Keresés: „pásztor” (43 találat)

Rackajuhok a parádi hegyi legelőkön

· Belföld

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Egri irodalmi sikerek

· Kultúra

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók...

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín

Készül az új belváros

· Belföld · Kultúra

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek

Egerszalók lesz ismét a katolikus ifjúság mekkája

· Belföld

inShare

 Harmincadik alkalommal rendezik meg a hazai és a Kárpát-medencei magyar katolikus ifjúság legnagyobb találkozóját Egerszalókon; az idei programsorozat szerdától vasárnapig tart a Heves megyei településen.Az ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat több évtizede magyar katolikus fiatalok százait vonzza a Kárpát-medence minden pontjáról. A rendezvény idei központi témája a XVI. Benedek pápa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által is meghirdetett "A hit éve - új evangelizáció". A "Krisztus él bennem" mottó arra hívja, szólítja fel a fiatalokat, hogy vegyenek részt Krisztus igéjének terjesztésében.

A tábor ideje alatt kiemelten foglalkoznak az evangélium állandóságával, azzal, hogy annak a hiteles tolmácsolásához a fiatal nemzedékek megszólítására is alkalmas új nyelv és megújult szív szükséges. A rendezvényen egyházi és a civil meghívottak tartanak előadást, és kiscsoportos műhelyfoglalkozások keretében nyújtanak lehetőséget a fiataloknak az elhangzottak feldolgozására, élményeik és gondolataik megosztására. A résztvevők a lelkigyakorlat vezetője, Kerényi Lajos atya és Ternyák Csaba egri érsek mellett találkozhatnak Alánki Ferenccel, az MKPK ifjúsági bizottságának elnökével, Böjte Csaba ferences szerzetessel és Gáspár Istvánnal, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatójával is. Részt vesz a találkozón és műhelyfoglalkozásokat tart több szerzetesrend, közösség, iskola, továbbá keresztény könnyűzenei együttesek lépnek fel.

MTI

Látásmódra tanítják az egri diákokat, vizuálisra

· Kultúra · Oktatás · Szabadidő

A középiskolások művészeti nevelését célozza a Művészetek Háza Kft. tavaly márciusban indult Kreatív interakció – Képzőművészet népszerűsítése Egerben elnevezésű programja, melyben az elmúlt egy év alatt 256 tanulási alkalom során 3380 diák részesült művészeti oktatásban.

A nyolc oktatási intézmény bevonásával indult programot uniós forrásból, 34 millió forintból valósította meg a Művészetek Háza Kft. A program egyik részét az Antal-Lusztig gyűjteményből rendezett, a festészet területeit összefoglaló három nagy tematikus kiállítás adja, melyet a Zsinagóga Galériában láthatott a közönség. A másik nagy terület a művészeti nevelés, mely közvetlenül is kapcsolódik az előzőhöz.

A tárlatokhoz kapcsolódó rendhagyó múzeumi órák, a képző- és iparművészeti szakkörök, a tehetséggondozó foglalkozások helyszínéül a Zsinagóga mellett a Vitkovics Ház szolgált, a témanapokat pedig a város több pontján rendezték meg. Ezek között is kiemelkedő esemény volt a Fénnyel komponálva című program a Dobó téren, melyben az épületek homlokzatának vizuális kompozícióit, valamint kortárs zenei és táncművészeti előadást láthatott, hallhatott a közönség.

Habis László polgármester a program kapcsán fontosnak tartja, hogy a fiatalok megismerjék és megértsék az elmúlt évtizedek művészetét, s ne csak az iskolai száraz anyagot fogadják be. Megköszönve a program vezetőinek munkáját kiemelte, annak jelentőségét, hogy a képzőművészet iránt nyitott diákokat neveljenek, akiket be tudnak kapcsolni a művészeti oktatásba.

Bulla Márta, képzőművészeti szakelőadó szerint a vizuális látásmód fejlesztése sok területen hasznosítható, ezért fontos a múzeumlátogató közönség nevelése már gyerekkortól. Meglátása szerint újszerű programokkal kell nevelni a fiatalokat, olyan eseményeken keresztül, amelyek a gyerekeket is érdeklik. Odafigyelve látogatók véleményére, a klasszikus művészet mellett a kortárs felé kell őket nyitottabbá tenni. Az elmúlt év tevékenységének programelemei közül kiemelte a tehetséggondozó szakkör keretében folytatott, a 21.század művészeti lehetőségeit összefoglaló számítógépes grafikai oktatást.

A diákmunkákból a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban nyílt kiállítás, melyen a partnerintézmények, a Minorita Rend, a Neumann, a Pásztorvölgyi, a Szilágyi és a Wigner tanulóinak alkotásai láthatók. A programban az említetteken kívül részt vett még a füzesabonyi Remenyik Zsigmond Gimnázium, és az egri Csillagösvény Óvoda.

Holló Miklós/Egriügyek

Miló Viktória fogadta az egri sportolókat

· Sport

Miló Viktória WIBF-GBU légsúlyú világbajnok meghívására utaztak Budapestre az Egri Honvéd Tai-Qi boxingosai.

Az idei évben 4. alkalommal biztosított a „Gilda Max” az edzőtermükbe látogató „hobbista” ökölvívók számára a versenyzési lehetőséget. A főleg kezdő sportolókat felsorakoztató mezőnyben helyt kaptak a több éve kesztyűt húzott lelkes amatőrök is. A bajnokságon, minden edzést látogató, egy mérkőzés keretében felmérhette tudását, vagy számot adhatott fejlődéséről. Erre az alkalomra kaptak meghívást az EHSE kung-fusai. A szakosztály három serdülő és három felnőtt versenyzője sikeresen helyt állt- tájékoztatott sifu Nagy Ferenc.

Nagy Rita Anna 43 kg (Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium) Fábián Bálint 36 kg (Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola) Fábián Ákos 46 kg (Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola)Szabó Gabriella 70 kg Faragó István 86 kg Varró Attila 93 kg

Három disznót is elbírna a világ legerősebb spagettihídja

· Oktatás · Szabadidő

Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.

Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.

Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.

– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.

– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.

Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.

Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.

A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.

Forrás: Heol

„Suba alatt kupec lett a pásztor”

· Belföld · Politika

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert és az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke, Sveiczer Sándor február 17-én, pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Egerben, a Megyeházán.

Az eseményen Sveiczer Sándor bevezetésként elmondta, hogy a közgyűlés 2010 végén hívta életre az említett eseti bizottságot, amely 2011 januárjában kezdte meg munkáját. A grémium feladata az, hogy tárja fel, a múltban történtek-e visszaélések, mulasztások a megyei önkormányzat gazdálkodásában.

– A testület többször foglalkozott már a Hospinvesttel, de most egy rendkívüli jelentőségű, eddig fel nem tárt ügy részleteit kívánom ismertetni – emelte ki a bizottság elnöke. – A mai rendkívüli sajtótájékoztatón egy vélhetően több mint hétszáz millió forintos károkozás bizonyítékait hozzuk nyilvánosságra, valamint az álláspontunk alapján megtehető, precedensértékű jogi lépéseket ismertetjük. A rendelkezésünkre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt kell feltételeznünk, hogy Sós Tamás a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.

Sveiczer szavai szerint a Heves Megyei Önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában az akkori elnökét, Sós Tamást felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg.

Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. Vajon ezzel a lépéssel, mulasztással kinek akart kedvezni? A mulasztás miatt az önkormányzat később sem tudta érvényesíteni kötbérkövetelését. Az érvényesítés, azaz a teljes kötbérösszeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt.

– A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban feltételezhető – hangsúlyozta Sveiczer. – Ezért a vizsgálatot lefolytató eseti bizottság mai határozata alapján felkérem Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként. A bizonyítékokat, iratanyagokat, jegyzőkönyveket ezúton átadom a közgyűlés elnökének és a bizottság nevében kérem, hogy soron kívüli ülésen, mielőbb tegye meg a szükséges jogi lépéseket a felelősség feltárása érdekében, s a most átadott bizonyítékok alapján indítson kártérítési eljárást Sós Tamás ellen.

Az iratok átadását követően Szabó Róbert arról beszélt: maga is szeretné azt hinni, hogy másfél évvel az önkormányzati választások után már nem kell a múlttal, az előző vezetés ügyeivel foglalkozni. Kifejezetten sok a teendő a közgyűlés átalakuló feladatköre miatt. De egy dolgot nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.

– Mi nem maradhatunk némák akkor, amikor ilyen felháborító múltbéli eseményekkel kell szembesülnünk. A bizonyítékokra alapozva értékrendünk azt diktálja, hogy most kötelességeink vannak – fogalmazott a közgyűlés elnöke. – Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a szocialista vezetés 12 éve alatt mit tett a megyével, ezt mindannyian tudjuk. Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól. Ez az ügy arról szól, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával.

– Mivel Sós Tamás a közgyűlés határozatával ellentétesen cselekedett, ezért a felelősség kérdésében most nem bújhat a testület mögé, hiszen arra sem méltatta, hogy a határozatát végrehajtsa – folytatta Szabó Róbert. – Az imént hallottak alapján úgy tűnik, hogy az önkormányzat érdekei helyett egy magáncég, a Hospinvest érdekeit tartotta szem előtt. Azt kell feltételeznünk, hogy „suba alatt kupec lett a pásztor.” Hogy miért, ezt még nem tudjuk, de remélem, ez is ki fog derülni. Mi a Heves Megyei Közgyűlésben, a jog adta kereteken belül mindent meg fogunk tenni, hogy az elveszett 700 millió forint lehető legnagyobb része újra jogos helyére, a Heves megyei emberek szolgálatába kerüljön. Mielőbb megtesszük az első lépést, soron kívüli ülésen napirendre tűzzük a bizottság előterjesztését. Sós Tamásnak jogában áll majd ekkor zárt ülést kérni, ám közszereplőként illő lenne, ha lemondana erről a lehetőségről, hiszen a nyilvánosság, a részletek megismerése ebben az ügyben minden Heves megyei embert megillet. A sajtót folyamatosan tájékoztajuk a megtett jogi lépésekről.

Sikeres egri kemposok

· Sport

A hétvégén rendezték a X. Juhász Ferenc Emlékversenyt, idén már  mint  Kempo Világbajnokság. A világbajnokság 15 ország  67 csapatának részvételéve zajlott. 400 versenyző 623 nevezést adott le, 10 versenyszámban. 27 különböző stílus harcosai küzdöttek egymással.

Az Egri Honvéd Sportegyesület, Tai-Qi Boxing szakosztályának hat (6) versenyzője kvalifikálta magár erre az eseményre. A csapat fegyveres formagyakorlat, önvédelem és chikara kurabe versenyszámokban nevezett.

Az első nap a technikai versenyszámok kerültek megrendezésre.

Kata: A stílusnak megfelelő formagyakorlat.
Szinkron kata: 3 személy által végrehajtott, egyszerre kivitelezett formagyakorlat.
Fegyveres kata: Bármilyen keleti fegyverrel végrehajtott gyakorlat.
Önvédelem : Utcai szituációknak megfelelő támadások megoldása.
(6 támadás: 1 ütésnek, 1 rúgásnak, 1 eszközös támadásnak és 1 fogásnak, 2 szabadon választottnak kötelezően szerepelni kell.)

Második nap eseményei:
Light contact küzdelem:Kick-box küzdelem combrúgással (16 év felett). A fej és láb KO tilos!
Küzdelem: Chikara Kurabe ( Gyermek, “C” és “B”)

Az első menet ütés, rúgás; támadható felületek a láb, test, fej.
Második menet dobás; fogásból támadható felületek ütéssel, rúgással a láb és a test.
Harmadik menet földharc; támadható felületek ütéssel, rúgással a láb és a test.

A két szabályrendszer közötti különbség az ütő- rúgó technikák erejében van.
A "C"-nél csak félerejű támadások, míg a "B"-nél a láb és test KO engedélyezett.

Az egri Kung-fusok eredményei:

Nagy Rita Anna (Pásztorvölgyi Általános Iskola):
Fegyveres kata: nő, haladó 9-10 éves korosztály 2.
Önvédelem: nő, haladó 9-10 éves korosztály 2. hely

Fábián Ákos (Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola)
Önvédelem: férfi, kezdő 10-12 éves korosztály 5. hely
Vizi Mátyás (Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium)
Chikara Curabe: férfi, 64-69 kg, 16-17 év: 3. hely

Faragó István:
Chikara Curabe “B”:férfi, 77-84 kg, 18-200 év: 4. hely

Balogh Imre:
Önvédelem: férfi haladó, 45-200 év: 3. hely.
Chikara Curabe “B”: férfi, 85-93 kg, 18-200 év: 4. hely

Nagy Ferenc:
Fegyveres kata: férfi haladó, 35-44 év 1. hely
Önvédelem: férfi haladó, 45-200 év: 2. hely

Sajnos, a Chikara Curabe versenyszámban Faragó István és Balogh Imre térdsérülés miatt feladni kényszerültek a versenyt., míg Nagy Ferencnek orvosi utasításra a 2. menet végén elszenvedett fejsérülés miatt, vezető pozícióból kellett feladnia a folytatást.

„A tanítványaimnak szántam az életem”

· Oktatás

Matúzné Nagy Ildikó igazgatónőt a pedagógusi pályán eltöltött negyvenedik éve alkalmából köszöntötte Habis László polgármester.

A mostani jubileumi jó kívánságokon keresztül az egész egri pedagógusi társadalmat szeretném köszönteni. Nehéz pálya ez - fogalmazott Habis László köszöntőjében. A polgármester az ünnepelt életpályájának bemutatásával méltatta munkáját, majd emléklapot adott át.

Az ünnepségen Eger MJV oktatási, ifjúsági és sportirodájának nevében Pásztor Gyula köszöntötte az igazgatónőt, majd az iskola nevelőtestülete és az ápolási igazgató is virágcsokorral gratulált az ünnepeltnek.

Az igazgatónő nehéz és örömteli pillanatnak nevezte a mait, és elmondta: fél év múlva nyugdíjba megy, összesen 44 évet és 62 napot dolgozott. Mindig szerette a gyógyítást és jól érezte magát az egészségügyi iskolában, ahol mindig voltak akadályok, amikkel meg kellett küzdeni. A kórházzal nagyszerű együttműködés és barátság alakult ki.

Csapatban dolgoztunk, mint egy zenekar, ahol én voltam a karmester - emelte ki Matúzné. A legállandóbb a változás volt. Minden segítséget és törődést megkaptunk az oktatási irodától, mögöttünk álltak és a fenntartónk is jó gazda volt. Továbbra is arra törekszünk, hogy jó hírét vigyük a városnak és tovább öregbítsük Eger iskolavárosi hírnevét. A kórházzal jelenleg is példa értékű az együttműködésünk és egy tankórterem létrehozását tervezzük- hangsúlyozta az igazgatónő.

Matúzné Nagy Ildikó tanári pályafutását vidéken kezdte, ahol közösség építő munkája is kiemelkedő volt. Majd az Egri Kereskedelmi Szakközépiskolában tevékenykedett, majd a felnőttoktatás területén ért el sikereket. Jelenleg a Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola igazgatója, ahol az egészségnevelés és a prevenció területén is kimagaslót alkotott. Szívügye a tehetséggondozás, a fiatalok segítése, az odaadás.

Forrás: Egriszín