Keresés: „fotós” (20 találat)

Képek Európából címmel nyílt kiállítás Korsós Viktor fotóriporter munkáiból pénteken az egri Norbi Update és Kávézóban. A különböző utazások anyagából válogatott munkák egy hónapon át tekinthetőek meg.

Kun Frigyes ügyvezető elmondta: céljuk, hogy a test egészségének szolgálata mellett a lélek egészségét is táplálják, ezért rendszeresen szerveznek helyi művészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosító kiállításokat. A pénteki megnyitón Molnár István Géza fotográfus kiemelte: dolgozhat valaki bármilyen fejlett technikával, jó képek csak akkor születnek, ha az embernek van hozzá szeme. Mint mondta: Korsós Viktor jó úton halad afelé, hogy igazán nagy művész legyen.

A fiatal fotóriporter 1989-ben született Egerben. A Dobó István Gimnáziumban érettségizett, majd 2009-ben, a budapesti „Práter utcában” szerezte meg a fényképész végzettséget. Azóta szabadúszó fotósként, fotóriporterként tevékenykedik. A fotózáshoz középiskolában került közel, s mint mondta, szerencsés embernek tartja magát, hiszen munkája a hobbija is egyben. Elsősorban az emberközpontú témákat kedveli, az eseményeket, portrékat, esküvői fotózást. Mottója: "Nem a fényképezőgépünkkel kell igazán jól boldogulnunk, hanem azokkal, akiket le akarunk fényképezni."

A jelenleg kiállított 15 fotót különböző utazások anyagából Kun Frigyessel közösen válogatták, így látható többek közt a velencei karnevál, prágai városkép, Kassa vagy éppen egy erdélyi pillanatkép.

A kiállítás egy hónapon keresztül tekinthető meg.

Forrás: Egriszín

Kövecses Zsolt és Daragó László fotóival ismerkedhetnek meg a látogatók a Bartakovics Művelődési ház Kísérleti fotógaléria sorozatában. A két szomolyai fotós 2003 óta készíti képeiket, a környezetükből merítettek témát, büszkék arra, hogy egy olyan településen élhetnek, ahol ennyi csodálni való található. A kiállítás január 31-ig tekinthető meg.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Heves Megyei Fotóklub pályázatot hirdet a 41. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemlén való részvételre.

A szemlén a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében élő és alkotó fotográfusok vehetnek részt papírkép (fekete-fehér és színes), valamint vetített kép kategóriában. A szerzők legfeljebb 10 alkotást nyújthatnak be, hogy milyen kategóriában, azt a szerzőre bízzák. Egy sorozat is beadható, amely legfeljebb 4 db képből állhat. A sorozatot a zsűri nem bontja meg. Fontos, hogy a sorozatot a beadott munkákon, illetve a nevezési lapon is fel kell tüntetni. A képek és vetített képek témája és kidolgozási módja kötetlen. A papírképek mérete minimum 20x30 cm, maximum 30x40 cm lehet, paszpartúrával együtt. A mérettől eltérő képeket a rendezők nem bocsátják zsűrizésre. A beküldő köteles a papírképek hátlapján, illetve a CD lemezen a kép címét, a szerző nevét, fotós kitüntetését és lakcímét feltüntetni. A vetített képeket CD-n, jpeg formátumban kell leadni. A művekről egy példányos nevezési lapot kell kiállítani.
A képeket gondosan, a visszaküldésre alkalmas csomagolásban kell beküldeni. Alkotó kollektívák tagjai közös csomagban is beküldhetik képeiket, de az egyéni nevezési lap kitöltése ebben az esetben is szükséges. A beérkezett képanyagból 3 tagú zsűri közreműködésével a bemutatásra alkalmas képeket kiválogatják, és abból kiállítást és vetített képes bemutatót rendeznek. Az arra érdemes munkákat a zsűri döntése alapján díjazzák, valamint felajánlások alapján különdíjakat is adnak majd át.

A nevezési lapokat és az alkotásokat postai úton szeptember 24-ig lehet beküldeni az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház, 3300 Eger, Knézich Károly u. 8. címre, de személyesen is le lehet adni, ebben az esetben október 1-je a határidő.

A városunkat is érintő idegenforgalmi statisztikákról, Eger új arculati megjelenéseiről, az idei kirakatversenyről, valamint a XII. Fotó Art Fotós Fesztiválról tartott sajtótájékoztatót csütörtökön a helyi TDM szervezet.

Az év első három hónapjában általános javulás volt tapasztalható a turizmus területén. Dancsok Ágnes TDM menedzser elmondta: Észak-Magyarországon átlag feletti volt a növekedés, a januártól áprilisig terjedő időszakban majdnem 20%, amelyből Eger is kivette a részét. A KSH adatai még nem érhetőek el, az egri TDM szervezet saját adatai szerint a szállástípusok közül városunkban elsősorban a szállodák hozták a magasabb vendégéjszakaszámot, itt az előző év hasonló időszakához képest 5-10%-os növekedést regisztráltak. A TDM menedzser hozzátette: a vendégszám növekedést az is elősegítette, hogy a TDM idén tavasszal különböző turisztikai vásárokon több városban is megjelent Eger ajánlataival. Annak érdekében, hogy ez a tendencia folytatódjon, a szervezet a jövőben további erőfeszítéseket kíván tenni: programcsomagokat állítanak majd össze, folytatják a megkezdett marketingkampányt, illetve hamarosan megkezdik a felkészülést a 2012-es évre. Elhangzott továbbá: a TDM minden lehetőséget igyekszik megragadni annak érdekében, hogy a várost népszerűsítse.

Dancsok Ágnes kiemelte: a Tourinform-Eger új infópontokat létesít a városban július és augusztus hónapban. Az Eszterházy téren már megtalálható az első pavilon, a másik kettő pedig a tervek szerint a Dobó téren és a Szépasszony-völgyben kap majd helyet. Az információs pontokon a Tourinform Iroda dolgozói a hét minden napján várják majd a turistákat és a helyieket is, elsősorban látnivalókkal, programokkal, szolgáltatókkal kapcsolatos információkat nyújtanak majd.

Dancsok Ágnes tájékoztatója után Hajdú György, a Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület elnöke elmondta, ebben az évben is megrendezik a már hagyományosnak mondható kirakatversenyt, melynek témája: „Régen és ma”. Hozzátette: a témaválasztás lehetőséget biztosít arra, hogy egy-egy kirakat közvetlenül a Középkori Piac elnevezésű rendezvényhez csatlakozzon, vagy akár egy történelmi séta keretében a középkortól napjainkig kalauzolja a nézelődőt Eger utcáin. Nevezni az egri.belvaros@gmail.com címen lehet június 25-ig. A versenykirakatokat július 4-ig kell elkészíteni, az eredményhirdetésre pedig július 16-án, a Középkori Piac rendezvényen kerül majd sor.

A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá: idén városunk ad otthont a XII. Fotó Art Fotós Fesztiválnak, amelyre szeretettel várnak minden hobby és profi fotóst. A fesztivál programjairól, híreiről a www.fotosfesztivál.hu oldalon lehet bővebben olvasni.

Forrás: Egriszín

Az időskor aktív pillanatait mutatja be a „Koroltó“ elnevezésű fotópályázat regionális kiállítása, mely szerdán nyílik a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A tárlaton a négy kategóriában készült legsikeresebb fotókat láthatja a közönség.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium országos és regionális fotópályázata kiállítás-sorozatának célja, hogy bebizonyítsa, az ötödik, hatodik X-en túl is lehet aktívan, érdekesen és önkiteljesítő módon élni. A médiában és a közvélemény szemében Magyarországon ez az életszakasz ugyanis gyakran negatív színben, mint az emberi élet hanyatló, szociálisan kiszolgáltatott periódusa jelenik meg.

A „Koroltó” fotópályázat egyaránt ösztönözte az amatőr és professzionális fotósokat. A nyertes munkákon keresztül hét lokális és egy budapesti fotókiállítás alkalmával mutatják be az idősek sztereotípiákon túli, sokunk által „ismeretlen” világát.
Az örökzöld témát rendhagyó módon megközelítve, négy tematikai egységben fogalmazták láttatják az alkotók. Az első a „Kivételes… Különleges” kategóriában portrék készültek .  A második a „Köz és társaság” érdekes pillanatképeket, közösségi élményeket, aktív életet örökített meg a nyugdíjas klubok, szociális intézmények világából. A harmadik a „Staféta” kategória idős emberek követendő, izgalmas szokásaira mutat példákat. A „Koroltó“ negyedik fejezete, a „When I’m sixtyfour…” , melynek apropója, hogy az egykori Beatles generáció lassan betölti a 64. életévét. Az egykori lázadó fiatalokból idős emberek lettek, s a képek a fiatalság és az időskor örök dilemmáira mutatnak rá.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

A Connecting people és a Jégszobrász című filmeket értékelte a zsűri a legjobbnak, a negyedik alkalommal, a korábbiakhoz képest szerényebb körülmények között megrendezett Nemzetközi Slow Film Fesztiválon. A Filmművészeti Nyári Egyetem több évtizedes hagyományára építő, tegnap este zárult eseményen az Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáival is találkozhatott a közönség.

A budapesti Filmszemle után az egri Filmművészeti Nyári Egyetem a legrégebbi filmes rendezvény Magyarországon, mely több évtizedes hagyományát folytatja a 2007 óta megrendezett Slow Film Fesztivál, amely nemzetközi filmbemutatkozást biztosít az alkotóknak.
A fesztivál tegnap esti záróprogramját az Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar műsora nyitotta.
Az Egerre jellemző szellemi gazdagság és a kulturális sokszínűség sok tekintetben más népeknek is köszönhető, hangsúlyozta köszöntőjében Habis László polgármester hozzátéve, hogy fontosnak tartja azt is, hogy Európában minden nemzetnek legyen joga és lehetősége megőriznie saját kultúráját, nyelvét. A város különdíját a Csángó zsoltár című film nyerte el, melynek alkotói példaértékű módon tesznek a csángók megtartásáért. A város és az Agria Film Kft. 100 ezer-100 ezer forintos díjjal jutalmazta Faragó Annamária alkotását.

Dúló Károly filmrendező az anyagi nehézségek ellenére idén is megrendezett egri filmfesztivál jelentőségét hangsúlyozta, amire reagálva Habis László kijelentette, hogy reményei szerint a második ciklusban is polgármesterként megtesz mindent Illés György szülővárosában, hogy a hagyomány folytatódjon, hiszen „egy pezsgő és izgalmas városnak a jövőben is szüksége van ilyen rendezvényekre”.

Mindennek megvan a maga ideje, még a filmnek is, hangsúlyozta Báron György filmesztéta, a zsűri elnöke Eger és a film több évtizedes kapcsolatáról szólva és értékelve az idei, a korábbinál szerényebb és rövidebb fesztivált. Az idei kínálat nem volt olyan gazdag, mint a korábbiak, ennek sajnálatosan az egyetlen magyar produkció a jó példája. A hiányosságok mellett ki kell emelni a spanyol, orosz, kanadai és francia alkotások széles spektrumát, amiben nagyon érdekes és értékes alkotásokat láthatott a közönség.
A program első felében az Eszterházy Károly Főiskolán Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáit mutatták be, melynek vezetője Bollók Csaba filmrendező megjegyzésében köszönetet mondott a közgyűlésen a Kepes projektre nemmel szavazó képviselőknek. A filmrendező reméli, hogy a város talál megoldást a helyzetre és a fiatalok számára „az Ifjúsági Ház kiárusítása” után is lesz hely a városban.

A fikciós film kategóriában két díjat ítélt oda a zsűri. Elismerő oklevelet Marina Seresesky spanyol rendező, „El cortége” (A díszkiséret) című filmjéért kapott, a fődíjat pedig Álvaro De La Hoz, a „Connecting people” című, a telefon és az ember szerepét kutató hét perces alkotásáért vehette át.
A legjobb dokumentumfilmnek járó díjat Alberto Meroni olasz rendező kapta, a „The Ice Sculptor” (A jégszobrász) című 40 perces alkotásáért. A film a természet kiszámíthatatlan szépségeivel teli gleccserek világát az Alpokban kutató fotós belső szellemi utazásának krónikája, fantasztikus képekkel.

Forrás: Egriszín

• Önkormányzati Választás 2010
• Közélet
  • Önkormányzat
  • Közgyűlés
  • Civil
  • Színterjú
• Gazdaság
• Kultúra
  • Színház
  • Szinterjú
• Oktatás
• Sport
  • Labdarúgás
  • Vízilabda
  • Küzdősport
  • Úszás
  • Sportélet
  • Kosárlabda
• Kék hírek

Tizenhetedik alkalommal rendezik meg július 22. és 28. között az Egri Fotóművészeti Alkotótábort, melynek tegnap délután bemutatott nyitókiállításán a Pusztinai Nemzetközi Alkotótábor munkáiból látható válogatás. Az alkotótábor vendégei négy országból érkeztek Egerbe.

A 17. Egri Fotóművészeti Alkotótábort, amely szakmai és fakultatív programokkal várja az érdeklődőket.
A tábort a Heves Megyei Fotóklub szervezi. A kezdetekben az volt az elképzelés, hogy összehívják a megye fotósait egy találkozóra, ahol megvitathatják munkáikat, tanácsokat adhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. A tábor az idők során egyre inkább kibővült, országosan ismertté vált, majd később már határon túlról is érkeztek vendégek. A mostani találkozóra felvidékről, a délvidékről és Erdélyből is érkeztek vendégek.
Az idei találkozó szakmai programjai között szerepelnek vetített képes előadások, digiporáma bemutatók, a Homonnai Fotóklub és a Hargita Megyei Kulturális Központ fotóanyagának bemutatója, gyakorlati bemutatók, kiállítások.
A szakmai munkát, mint minden évben fakultatív programok, fotókirándulások egészítik ki, mely során az idén egri pincékbe, a Mátrai Hőerőműbe, Noszvaj környékéra a kaptárkövekhez látogatnak el a résztvevők.
Molnár István Géza fotóművész, a tábor egyik szervezője elmondta, hogy a találkozó lényege, hogy a különböző helyekről érkezett résztvevők felfedezzék a helyi adottságokat, a környezetet, és jó fényképeket készítsenek. A termést mindig a következő évben elemzik, értékelik.
A programban ajánlások vannak, amelyek alapján ki-ki megtalálhatja a leginkább kedvelt területét.

Forrás: Egriszín

Eger múltját és jelenét állítja párhuzamba Molnár István Géza fotóművész kiállítása, mely tegnap délután nyílt az Imola Galériában. A fiatalok számára különleges utazást kínáló archív felvételek elgondolkodtatják a mai városlakót, sőt az építészt is.

Fantasztikus kontraszt a negyven évvel ezelőtti belváros képét böngésző fiatal mai lányok látványa Pista bácsi kiállításán. A különleges találkozásokra jó alkalmat kínáló kiállításmegnyitón méltatták a cégcsoport kulturális missziónak számító tevékenységét, amelynek köszönhetően immár második alkalommal találkozhatunk neves művész kiállításával az Imola Galériában.
Molnár István Géza értéket hordozó munkássága minden bizonnyal a helyi kulturális örökség szerves része, akár tudomást vesz erről a város, akár nem.
A fény és az árnyék összefüggéseiben kiteljesedő fotóművészet értékteremtő vizuális képességéről H. Szilasi Ágota művészettörténész beszélt, a modern látásmódot képviselő fotós munkásságát a fotográfia különleges művészeti szerepén keresztül bemutatva.
Molnár István Géza mára felhagyott az analóg fényképezéssel, a digitális technikát használja, mint mindenki más. Legfőbb témája az ember, most mégis egy olyan tárlatot láthat a közönség amely a városról, az épített környezetről szól. A városról, amelynek az emberhez hasonlóan van sorsa. Nem lehet kihagyni belőle az lakókat, a viszonyokat, közelítéseket. Mindezek pontos megjelenési formái a város építészettörténetének. A párhuzamba állított múlt és jelen kontrasztja, vagy megfelelése egyszerre dokumentum, emlék és tűnődés.

Forrás: Egriszín