Keresés: „lemez” (46 találat)

15. Egri Tavaszi Fesztivál

· Kultúra · Szabadidő

2015. április 10-27.

Április 10. péntek 16.30

Márai határok nélkül

interaktív kiállítás megnyitója

Vendég: Dékányné Jáky Judit, a Márai-hagyaték őrzője és

Mészáros Tibor irodalomtörténész

Helyszín: Szépasszonyvölgyi Márai Látogatóközpont

Április 10. péntek 18.00

az Egri Tavaszi Fesztivál nyitó gálaestje

30 éves a Harlekin Bábszínház - Harlekin Kortárs Bábművészeti Napok

Ünnepi köszöntőt mond: Habis László Eger MJV polgármestere, a fesztivál fővédnöke

Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora, a Kortárs Bábművészeti Napok védnöke

A dzsungel könyve bábmusical

Helyszín: Harlekin Bábszínház

Április 11. szombat 17.00

TÉR-ZENE az Egri Szimfonikus Zenekar Rézfúvós Együttese előadásában

Helyszín: Gárdonyi tér

Április 11. szombat

Harlekin Kortárs Bábművészeti Napok

10.00   Játssz bábszínházat…   Lénárt András workshopja

15.00   Con Anima, a Mikropódium előadása

19.00  Don Quijote, avagy Alonso Quijana útja a végtelenbe báb-színpadi-játék díszbemutatója

Helyszín: Harlekin Bábszínház

Április 11. szombat 18.00

Zenés üzenet Poriból

A finnországi testvérváros vendégművészeinek koncertje

Helyszín: Farkas Ferenc Zeneiskola

Április 12. vasárnap

Harlekin Kortárs Bábművészeti Napok

10.00   Symposium - szakmai beszélgetések

14.30   Hamlet - repríz

19.00   Légzés, az Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház vendégjátéka

Április 12. vasárnap 18.00

Rúzsa Magdi élő koncert

Helyszín: Hotel Eger & Park konferenciaterme

Belépőjegy: 3900 Ft, Eger Városkártyával 3500 Ft

Április 13. hétfő 17.00

Csillag és kő - tematikus kiállítás

Heves megyei képzőművészek részvételével

Közreműködik a Family Singers énekegyüttes

Helyszín: Templom Galéria

Megtekinthető: 2015. május 15-ig, naponta 10-től 18 óráig

Április 14. kedd 19.00

Palya Bea és ifj. Tóth István duó koncertje

A duózás ötlete Bea új zenekarának kapcsán forrott ki, mely formációban Ifj. Tóth István – a Zeneakadémia frissen végzett zenésze, a Montreux-i Gitárverseny különdíjasa -gitárművészként működik közre.

"Pistivel jó zenélni, minden idegszálával és minden húrjával rám hangolódik. A játéka olykor gyengéd, máskor férfiasan szilárd, biztos, készséges, s ettől én még nőiesebb tudok lenni, amikor a legújabb, Nő című albumom dalait játszuk. A repertoárunkban vannak számok az új és a régebbi lemezeimről, de vannak francia és spanyol dalok is. Kihozzuk a legtöbbet ebből a felállásból, és ha már most ilyen örömteli, el sem tudom képzelni, mi vár még ránk..."

Koncertjeik hangulata amennyire meghitt és bensőséges, annyira önfeledt és katartikus.

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Belépő: elővételben és Eger városkártyával 1800 Ft, a helyszínen 2500 Ft

Április 17. péntek 19.00

“SZABAD” - Wahorn András tavaszi kiállításának megnyitója

Wahorn András “SZABAD” c. képzőművészeti és zenei bemutatója érdekes kalandnak ígérkezik Egerben. A legendás művész életműve jól ismert belföldön és külföldön egyaránt, azonban most először mutatkozik be az egri közönségnek. Wahorn András sosem járta a szokványos utakat életében. A szabadság művésze ő, zenéjében, képzőművészeti alkotásaiban, és számtalan egyéb intermediális kalandozása során. Elsősorban a szabad gondolkodást, alkotást az élet alapvető kérdéseinek újszerű megközelítését tanulhatjuk meg tőle.

A kiállítás ideje alatt a Tapasztalt Ecsetek és az Éjszakai Múzeumok zenei formációkkal mutatkozik be, valamint közönségtalálkozóra is sor kerül, ahol bárki felteheti kérdéseit.

20.00 Tapasztalt Ecsetek koncert

Wahorn András és zenésztársai

Helyszín: Vitkovics Alkotóház és Művésztelep

A kiállítás megtekinthető: május 15-ig, hétköznap  9.00-16.00, szombaton 13.00-16.00, vasárnap zárva.

Április 21. kedd 14.00

Alkotónap a Wahorn-művekhez

18.00 A művész tárlatvezetése

Helyszín: Vitkovics Alkotóház és Művésztelep

Április 16. csütörtök 18.00

Gyulai Várszínház produkciója

Füveskönyvek – Az Élet nagy kérdései

Márai Sándor, Hamvas Béla és Weöres Sándor bölcseletei

Előadják:

Dunai Tamás színművész

Binder Károly zongoraművész

Barkóczi Beáta táncos

Dramaturg: Rideg Zsófia

Rendező: Gedeon József

Helyszín: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Április 18. szombat 19.00

KOMOLY-talan ZENE

Az Egri Szimfonikus Zenekar és a franciaországi testvérváros, Macon vendégművészeinek közös hangversenye

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Belépő: 1000 Ft

Április 19. vasárnap 10.00 és 12.00

Kezdődhet a mulatság

Halász Judit lemezbemutató koncertje

A család ünnepeiről énekel Halász Judit: anyák napjáról, esküvőről, a nagymama neve napjáról, az első iskolába menet izgalmáról, karácsonyról, közös utazásról, a majmok kórusáról, de még otthoni kedvenc állataink születésnapjáról is.

Helyszín: Gárdonyi Géza Színház

Belépőjegy: 2100 Ft

Április 20. hétfő 19.00

SATART Akusztikus  Felolvasószínházi sorozat

Harsányi Judit: Zárt kert

A felolvasószínház bevált forma, hogy felhívja a publikum figyelmét a kortársszerzőkre, s az új művekre. Bár való igaz, ebben az esetben nem a látványon van a hangsúly, de az is igaz, hogy több ez, mint egy rádiójáték, hiszen egy-egy gesztus, mimika sok pluszt ad.

Harsányi Judit Zárt kert című darabja arról szól: ha igazán hiszünk magunkban és abban, hogy egy problémának megtalálhatjuk a megoldását, akkor nem lehet akadály a célunk elérése.

Sata Árpád rendező

Szereplők:

Kisborka – Sata-Bánfi Ágota

Élpista – Sata Árpád

Szűzmara –Nagy Adrienn

Szélbéla – Baráth Zoltán

Hírvera – Klepács Andrea

Jódoki – Radvánszki Szabolcs

Rosszdoki - Nagy András

Rendező: Sata Árpád

Zeneszerző: Nagy Zoltán

Helyszín: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Belépő: 1200 Ft

Április 21. kedd 17.00

iroDALom improvizációs zenés irodalmi estek sorozat I.

Százlátó üveg

a versekkel egylényegű zenei improvizációk József Attila szövegére

Révász Ágnes és tanítványai

Az improvizációs zenei és irodalmi esteken szeretnénk bemutatni, hogyan nyilvánul meg a belső lélekből fakadó alkotás ereje, miként mutatkozhatnak meg a fiatalokban költészetként, zenei formaként.

Helyszín: Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Belépő: 1000 Ft

Április 24. péntek 19.00

Eszterházy Gála III.

Két évszázad vokális gyöngyszemei (XIX-XX.)
Közreműködik: Eszterházy Vegyeskar Kabdebó Sándor vezetésével,

Eszterházy Főiskola Ének-zene Tanszékének művésztanárai:

Iván Ildikó, Bolya-Papp Nikoletta, Hegyesi-Hudik Margit

Zongorán kísér: Réz Lóránt, Marík Erzsébet, Várady Krisztina, Csüllög Judit, Gábos Judit

Helyszín: Líceum kápolna

Április 25. szombat 19.00


  1. S. Bach csembaló-hegedű szonátái

Közreműködnek: Papp Rita, a kecskeméti Kodály Iskola művésztanára, a Párizsi Csembalóverseny egykori győztese D r. Ittzés Tamás, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hegedűtanára

Műsoron Johann Sebastian Bach 6 csembaló-hegedű szonátája:

E-dúr szonáta BWV 1016

A-dúr szonáta BWV 1015

h-moll szonáta BWV 1014

G-dúr szonáta BWV 1019

c-moll szonáta BWV 1017

f-moll szonáta BWV 1018

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház
Április 27. hétfő 19.00

„Zeng a lélek…”

Néptáncgála a Tánc Világnapja alkalmából

Közreműködnek:

a Nívó-és Príma-díjas egri Lajtha László Néptáncegyüttes,

valamint erdélyi hagyományőrző táncosok Györgyfalváról,

Busai Zsuzsanna, Örökös Aranygyöngyös Táncos,

Busai Norbert, Örökös Aranysarkantyús Táncos, a Népművészet Ifjú Mesterei,

a Csosszantó Gyermek Néptánccsoport

és a Boróka Ifjúsági Néptáncegyüttes

Kísér: Zagyva Banda

Helyszín: Gárdonyi Géza Színház

Belépő: elővételben 1500 Ft, napján 1900 Ft

Jegyek kaphatók a GGSz Szervezőirodájában, valamint a színház jegypénztárában az előadások előtt egy órával.

Az időszak további kiemelt kulturális eseményei:

Április 10. péntek 15.00

Költészet napi flashmob a Gárdonyi téren

Április 10-11.

„Viseletek régen és ma” VIII. Országos Népviseleti Konferencia

Társzervezők: Heves Megyei Népművészeti Egyesület, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Április 10-27.

AGRIA AUT ART

Autodidakta képzőművészek kiállítása

Szervező: Ezüstidő Szabadidős Egyesület

Helyszín: Szent Hedvig Kollégium

Április 11. szombat 10.00

Márai Sándor Próza- és versmondó találkozó az író születésének 115. évfordulója tiszteletére

Helyszín: Szépasszonyvölgyi Márai Látogatóközpont

Április 15. szerda 17.00

Újhold zenekar koncertje

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Április 16. csütörtök 17.00

Sorsfordulók - A fertálymesterség

Előadó: Petercsák Tivadar

Helyszín: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár

Április 17-26.

Éneklő Ifjúság – Ifjúsági Zenei Fesztivál és II. Egri Dalosünnep

gyakorlóiskolai kórusok országos találkozója

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház, Eszterházy Károly Főiskola, Dobó tér

Április 23. csütörtök 16.00

Kapcsolatok, konfliktusok, magatartásformák Szabó Magda Az ajtó című regényében

Előadó: Kusper Judit

Helyszín: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár

Wahorn András és Rúzsa Magdi az Egri Tavaszi Fesztiválon

· Kultúra · Szabadidő

Wahorn Andrással, Halász Judittal, Rúzsa Magdival és Palya Beával is találkozhatnak az érdeklődők a tizenöt törzsprogramot és számos kísérőrendezvényt tartalmazó 15. Egri Tavaszi Fesztiválon április 10. és 27. között.

Habis László egri polgármester az eseményt bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: turisztikai jelentőséggel is bír az igen színes programokat kínáló Egri Tavaszi Fesztivál, ugyanakkor "nem kis részben az egrieket és az Eger környékén élőket is szolgálja ez a rendezvény". Elmondta: a nyitórendezvény az idén 30 éves egri Harlekin Bábszínház ünnepe is lesz. A társulat 10-én 18 órakor az elmúlt időszak egyik legsikeresebb produkcióját, A dzsungel könyve bábmusicalt mutatja be a bábszínházban, majd másnap 19 órakor a Don Quijote című báb-színpadi játék díszbemutatója lesz látható ugyanott.

A polgármester kitért rá: a több generációnak is vonzó programokat kínáló fesztivál keretében komolyzenei produkciókkal is találkozhatnak az érdeklődők, és Eger két testvérvárosából, a franciaországi Maconból, illetve a finnországi Poriból is érkeznek fellépők.

Somodyné Jámbor Ildikó, a fesztivált szervező Egri Kulturális és Művészeti Központ (EKMK) fesztivál koordinátora hangsúlyozta, hogy "népszerű, de magas művészetet képviselő produkciókat" kínálnak az érdeklődőknek. Igyekeztek fiatal művészeknek is lehetőséget adni, és új helyszíneket is bekapcsoltak a programsorozatba.

Elhangzott: a fesztivál az április 10-én délután fél ötkor a Márai határok nélkül című interaktív kiállítással nyílik a Szépasszonyvölgyi Márai Látogatóközpontban, 18 órától pedig a Harlekin Kortárs Bábművészeti Napok kezdődnek a bábszínházban. A rendezvénysorozat hivatalos megnyitóján, 11-én 17 órakor az Egri Szimfonikus Zenekar rézfúvós együttese ad térzenét a Gárdonyi téren.

A fesztiválesemények sorából a szervezők kiemelték Wahorn András április 17-i, Szabad című képzőművészeti és zenei bemutatóját a Vitkovics Alkotóházban.

Rúzsa Magdi 12-én 18 órától ad koncertet a Hotel Eger&Parkban. A Bartakovics Béla Közösségi Házban lép fel Palya Bea és ifj. Tóth István 13-én 17 órától, míg Halász Judit 19-én 10, majd 12 órai kezdettel tart lemezbemutató koncertet a Gárdonyi Géza Színházban.

Csillag és kő címmel egri és Egerből elszármazott művészek munkáiból nyílik 13-án 17 órakor kiállítás a Templom Galériában. A tárlat május 15-ig lesz látogatható.

A fesztivál záró produkciójára 27-én 19 órakor kerül sor: a Tánc világnapja alkalmából a Lajtha László Néptáncegyüttes Zeng a lélek... címmel tart néptánc gálát a színházban.

Püski Viktória, az EKMK szakmai igazgatóhelyettese az MTI kérdésére elmondta: az idei Egri Tavaszi Fesztivált a megszokott márciusi időpontról a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz igazodva tették át április 10. és 27. közé. A rendezvényt a város négymillió forinttal támogatta, míg az EKMK mintegy 3-4 millió forintnyi saját erőt biztosít hozzá.

Forrás: MTI

Omega koncerttel ünneplik a városalapítást

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Az Omega együttes koncertjével ünnepli Gyöngyös várossá nyilvánításának 680. évfordulóját július 26-án.

Gyöngyös idei 680 éves évfordulóját egyedülálló módon július 26-án az Omega együttes koncertjével ünnepelheti meg a Fő téren – mondta Faragó László, a város polgármestere, majd megköszönte Valaska Józsefnek, a Mátrai Erőmű Zrt. vezetőjének, hogy támogatóként a jubileumi rendezvény mellé állt a visontai cég.

Kóbor János, az Omega frontembere elmondta: a zenekar 52 év után is tud újat adni a közönségnek, Gyöngyösre legújabb lemezük, az Omega oratórium dalait hozzák, melyek első sorban az érzelmekre hatnak és a lelket töltik fel.

- Az Omega az egyetlen olyan magyar produkció, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét – fogalmazott Trunkos András, az Omega menedzsere, hozzátéve: a gyöngyösi koncertre a hagyományos rock and roll helyett balladákkal és ritkán játszott dalokkal készülnek. A zenekar dobosa, a gyöngyösi születésű Debreczeni Ferenc a városhoz kötődő emlékeit elevenítette fel, míg Benkő László billentyűs gratulált ahhoz, ahogyan az elmúlt időben sikerült Gyöngyöst megújítani.

- Mi csak adni szeretnénk, amiért cserébe semmit nem kérünk – mondta a koncert legnagyobb támogatását vállaló Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke, Valaska József. – Csak az élmény teremt szokást, ezért fontos, hogy ez az Omega koncert most létre jött. Örülök, hogy ezáltal Gyöngyös is bekapcsolódik a fesztiválok sorába.

Forrás: HEOL

Ethnofil koncert

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

2013. december 7-én, szombaton 20 órakor

Sok meglepetéssel és az elkészült Kókuszmúzeummal várunk benneteket lemezbemutató koncertünkre Egerben!

Helyszín: Eger, Bartakovics Béla Közösségi Ház
Belépő: 1000Ft, aki CD-t vásárol (2000Ft) előtte annak ingyenes!

Ünnepel Eger: traktorok, remek ételek és kiváló Bikavérek

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Megtelt az Érsekkert a XVII. Egri Bikavér Ünnep nyitónapján, csütörtökön.

Csütörtök délután beindították a matuzsálemnek számító Hoffer traktort, majd este hét órakor Habis László, Eger polgármestere és Zilai Zoltán, a Magyar Borakadémia főtitkára köszöntötte a megjelenteket. Tarsoly József hegybíró elárulta: idén 38 borászat és 21 étterem van jelen, közel százféle nedűt, ebből 49 Egri Bikavért kóstolhatnak a borbarátok.

Kiemelte: bár az ünnep Szent Donáthoz kötődik, de e pár nap a szakemberek fáradságos munkájáról, a köszönetről és a háláról is szól.

A köszöntőket követően a hagyományos díjátadások következtek. A „2012. Év Egri Szőlőtermelője” Rozsnyai Mihály lett, bortermelője pedig Tóth Ferenc. A tavalyi év borgasztronómusának Bányai Róbertet, a Hotel Korona igazgatóját választották.

Hagyományosan a megnyitó után hirdették ki az Egri Borvidéki Borverseny eredményét is. A kategóriák versenyében a legjobb Debrői Hárslevelű a Varsányi Pincészet 2009-es bora lett, s miután ez a bor nagy aranyérmet is kapott, kijárt neki a Champion Díj. A fehér borok között Nagy Lajosné 2012-es Sauvignon blanc-ja, míg az Egri Csillagok között Thummerer Vilmos 2012-ese vitte a pálmát. A legjobb rosé az Ostoros-Novaj Bor Zrt. 2012-es Egri Merlot-Pinot noir-ja, a legjobb vörösbor Thummerer 2009-es Egri Syrah válogatása lett. A Thummerer pincészet az Egri Bikavér kategóriával triplázott, ugyanis a 2009-es Egri Bikavér superiorja nyert a mezőnyben. A legjobb desszertbor pedig egy 2011-es Egri Tramini lett, amelyet a Tárkánybor Kft. készített.

A vasárnapig tartó esemény programja igen színes: ma este fellép mások mellett a Group N' Swing, s lemezbemutató tart az egri Kerekes Band.

Szombaton délután 4 órától a színház előtt traktor gyorsulási- és szépségversenyt rendeznek, amelyen dr. Torgyán József, Csernus Imre, Szabó Győző és Wahorn András zsűrizik. Ugyancsak szombaton este közös koccintásra várják a borbarátokat, a cél, hogy fél 8-kor minél több Gárdonyi-bort tartalmazó pohár csendüljön össze, hogy Eger nyerje el a legkedveltebb borvidéki település címet. Vasárnap hagyományosan a Szent Donát szobornál könyörögnek a jó termésért a szőlészek, borászok.

A zenepavilonnál, az Egri Csillag színpadon ezúttal is számos remek koncert és gyermekprogramok várják a publikumot. Ma este finn fellépő is lesz, Antero Lindgren személyében.

Forrás: Heol

Fotó: Gál Gábor

Átány: nyugtatókat loptak a patikából

· Kék hírek

Vasárnap hajnalban betörtek a Heves megyei Átány község patikájába. A két fiatal elkövető a helyi gyógyszertár hátsó ablakán jutott be az épületbe, amelyet téglával törtek be. Az egészségügyi intézmény több helyiségét is átkutatták, majd nyugtató hatású gyógyszerekkel, irodai és számítástechnikai eszközökkel távoztak a helyszínről. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra vasárnap reggel érkezett a bejelentés. A behatolás után megkezdték a tettesek beazonosítását a rendőrség bűnügyi szakemberei, később pedig megjelentek a feltételezett elkövetők házánál. Két fiatalt bódult állapotban szállítottak be az egri Markhot Ferenc Kórházba, akik valószínűleg fogyaszthattak az eltulajdonított gyógyszerekből.  Őket hétfő délelőtt engedték el az intézményből.  A rendőrség lopás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

A feltételezett elkövetők 14 és 15 évesek, de a helyiek tudomása szerint hárman vettek részt a patika betörésében, a két fiatalon kívül egy idősebb férfivel együtt.  Stábunk otthonában találta meg az egyik feltételezett elkövetőt, aki vállalta volna, hogy elmondja a betörést, szülei azonban nem járultak hozzá a nyilatkozathoz. Átányban a helyiek szerint megszaporodtak a betörések az elmúlt időszakban, az iskola, óvoda épülete is többször esett már a rongálók és behatolók áldozatául. Többen elmondták a községben, hogy a feltételezett tettesekkel kapcsolatban már számos probléma felmerült, leginkább pedig a kábítószert emelték ki.

Az egészségügyi intézményben közel 150-200 ezer forintos kár keletkezett, a betört ablakot egyelőre egy falemezzel pótolták- tudtuk meg Gönczi Mihálytól, Átány polgármesterétől.

Füst csapott fel, majd összedőlt a gyárkémény

· Belföld · Gazdaság

Selypen 2013. május 31-én, pénteken délután 16 óra 33 perckor ledőlt az utolsó klasszikus gyárkémény.

Elmúlása olyan volt, mint a medence iparáé: lassú agóniát követően másodpercek alatt a porba omlott. A kémény utolsó órái fél percben, Albert Péter felvételén: http://trabant.uid0.hu/tmp/dolakemeny.gif

Akik azt hitték, hogy rövid látványosságra számíthatnak, tévedtek. Sokan voltak - voltunk -, akik már dél előtt összegyűltek a cementgyár kerítésénél, hogy tanúi legyek az ipartörténeti pillanatoknak. Fura katasztrófaturizmus jellemezte ekkor településünket. A bámészkodók között akadtak kitartóbbak, s érkeztek olyanok is, akik csak megálltak az út mentén, majd amikor hosszú ideig semmi érdemleges nem történt, tovább hajtottak. De voltak olyanok is, akik vissza-visszatértek.

A találgatásokat követően ekkorra már az is nyilvánvaló lett mindenki számára, hogy a kéményt se nem bontják, se nem robbantják, hanem tradicionális technológiával eldöntik. Az északi-északnyugati oldalába jókora rést vájtak, amibe stafnik kerültek. Utóbbiakat déli háromnegyed 12-kor meggyújtották, hogy aztán jöjjön, aminek jönnie kell.

A területen dolgozó munkások ekkor még optimisták voltak: azt mondták, szerintük egy-másfél óra elegendő lesz, hogy a faanyag kiégjen, s az építmény befejezze pályafutását. Végül csaknem öt órára volt szükség ehhez. Sok idő, de még mindig kevesebb, mint amennyi ideig a világháborúk és forradalmak zajlottak, amelyeket a huszadik század során főnixként meg-megújulva vészelt át településünk ipara. Végül is, a cementgyár kéménye évekkel élte túl a szemközti „konkurencia”, a cukorgyár két hasonló büszkeségét.

Mintha egy felkiáltójel semmisült volna meg néhány minutum alatt. Fura fintora a sorsnak, hogy amikor Selypen és Hatvanban is már nyomokban is alig lelhetők fel a XIX. század második felében megalapozott ipar maradványai, a  politika kimondta: vétek volt felszámolni a magyar cukorgyártást.

Forrás: HEOL

Külön köszönjük Tari Ottó segítségét

MSZP: Folyamatosan szűnnek meg a munkahelyek Kelet-Magyarországon

· Belföld · Politika

Tavaly december és idén február között 282 ezer férfi és 220 ezer nő volt állás nélkül Magyarországon. Ez a szám Heves megyében 17,5 ezer embert jelent, aki nem rendelkezik munkával.

A foglalkoztatottak száma 4,7%-kal csökkent, a munkanélkülieké 4,3%-kal nőtt 2012-höz képest megyénkben. A régión belül a megyét jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (45%) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (14,4%), de az országos átlagtól kedvezőtlenebbül alakultak, az előbbi 6,1 százalékponttal maradt el, míg az utóbbi 3,7 százalékponttal haladta meg azt.

Megdöbbentő adat, hogy 2013. február végén több mint 676 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma hazánkban, ez 4,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Ma a régióban és országosan is kevesebben dolgoznak, mint kormányváltáskor.

Aljas, ami az elmúlt három évben történik, hiszen az Orbán-kormány három alapvető ígérete közül – növekedő gazdaság, munkahelyteremtés és adócsökkentés – egyik sem valósult meg, sőt. A gazdasági teljesítmény a tavalyi évben 1,7 százalékkal csökkent, ami 550 milliárdos veszteséget jelent. Az elmúlt három évben fél millió ember hagyta el az országot, és 300 ezerrel kevesebben dolgoznak. Az adócsökkentést pedig úgy hajtották végre, hogy csak a leggazdagabbaknak kedvez.

A családi adókedvezményből is a tehetősek részesülnek, nekik 99 ezer forint jár három gyermek után, a kiskeresetűeknek viszont csak 15, a közfoglalkoztatottaknak pedig 12 ezer forint ugyanúgy három gyermek után.

A trafikmaffia is a fideszes haveroknak, barátoknak, rokonoknak kedvezett: Miskolcon van olyan önkormányzati képviselő (fideszes), akinek a családjába 12 trafik került, ezek egyenként 800 ezer-1 millió forint hasznot hoznak havonta.

Azokban a boltokban viszont, ahol megszűnt a dohányárusítás, 22 százalékos bevételkiesést jelent a trafikok megjelenése, ez pedig munkahelycsökkenést is eredményez.

Az MSZP nem hagyja az Orbán-kormány galádságait, ezért országszerte feljelentéssel éltek a trafikleosztások ügyében.

Gúr Nándor                                       Dr. Sós Tamás

Alelnök                                    Országgyűlési képviselő

MSZP                                                   MSZP

Le kellene bontani az egri Minaretet

· Belföld · Kultúra

Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.

A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.

A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni

A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.

Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.

Elég a foltozgatásból

Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban.  „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.

Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu

Készül az új belváros

· Belföld · Kultúra

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek