Keresés: „határon túl” (26 találat)

Csütörtök délután az Eszterházy téren ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyílt a 82. Ünnepi Könyvhét, amelyhez idén hozzá kapcsolódik a tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Gyermekkönyvnapok rendezvénysorozat. A könyvhét vendégeként Esterházy Péter Kossuth díjas író nyitotta meg az eseményt.

Az Ünnepi Könyvhetet alapítóként szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az elmúlt évtizedekben igyekezett maradéktalanul valóra váltani a Könyvhét ötletadójának, Supka Gézának nyolc és fél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott elképzeléseit. A könyvvásár elismert személyiségek felvonultatást is megvalósítja, írók, színészek, közismert személyiségek beszédeivel, előadásaival, ezzel is emelve a könyvhét jelentőségét. A 82. Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye ugyanis nemcsak Budapestre, a Vörösmarty térre, hanem több mint félszáz vidéki városra is kiterjed, s túlzás nélkül történelmi jelentőségű, hogy 1941 óta, azaz 70 év elteltével idén újra lesz magyar könyvhét a határon túl, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös szervezésében, Kolozsvárott.A megnyitón beszédet mondott Ballagó Zoltán Eger MJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője,. aki kiemelte: A könyv szeretetéről az olvasás fontosságáról nem lehet eleget beszélni. az olvasás a személyes szabadság kulcsa, általa könnyebb a világban való boldogulás. Olvasásszociológiai vizsgálatok mutatják, hogy bizonyos értékek, mint a tolerancia, a kreativitás és az úgynevezett harmonikus személyiségjegyek nagyobb valószínűséggel fedezhetők fel az olvasó emberek körében. Ezekre a tulajdonságokra, és a rendszeres olvasásra mindnyájunknak szüksége van. Erre kiváló lehetőséget nyújt az ünnepi könyvhét gazdag kínálata. Külön öröm az Egriek és az Egerbe látogató turisták számára, hogy néhány év kihagyása után ismét szabadtéren, a régi hagyományokat felelevenítve a Bazilika és a Líceum közötti parkban köszönthetjük az ünnepet. Esterházy Péter Kossuth díjas író a következő szavakkal nyitotta meg a 82. Könyvhetet: Ha bármit meg kell nyitnom könyvtárat, magtárat, kiállítást, konferenciát, könyvfesztivált, könyvhetet, könyvnapot, könyvórát, könyvpercet, arra kell elsőre gondolnom, hogy vajon sikerül-e?! Nem úgy értem, hogy meg tudom-e írni tisztességesen a megnyitóbeszédet, nem is arra, amire mostanában gondolni kell, hogy végig tudom-e mondani, vagy szenvedélyes kultúra barátok esetleg széjjel kiabálják a megnyitó beszédet. Úgy értem a „sikerülnit”, hogy tényleg megnyílik-e az esemény, midőn megnyitjuk. A könyvhetet a könyvek és az olvasók nyitják meg.

A jövő évad előzeteseként tartottak sajtótájékoztatót a Gárdonyi Géza Színházban.

A bérletek árának befagyasztásával, valamint új nézői korosztályok bevonásával szeretné növelni a színház népszerűségét Blaskó Balázs színházigazgató. Drámapedagógusok segítségével azt a korosztály is megkereshetik, aki még most nőnek bele a színházi kultúra értékeibe. Teljesen új, de a múltból a magyarság középkori politikájából táplálkozó műsorrendet és társulatot hoz létre. Válogatások során 11 főt kell majd az igen jól képzett diplomás emberanyagból kiválasztaniuk, hogy a jövő évadtól teljes erővel indulhasson a munka, ezek között nagyon tehetséges határon túli színészek is lehetnek.

A távozók vákuumot teremtettek maguk mögött, ennek hatására a mi szellemiségünkbe nevelhető fiatalokat kell a színházba szerződtetni, akik a későbbi Hüse Csabák lehetnek- mondta Blaskó Balázs

Topolánszky Tamás segítségével újjá szervezik a tánckart, a másfél hónapos közös munka során körvonalazódott, hogy a táncos végzős- táncosztályából is szerződtethetnek néhány tehetséges fiatalt. A rendezők között nem kisebb nevek, mint Makk Károly, Pinczés István, Csiszár Imre, Dér András szerepelnek.

A Nagyszínpad mellett, a Stúdiószínpadot is méltó színvonalra szeretnék fejleszteni, ahol kortárs írók művei között helyi író műve is szerepel majd. A Szederinda néptánc együttes és Richter cirkusz bevonásával, új és izgalmas daradokkal szeretnék gazdagítani a nézők élményeit.

A társulat néhány tagja, pályázat keretében hamarosan egy 10 napos szakmai utazáson vesz részt, ahol a környező országokban tevékenykedő színházakat felkeresve szakmai tapasztalatokra tehetnek szert, valamint a felújíthatják meglazult szakmai kapcsolatukat.

Több mint nyolcvan fős erdélyi delegáció érkezett Egerbe, hogy benyújtsák kettős állampolgársági igényüket. A nagy érdeklődés miatt Felsőtárkányban és Mezőkövesden is fogadták a kérelmeket.

A hevesi megyeszékhely testvérvárosából, Gyergyószentmiklósról és az ahhoz közeli Zetelakáról érkező vendégektől a Városháza Dísztermében az önkormányzat Okmány és Igazgatási Irodájának anyakönyvvezetői pénteken vették át az állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat. A magas létszám miatt a felsőtárkányi és a mezőkövesdi Polgármesteri Hivatalnál is le lehetett adni az igényléseket.

– A haza, a nemzet és az állampolgárság különböző szavak, de összefüggő értékek. Ezek összekapcsolását segíti a tavaly májusban elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvény. A kezdeményezés, hogy Egerben több mint nyolcvanan kérjék a magyar állampolgárságot, Gyergyószentmiklósról érkezett, és mi nagy örömmel teszünk ennek eleget – hangsúlyozta Habis László, Eger polgármestere.

A közel húszezer lakosú Gyergyószentmiklós első embere köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és Egernek a történelmi lehetőségért. Mezei János kiemelte: az akarat, a szellemi tartás tette lehetővé, hogy generációk során megmaradt a magyar beszéd és magyar kultúra Erdélyben és Székelyföldön. Hozzátette: a májusi döntéssel az anyaország ismét kebelére ölelte az addig eltaszítottakat.
– Nekünk Magyarország nem csak egy nemzet Európa térképén, hanem az anyaországunk is egyben. Kimondhatatlan, milyen öröm és felszabadulás számunkra, hogy a fájó múlt, a lekezelés, a másodrendűség és a románok által ránk kiáltott hazátlanság után hivatalosan is magyarok lehetünk – hangsúlyozta Sándor László, Zetelaka korábbi polgármestere.

Kinek jár állampolgárság?

Az egyszerűsített eljárás során azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek, vagy az ő leszármazottjaik kérhetnek magyar állampolgárságot, akik beszélnek magyarul, büntetlen előéletűek, és nem áll fenn semmilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok, amely megakadályozza a jogosultságot.
A visszaélések elkerülése végett állampolgárságot csak személyesen lehet igényelni, amely során egy formanyomtatványt kell mindenkinek kitöltenie, és csatolni a szükséges dokumentumokat, köztük a magyar nyelvű önéletrajzot is. Az ügyintézési határidő három hónap.

Eddig mintegy harmincezer állampolgársági igénylés érkezett a határon túli magyaroktól. Horváth László , megyénk kormánymegbízottjától megtudtuk: heteken belül lehetővé teszik az állampolgársági kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést a Kormányablakoknál is. – Próbáltuk a legideálisabb körülményeket biztosítani az erdélyiek számára ahhoz, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban leadhassák a kérelmeiket. Anyakönyvvezetőink egész nap dolgoznak azért, hogy mindenki rendben és időben benyújthassa a papírjait – tájékoztatott  dr. Szombathy Miklósné , az Okmány és Igazgatási Iroda vezetője. Az erdélyieket június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára visszavárja az egri önkormányzat az állampolgári eskü letételére.

Csak az szavazhat, aki itt él

A kettős állampolgároknak általában nincs kevesebb joguk, mint a magyar állampolgároknak. De a módosításokat követően továbbra sem rendelkeznek választójoggal csak azok, akiknek az állandó lakhelyük Magyarországon van. De a például Romániában élő kettős állampolgárok is vásárolhatnak hazánkban földet, de adózniuk kell, ha hazánkban vállalnak munkát. Ha egy kettős állampolgár bajba kerül egy harmadik országban, mindkét államától kérhet konzuli védelmet, továbbá a magyar állampolgársággal automatikusan csak sürgősségi egészségügyi ellátás jár.

Forrás: HEOL

Szerdán megérkezett a felsőtárkányi Park Hotel Táltos konyhájára az a minden eddiginél nagyobb üvegtányér, amelybe a várhatóan rekordméretű kocsonya kerülhet a hét végén. Pénteken este mangalica-termékbemutatóval és -kóstolóval kezdődik ugyanis a hagyományos kocsonyafesztivál, amelyet az idén – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával – a Közép-európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Egyesület szervez. Mint Jankó István elmondta, fiaival együtt pénteken délben kezd hozzá annak a mangalicából készült kocsonyának a főzéséhez, amelyet másnap a világ legnagyobb üvegtányérján tálalnak majd fel az ínyenceknek.

A Park Hotel Táltos szállodavezetője szerint várhatóan 15–20 adaggal szárnyalják túl a tavalyi rekordjukat. Rajtuk kívül tizennyolc – egyebek között több határon túlról érkező – amatőr főzőcsapat tagjai állnak a tűzhelyek mellé, hogy elkészülte után a zsűri elé tehessék a hagyományos sertésből, illetve mangalicából, valamint az egyéb alapanyagokból készített farsangi ételt.
A fesztivál eseménysorát cukrászati termékek bemutatója, valamint népművészeti és könnyűzenei program egészíti ki.

Forrás: HEOL

Blaskó Balázs lett február 1-től a Gárdonyi Géza Színház igazgatója -erről döntött a Heves Megyei Közgyűlés mai ülésén.

A testület minősített többséggel, 8 igen, 2 nem szavazattal, 5 tartózkodással választotta meg Blaskó Balázst. Kinevezése február 1-től 2016. január 31-ig szól.
- A remény színházát szeretném megfogalmazni, a legnemesebb egri színházi hagyományok mentén haladni – mondta megválasztása után az új direktor. Blaskó Balázs 23 éve tagja az egri társulatnak. Pályázata szerint klasszikus nemzeti népszínházat valósít majd meg az egri színpadon. Együttműködne a kelet-magyarországi teátrumokkal, és élénkítené a kapcsolatot a határon túli színházakkal.

Forrás: Rádió1

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik fődíját kapta meg az Egri Kulturális és Művészeti Központ Berzsenyi Mariann és Kovács Katalin által vezetett kézműves szakköre. A csoport művészeti tanácsadója: Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész.

A szakkör alkotásait a Magyar Kézművességért Alapítvány XVII. Betlehemi Jászol című kiállításán 2010. december 8 – 2011. január 2. között a Vajdahunyadvárban mutatták be, más hazai és határon túli hivatásos és amatőr művészek, Jézus születéséhez kapcsolódó kézműves, népművészeti, képző- és iparművészeti alkotásai mellett.
A kiállításon a kézműves szakkör hat tagjának – Kiss Csillának, Kiss Kristófnak, Balázs Boróka Annának, Balázs Kamilla Mannának, Bóta Boglárkának, Bóta Blankának – a művét díjazták. Utóbbi két alkotó tűzzománc remekét a zsűri külön kiemelte.

Forrás: Egriszín

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium idén is megrendezte a több évre gyökerező karácsonyi jótékonysági műsorát. Az intézmény közel 220 000 forintot gyűjtött össze a határon túli magyar gyermekek és iskolák részére.

A határon túli magyar nyelvű oktatást segíti minden évben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium a zenés-verses jótékonysági karácsonyi műsorral. Ebben az évben felléptek a tanárok is az iskola diákjai mellett, támogatva a nemes célt. Erre idén először volt példa. A belépők a hagyományokhoz híven önkéntes összegűek voltak, ebből gyűlt össze az adomány.

Minden évben felveszik a kapcsolatot a szervezők a megfelelő alapítvánnyal, amelyen keresztül eljuttathatják az adományokat a rászorulóknak. A karácsonyi jótékonysági műsorok 2005-ben kezdődtek, akkor egy csángóföldi magyar iskola kapta az összegyűjtött összeget, ezzel is hozzájárulva az épület felépítéséhez. 2006-ben a híres ferences rendi szerzetes, Böjte Csaba szeretetotthonának juttatták el az adományt Erdélybe. 2007-ben a kárpátaljai gyerekek étkeztetésére folyt be a bevétel, 2008-ban pedig a felvidéki magyar oktatás ügyét támogatták a Rákóczi Szövetségen keresztül.

A tavalyi évben magyar iskolákba utazhattak a vajdasági gyerekek az adományból, idén pedig a magyarfalvi csángó gyerekeké lesz az pénz, akik ennek köszönhetően folytathatják magyarnyelvű középiskolai tanulmányaikat.

Forrás: Egriszín

2010. november 27-én indul hivatalosan a Magyar Baptista Szeretetszolgálat jól ismert „CIPŐSDOBOZ”-akciója. A fővárosban a Vörösmarty téren várják az ajándékozókat, míg Egerben ismét a Baptista Gyülekezet végzi a gyűjtést, immár az új, raktárral is rendelkező imaházban, a Deák Ferenc út 9. szám alatt. Ebben az évben az országos kampányhoz csatakozott a népszerű zenész, Ákos is, aki december 16-án, jótékonysági koncertet ad a Papp László Sportarénában. A fővédnök: Schmitt Pálné Makray Katalin. Az akció kiemelt támogatói munkatársaikkal illetve szegény sorsú magyar és határon túli tinikkel tölthetik meg az Arénát és ezen a rendezvényen a Baptista Szeretetszolgálat idén negyedik alkalommal ad át több ezer cipősdoboz ajándékot az erdélyi árváknak.

Az Egri Baptista Gyülekezet november 29-én, hétfőn kezdi el a gyűjtést, az akció december 18-ig tart. A Baptista Szeretetszolgálat raktár helyiségében (a „Háromfarkas” toronyházzal majdnem szemben, a Nyugdíjbiztosító mellett) egyénileg egyeztetett időpontban, illetve ügyeleti rendszerben várják az adományokat.: December 4-én, 11-én és 18-án szombaton 10.00-től 16.00 óráig, valamint az akció utolsó hetében, hétköznapokon (december 13-tól 17-ig) 15.00 órától 18.00 óráig. Ha a megadott időpontok nem felelnek meg, vagy más okból (pl. egy-egy intézmény sok dobozzal érkezik) kérik, hogy hívják telefonon a 20/886-4427, vagy a 20/886-4428-as számot.

A Megyeházán fogadta csütörtök este Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke testvérmegyénk, az erdélyi Kovászna megye delegációjának tagjait.

Kiemelten fontos szerepül van Heves megye nemzetközi kapcsolataiban a határon túli magyar területeknek. 2002-ben kötött testvérmegyei megállapodást Kovásznával a Heves Megyei Önkormányzat. A megállapodás célja egy közös együttműködés kialakítása volt a két megye települései, intézményei és szervezetei között a lehető legtöbb területen.

A kovásznai küldöttséget Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vezette, vele tartott Henning László alelnök, valamint Pásztor Csilla és Giliga Márta külkapcsolati szaktanácsadó.

A két elnök a megbeszélésen az aktuális közös programokról, valamint a további együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Horváth László hangsúlyozta, hogy a jelenleginél szorosabb viszonyt szeretnének kialakítani a határon túli magyar területeken élőkkel, s kiemelte azt is, hogy nem a formális, statisztikai kapcsolatokat kell ápolni, hanem amelyek mindkét fél számára kézzelfogható eredményt hoznak gazdasági és/vagy kulturális szempontból.

Forrás: Egriszín

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín