Keresés: „fejlesztő” (18 találat)

Többfunkciós szobával és számos kiegészítő helyiséggel bővült, közel 22,5 millió forintból a Szivárvány Óvoda Napsugár Tagóvodája, melynek hivatalos átadására kedden került sor.

A Kodály Zoltán utcában található épület még 1966-ban épül, jelenleg három csoporttal rendelkezik, melybe közel 75 gyermek jár. A mostani felújítás során több mint 110 négyzetméterrel bővült az ovi, mely fedett teraszt, akadálymentesített mosdót, udvari gyermekmosdót, tároló helyiséget és egy többfunkciós tornaszobát foglal magában.

Az építkezés 2011. augusztus 1-jén kezdődött és november 3-án történt meg a műszaki átadás. A tornaszobára nagy szüksége volt az intézménynek, mert évek óta ők rendezik a sportvetélkedőket, és komoly fejlesztő munka is folyik, melyhez kevés volt az eddigi hely.

Álmunkban se gondoltuk, hogy az augusztusban elkezdett építkezés, ilyen gyorsan befejeződik, úgy hogy közben az óvodai munkát nem zavarja. Fontos, hogy a csoportszobán kívül is lássuk a gyerekek fejlődését, és eleget tudjunk tenni a nagy mozgásigényüknek- emelte ki Dobiné Pál Ilona tagóvoda vezető.  A fedett terasz lehetővé teszi, hogy esőben is a szabad levegőn játszhassanak a kicsik, hiszen minden tanulásnak a mozgás az alapja. A bővítés nem csak mennyiségi, de minőségi változás is az életünkben. A többfunkciós szobát fejlesztő játékokkal és sporteszközökkel is felszereltük- fogalmazott az óvodavezető.

Az átadóra a gyerekek műsorral és bemutatóval készültek.

Forrás: Egriszín

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

Az egyik egri biztosítócég péntek délelőtt adta át a dolgozók által összegyűjtött adományait az Aranykapu Alapítvány részére. A felajánlások között szerepeltek játékok, ruhaneműk és édesség is, melyeket a Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Intézmény diákjai, valamint hátrányos helyzetű családok kapnak meg az alapítványon keresztül.

A biztosítócég kiemelten fontosnak tartja a fogyatékkal élők, rászorulók és hátrányos helyzetűek támogatását, így minden évben megszervezik jótékony napjukat. Idén az Aranykapu Alapítványon keresztül a  Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Intézmény diákjainak, valamint hátrányos helyzetű családoknak ajánlották fel a dolgozók által összegyűjtött adományokat.

Az Aranykapu Alapítvány célja a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek oktatásával, nevelésével összefüggő fejlesztő tevékenységek támogatása. Közhasznú tevékenységét a képességfejlesztés, ismeretterjesztés, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem területén fejti ki. Szabó Mária, az alapítvány elnöke elmondta: nagy örömükre szolgál, hogy a cég már két éve segíti munkájukat.

A biztosítócég pénteken szabadidős programmal, tanácsadással és aszfaltrajzversennyel is várta a családokat az Érsekkertben.

Forrás: Egriszín

Nyertes pályázati program a „Piceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület Kulturális, oktatási programja nevelési és oktatási intézmények számára” című kezdeményezése. Az uniós forrásból, a TÁMOP 3.2.11/10/1 keretében megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeit támogassa. A pályázati folyamatban az intézmény 48 millió 539 ezer forintos támogatásról kapott visszajelzést. Nagy hangsúlyt helyeznek a műhelymunkára, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél. A program 2010. októberétől 2011. augusztusáig tart.

A közhasznú, nonprofit szervezettel Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010-ben három évre szóló közszolgáltatási szerződést kötött, amely kölcsönösen kedvező mindkét fél számára. Eger Városa több intézményével is csatlakozott a kommunikációt, önismeretet fejlesztő drámapedagógiai programhoz, az egyesület pedig csak ilyen kontraktus birtokában pályázhatott az uniós támogatásra. A Tatár Gabriella színművész által vezetett Pinceszínház otthona a Vitkovics-ház.

Tatár Gabriella a csütörtöki projektnyitón kiemelte: a Pinceszínház hat nevelési-oktatási intézménnyel alakított ki szoros kapcsolatot, köztük az egri Neumann János Középiskola és Kollégiummal, az EKF Gyakorló iskola és Gimnáziummal és a Katica Óvoda Eszterlánc Tagóvodájával. A programot 40 munkatárs részvételével viszik végig, sok halmozottan hátrányos helyzetű fiatal életét tudják segíteni a jó hangulatú, tanórán kívüli foglalkozásokkal.

Rázsi Botond, Eger alpolgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott: biztos abban, hogy az iskolapadban, hagyományos oktatási módszerekkel nem lehetne olyan eredményeket elérni, melyekről már az első négy hónap alapján beszélni lehet a Pinceszínháznál. Hozzátette: a városi Ifjúsági Koncepció megalkotásának időszakában jó látni a pozitív példákat arra, hogy közösségépítő módszerekkel tartalmas időtöltést lehet kínálni a fiataloknak. A Pinceszínház programjának hosszú évekre jelentős hatása lehet az egri diákokra és az oktatási intézmények munkájára.

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

Az Arany János Tehetségfejlesztő Program folytatásáról állapodott meg két megyeszékhelyi középiskolával az egri főiskola.

Együttműködési megállapodást írt alá kedden az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora, dr. Hauser Zoltán és két egri középiskola igazgatója. Az Arany János Tehetségfejlesztő Program EKF-en történő folytatásáról szóló dokumentumokat a rektor mellett Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium képviseletében látták el kézjegyükkel.

A felsőoktatási intézmény rektora kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a tehetséggondozás ezen formájához rövidesen más iskolák is csatlakoznak – elsősorban – a régióból.

Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója elmondta: az iskola az Arany János Tehetségfejlesztő Programban a kezdetektől, tehát 2000-től vesz részt. Ennek a politikai ciklusokon átívelő projektnek a célja, hogy a hátrányokkal küzdő, de tehetséges diákokat eljuttassa a felsőoktatásba. A tizenegy esztendő alatt nagyon szép eredmények születtek, már az első érettségiző osztály esetében 85 százalékos volt a bekerülési arány, ami később csak növekedett.

Ő is és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatója is rámutatott, hogy intézményes formában mind a mai napig nem megoldott ezeknek a fiataloknak a támogatása az egyetemeken, a főiskolákon. Pedig azok a – többnyire szociális és szociokulturális – hátrányok, amelyek miatt a diákok a programba bekerültek, továbbra is fennállnak.

Dr. Hauser Zoltán hangsúlyozta: az egri főiskolán nagy hagyományai vannak a tehetséges hallgatókkal való foglalkozásnak. Ezekkel a szerződésekkel a kör örömteli módon tovább bővül.
– A főiskola nyitott további megállapodásokra is az Arany János programban résztvevő iskolákkal – hangsúlyozta az EKF rektora.

Forrás: HEOL

Állami gondoskodásban élő gyermekek családba és iskolába való beilleszkedését segíti az a projekt, melynek eredményeiről a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének munkatársai számoltak be ma délelőtt, a Megyeházán.

A gyermekvédelemben dolgozók számra nagy eredménynek számít a sikeres projekt, jelentette ki Kocsa Erika a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének igazgatója.

A két éves projekt keretében pszichológusok közreműködésével személyiségfejlesztő csoportokat működtettek összesen 25 gyermek számára heti 2 – 2 órás időtartamban két helyszínen. Hevesen 15 fő nevelőszülőknél élő, Lőrinciben 10 fő lakásotthonban élő gyermek vett részt a programban.
Kézműves, szabadidős foglalkozásokat 2 éven keresztül 10 – 10 gyermek számára biztosították. Ezeket 2-2 órában Pétervásárán és Egerben, lakásotthonos és nevelőszülős gyermekek számára rendezték meg szakemberek részvételével.
A programban egy nyári alkotótábor is szerepelt, ami 45 gyermek számára nyújtott lehetőséget az integrációra.
A beszámolókból az is kiderült, hogy a kommunikációfejlesztés, agressziókezelés mellett a program feladata között szerepelt, hogy segítsenek a gyerekeknek elfogadni azt a pszicho-szociális környezetet amiben élnek.

A Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye 2008-ban nyújtotta be pályázatát „HMÖ Egységes Gyermekvédelmi Intézménye Integrációs és Tanácsadási Programja” címmel.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által gyermekjóléti alapellátásban és szakellátásban működő intézmények számára kiírt pályázaton, a program 17 millió 438.650 forint támogatásban részesült.
A program alapvető célja az volt, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik integrációs esélyeit növelje. Ennek érdekében oktatási rendszeren kívüli, devianciáikat csökkentő, hátrányaikat kompenzáló, iskolai és társadalmi beilleszkedést segítő, preventív célú, fejlesztő és tanácsadó programokat valósítottak meg.

Forrás: Egriszín

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín