Keresés: „innováció” (14 találat)

A „Fiatalok helyzete Egerben 2010” címmel végzett ifjúságkutatást az Echo Innovációs Műhely a hevesi megyeszékhelyen. A program eredményiről a Városházán tanácskoznak ma a szakemberek, hogy a megfogalmazódott javaslatokat, elképzeléseket beépíthessék a készülő új Városi Ifjúsági Koncepcióba.

Egerben az első ifjúságkutatás 2005-ben készült el, mely alapján a  Közgyűlés elfogadta a Városi Ifjúsági Koncepciót, majd a következő két évre szóló Ifjúsági Cselekvési Tervet. Öt év elteltével Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából újabb kutatást végeztek, melyet összehasonlítanak az akkori felméréssel. A kérdőíves adatgyűjtésre 2010 októberében és novemberében került sor. A 9-14. évfolyamos diákok illetve a 18-29 év közötti fiatalok, több mint három ezren, közel 200 kérdést tartalmazó kérdőíveket töltöttek ki.

Az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy a városban élő, tanuló mostani ifjúsági korosztály a korábbi évek ifjúsági korosztályához képest a demokráciához való viszonyában, kapcsolatrendszerében valamint info-kommunikációs kompetenciájában alapjaiban tér el. A fiatalok számára a mobiltelefon mellett nem az e-mail a legfontosabb kommunikációs eszköz, hanem a közösségi portálok és közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek (pl. MSN, skype, chat stb.) – közölte Domokos Tamás kutatásvezető. Mint elmondta, az úgynevezett „millenniumi generációra” jellemző, hogy a „számítógép illetve az internet előtt töltött idő már meghaladja a televízió képernyője előtt töltött időt, szemben az öt évvel ezelőtti helyzethez képest.

A közéleti témákkal kapcsolatosan meglehetősen nagy érdektelenséget mértek. Demokráciáról alkotott képük a pártoktól elforduló, az autoriter hatalomtechnikák irányába a korábbi éveknél nyitottabb.

Az egri fiatalok egyötöde tervezi, hogy az Európai Unió valamelyik országába megy egy időre tanulni, közel 40 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben. Továbbá a fiatalok több mint fele tervezi azt, hogy az EU valamelyik országába megy dolgozni egy időre, egyharmaduk pedig gondolkodik még rajta. Az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a száma is, akik az országon belül szeretnének más településre menni tanulni vagy dolgozni.

A megkérdezett fiatalok 48 százaléka inkább fejlődőnek látja Egert, mint hanyatlónak, ez utóbbit csak 11 százalékuk állította. Átlagon felül vélik viszont úgy, hogy számukra Egerben nincs elég munkahely és szórakozási lehetőség, ugyanakkor úgy látják, hogy az elmúlt öt évben javult a városban a játszóterek állapota és a kulturális programkínálat, ismerik a városi beruházásokat, a rekonstrukciós programokat és a fejlődési eredményeket. A többség úgy véli, romlott a tömegközlekedés, a köztisztaság és a levegőminőség.

Domokos Tamás leszögezte, hogy növekedett a gazdasági-társadalmi helyzet közötti távolság a környező településekről naponta bejáró és helyi fiatalok között, sőt a városon belül is kimutathatók a kapcsolódó területi egyenlőtlenségek.

A Líceum épületének rekonstrukciója az ütemterv szerint halad egy évvel a teljesítés határideje előtt, derült ki a beruházásról tartott ma délelőtti tájékoztatón. A helyszíni bejáráson a már kész helyiségeket, valamint a mélyföldszinti munkálatokat is bemutatták.

Szervezett helyszíni bejárással készültek az intézmény rekonstrukciójának munkálataiba mélyebb betekintést nyújtani a kivitelezők ma délelőtt, a Líceumban.
A munka megtekintése előtt tájékoztató keretében számolt be a főiskola vezetője, a projekt menedzsere és a kivitelező az aktuális helyzetről.
Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a „Líceum a természettudományért” című projekt keretében folyó munkálatok kapcsán elmondta, hogy a program együtt kezeli a műemlék-helyreállítás és a felsőoktatás fejlesztés kérdését. Az iskola vezetése számára különösen nagy érték a Líceum, hiszen ez volt a történelmi Magyarországon az első olyan épület, amelyet egyetem céllal emeltek, mondta el a rektor, az 1774-ben már használt épületről.

A külső jegyeiben látványosan megújuló épület átalakulása hosszú egyeztetések eredménye. A kivitelezővel meg vannak elégedve, az időjárás viszont nem kedvezett az eddigi munkáknak, foglalta össze a tapasztalatokat az intézmény vezetője.
A projekt korábban veszélybe került, az udvaron található régészeti emlékek miatt elmaradt Infotórium kapcsán. Megvolt a veszély, hogy az egészet leállítják, mondta el Wiedermann János a projekt menedzsere a nehézségekről szólva.

A programból kikerülő Infotórium miatt szerződésmódosításra volt szükség. Ez probléma a funkciók Leányka úti Campusra történő áthelyezésével oldódott meg. A beruházás engedélyes tervei néhány hete készültek el.
A tervezett határidőt tartani tudják, az épület egyes részeit hamarosan már használhatják is, jelentette ki Tóth Imre a kivitelező Imola Cégcsoport vezetője.

Heim Imre, a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője számokkal érzékeltette az 5,3 milliárd összköltségű beruházás nagyságát.
A Líceum épületének revitalizációjára másfél milliárdot fordítanak, másfél milliárdot pedig az új funkcionális terek létrehozására, ide tartozik a Leányka úti épület fejlesztése, a líceum oktatóterének bővítése a mélyföldszinten laboratóriumokkal, multimédiás környezettel és az Informatikai Központtal. Az épületre összesen három milliárdot fordítanak.
A Líceum bővítése során 1500 köbméter földet távolítottak el a mélyföldszintről, az első és a második szinten teljes körű átalakítás történik, bővülnek az önálló tanulási terek. A természettudományi oktatást segíti a Varázstorony bővítése.

A Leányka úti épületben 1700 négyzetméteren az innovációs feltételek javítását segítő laboratóriumi környezetet hoznak létre körülbelül egymilliárdos költséggel.

Forrás: Egriszín

Projektnyitó rendezvényt és szakmai konferenciát tartottak tegnap délután az EKF-en „Élelmiszeripari innovációs törekvések és azok eredményei” címmel. Beszámoltak a főiskola által pályázati forrásból létrehozott Innovációs és Technológiatranszfer Irodáról, illetve egy 48 cég bevonásával történt felmérés eredményeiről.

Innovációs tevékenységek, illetve összehangolt, célirányos kutatás-fejlesztési tevékenységek nélkül az élelmiszeripar sem belföldön, sem külföldön nem fog tudni kilábalni a nehéz helyzetből – hangsúlyozta dr. Kiss Attila, az Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója. A tapasztalat az, hogy azok a cégek maradnak a piacon, akik nyitottak a termékszerkezet bővítése felé, akik a szervezeti struktúrájukat is képesek rugalmasan átalakítani, és akik a technológiai fejlesztésekre is odafigyelnek.  A technológiafejlesztés, az innováció és a termékfejlesztés az Egerfood tudásközpont és az újonnan létrejött Innovációs és Technológiatranszfer Központ munkájának a fókuszában áll. Ezek a fő sarokpontok kialakultak már az Egerfood elmúlt 5 éves munkája során is. Az egészségtudatos magatartáshoz illeszkedő, speciális pozitív biológiai-élettani hatással rendelkező élelmiszerek egyre nagyobb számban vannak jelen a piacon. Azok a partnerek, akik erre nyitottak egy nagyon jelentős és fizetőképes célcsoportot tudnak elérni, tömegáruval csak kevés partner tud életben maradni – mondta dr. Kiss Attila.

Az Innovációs és Technológiatranszfer Központ legfontosabb célja, hogy a partnerek igényével összhangban, világszinten is korszerű új termékeket és technológiákat fejlesszenek ki közösen. Az iroda létrejötte az Egerfood Regionális Tudásközpont megalakulásával kezdődött folyamat része. Már a kezdeteknél megfogalmazódott az a szándék, hogy a meglévő kutatói bázissal és kapacitással piacképes fejlesztések jelenjenek meg. Most egy olyan szervezeti egységet hoztak létre, amely célirányosan foglalkozik az ipari kapcsolatok építésével, fejlesztések hasznosításával, az együttműködés körének bővítésével.

Forrás: Egriszín

Az „Elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás eredményeit tartalmazó záró dokumentumot adták át a HP Magyarország Kft képviselőjének ma délelőtt az Eszterházy Károly Főiskola szokásos havi sajtótájékoztatóján. Az eseményen a Természettudományi Kar két tanárának sikereiről és a TÁMOP keretében megvalósuló pályázati fejlesztésekről is szó esett.

A HP Magyarország Kft. és a Szinva Net Kft. támogatásával megvalósult kutatásról Dr. Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes számolt be. Az informatika egyre inkább átszövi az élet minden területét, hangzott el az „elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás kapcsán.

A főiskola két oktatója, Dr. Murányi Zoltán és Dr. Vida József bekerült a Színpadon a Természettudomány (Science on Stage) elnevezésű verseny európai döntőjébe, amit 2011-ben rendeznek Koppenhágában. A versenyre minden fizika, kémia, biológia-szakos tanár vagy tanító innovatív oktatási ötletekkel, projektekkel, színpadi bemutatókkal, vagy bármivel pályázhatott, ami segítheti a természettudományok tanítását. A két tanár a magyarországi döntőn  ért el kiemelkedő eredményt „A túlélés kémikus-fizikus eszközei” programjával.

Széles palettán a tehetséggondozás, melyet pályázati alprogram keretében minőség javítási céllal kívánnak fejleszteni. A célokról a program szakmai vezetője, Dr. Thiel Katalin, az Eszterházy Károly Főiskola oktatásfejlesztési rektor-helyettese számolt be.
A tehetséges hallgatók kutatómunkájának támogatásában fontos terület a TDK munka, valamint konzulensi segítség melletti, hallgatói partneri támogatásra épülő mentorrendszer. A másik elem a hallgatói tudományos konferenciák, melyeken az országos versenyek között adnak számot tudásukról a diákok. A program harmadik eleme a tudományos munkát népszerűsítő Tudományos Magazin.
A „Komplex szolgáltatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében” című pályázat kapcsán Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója elmondta, hogy a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése céllal több száz munkaadóval vették fel a kapcsolatot, akiket interjúk során keresnek meg, hogy megfogalmazzák a feltételeket.
Az intézményben gyakorlati helyek számára tereptanárokat képeznek, akik a gyakorlati munkát koordinálják.

A „Kulturális innováció az Észak-magyarországi régióban – REKÉP” című programról Tóth András dr. Tóth András az Andragógiai és Közművelődési Tanszék tanára számolt be. A régió kulturális és közoktatási intézményeinek humán erőforrás fejlesztését, továbbképzését az egész életen át tartó tanulás szemléletmódjának, valamint a nonformális és informális tanulási formák és lehetőségek kibővítését célzó program részeként pedagógus továbbképzés, e-tanácsadó képzés, valamint a 10-14 éves korosztályt érintő oktatást kiegészítő foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai képzés jelenik meg a tanszék munkájában.

Forrás: Egriszín