Keresés: „gimnázium” (77 találat)

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége - KÓTA elnöksége, az Egri Kulturális és Művészeti Központ részére az egri kórus- és népzenei rendezvények, találkozók minősítések támogatásáért, szervezéséért, jelentős kultúrmissziós tevékenységéért, mecénási kategóriában KÓTA DÍJ kitüntetést adományozott.

A 2004-ben alapított szakmai elismerést Kovács Katalin intézményvezető és Bimbó Zoltán, az EKMK dolgozója 2015. október 4-én, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban vették át, a 45 éves KÓTA Ünnepi Díszhangverseny és KÓTA-díj átadás keretein belül.

2014. december 27-28-29-én 24 csapat részvételével zajlott az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Forrás Szabadidős Diáksport Egyesület által szervezett X. Jubileumi Vígh László Szilveszteri Labdarúgó Kupatorna.
Bár a sportesemény több évtizedes múlttal bír, 10 esztendeje viseli egykori szervezője, Vígh László nevét.
A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium tornatermében a 3 nap alatt 68 mérkőzés követte egymást, melyek során az alábbi eredmények születtek.

I. Zöldfülűek
Balogh Csaba, Dorkó István, Csóka Róbert, Érsek Csaba, Tóth Martin, Hegedűs Richárd, Ködmön Krisztián, Balázs Lajos
II. Findzsa FC
III. Pluto SE
IV. Dream Team

Gólkirály: Baji Ádám - Findzsa FC
Legjobb mezőnyjátékos: Bata Árpád - Findzsa FC
Legjobb kapus: Szilágyi Dániel - Rocksztar

Játékvezetők voltak: Molnár László, Várallyai Miklós, Györki Bence, Szigetvári Márk

Az évforduló tiszteletére, a tornán résztvevő csapatoknak hip-hop táncbemutató tartott a Top Dance Company, valamint hastánc bemutatót a Szemiramisz Virágai Hastánc Csoport.

Meghalt Hubai Gruber Miklós rádiós újságíró, író, a Magyar Rádió volt munkatársa, nívódíjasa, 65 éves volt – közölte Hajnal József, a rádió egykori észak-magyarországi regionális szerkesztőségének korábbi vezetője hétfőn.

Hubai Gruber Miklós szlovák nyelven, a zólyomi erdészeti és faipari egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát.

A Magyar Rádió szlovák nyelvű adásában 1983-tól dolgozott, majd a rádió belső munkatársa lett. Heves megyéből, Egerből adott hírt elsősorban a Miskolci Rádiónak, de a Kossuth Rádión keresztül az egész országnak, városról, faluról, tanyáról, emberekről.

Főképpen természetvédelmi témájú rádiós jegyzeteket, újságcikkeket írt, riportokat készített.

Egykori iskolájában, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumban szóbeli érettségi tétel lett Döntetlen című kötetének címadó novellája.

MTI

A 17. nevelési — oktatási évében járó Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola sikeres a nyomdaipari, informatikai, közgazdasági szakmák oktatásában. Az intézményre az állandóság és a változás egyaránt jellemző.

Az iskola az esélyegyenlőség elvét gyakorolja. A tehetséggondozás mellett befogadó szemlélettel is bír, inkluzív nevelést is folytat.

Az iskola alapelvei: hazájuk iránt elkötelezett széles látókörű, befogadó, mások iránt megértő és toleráns, magas szakmai képzettséggel rendelkező fiatalok nevelése. Úgy vélik: a mai kor válságára megoldást jelenthet, ha a fegyelmet, a tekintélytiszteletet, a bajtársiasságot, állítják a középpontba. Erre pedig a honvédelmi nevelés a legmegfelelőbb.

A katonai pálya iránt érdeklődő tanulóknak a négyéves szakközépiskolai képzést kínálják Katonai Orientációval.

A képzési repertoár idén a turisztikai és az ügyviteli szakmacsoporthoz tartozó képzésekkel bővül. A turizmus világviszonylatban, de Heves megyében és Eger városban is az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, és „húzó" ágazat.

Az innovatív kezdeményezések sorát bővíti a távoktató középiskola, felnőttképzés formájában. Ez a korszerű Uniós képzési forma érettségi vizsga megszerzésére irányul.

Nyomdaipari szakirány: a nyomdaipari képzés 17 éve kiemelkedő minőségi mutatókkal működik az iskola, ezért az Észak — magyarországi régió meghatározó oktatási intézményévé vált.

A közgazdasági szakirányú: képzés során a tanulók megszerezhetik és elmélyíthetik a pénzügyi intelligenciájukat, ennek segítségével sikeresebbek lehetnek a vállalkozások világában.

Informatikai szakirány: manapság az informatikai szaktudás nem csak az informatikai szakmák kizárólagos privilégiuma. Az iskolában oktatott valamennyi szakképzés szerves részét képezi az informatikai képzés, a piac elvárásaihoz igazodó korszerű szoftverek használatának elsajátítása.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta.

 – Egy szép és különleges összefogás eredménye Gárdonyi-sír megújulása, ebből is jól látszik, hogy az egriek segítségével sok mindenre képes lehet a város – fogalmazott így Rázsi Botond alpolgármester a zarándokhely pénteki átadásának, és megszentelésének alkalmából.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta. Ennek kapcsán Román Gáborné, az egyesület elnöke elmondta: „mindig az a jó, amit szeretettel végzünk”.

Kezdeményezésükhöz rengetegen csatlakoztak: az Egri Városszépítő Egyesület, a Dobó István Vármúzeum, az egri önkormányzat, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, számos vállalkozó, és magánszemély tett közösen azért, hogy megszépülhessen az emlékhely. Az augusztusban kezdődött munka magában foglalta mind a növényzet, mind pedig a lépcső, a kerítés, a sír és a kereszt renoválását.

Dr. Nyitrai Zsolt honatya köszöntőjében elmondta: egyfajta folytonosságként tekinthetünk a mostani ünnepségre, hiszen anno Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezte az író emlékét ápoló társaság megszervezését, s idén csatlakozott a felhíváshoz az egri ciszterci gimnázium, a sírt Dékány Árpád Sixtus zirci apát szenteli fel.

A rendezvényen szólt Dr. Ternyák Csaba egri érsek is, aki Gárdonyi jelentőségét méltatta: – Arról, hogy ma ebben a városban turizmusról lehet beszélni, az az írónak s az Egri csillagok című regényének köszönhető. Nélküle Eger nem lenne az, ami, hiszen művével ő tette világhírűvé városunkat.

A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulóinak műsora után, koszorúzás vette kezdetét, majd mindenki leróhatta kegyeletét a megszépült zarándokhelynél.

Az avatás az egész hétvégén át tartó Gárdonyi emléknapok nyitórendezvénye volt, amely előtt az érsekkerti Múzsák kertjében egy jegenyefát is elültettek az egri remete tiszteletére.

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Az Október 23-i Nemzeti Ünnep városi díszünnepségén a Gárdonyi Géza Színházban kitüntetéseket, elismeréseket adott át Habis László polgármester. Ezek sorrendben a következők:

Az egészségügy területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Dr. Szoó Gyula főorvos.

A sport területén végzett kiemelkedő edzői tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Tóth Péter testnevelő tanár, az Eszterházy Károly Főiskola Vízilabda Szakosztályának edzője.

Kimagasló sportolói tevékenységéért „Eger Kiváló Sportolója” kitüntetést vehetett át a Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola tanulója, Gledura Benjamin sakkozó, valamint az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Kollégium tanulója, Antal Dóra vízilabdázó.

Kimagasló tanulmányi eredményéért „Kiváló Egri Diák” kitüntetést vehetett át a Dobó István Gimnázium tanulója, Horicsányi Attila, és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója, Garamszegi Péter.

Kiváló tanulmányi és kimagasló sportolói eredményéért „Eger Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” elismerő címet vehetett át négy fiatal:

- Zahorecz Márk birkózó (Lenkey János Általános Iskola)

- Kelemen Anikó floorball játékos (Hunyadi Mátyás Általános Iskola)

- Kékesi Borbála úszó (Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola)

és Homa András vízilabdázó (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium)

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek

Éles lőfegyvereket tesztelhettek az egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola diákjai. A felsőtárkányi lőtérre a legjobb hat diák érkezett, akiket az osztályfőnökük választott ki. Ők nem csak lőgyakorlaton vehettek részt, de megismerhették a drogkereső kutyákat , illetve a rendőrség kiképző bázisát is.  

A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola rendészeti osztályának legjobb hat diákja vehetett részt a pénteki lőgyakorlaton, amelyet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság felsőtárkányi lőterén tartottak. Az iskola a HMRFK-gal kötött együttműködési szerződése keretében hat diákot választott ki, akik terepgyakorlaton, lövészeten és kiképzésen vehettek részt.

A kiválasztott diákok mind kiemelkedőek sportolásban, tanulásban, türelmük és kitartásuk meghozta számukra a eredményt: nem csak éles fegyverekkel lőhettek a rendőrség lőterén, de megismerhették a szagazonosító, illetve drogkereső kutyákat is. Ezek a pillanatok felejthetetlen élményeket okoztak a rendészeti osztály tanulóinak, akik pár éven belül a rendőrség hasznos tagjaivá szeretnének válni.

A pénteki, rendészetet tanulóknak tartott lőgyakorlatra a hevesi Eötvös József Gimnázium rendészeti szakos diákjait is várták, ők azonban egy másik időpontban vesznek majd részt a kiképzésen.

Ünnepi műsorral, koszorúzással emlékeztek a trianoni békeszerződés aláírására Egerben a Liszt Ferenc téren felállított kopjafánál.

Az 1920-as békediktátummal minden harmadik magyar anyanyelvű állampolgár a határon túlra került, a magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, hangzott el politikusok, közéleti személyek részvételével rendezett ünnepségen. A megemlékezésen szó esett arról, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország és a győztes Antant szövetség közti békediktátum, amit 1920 június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában máig meghatározza az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország és a környező államok helyzetét. Az így született utódállamok kormányai mindent elkövettek, hogy Magyarországot gazdaságilag, katonailag tönkretegyék.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulói adtak zenés irodalmi műsort a Liszt Ferenc téren felállított Kopjafánál. Műsorukban Wass Albert, Babits Mihály, Vörösmarty Mihály gondolatai mellett elhangzott a Kőmíves Kelemen című székely népballada.
A trianoni diktátum 92. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Eger Megyei Jogú Város, a Fidesz, a Fidelitas, az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete, az Egri Városszépítő Egyesület és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium képviselői helyezték el az emlékezés virágait.

A trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, azaz a június 4-ére eső nemzeti emléknapot.

Holló Miklós/Egriügyek

A középiskolások művészeti nevelését célozza a Művészetek Háza Kft. tavaly márciusban indult Kreatív interakció – Képzőművészet népszerűsítése Egerben elnevezésű programja, melyben az elmúlt egy év alatt 256 tanulási alkalom során 3380 diák részesült művészeti oktatásban.

A nyolc oktatási intézmény bevonásával indult programot uniós forrásból, 34 millió forintból valósította meg a Művészetek Háza Kft. A program egyik részét az Antal-Lusztig gyűjteményből rendezett, a festészet területeit összefoglaló három nagy tematikus kiállítás adja, melyet a Zsinagóga Galériában láthatott a közönség. A másik nagy terület a művészeti nevelés, mely közvetlenül is kapcsolódik az előzőhöz.

A tárlatokhoz kapcsolódó rendhagyó múzeumi órák, a képző- és iparművészeti szakkörök, a tehetséggondozó foglalkozások helyszínéül a Zsinagóga mellett a Vitkovics Ház szolgált, a témanapokat pedig a város több pontján rendezték meg. Ezek között is kiemelkedő esemény volt a Fénnyel komponálva című program a Dobó téren, melyben az épületek homlokzatának vizuális kompozícióit, valamint kortárs zenei és táncművészeti előadást láthatott, hallhatott a közönség.

Habis László polgármester a program kapcsán fontosnak tartja, hogy a fiatalok megismerjék és megértsék az elmúlt évtizedek művészetét, s ne csak az iskolai száraz anyagot fogadják be. Megköszönve a program vezetőinek munkáját kiemelte, annak jelentőségét, hogy a képzőművészet iránt nyitott diákokat neveljenek, akiket be tudnak kapcsolni a művészeti oktatásba.

Bulla Márta, képzőművészeti szakelőadó szerint a vizuális látásmód fejlesztése sok területen hasznosítható, ezért fontos a múzeumlátogató közönség nevelése már gyerekkortól. Meglátása szerint újszerű programokkal kell nevelni a fiatalokat, olyan eseményeken keresztül, amelyek a gyerekeket is érdeklik. Odafigyelve látogatók véleményére, a klasszikus művészet mellett a kortárs felé kell őket nyitottabbá tenni. Az elmúlt év tevékenységének programelemei közül kiemelte a tehetséggondozó szakkör keretében folytatott, a 21.század művészeti lehetőségeit összefoglaló számítógépes grafikai oktatást.

A diákmunkákból a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban nyílt kiállítás, melyen a partnerintézmények, a Minorita Rend, a Neumann, a Pásztorvölgyi, a Szilágyi és a Wigner tanulóinak alkotásai láthatók. A programban az említetteken kívül részt vett még a füzesabonyi Remenyik Zsigmond Gimnázium, és az egri Csillagösvény Óvoda.

Holló Miklós/Egriügyek