával, katasztrófavédők, rendőrök felügyeletével gyakorolhatták a biztonságos kerékpáros közlekedést, azt alsó és felső tagozatos tanulók. Erre a programra 18 db montenbike kerékpárt, közlekedési lámpákat és táblákat vásároltunk.

     A kirándulások folytatódtak a diákok nagy örömére szeptember 16-án és október 7-én.

Két turnusban környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek támogatásának ösztönzése mellett Aggtelekre utaztak autóbusszal tanulóink és a programban résztvevő pedagógusaink, ahol megnézték a cseppkőbarlangot. Idegenvezető segítségével bejárták annak belső helyszíneit, termeit, meghallgatták a barlang kialakulásának történetét. A Nemzeti Park területén a tanulók pedagógusaikkal együtt megfigyelték a tanösvényen a növény – és állatvilágot is, délután pedig meglátogatták a kazincbarcikai Borsod Chem üzemét.

   A másik alkalommal ugyancsak két turnusban a poroszlói Tisza- tavi Ökocentrum élő és élettelen természeti értékeit csodálhatták meg a tanulók, majd a program részeként megtekintették a Kiskörei vízlépcsőt és Erőműt is, melyhez a KÖTVÍZIG szakemberei adtak segítséget. Rávilágítottunk az ember természetformáló tevékenységére és a környezetvédelem fontosságára is.

Az idegen nyelvek, az angol és német megszerettetése és a gyakorlatban való alkalmazása szintén fontos iskolai feladat, a pályázat része 4. osztálytól a 9.-dik osztályig. Az október 12-től 16-ig megtartott idegen nyelvi hét is ezt a célt szolgálta. Szórakoztató és játékos feladatok mellett az angol és német kultúra, a hagyományok, jellegzetességek és látnivalók megismertetése, elkészítése és a szóbeli kommunikáció a mindennapi élethelyzetekben szintén kiemelt szerepet kapott. A látottak és tapasztaltak összegzésével, a nyelvi vetélkedővel zárult a nyelvi hét október 19-én 100 fő tanuló részvételével.

   Digitális tartalmak, taneszközök használatával motivációt, ösztönzést kapnak a tanuláshoz tanulóink, ehhez digitális tananyagok beszerzésére került sor.

Tanártovábbképzés keretén belül 2 fő pedagógus környezeti nevelés és 2 fő pedagógus mentálhigiénés továbbképzésen bővíthette tovább ismereteit, hogy a tanulók hatékonyabb tanulását és kompetenciájának fejlesztését segítsék.

A program részeként a pályázati dokumentáció elkészítéséhez irodaszerek beszerzése történt.

   A Pályázat során az iskola nevelőtestülete, vezetősége mindvégig figyelembe vette az esélyegyenlőségi elveket, ügyelt a fenntarthatóság pedagógiájára, ezért az Ökoprojektről videófilmet és fénykép dokumentációt is készítettünk, melyet a tanított ismereteknél feltudunk használni és előhívni az átélt élményeket tanulóinknál, továbbfejlesztve alkalmazható tudássá formáljuk a korábbi tapasztalatukat. A pályázatból megvásárolt eszközök további alkalmazhatóságot tesznek lehetővé, így évente több hasonló programot is megvalósíthatunk.

A lignitalapú energiatermelést hosszú távon segíti majd az új bányarész megnyitása a településen található bányamezőn.

Az idei évben két nagy beruházást hajt végre a Mátrai Erőmű, s mindkettőt hosszú évek előkészítő munkája előzte meg. A közeljövőben üzembe állítják az ország legnagyobb, 16 megawattos naperőművét, ma pedig hivatalosan is megnyitották a Keleti III-as bányát.

Az előkészítés során áthelyezték a Tarnóca-patakot, amely a Keleti II-es bánya előtt folyik. A meder tavaly decemberben készült el. A bányanyitás feltétele volt az is, hogy víztelenítő és felszíni vízelvezető rendszert hozzanak létre, bővítsék a középfeszültségű hálózatot, s megépítsék az új bánya első meddőletakarító gépláncát. A nyár közepén a déli bányából kivonult az MT-9 kotrógép, amely megkezdte a fedőkőzet letakarítását a keleti bányamezőben. A következő esztendőben újabb nagykotró települ majd át ide a déli bányából.A szeptember eleji bányásznapon elhangzott, a Keleti bánya ismételt művelésbe vételével hosszú távon megalapozzák a Visonta-környéki bányászatot. A Mátrai Erőmű továbbra is stabilan működik, a bányák maradéktalanul kielégítik a blokkok szénigényét, de ezen kívül is jelentős mennyiségű szenet értékesítenek a lakossági piacon és más ipari felhasználóknak.

Az idén egyébként közel hatmillió tonna lignitet termeltek a visontai és bükkábrányi bányákban. Arra számítanak, hogy év végére a széntermelés megközelíti a kilencmillió tonnát. Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának alelnöke a piaci folyamatokról elmondta, az előrejelzések szerint a villamosenergia-árak alacsonyak maradnak, érdemi növekedésükre középtávon nem lehet számítani. Nagy a verseny, s meg kell felelniük a gazdasági, társadalmi és műszaki kihívásoknak. A hatékonyság növelésével, költségcsökkentéssel, de továbbra is kétbányás működéssel, s nyolcmillió tonnát meghaladó széntermeléssel tervezik a következő éveket. A hosszú távú működésben alapvető fontosságú lesz a Keleti bánya termelése. A bevételek növelése érdekében új üzleti területre lépnek be.

Az említett nagyberuházásokon kívül is voltak fejlesztések a Mátrában, például az ipari parkban, az erőműi tüzelőkörökben, a szénirányítási rendszerben, vagy éppen egy új kotrógép üzembe helyezésében.
A Mátrai Erőmű szeretné megőrizni kapacitásait, azt szakszerűen működteti, és további fejlesztéseket előkészíteni, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság eredményességéhez.

 Forrás: HEOL

Idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban.

Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának elnök-helyettese a visontai bányásznapi ünnepségen köszönetet mondott a dolgozók munkájáért. Beszámolt arról, hogy idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban. Igazodnak a piaci viszonyokhoz, így költségcsökkentéssel, de a két bánya működtetésével számolnak a jövőben. Visonta térségében Kelet felé terjeszkedik a bánya. Élen járnak innovációban is, hamarosan átadják a 16 megawattos fotovoltaikus erőművet.

Bóna Róbert, a visontai bánya igazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már csak a Mátrai Erőmű két bányájában folyik nagyüzemi szénkitermelés. Mivel a villamosenergia-árak emelkedésére nem lehet számítani, így alacsonyan kell tartani a lignitbányászat költségeit, ráadásul meg kell felelni a szigorodó füstgáz kibocsátási határértékeknek. Jövő hét elején beindul a termelés a Keleti III-as bányamezőben, ahol több százmillió tonna lignitvagyon áll rendelkezésre.

Az ünnepségen megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét. Szombaton Bükkábrányban és Gyöngyösön is bányásznapot tartanak, előbbi helyszínen a Tankcsapda, utóbbin az Ocho Macho és Kowalsky meg a Vega lesznek a sztárfellépők.

A bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztéséért Arany Emlékérmet kapott a 65. Országos Bányásznapon Dr. Valaska József, a Magyar Bányászati Szövetség korábbi elnöke, a Mátrai Erőmű ZRt. volt vezetője. A hajdúszoboszlói ünnepségen a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül hárman kaptak miniszteri elismerést, Gergely Zoltán, Kordoványi Ferenc, Sőregi Zsolt. A megyéből heten kaptak Kiváló bányász kitüntetést: Balog Gábor, Bódi Zsolt, ÁGl József, Hargitai László, Szabó Ferenc (mind MERT), Veréb Zakar István (OMYA Hungária Kft.), valamint Lados Csaba (Nitrokémia Zrt., Gyöngyösoroszi). A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete emléklapot és ezüst bányászgyűrűt adományozott Hiesz Györgynek, Gyöngyös polgármesterének. Idén Heller László díjat kapott Majoros Ottó János, a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. munkatársa .

A Mátrai Erőmű is tartott bányásznapi ünnepséget, amelyen több dolgozójuk is társasági elismerésben részesült pénteken. Céggyűrűt 14-en, Lignitbányászatért Elismerő Oklevelet 17-e kaptak, Bozó István pedig Mátrai Erőmű Részvénytársaságért Elismerő Oklevelet vehetett át.

Forrás: HEOL

Letették a Mátrai Erőmű Zrt. 15 megawattos naperőművének alapkövét a felhagyott Őzse-völgyi zagytározón.

A területen 30 hektáros fotovoltaikus erőművet épít a cég, 6,4 milliárd forintból, amelyet önerőből, illetve a kormány által jóváhagyott fejlesztési adókedvezményből finanszíroznak. Az ünnepségen dr. Valaska József, a társaság leköszönt igazgatósági elnöke felidézte, utoljára kilenc éve tettek le alapkövet az erőműben, az előtét gázturbinákét, hiszen akkor még az olcsó gázban volt potenciál.

Azóta már más jövőképet látnak, változtak az idők, s úgy látják, más szegmensben kell befektetni. A jövő a Mátrában a lignit alapú energiatermelés, kombinálva a megújuló energiaforrásokkal, illetve az ipari park további fejlesztése. Hisznek a sikerben.

– Aki most itt van, láthatja, hogy alattunk, előttünk van az erőmű és a szénmezők, valamint a terjeszkedő ipari park. Mögöttünk, felettünk pedig ott a Mátra, a Tekeres-völgy, amely megoldhatja az energia tárolását – tekintett körbe Valaska József.

Dr. Marie-Theres Thiell, az Elmű-Émász elnöke, a Mátrai Erőmű Zrt. felügyelőbizottságának elnöke beszédében kifejtette, a társaság kezdeményezése úttörő Magyarországon. Egyedülálló, ahogyan összekapcsolódik a hagyományos energiatermelés a jövő megoldásával. Elmondta, Valaska József sokáig győzködte, hogy szükség van a beruházásra, sok tárgyalás, pénzügyi egyeztetés előzte meg a fejlesztést.

Megköszönte a befektetőknek, hogy Magyarországot választották, ebben szerepe volt a rendezett szabályozási környezetnek és a kormány támogatásának is. A hatóságoknak is megköszönte, hogy megkapták az engedélyeket, külön a környezetvédelmi engedélyt, hiszen még azt is vizsgálták, a beruházás hogyan befolyásolja a pillangók életét.

A kivitelező konzorcium – Wire-Vill Kft., IBC Solar GmbH, Energobit S.A. képviseletében Mikus Tibor, a Wire-Vill Kft. ügyvezetője ismertette a cégek referenciáit, illetve a beruházás adatait. Mint mondta, Közép-Európában is egyedülálló lesz ez az energiatermelő komplexum, ami létrejön a Mátra lábánál. Az építkezést, szerelést augusztus végére fejezik be, majd másfél hónapos próbaüzem következik. Bernhard Lüschper, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának új elnöke pohárköszöntőjében ragyogó jövőt kívánt a cégnek és a  beruházásnak.

Szöveg: HEOL

Magyarország eddigi legnagyobb fotovoltaikus projektje

A 950 MW beépített kapacitással rendelkező Mátrai Erőmű ZRt. a magyarországi villamos energia igények közel 15 %-át elégíti ki, a hazai termelésből több mint 20 %-kal részesedik és ezzel jelenleg a második legnagyobb áramtermelő. A Mátra alapvetően lignittüzelésű erőmű – mely a tüzelőanyagot a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be-, de éves szinten 8 %-ban hasznosít növényi eredetű biomasszákat, melyet magyarországi termelői integrátoroktól, illetve kereskedőktől szerez be. Ezen felül körülbelül 2 %-ban használt fel gázt tüzelőanyagként a IV-V. blokkokhoz kapcsolt előtét gázturbinák üzemeltetéséhez. A Mátra a megújuló energiaforrások részarányát tovább kívánja növelni a villamosenergia-termelésben.

A Mátrai Erőmű a szénportüzelésű kazánok tüzelési maradék anyagait, a salakot és a pernyét vízzel bekeverve sűrűzagy formájában depóniákba tárolja le, amely megszilárdulva pernyekövet alkot. A közel 20 éves üzem után feltelt Őzse-völgyi depóniát hatósági előírás alapján rekultiválni kell, melynek alternatív energetikai hasznosítása kidolgozásra került. A 30 hektáros, teljesen sík platófelület kiválóan alkalmas fotovoltaikus napelemekből álló, naperőmű telepítésére. A területen egy 15 MW-os egység helyezhető el. Ez a nagyság megegyezik a 2013 végéig hazánkban telepített napelemek összesített teljesítményével.

A projekt előkészítése 2013. elején kezdődött meg. Tekintettel arra, hogy ilyen nagyságrendű naperőmű nem létesült Magyarországon, a hatóságokkal részletesen egyeztettük az engedélyezési eljárásokat. Ezek alapján elsőként a környezetvédelmi hatóságnál zajlott le két engedélyezési eljárás, melynek eredményeként az illetékes miskolci környezetvédelmi hatóság hozzájárult a naperőmű létesítéséhez, valamint a projekt megvalósulása esetén a korábban előírt zagytéri rekultiváció módosításához. Ezt követően az elvi építési engedélyezési eljárás zajlott le, és a miskolci műszaki biztonsági hatóság kiadta az elvi építési engedélyét. Eközben egyéb engedélyezések is megtörténtek, a MAVIR jóváhagyta az országos hálózatra való csatlakozási tervet, az Energiahivatal kiadta az előzetes engedélyt, a Földhivatal elfogadta a szükséges telek-összevonási kérelmet, valamint az erdészeti hatóság jóváhagyta a naperőműhöz kapcsolódó villamos kábel nyomvonalában a létesítéshez szükséges erdőirtásokat. A környezetvédelmi hatóság által előírt előzetes állapotfelmérés elvégzése 2014-ben megtörtént.

A meglévő engedélyekre alapozottan a szükséges közbeszerzési eljárások is megindultak, amelyek közül a naperőmű kulcsrakész kivitelezéséről szóló eljárás, valamint a hálózati csatlakoztatáshoz szükséges transzformátorok beszerzési eljárása lezárult, a szerződések mostanra hatályba léptek. A naperőmű szállítója a Wire-Vill Kft – IBC Solar GmbH – Energobit S.A. magyar – osztrák - román konzorcium. A Wire-Vill Kft. az elmúlt években jelentős hazai és külföldi villamos szerelőipari, tervezési, kivitelezési és karbantartási tapasztalatokat szerzett, első sorban kis- és középfeszültségű területeken. A németországi IBC Solar AG és osztrák leányvállalata már több száz megawattnyi fotovoltaikus nagyerőmű kulcsrakész kivitelezési referenciával rendelkezik Európa-szerte. Az Energobit pedig már számos megújulós erőműhöz szállított már nagy-, közép- és kisfeszültségű transzformátorokat és kapcsoló berendezéseket. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges 6/120 kV-os transzformátorok szállítója a CG Electric Systems Hungary Zrt., korábbi nevén a Ganz Villamossági Művek.

A megajánlott erőmű 72.480 db, egyenként 255W névleges teljesítményű polikristályos napelemből épül fel, melyeket fix tartószerkezetekre rögzítenek. A termelt egyenáramot 20 db nagyteljesítményű SMA gyártmányú inverter alakítja át váltóárammá, és a feszültség feltranszformálása után az országos 120 kV-os hálózatba jut a villamos energia.

A projekt részben saját erős beruházásként, részben pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével valósul meg, melyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium a hozzájárulását már 2014-ben megadta. A projekt teljes bekerülési költsége 6,4 milliárd Ft lesz.

A naperőmű építése 2015 tavaszától, az üzemkezdése 2015 októberétől tervezett, mellyel üzembe lép az ország eddigi legnagyobb fotovoltaikus naperőművi egysége. Ezzel a Mátrai Erőmű jelentősen hozzájárul Magyarország megújuló energiából megtermelt villamos energia részarányának növelésére tett vállalásai teljesítéséhez.

Idén hét, jövőre tizenhat milliárd forintot fordít beruházásokra a Mátrai Erőmű Zrt. Indul a Keleti III-as bánya, bővül az ipari park.

Borbála-napi megemlékezést tartott a Mátrai Erőmű Zrt. Visontán. A bányászok védőszentjének napja alkalmából köszönetet mondtak a munkatársaknak, visszatekintettek az elmúlt évre, s vázolták a következő évi terveket.
Bóna Róbert visontai bányaigazgató kiemelte, teljesítik az idei terveiket. A bányákban kilencmillió tonna szenet termelnek ki és 64 millió köbméter fedőkőzetet távolítanak el. Értékesítettek lignitet a lakosság, valamint a nagyváradi erőmű számára is. December közepére elkészül a Tarnóca-patak új medre, így a bányaművelés 2015. második felében tovább folytatódhat Kápolna irányába. Ehhez tíz kilométernyi szalagpályát kell átépíteni, s át kell vonultatni az MT9 kotrógépet.

Borbála-napi megemlékezésre hívnak a Mátrai Erőmű Zrt.-ben VisontánFotó: Czímer Tamás

Idén májusban kigyulladt HK-8-as hányóképzőt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük a teljes leégéstől, de a többi gép átcsoportosítására, s nagyjavításra volt szükség. Ebben a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. és a Schneider Hungária Kft. működtek közre. A gép december 3-án ismét termelésbe állt.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke évértékelésében kiemelte, elsősorban az életnek, másodsorban a sikernek kell örülni. A cég sikerre van ítélve, az egyetlen erőmű Magyarországon, amely 100 évre elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, a recesszió ellenére fönntartotta villamosenergia-termelését és eladásait, sőt, növelni is tudta azt. Idén rekordot értek el, hiszen hatmilliárd kilowattóra áramot adtak el, de a kitermelt szén mennyisége is új csúcs.

Nyereségük terven felüli, üzemi eredményük 16 milliárd forint lesz, amely a legmagasabb hazánkban az ágazaton belül. Ennek köszönhetően év végén 100 ezer forintot kaphatnak a dolgozók, kompenzálva az idei fizetéscsökkentést. Valaska József szerint igazi partnerek lettek a dolgozók és a szakszervezetek, akik tavaly beleegyeztek a jövedelmek csökkentésébe annak érdekében, hogy ne kelljen létszámot leépíteni. Jövőre is megmarad a létszám, a természetes fogyást pótolni fogják a bérmunkások alkalmazásba vételével. A keresetek is emelkednek 2015-ben.

A vállalat következő évi bevételi biztosítottak, rendelkeznek a szükséges szén-dioxid kvótákkal, nyereségük nem csökken. A cég ebben az évben 7 milliárd, jövőre 16 milliárd forintért hajt végre beruházásokat, megnyitják a Keleti III-as bányát, felújítják az erőmű 1-es blokkját, megépítik Közép-Európa legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus erőművét. A Mátra az ország legnagyobb megújuló-energia termelője, idén fél terawattnyi zöldáramot állítottak elő. Nem csak a biomasszára hagyatkoznak, a naperőmű új utat nyit számukra. Ez, hasonlóan egy atomerőműhöz, egyszeri nagy befektetést igényel, de az üzemeltetési költsége nagyon alacsony, tehát 25 évig a bevétel nyereség is lesz egyben.

Három Mátrás kapott országos elismerést

A Budapesten tartott központi ünnepségen csütörtökön a Mátrai Erőmű három munkatársa vehetett át elismerést. Kovács Tibor bükkábrányi főtechnológus Miniszteri Elismerő Oklevelet, Francz József bükkábrányi rakodómester és Orosz Sándor visontai irodavezető pedig Szent Borbála érmet vehetett át. A Mátrai Erőmű ünnepségén Csábrádi Attila bükkábrányi vezető elektrikus és Papp Tímea visontai bányatechnológus kapott Mátrai Erőmű Emlékérmet. Tizenöten részesültek Elnöki Dicsérő Oklevél elismerésben. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke minden dolgozónak köszönte az egész éves munkát.

 Valaska József szerint a rezsicsökkentésben elmentek a falig, állami szubvenció nélkül nem folytatható, pár év múlva az áramárak növekedésére kell számítani. Az orosz-ukrán konfliktus hatásairól elmondta, az ukrán szénexport akadozni fog, a Déli Áramlat megépítésének elmaradása előnyt hozhat a hazai nyersanyag-termelésben. A gázvezeték építése sem okozna problémát a Mátrának, hiszen az építkezés a gázár növekedését vonná maga után. Az erőmű ipari parkja Halmajugra és Visonta irányába terjeszkedik, a fölvásárlásokat megkezdték. A bioetanol üzem, illetve a búzafeldolgozó építése jövő év elején indulhat.

Pápis László szakszervezeti vezető kifejtette, örülnek annak, hogy meg tudták őrizni az elődök eredményét, s viszonylag kedvező kollektív szerződést kötöttek. Szeretnék elérni, hogy megépüljön egy új, 500 megawattos blokk, ezért felvették a kapcsolatot egy európai ipari szervezettel, s közösen lobbiznak ennek érdekében. Arra biztatják a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent ezért, hogy Visontán 2025. után is legyen Borbála-nap.

Forrás: HEOL

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton