Keresés: „jelenség” (30 találat)

Csütörtökön délben Egerbe, a Verőszala utcába riasztották a helyi tűzoltókat, ahol a bejelentés alapján felrobbant egy ház.

Az egri tűzoltók és a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat nagy erőkkel vonult a helyszínre. Kiérkezéskor megállapították, hogy egy tíz négyzetméteres melléképület tetőszerkezete és az épületben tárolt tűzifa ég, azonban robbanás jeleit nem észlelték. Az épület palafedésű volt, a pala pedig hő hatására robbanásszerű hangjelenséggel törik szét. A tűzoltók három vízsugárral tizenöt perc alatt megfékezték a lángokat. Eddig személyi sérülésről nincsenek információink.

Furcsa jelenséggel találták magukat szembe a Dobó téren sétálók hétfőn reggel: néhányan becsomagolták a Dobó téri lovasszobor egyik alakját.

Megindultak a találgatások is. Voltak, akik szerint politikai jelzés volt, mások fiatalok csínytevésének tulajdonították az alkotást.

Hosszas nyomozás után kiderült: főiskolás fiatalok a beadandó feladatukhoz készítették a művet éjfél és hajnali 1 óra között. Később az önkormányzat szakemberei ellenőrizhették is a webkamera képein.

Összekötőkön keresztel elértük a csomagoló fiatalokat is, akik névtelenségben kívántak maradni. Annyit megüzentek: félnek a következményektől.

Rázsi Botond, Eger alpolgármestere elmondta: értik a tréfát. A szoborban kár nem esett, a csomagoló anyagot könnyen leszedték a munkások. Ők nem kívánnak egyéb lépéseket tenni.

Úgy tudjuk, a főiskola sem kutakodik az ügyben, a fiatalok fellélegezhetnek.

Még az év elején országos hír lett abból, hogy Salgótarján belterületén vaddisznók grasszáltak. Pedig nem kell Nógrád megye székhelyére mennünk, hogy magunk is összefussunk az erdő egyik nagyvadával.

Andornaktályán, Ostoroson be-belátogatnak a településekre.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy az erdei élőhellyel rendelkező állatok lakott települések közvetlen közelében, vagy magában a faluban, illetve városban jelennek meg. A nagyvadak eddig leginkább kerülték az embert, ám az utóbbi időben még a vaddisznók is be-belátogatnak egy-egy veteményesbe, vagy épp a temetőbe. Előbbiről, mások mellett, az andornaktályaiak, míg az utóbbiról például az ostorosiak beszélhetnének. Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, amikor csapatostól jártak a temetőhöz ezek a hazai viszonylatban nagyvadaknak számító állatok, úgy vélte, hogy a virágok locsolásához használt víz vonzza őket. A helyzet azonban azóta csak romlott, hiszen a hírek szerint a szomszédos Nógrád megye székhelyén, Salgótarján sűrűn lakott részén is felbukkant már néhány „erdőből szalasztott” példány.

Prezenszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára, fővadász szerint összetett okokra vezethető vissza a vadak, közöttük a vaddisznók megjelenése a lakott területek közvetlen közelében, olykor pedig a településeken belül. Felbukkanásukhoz az emberek magatartása mindenképpen hozzájárul, hiszen, ha úgy tetszik, az ember „becsalja” a vadat azzal, ha rendezetlenül hagyja a földterületet, esetleg a háztartási hulladékot a kertje végében földeli el, vagy egyszerűen csak oda önti ki. Az elburjánzó növényzet a vaddisznó számára ugyanis kiváló élőhely, ahová szívesen jár vissza.

A fővadász egyébként a megyeszékhelyre „bejáróként” maga is naponta látja például Egerbakta határában a gyepeken és a növényi kultúrákon a túróhelyeket. El is magyarázta, hogy a disznó jót is, rosszat is tesz ezzel, hiszen elpusztítja a különféle kártevőket, ugyanakkor persze maga is kárt okoz. Annak, hogy az utóbbi időben több belterületre „tévedés” fordul elő, két olyan fontos oka is van, ami a biológiára és az időjárásra vezethető vissza. A mindenevő vaddisznó számára fontos táplálék az állati fehérje, de a tavalyi esztendő száraz év volt, a vad nem jutott megfelelő mennyiségű csigához, gilisztához, sőt makk sem volt számára elegendő.

Az emberi élőhelyek közelében viszont most megjelent az utánpótlás. Az állat pedig bizonyos értelemben szocializálódik, ami most kezd kumulálódni és a felelősség kérdésében vitákat gerjeszteni.
Forrás:Heol

inShare

Az év legrövidebb éjszakájához sok legenda kötődik. Az izgalmas hagyomány ébrentartásához Egerben a Művészetek Háza járul hozzá minden évben programjaival. A hagyományos szépasszony-völgyi rendezvénynek idén is a zene, a tánc és a tűz voltak a legfontosabb elemei.

Folk and roll

Szent Iván éjjelén a zenét a Folk Error testesítette meg. Bár kezdetben a színpadtól meglehetősen nagy távolságot tartott a közönség, a népzenét más műfajokkal egyedi módon vegyítő zenekar nem volt bátortalan. A folk-rock megmozgatta a lábakat, kellet is, hiszen amilyen meleg volt a délután, olyan hűvös lett az este.
A 2006-ban alakult banda rápörgött a népdalokra, új irányt képvisel a világzenében. A népzenén belül is csaponganak a tájegységek, dalfajták között, ahogyan a könnyűzenei stílusok és hangszerek is sűrűn forgolódnak zenéjükben.
Régi szokások, hiedelmek világát idézi meg a Szentiván-éj mágikus hangulata. A nyári napfordulót, az év legrövidebb éjszakáját mindig is ünnepelték az európai népek, sokszor misztikus történeteket, régi korokig visszanyúló hagyományt őrizve. A néphagyományhoz híven a világ számos pontján mágikus erőt szimbolizáló örömtüzeket gyújtanak ezen az estén. A nyárközépi Szentiván a fény ünnepe is, a hiedelmekben a tűz a napot, a fényt testesíti meg a gonosz erőkkel szemben.

Tűzbe öltözött nők és árnyak

A fény erejét a Magma Tűzszínház „Tűz-jelmez varieté” című produkciója hozta el a völgybe. A társulat látványos összművészeti előadásában a zene, a tánc, a színház elemei épülnek egy hatássá, az ősi művészet egysége felé pillantva. Az előadók táncában és a tűzben ősi szimbólumok, mítikus jelenségek ébrednek fel. A bemutatón az előadók különös tűzruhákkal, akrobatikus mozgásokkal kápráztatták el a közönséget.
Az Esőkirály és a szépséges Jázminvirág történetét a Jávai Árnyékszínház előadásában láthatta a nagyérdemű. A mesefeldolgozás a szerelemről, a belső béke és a harmónia megtalálásáról szól, a távol-keleti tánc és árnyjáték, az égi rendet megidéző, különleges kifejezőerejével.
Az elmúlt korokban a Szent Iván éjjelén gyújtott tüzeknek egész Európában varázserőt tulajdonítottak. Mindenféle rontás elhárítására használták ezeket. A Szépasszony-völgyben immár hagyományosan máglyával és Kurul Dobosokkal szálltak szembe a gonosz erőkkel a táncosok késő éjjel. A legendák nyári éjszakáján a tüzek és a borok melegítették tovább a lelkeket.

Holló Miklós/Egriügyek

Szombaton nagyobbnak és fényesebbnek látjuk a Holdat, mint az elmúlt 19 évben bármikor. Égi kísérőnk fénye az átlagosnál 30%-kal mérete 14%-kal nagyobb.

Szuperholdnak azt a jelenséget nevezik, amikor az égitest pályája legközelebb kerül a Földhöz. Az átlagos távolság 384.995km, május 5-én 356.995km.

Fázisától függetlenül a Hold akkor a legfeltűnőbb, amikor alacsonyan van az égen: ilyenkor a tereptárgyakhoz tudjuk hasonlítani, agyunk látszólag nagyobbnak érzékeli.

Szuperhold idején elméletileg nagyobb lehet az árapály a szokásosnál, de ez eddig semmiféle katasztrófát nem okozott.

Az ittas vezetés okozta közúti balesetek számának visszaszorítására indít akcióprogramot a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. A megyére kiterjedő három hónapos, fokozott ellenőrzés során az ittas kerékpárosokat is büntetik.

Az ittas vezetés okozta bűncselekményre nincs mentség, hangsúlyozta Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezetője a mai tájékoztatón. A kormánymegbízott az ittas vezetés okozta balesetek számának tavalyi évhez viszonyított növekedésével indokolta kezdeményezését, ami alapján dr. Ormossy Attila, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az egész megyére kiterjedő akciót indít.

Horváth László véleménye szerint a közvélemény, főként a falvakban, hallgatólagosan szemet huny a jelenség felett, s ezt a helyzetet nem lehet tovább tartani. A településeken belül is szeretnék a jelenséget visszaszorítani: „a kocsmából ne a szesz vezessen hazafelé” – fogalmazott a kormánymegbízott. Horváth László hozzátette, hogy a rendőrség végső eszköz, valójában a közgondolkodást, a közösségi normákat kell megváltoztatni.

Dr. Ormossy Attila rendőr-főkapitány a statisztikára hivatkozva elmondta, hogy az utóbbi 11 év legkedvezőbb baleseti eredményét mutatta az elmúlt év, amivel az uniós vállalásokat túlteljesítették. Az összbalesetek száma továbbra is csökkenést mutat, de idén 50 %-kal emelkedett az ittasan elkövetett balesetek száma. Áprilisban három ittas vezetés okozta baleset is halálos áldozatokat követelt. A folyamat megfékezése érdekében koncentrált ellenőrzést rendelt el a főkapitány, hiszen, ahogy fogalmazott, közös érdek, hogy kiszűrjék az életveszélyes vezetőket, akik nem a közlekedésbe valók.

Dr. Ormossy Attila arról tájékoztatott, hogy az új jogszabályok szerint súlyosabb büntetést von maga után az ittas vezetés, esetenként 150-300 ezer forintig terjedő bírságot. A korábban másként megítélt ittas kerékpározást is büntetik, 30-60 ezer forintig terjedően. A három hónapos akció során szondával ellenőrzik a vezetőket, az egész megye területén.

Holló Miklós/Egriügyek

Rügyező faágak és hózáporok. Erre a két szélsőséges jelenségre lehettek figyelmesek a Galyatetőn élő emberek. Húsvétvasárnapra több mint 9 cm-es hó lepte el a Mátrát. A helybéliek szerint szokványos ez az időjárás, évekkel ezelőtt is előfordult, hogy március végén, április elején még havazott. A hó nem okozott fennakadásokat a közlekedésben. Ahogy  a helyiek fogalmaztak: bár az előjelzések szóltak havazásról, nem gondolták, hogy a húsvétot hóviharban fogják eltölteni. Bár a szokottnál nagyobb hó lepte el Galyatetőt is, a közelben található vendéglátóegységek nagy része tele volt az ünnepekkor. Kovács Tamás étterem-tulajdonos elmondta: a vendégek a teraszon, a hóban fogyasztották el az ételeket, a gyerekek örömmel fogadták a havazást. Az emberek többsége hitetlenkedve fogadta ezt a szélsőséges időjárást, sokan már a tavaszias napsütésre és a forróságra várnak.

Földrengést észleltek kedd hajnalban nem messze Egertől – adja hírül a heol.hu. A megyeszékhelytől nem messze éjjel kettő és félhárom között rengett a föld. Erőssége 2,5-ös volt a Richter-skálán.

A foldrenges.hu adattára szerint Heves megyében legutóbb 2011. szeptember 8-án éjszaka, 0:38-kor kisebb volt egy kisebb méretű földrengés Hatvantól északra, Petőfibánya település közelében. A rengés sekély mélységben pattant ki, magnitúdója 2,2 volt a Richter-skálán. A rengést az epicentrum környékén néhányan érezték, károkat nem okozott.

Mónus Péter, MTA geofizikai intézetének tudományos munkatársa az MTI-vel közölte: károkról nem érkezett jelentés; ez az érték éppen az a határ, amit még nem, vagy alig érez meg a lakosság. Elmondta: az Egertől négy kilométerre keletre volt a rengés középpontja, azt éjjel 2 óra 21 perckor észlelték. Megjegyezte: a jelenséget a műszerek regisztrálták ugyan, ám hozzájuk nem érkezett bejelentés az érzékeléséről sem a lakosságtól, sem a katasztrófavédelemtől. Arról is szólt, hogy évente átlagosan, mintegy 100 földrengést regisztrálnak az ország területén, amiből 5-10 olyan erősségű, amit a lakosság is érzékel.

Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője azt közölte, hogy károkat ugyan nem okozott a rengés, de bejelentést kaptak arról, hogy Egertől északkeletre, Szarvaskő területén a helybeliek érzékelték a jelenséget.

heol.hu/foldrenges.hu/MTI

Kedvenc képeit állította ki Kállai Margó fotóművész a Bartakovics Béla Közösségi Ház Kísérleti fotógalériájában. A Színek és formák címet viselő sokszínű válogatás, az elmúlt időszakból merít.

Zenével és vetítéssel nyitotta meg tárlatát a fotós Kállai Margó, amelyen Demeter Pál, a Heves Megyei Fotóklub vezetője köszöntötte.
Tájképek, portrék, emberek, növények, épületek sorakoznak a látogató elé, a március 31-ig látható tárlaton.
Kettős művészi életében a fotózás kapcsolódik másik szenvedélyéhez, a szobrászathoz. Kedvenc témája a természet, amely olyan különleges jelenségeket tár az ember elé, amit csak a megfelelő pillanatban lehet megragadni. A világ állandóan változik, nem lehet megismételni a pillanatot. A fotós képes arra, hogy elénk tárja ezt a pillanatot. Hol a mesterséges és természetes szerkezetek, hol a táj változása, hol a fények, tükröződések ragadják meg figyelmét. Margó pedig megmutatja a közönségnek az egyperces csodát. Nem sablonokban gondolkodik, kihasználja a pillanatot, eredeti módon közelíti meg a témákat.
Kállai Margó szerencsés embernek tartja magát, hiszen egyszerre hobbinak és hivatásnak is tekinti a fotózást. Tagja az Egri Fotóklubnak és az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak. Példaképének, az aktfotóiról híres Jung Zsenit tekinti.

Forrás: egriugyek.hu

A FIDESZ csapdában van, az elszámolás helyett leszámolás folyik Magyarországon – kezdte pénteki egri, Kovács Lászlóval, az MSZP alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Heves megyében az elmúlt egy évben leálltak a fejlesztések, ezres nagyságrendben szűntek meg munkahelyek. A kiemelt projektek is veszélyben vannak, az utak felújítása is elodázódott. Azt látjuk, hogy szétverik az önkormányzati rendszert, valamint az egészségügyi és szociális területeken is elküldik a dolgozókat – ecsetelte a jelenlegi helyzetet dr. Sós Tamás.

A tájékoztató további részében Kovács László adott felvilágosítást a hazai és nemzetközi viszonylatban mért magyar gazdasági helyzetről.
A 2008-as válság az egész világot sújtotta, átlagosan 6-7 százalékkal esett vissza a gazdaság az Unió országaiban, és a munkanélküliség növekedés is általános jelenség volt. Minden országban jellemző volt az államháztartási hiány és az államadósság növekedése, amit mindenhol megszorításokkal kezeltek. 2011-ben Magyarország államháztartási hiánya a 4 százalék körüli értékkel átlagosnak mondható, nem tűnik ki az európai átlagból, ahogy a 80 százalékos államadósság sem – mondta Kovács László.
Az MSZP országos alelnöke hozzátette: a mostani válság nem hasonlítható össze a 2008-sal, kevésbé súlyos annál, a FIDESZ mégis mindent ezzel magyaráz és a felelősséget a nemzetközi környezetre hárítja.
A tavalyi kormányváltáskor 4 százalék alatt volt az államháztartási hiány, vagyis jobb helyzetben volt Magyarország az eu-s átlagtól. A 1,5 éves FIDESZ kormányzás alatt növekedés tapasztalható az eu-s tendenciához mérten, a foglalkoztatás pedig alig változott. A hiányt egyszeri megoldásokkal próbálják kezelni, mint pl.: a magánnyugdíj megtakarítások elvonása, vagy a válságadók, ami 2011-ben 3 százalék alá csökkenti a hiányt, de 2012-ben már nem alkalmazható – folytatta Kovács László.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a fő probléma az egykulcsos adórendszer és az ehhez kapcsolódó társasági adórendszer, ami igazságtalan és a 300 ezer forint alatt keresőknek adónövekedést azaz jövedelemcsökkenést okoz, ráadásul 500 milliárd forint esik ki a költségvetésből.
Kovács László szerint a keresletet sem ösztönzi az adórendszer, nem vásárolnak többet az emberek, és a foglalkoztatást sem növeli, ezt a FIDESZ-hez közel álló közgazdászok is elismerik. A megoldás a kétkulcsos adórendszer visszaállítása és a járulékcsökkentés lenne.
A foglalkoztatásról szólva elmondta, hogy az elmúlt 1,5 évben ugyan 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, de arról nem szól a FIDESZ, hogy hány munkahely szűnt meg.
A felsőoktatási törvényben foglaltak szerint 50 ezerről 25 ezerre fog csökkenni az államilag finanszírozott helyek száma, a költségtérítéses helyett az önköltséges rendszer sokkal nagyobb terhet ró majd a hallgatókra ill. a szüleikre, a jelenleginek többszöröse lesz.

Kenyér helyett cirkuszt ad a FIDESZ- kormány, erről szólt a csontvázkeresés, erről szólnak a vizsgálóbizottságok és a feljelentések és a készülő kirakatperek. Ezekhez képest ártatlan, inkább csak nevetséges a NENYI kötelező kifüggesztése vagy az Alaptörvény asztala – zárta mondandóját az MSZP alelnöke.

Forrás: sostamas.hu