Keresés: „kölcsön” (51 találat)

A devizahitelekkel kapcsolatos elszámolást érintően a pénzügyi intézményekkel szerződő ügyfelek tájékozódását segítő tájékoztatási pont nyílik Egerben az Agria Parkban 2015. június hó 6. napján, szombaton, ahol az érdeklődők pénzügyi ismeretekkel rendelkező, de a gazdasági mediációban is jártas szakemberektől kaphatnak 9-16 óráig személyes tanácsadást jogaikról, az elszámolással kapcsolatos igényérvényesítési lehetőségeikről, annak feltételeiről, határidejéről és formai követelményeiről.

 A tanácsadók munkáját segíti, ha az ügylettel kapcsolatos teljes dokumentációt, de legalább a kölcsönszerződést és a pénzügyi intézmény által megküldött elszámolást is magukkal hozzák.

 A tájékoztatási pontot az MNB Fogyasztóvédelmi Civil Programja keretében a Bírók a Mediációért Egyesület működteti a Közép Európai Mediációs Intézet önkéntes támogatásával.

 A program célja, hogy a fogyasztóknak nyújtott széleskörű tájékoztatás révén elősegítse a fogyasztói tudatosságot, de egyben a békés megegyezést is az ügyfelek és bankok közötti vitában.

Egy hevesaranyosi idős nőt zsaroltak a kitalált bűncselekménnyel.

Egy 71 éves hevesaranyosi nő tett bejelentést a rendőrségen 2014. június 20-án, miszerint őt több személy zsarolja.

Elmondta, hogy 2014 tavaszán megismerkedett D. Ernővel, aki a ház körüli munkában segített neki. A férfi a későbbi sértett otthonának pincéjében talált egy fegyvernek látszó tárgyat, amelyet kérésére neki adott a nő.

Néhány nappal később, 2014. április 23-án a nő lakcímén megjelent két férfi, akik civil ruhás nyomozónak mondták magukat, és közölték az idős asszonnyal, hogy az elajándékozott fegyverrel meglőttek egy gyermeket, így nagy bajba került.

A két férfi közölte, hogy „nem lesz semmi probléma” ha átad nekik több millió forintot.

Ugyanezen férfiak az azt követő hónapokban többször megjelentek a nőnél újabb pénzösszegeket követelve, akit - miután közölte, hogy nincs több pénze – banki hitelfelvételre kötelezték, azonban idős kora miatt nem kapott.

Június 20-án a sértettet a két férfi egy harmadik férfival kereste meg otthonában, aki úgy mutatkozott be, mint a megsérült fiú édesapja, majd elmondta, hogy a fia lebénult a lövéstől és a lakásuk akadálymentesítésére követelt ő is nagyobb pénzösszeget.

Ugyanezen férfi, két nappal később az idős asszony lakásánál megjelent és nagy értékű szerszámgépeket vitt magával.

A sértett ezt követően tett bejelentést a rendőrségen, elmondta továbbá hogy közel 10 millió forintot adott át eddig a három férfinak.

Az Egri Rendőrkapitányság zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást, és rövid idő alatt azonosították a feltételezett elkövetőket.

A zsarolók által megjelölt helyszínre - amelyen újabb pénzösszeget akartak átvenni - a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága és az Egri Rendőrkapitányság nyomozói összehangolt elfogást szerveztek.

Tekintettel arra, hogy a férfiak rendelkezhettek lőfegyverrel a rendőrkapitányság felkérésére a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége 2014. június 26-án a délutáni órákban Hevesaranyos belterületén, újabb pénzösszeg átvétele közben tetten érte és elfogta L. Lórándot.

Továbbá Borsodnádasd és Pétervására közelében három társát szintén elfogták a rendőrök.

Az egri nyomozók a férfiak lakásaiban tartott házkutatásokkor megtalálták a „kölcsönvett” szerszámgépeket, valamint kettő fegyvernek látszó tárgyat.

A kármegtérülés biztosítása érdekében két nagy értékű személyautót és jelentős mennyiségű készpénzt is lefoglaltak a nyomozók.

D. Ernő 65 éves tarnaleleszi, L. Lóránt 35, B. Tamás 54 és A. Tamás 40 éves borsodnádasdi lakosok ellen zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság. Az ügyben illetékes bíróság a gyanúsítottakat előzetes letartóztatásba helyezte.

Egy egri férfi tett feljelentést egy 35 éves férfi ellen, aki 2014. május 10-én a délutáni órákban egri lakásán bántalmazta, továbbá a szóbeli megegyezés alapján kölcsön adott pénzt kamattal növelve követelte vissza.

Az egri nyomozók 2014. május 16-án a délelőtti órákban Eger egyik utcájában tetten érték a 35 éves férfit, miközben a sértettől átvette a követelt pénzt.

R. Tibor ellen – őrizetbe vétele mellett – zsarolás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást az Egri Rendőrkapitányság, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásának indítványozását, amelyet a bíróság az elmúlt hétvégén el is rendelt.

A Heves  Megyei  Főügyészség  Közérdekvédelmi  Szakága  által  a  2010.  év  elején  folytatott cégtörvényességi vizsgálat során derült fény arra, hogy a szerdai napon sajtónyilvánosságra került, az  egész  országot  behálózó  költségvetési  csalás-sorozat  ügyében  is  érintett  több  gyanúsított Egerben,  egy  közös  székhelyen,  nagy  számban  olyan  fiktív  cégeket  működtet,  melyek  ún. cégtemetőként szolgáltak - tájékoztatott Konkoly Thege László főügyészségi ügyész.

A Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője elmondta: az ügyészi szakágak közötti szoros együttműködés eredményeképpen a Heves  Megyei  Főügyészség  Büntetőjogi  Szakága,  az  akkor  rendelkezésre  álló  adatok  alapján, többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben, amely több mint 400 fiktív vállalkozást érint.

- Az ebben a nyomozásban felmerült adatok arra utaltak, hogy egyes elkövetők más módon is – a munkaerő kölcsönzés intézményével visszaélve - éveken át, egy kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott bűnszervezet működtetése, illetve az abban való részvételük útján, jelentős összegű jogtalan  haszonra  tettek  szert.  Szolgáltatásaikat  –  a  munkáltatói  terhek  megtakarításának reményében  –  százas  nagyságrendben  vették  igénybe  különböző  cégek.  Ez  a  munkaerő kölcsönzéssel érintett mintegy 10 000 munkavállalót is hátrányos helyzetbe hozta.

- Ezen információk alapján került elrendelésre az a nyomozás, amelyben a keddi napra virradóan összehangolt akcióra: 23 személy őrizetbe vételére, 295 helyszínen bizonyítási eszközként szolgáló iratok, valamint több mint 111 millió forint értékű készpénz, illetve ingóság, továbbá nagy számú, illegálisan tartott lőfegyver és lőszer lefoglalására került sor.

- A nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, ami az adott ügyben - az eljárás eddigi szakaszában - az ügyészség és a nyomozó hatóság hónapok óta tartó, szoros, napi rendszerességű együttműködését  jelentette. Ennek  keretében  az  ügyészség  konkrét  utasításokkal  segítette  a nyomozás eredményességét, valamint részt vett az akció előkészítésében és lebonyolításában is: jelen voltak ügyészek egy ügyvédi irodát érintő budapesti házkutatásnál, valamint Egerben több gyanúsított kihallgatásán is.

- A nyomozó hatóság kezdeményezésére a Heves Megyei Főügyészség 23 őrizetbe vett személy előzetes letartóztatását indítványozta. Szerdán az Egri Járásbíróság 8 gyanúsítottal szemben rendelte  el  a  legsúlyosabb  kényszerintézkedést,  míg  a  mai  napon  további  15  személlyel kapcsolatban születhet döntés.

Forrás:Heol

Az egész országot behálózó feketegazdasági hálózatot leplezett le a NAV, több száz céggel, saját könyvelőirodákkal, tízezernél is több alkalmazottal, igaz, ezek döntő része nem tudhatta, hogy miben vesz részt. Eleinte a már szinte szokásosnak mondható cégtemetőiparban kezdték az üzletet, aztán áttértek az ipari méretű adócsalásra, úgy, hogy egyébként volt tényleges gazdasági tevékenység is.

„A magyar kriminalisztika történetének egyik legnagyobb akciója zárult le” – jelentette a be a NAV. Az adóhatóság eleinte csak egy cégtemetőszerű szervezet után indult volna el, mivel szemet szúrt nekik, hogy egy Heves megyei településre rengeteg cég van bejegyezve valódi működés nélkül.

Átjelentettek tízezer embert

A felszámolásokban utazó csoport ugyanis továbblépett: a jellemzően sok embert foglakoztató területeken (például takarítás, őrzés-védelem, szállítmányozás) működő cégek alkalmazottait átjelentették különböző munkaerő-kölcsönző cégeikhez. Őket utána gyakorlatilag feketén foglalkoztatták, a bevételeiket pedig fiktív számlákkal ellensúlyozták.Ehhez bonyolult fiktív számlákat gyártó cégcsoportjuk volt, amiknél a céget, ha a NAV elkezdett vizsgálódni, azonnal eladták egy-egy ukrán, szerb vagy román tulajdonosnak, akit természetesen soha nem lehetett többé megtalálni; a céget pedig nyugodtan hagyhatták bedőlni. Az eredeti megrendelők megkapták ugyanazt a – például takarítási – szolgáltatást, az alkalmazottak pedig jellemzően dolgoztak tovább abban a tudatban, hogy be vannak jelentve egy tisztességesen működő céghez. Velük egyelőre nem világos, hogy mi fog történni, hiszen évekig működött ez a modell, az elmaradt járulékok miatt a káruk jelentős, de nem tudni, hogy ki kártalanítja őket. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a költségelőnnyel rengeteg tisztességesen működő céget tudtak kiszorítani a piacról az adott iparágakban.

Átlagosan havi százmillió

Az adócsalók több száz céget tartottak fenn, de legalább ötszáz ment át a kezükön így vagy úgy, és cégenként átlagosan havi százmillió forint lehetett az illegális hasznuk. A NAV egyelőre 51 cégre adott konkrét becslést, ezeknél csak az adóhiány 443 millió forint, a teljes kár milliárdokban mérhető, de a több mint 200 különböző bankszámlájuk vizsgálata még biztosan eltart egy ideig.

Most 14 megyére kiterjedő, egyszerre zajló rajtaütésben történt az elfogás több mint ezer résztvevővel 320 helyszínen, a NAV pénzügyi nyomozói és informatikusai, a TEK, a vámosok és a rendőrség közreműködésével, de gyakorlatilag az ország „teljes gazdaságvédelmi bázisa megmozdult”. Arról pedig most sem nyilatkoztak, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal részt vett-e az akcióban.

A bevetés során számos fegyvert, köztük több nyílpuskát, pisztolyt, vadászpuskát és mintegy 9 ezer éleslőszert foglaltak le. A 23 gyanúsított jó részét most is alsóneműben kapták el, akik közül néhányan már vallomást is tettek.

Forrás: INDEX

A pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó dr. Horváth Ágnes. Rektori pályázatában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.

Mint már korábban arról hírt adtunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáznak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja.

PTE egyenlő EKF? - az egyik pályázat szerint igen

Dr. Horváth Ágnes. Fotó: ektf.huAz egri pályázatok is nyilvánosak, azokat az Eszterházy Károly Főiskola honlapján bárki megtekintheti, így viszonylag könnyen szemet szúrhat az érdeklődőknek, hogy dr. Horváth Ágnes munkája nem csupán saját ötleteinek értékes tárháza. Az EKF Politológia Tanszékének vezetője több oldalon is dr. Bódis József 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetemre beadott rektori pályázatának egyes elemeit használta fel bárminemű hivatkozás nélkül. Több oldalon is akadnak hosszabb-rövidebb egyezések, sok helyen hosszas bekezdések szó szerinti átvételével találkozhatunk. Két bekezdésben a PTE rövidítést is elfelejtette kijavítani EKF-re az egri pályázó. (Dr. Bódis Józsefet pályázata nyomán meg is választották a Pécsi Tudományegyetem rektorává.)

Dr. Horváth Ágnes dolgozata egyezéseket mutat a felsőoktatás feladatairól és kihívásairól, a stratégiai célkitűzésekről, a gazdálkodásról és finanszírozásról, a társadalmi, gazdasági és szakmai kapcsolatok lehetőségeiről szóló fejezetekben is.

"A PTE egész területén ..."

Hogy néhány konkrét példát is említsünk, pályázatában dr. Horváth Ágnes forrásmegjelölés nélkül írja, (nem vicc, tényleg benne felejtette a PTE-kifejezést):

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Mindez dr. Bódis József dolgozatában is pontosan ugyanígy szerepel:

Azt gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy e téren jelentős pazarlás érhető tetten a PTE egész területén. Szakértői becslések szerint minimális befektetéssel 20-40%-os megtakarítás érhető el, ha mindez takarékos magatartással párosul. Elképzelésem szerint egy referencia év (pl. 2008) fogyasztását alapul véve az egyes egységek által megtakarított ráfordítások 50%-át visszakapnák a „takarékoskodó” egységek, s olyan hasznos célra fordítanák, amire akarják; a másik 50% pedig a kiemelt feladatokat finanszírozó alapba kerülne.
- Miközben mindenki ingatlan-fejlesztésekben gondolkodik, a PTE különböző egységei irreálisan nagy területen szóródnak szét. A legutóbbi felmérés szerint – néhány egység kivételével – a tantermek kihasználtsága 40-60% között mozog.

Dr. Horváth Ágnes a pécsi rektorral feltűnően azonos módon gondolkodik, amikor az EKF (PTE) és a város illetve a régió kapcsolatáról "elmélkedik”:

A Főiskola számára természetes partnernek tekintem Eger Városát, az Észak-magyarországi régió megyéit, önkormányzatait, valamint a régióban működő cégeket, civil szervezeteket is. Célom, hogy az intézmény megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos együttműködés. Fontosnak tartom a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítését, a városi, közoktatási és főiskolai intézményrendszer összekapcsolását a felsőfokú szakképzések és a továbbképzési rendszereink összehangolását, a meglévő források közös használatát, a kölcsönös előnyök kialakulása érdekében.

Dr. Bódis József gondolatai a témáról:

Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket is. Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés. Gondolok itt elsősorban a közoktatási, pedagógusképzési együttműködés erősítésére, a városi és egyetemi közoktatási intézményrendszer összekapcsolására, a továbbképzési rendszereink összehangolására és közös használatára, és általában az erőforrásaink párhuzamosságának megszüntetésére (lásd: Tudásközpont), és a meglévők közös használatára, a kölcsönös előnyök biztosításával.

A témában megkerestük dr. Horváth Ágnest, aki portálunkkal közölte: „egy intézmény működtetésére vonatkozó ötlet, vélemény nem tárgya a szerzői jogi védelemnek. Fontosnak tartom a jó példák, gondolatok követését, továbbvitelét.” Majd a Politológia Tanszék vezetője az Index.hu egyik korábbi cikkéből idézett , abból, amelyben a hírportál leírta, hogy a Miskolci Egyetem mostani rektori pályázata során az egyik jelölt szintén dr. Bódis József pályázatából emelt át forrásmegjelölés nélkül részleteket. Dr. Horváth Ágnes a cikk pécsi rektort idéző fejezetéből azt emelte ki nekünk, amelyben dr. Bódis József azt mondja: „megtisztelő számára, hogy korábbi pályázata más számára hasznosítható gondolatokat tartalmaz és hozzájárult ahhoz, hogy azt forrásként felhasználják."

Ki az a dr. Horváth Ágnes?

Az Index.hu írása a dr. Horváth Ágnes által idézett bekezdésben ugyanakkor azt is említi, hogy dr. Bódis Józseftől engedélyt kért a miskolci rektorjelölt, így a pécsi rektor ezt követően járult hozzá ahhoz, hogy forrásként felhasználják a pályázatát. Ez az egri pályázó kapcsán nem történhetett meg, ugyanis dr. Horváth Ágnes nem kereste meg a pécsi rektort. Ezt maga dr. Bódis József erősítette meg portálunknak, aki érdeklődésünkre azt közölte: „Az Ön által nevezett oktatót nem ismerem, és nem is keresett meg azzal kapcsolatban, hogy felhasználná pályázatomat". Majd kérdésünkre leszögezte: nem készül jogi vagy egyéb lépésre.

Dr. Horváth Ágnestől azt is megkérdeztük, hogy a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóinak dolgozatait olvasva nem tenne-e kifogást, ha azt látná, hogy mindenféle forrásmegjelölés nélkül használnak más, hasonló témában született szellemi termékeket. Leszögezte, hogy az akadémiai munkákban kötelező a források megjelölése. Szerinte a pályázat nem tartozik ebbe a kategóriába. „Számtalan esetben adunk a hallgatóknak mintákat korábbi pályázatokból, hogy fel tudják használni a saját pályázatuk elkészítése során” – hangsúlyozta a tanszékvezető.

Azt már csak mi jegyeznénk meg, hogy vélhetően diákjai – ha ez az eljárás ily módon tényleg megengedett náluk – nem esnek abba a hibába, hogy egy másik intézmény nevével jelölik meg azt, amelyet ők akarnak majd vezetni.

Forrás: Egriügyek

Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) és a sárospataki főiskolai kar egybehangzó szándéka az, hogy szeptember 1-jétől az egri intézmény keretein belül folytassa működését a sárospataki tanítóképző - közölte az EKF rektora szerdán.

Mint arról már mi is beszámoltunk: a sárospataki intézmény tanácsülésén arról döntöttek kedden, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolához tartozzon a jövőben a Miskolci Egyetem Comenius Sárospataki Főiskolai Kara. Hauser Zoltán rektor szerint az EKF Sárospatakkal együtt hatékonyabban tudja érvényesíteni a pedagógusképzés és -továbbképzés terén Észak-Magyarországon kivívott vezető szerepét. Elmondta: a két főiskola szakmai együttműködése az egész 20. századra kiterjed, azt a 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integráció törte ketté; ekkor csatlakozott ugyanis a Comenius a Miskolci Egyetemhez.

Ugyanakkor az elmúlt 2-3 évben újra felerősödött a párbeszéd, ennek nyomán az EKF az oktatásért felelős tárcához benyújtott középtávú fejlesztési tervében is rögzítette a Comeniussal történő egyesülés szándékát.
Ezt megkönnyíti az a jogszabály is, amely szerint január 1-jétől egy kar saját hatáskörben dönthet arról, hogy kiválik egy intézményből; ezt tette most meg a sárospataki főiskola.

A rektor közölte, ebben a helyzetben szándékuk a főiskolai kar befogadása, az erről szóló döntést várhatóan március 6-i ülésén hozza meg az EKF szenátusa.
Hangsúlyozta, hogy Sárospatak a magyar kultúra és művelődéstörténet bástyája, amely nem képzelhető el felsőoktatás nélkül.
Ebben a helyzetben elképzelésük szerint erőforrásaikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Vagyis Egerben újraindul a tanítóképzés, Sárospatakon pedig olyan kurzusokkal bővül a képzési kínálat, amelynek elvégzése nyomán 5-6. évfolyamon is oktathatnak a tanítók.
Ezen kívül tervezik Sárospatakon a meglévő tanító- és óvónőképzés mellett szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását, a mesterképzés bevezetését a kulturális örökségvédelmi és a könyvtáros szakterületeken, továbbá felsőfokú szakképzések és turisztikai képzések elindítását - mondta Hauser Zoltán.

Forrás: MTI

A Hevesi Rendőrkapitányság 2013. február 7-én büntetőeljárást rendelt el uzsora bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt T. Lajos kömlői lakos ellen, aki a rendelkezésre álló adatok szerint több sértett részére uzsorakamatra adott kölcsönt.

Az egyik sértett 2010-ben kért kölcsön T. Lajostól. Összesen 35 ezer forintot kapott, amiért azóta folyamatosan, minden hónapban 51 ezer forintot, a sértett részére folyósított családi pótlék teljes összegét  kellett átadnia a gyanúsítottnak.

Egy másik sértett 2012. október hónapban kért kölcsön 15 ezer forintot T. Lajostól, amiért a következő hónapban már 45 ezer forintot, azóta pedig minden hónapban 89 ezer forintot, szintén a családi pótlék teljes összegét kellett átadnia a gyanúsítottnak.

A Hevesi Rendőrkapitányság és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Közterületi Támogató Alosztály munkatársai az elkövetőt - a sértettektől követelt pénz átvétele közben - elfogta. A nyomozók T. Lajost őrizetbe vették, gyanúsítottként hallgatták ki, előzetes letartóztatására előterjesztést tettek.

 Az ügyben a további eljárást a Hevesi Rendőrkapitányság folytatja.

 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

Egynapos kiállításon mutatta be az Erdőszőlői Művésztelep nyári munkáit az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszéke a Kis Zsinagóga Galériában.

A tárlatot Kopasz Tamás főiskolai docens nyitotta meg, aki elmondta, hogy a művésztelepet egyrészt az hozta létre, hogy a három éves képzés alatt minden hallgatónak kötelező részt venni egy művésztelepen. Másrészt igény is volt arra, hogy legyen a tanszéknek saját szervezésű művésztelepe. Az erdőszőlői mellett a noszvajit is annak tekintik, melynek terméséből szintén hétfőn nyílt kiállítás a Hallgatói Galériában.

Az Erdőszőlői Művésztelep leginkább a festők számára kínált közös együttgondolkodást júliusban, akiknek a nyári időszakban a diákmunka engedte. 12 hallgató két tanár vezetésével vett részt a pest megyei Nagykáta mellett található, gyógyüdüléséről híres Erdőszőlő településen rendezett alkotóközösségben, ahol a gulyásleves és az idő is jó volt. A professzionális alkotáshoz berendezett egykori iskolaépületben, az 1990 óta működő BLOCK Csoport rendez művésztelepet, akik a szívesen kölcsönözték a helyszínt a Vizuális Művészeti Tanszéknek.

A diákoknak tartalmas időtöltést, kellemes elfoglaltságot, inspirációt, barátságokat adott a közösség, melynek nagy részét lányok alkották. Az idegen hely varázsát, a vidéki életmódot a telepen sokan most próbálták ki először. A művésztelepen, melynek lényege az együttlét volt, nem unatkoztak a résztvevők. Közös főzés, festés, vetítés is a programok között szerepelt. A munkákat bemutató tárlaton többféle technikával készült, különböző témájú műveket állítottak ki a hallgatók.

Holló Miklós/Egriügyek

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek