Keresés: „megemlékezés” (46 találat)

Az intenzív havazásra és a hideg, kedvezőtlen időjárásra való tekintettel a Nemzeti Ünnep egri programja módosul!

A 11.15-kor a Gárdonyi Géza Színházban kezdődő városi díszünnepség kiegészül a Petőfi térre tervezett esemény egyes programelemeivel, így például a szónoki beszédíró verseny győztese is a színházban mondja el szerzeményét.

Azok a szervezetek, amelyek az ünnepséget követően el szeretnék helyezni koszorúikat a Petőfi szobornál, megtehetik ezt, de a Petőfi téren nem lesz hagyományos értelemben vett Március 15-i megemlékezés.

A Városgondozás Eger Kft. a havazás miatt meghosszabbította téli ügyeletét és mindent megtesz azért, hogy az általa karbantartott utakon biztosítsa a biztonságos közlekedést.

Ünnepi műsorral, koszorúzással emlékeztek a trianoni békeszerződés aláírására Egerben a Liszt Ferenc téren felállított kopjafánál.

Az 1920-as békediktátummal minden harmadik magyar anyanyelvű állampolgár a határon túlra került, a magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, hangzott el politikusok, közéleti személyek részvételével rendezett ünnepségen. A megemlékezésen szó esett arról, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország és a győztes Antant szövetség közti békediktátum, amit 1920 június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában máig meghatározza az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország és a környező államok helyzetét. Az így született utódállamok kormányai mindent elkövettek, hogy Magyarországot gazdaságilag, katonailag tönkretegyék.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulói adtak zenés irodalmi műsort a Liszt Ferenc téren felállított Kopjafánál. Műsorukban Wass Albert, Babits Mihály, Vörösmarty Mihály gondolatai mellett elhangzott a Kőmíves Kelemen című székely népballada.
A trianoni diktátum 92. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Eger Megyei Jogú Város, a Fidesz, a Fidelitas, az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete, az Egri Városszépítő Egyesület és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium képviselői helyezték el az emlékezés virágait.

A trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, azaz a június 4-ére eső nemzeti emléknapot.

Holló Miklós/Egriügyek

A nemzeti ünnep alkalmából kiállítással, szentmisével, városi díszünnepséggel, koszorúzással emlékeztek Egerben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.

Március 15-én a hagyományoknak megfelelően a Gárdonyi Géza Színházban tartották meg a a Városi Díszünnepséget. A színház művészei közreműködésével rendezett verses, zenés megemlékezésen Sós István alpolgármester mondott köszöntőt. Beszédében hangsúlyozta, hogy 1848 költői, írói a magyarság leghűségesebb fiai voltak a szabadságért, az önrendelkezésért, a megmaradásért folytatott küzdelemben. Nemzetünk egyik legszebb, önazonosság-igazoló ünnepének nevezte március 15-ét, mely minden magyaré, de elsősorban az ifjúságé. Ma nemzetünk mély erkölcsi válságban van, melyben 1848 fiai a 12 ponttal üzennek nekünk, fogalmazott az alpolgármester.

Az előadást követően a Petőfi téren Kelemen Csaba színművész szavalta el a Nemzeti dalt, majd a költő szobránál állami, társadalmi szervezetek, politikai pártok és oktatási intézmények képviselői helyezték el koszorúikat.

Forrás: Egriügyek

Az 1848/49-es eseményeknek ma is fontos üzenete van - mondta Felsőtárkányban szerdán dr. Völner Pál államtitkár.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a török kor utáni magyar történelem legfényesebb napjai - mondta Felsőtárkányban dr. Völner Pál. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a településen tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: egy közösség, település életképességéről nem csak az árulkodik, hogy az adott helyen milyen intézmények, civilszervezetek vannak, hanem az is hogyan tudnak ünnepelni.

- Az 1848 márciusában kinyomtatott 12 pont a magyar demokrácia és függetlenség alapköve, amely ma is hordoz aktualitást - fogalmazott. - Az Unió akkor azt jelentette: unió Erdéllyel, ma pedig az a célunk, hogy unióban éljünk minden magyarral, ezt segíti a kettős állampolgárság. A közteherviselés is ugyanolyan fontos ma: a bankoknak, nagy cégeknek is részt kell vállalniuk a feladatokból, nehézségekből, hiszen ők a magyar nép munkájából élnek jól.

Az államtitkár köszöntője után a magyar kormány nevében helyezett el koszorút a Faluház oldalán található emléktáblánál, majd az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és pártok is koszorúval emlékeztek a hősökre. Az ünnepség a Faluházban folytatódott színpadi műsorral.

Forrás: Heol

Az Eszterházy Károly Főiskola Hallgatói Önkormányzata fáklyás felvonulást szervez az 1848/49-es szabadságharcra emlékezve.

A felvonulás március 14-én 18 órától az Leányka úti campustól indul versel, dallal, tánccal, majd 18:30-tól a Hallgatói Klubban Papp József előadását hallgathatják meg az érdeklődők egy film vetítésével.

Eger egyik híres fényképészére és egyben játékgyűjtőjére emlékeztek meg születésének 100 éves évfordulója alkalmából kedden délelőtt.

A megemlékezést a Dobó István Vármúzeum és a Kiss Áron Magyar Játék Társaság Észak-magyarországi Tagozata szervezte a Grőber urnatemetőbe, ahol a város képviseletében Sós István alpolgármester is elhelyezte koszorúját.
A megemlékezésen az alpolgármester köszöntőjében ismertette Faragó Lóránt életútját, megtudtuk, hogy a Széchenyi utca 9 szám alatt volt fényképstúdiója, melynek cégtáblája mellett az állt: „veszek, babát, pipát, ólomkatonát, kisautót”. Gyermekkorától kezdve készítette, javította és gyűjtötte a játékokat. Felesége a népviseletes babákat gyűjtötte, így kettejük játékszenvedélyéből mintegy 2000 darabos kollekció állt össze. Tagja lett egy nemzetközi klubnak, ahol már cserélgetni is tudták a tárgyakat, így egyre több külföldi darabra tett szert, melyet különféle kiállításokon is bemutatott.
A gyűjtemény anyagát 1985-ben megvásárolta a Dobó István Vármúzeum.
Sós István a megemlékezést egy ígérettel zárta: „Faragó Lóránt álma volt egy játékmúzeum. Ígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy ez valóra váljon.„

Forrás: Egriszín

Koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak hétfőn délután az Ötvenhatosok emlékparkjában.

A megemlékezést az 1956. december 12-i sortűz polgári áldozatainak tiszteletére szervezte az ’56-os Szövetség Egri Szervezete és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. Réti Árpád színművész szavalata után Nyerges Andor az ’56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja mondott beszédet: Sokan kérdezik miért volt szükség december 12-én a vérengzésre, amikor novemberben véget értek az események. Akik átéltek tudják, a harc akkor még nem ért véget. Fényes nappal, figyelmeztetés nélkül zúdítottak sortüzet a kivezényelt pufajkások az utcán sétálókra. Voltak, akik a helyszínen meghaltak, és voltak, akik a saját lábukon, vagy segítséggel kórházba kerültek- emlékezett vissza Nyerges Andor. Dicséret illeti azokat, akik segítettek, és az orvosokat, ápolókat. Sajnos, nincsenek pontos adatok az áldozatokról, de azt tudjuk, hogy 8-an a helyszínen vesztették életüket, és 29-en kerültek kórházba. Utólag senkit nem vontak felelősségre a történtek miatt. Reméljük, hazánkban soha többé nem történik hasonló szörnyűség- emelte ki a szövetség vezetője.

Dr. Lengyel Gyula atya áldása és a Balassi Bálint Általános Iskola tanulóinak műsora után több egri intézmény, szervezet, egyesület, párt és iskola lerótta tiszteletét és elhelyezte koszorúját az emléktáblánál.

A megemlékezés nem múlhatott el békességben, a Magyar Szocialista Párt koszorúzását kifütyülték.

Forrás: Egriszín

Kegyeleti megemlékezést tart az Ötvenhatosok Emlékparkjában az ’56-os Szövetség Egri Szervezete és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a december 12-i sortűz áldozatainak emlékére hétfőn 15 órakor.

A hősökre Nyerges Andor, az ’56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja emlékezik, közreműködnek: Réti Árpád színművész és a Balassi Bálint Általános Iskola tanulói. A megemlékezés koszorúzással zárul.

Sokan vettek részt az Egri Diabétesz Világnapi sétán, a főutca kék lufikkal és kékbe öltözött emberekkel volt tele, akik mind a cukorbetegség korai felismerésére hívták fel a járókelők figyelmét.

A Cukorbetegek Egri Egyesülete is minden év novemberében megszervezi a Diabetes Világnapi Rendezvényt Egerben, ahová meghívják a környékbeli megyék partner diabetes szervezeteit, a határon túli magyar partner szervezeteket és a testvérvárosok diabetes egyesületeit. A szakmai és kulturális programok mellett minden évben csatlakoznak ahhoz a nemzetközi kampányhoz, amelynek keretében a világ országainak számos nevezetességét világítják meg kék fénnyel, hogy felhívják az emberek figyelmét a cukorbetegség veszélyeire, a megelőzés és a korai felismerés fontosságára. November utolsó hetében a Bartakovics Béla Közösségi Ház bejáratánál, a Városháza  és a Főiskola erkélyén transzparensek hívták fel az emberek figyelmét a cukorbetegségre. Az ünnepség után, belvárosi figyelemfelkeltő kék sétát is tartottak több száz résztvevővel a Dobó téren át a kékbe öltöztetett Főiskola épületéhez, ahol a Bazilika körül élő kék kört alkotva közösen énekelték el az Összetartozunk című dalt. Ez a dal az egyesület tagjainak, a partner egyesületeknek és a határon túli egyesületeknek Magyarországhoz való tartozását jelképezi számukra:

Felemelő érzés, feledhetetlen élmény volt mindannyiunk számára- fogalmazott Jakabné Jakab Katalin az Cukorbetegek Egri Egyesületének az elnöke.Az idén a kampányunk már november elején elindult, amikor rosszul lett egy cukorbeteg nő a Dobó téren, imitálva a vércukoresés miatti rosszullétet. Szerencsére rögtön akadt a járókelők között, aki segítségére sietett. Ennek a célja az volt, hogy figyeljünk egymásra, embertársainkra, mert lehet, hogy legközelebb mi szorulunk segítségére- emelte ki az elnök.

Részt vettek más szervezetek Diabetes Világnapi rendezvényén: képviselték az egrieket az országos rendezvényen Győrben, és a Nyíregyházi Világnapon is.

Novemberben a világ 170 országában,  így Magyarország több településén is, zajlanak Diabetes Világnapi rendezvények, mert 1891-ben ebben a hónapban, nov.14-én született Frederick Banting, aki 1921. októberében felfedezte az inzulint, amit 1922.január 11-én próbáltak ki először egy csonttá soványodott, haldokló kisfiún egy kanadai kórházban, aki ezután hamarosan jobban lett és néhány nap múlva elhagyhatta a kórházat. Ez jelentős felfedezés volt, mert addig az I-es típusú, cukorbetegek, akiknek szervezete nem termel inzulint rövid időn belül meghaltak 1991-ben tartották meg az első Diabetes Világnapi megemlékezéseket. 2006-ban ENSZ Világnappá nyilvánították, ezzel is jelezve azt a veszélyt, amit a cukorbetegség rohamos terjedése jelent az emberiség számára.

Az Eger város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójában meghatározottak szerint, a Mindenszentek és Halottak napi megemlékezésekhez kapcsolódóan minden évben közös szolgálatot lát el a történelmi belvárosban és a temetők környékén a Városi Rendőrkapitányság, a Közterület-felügyelet és a Polgárőr Egyesület.

Az egyenruhások összehangolt akciójának célja a lakosság biztonságérzetének növelése. A látható jelenlét mellett a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az illegális árusítások felszámolására, zsebtolvajlások és egyéb jogsértések megelőzésére, szükség esetén a szankcionálásra.
A Katona téren a hatósági jogkörrel felruházott egyenruhások együttműködnek a piac üzemeltetőivel és felügyelőivel, annak érdekében, hogy a kegyeleti időszakhoz kapcsolódó virágárusítás a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen.
A sírkertek fenntartóival történt egyeztetések alapján péntektől keddig a temetők környékén figyelő szolgálatokat alakítanak a már említett szervek. Ezek fő feladata a gépjármű feltörések megelőzése, tettenérés esetén a bűncselekmény megakadályozása és a gyors, szabályszerű felelősségre vonás.