Keresés: „róka” (14 találat)

513 millióból újul meg a szilvásváradi kisvasút

· Gazdaság · Szabadidő

Mintegy 513 millió forint beruházással a jövő év végéig megújul a szilvásváradi kisvasút - közölte a vasutat üzemeltető Egererdő Zrt. médiareferense.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Program 433 millió forintos támogatásával rekonstruálják a Szalajka-völgyön végighaladó pályát, a mozdonyt és a kocsikat, illetve az állomásokat is - közölte Vigh Ilona.

Elmondta: a fejlesztés keretében új nyílászárókat, belső alapozást és vörösfenyő lambériát kaptak a vasúti kocsik és energiatakarékos, illetve környezetkímélő motorokkal szerelik fel a mozdonyokat.

A projekt fő elemeként megújul a pálya és mindhárom állomás, illetve akadály mentesítik a területet és új játszóteret is építenek a gyermekek számára. Az épületek felújítása mellett térburkolás könnyíti majd a kirándulók pihenését.

A többi között sor kerül a völgyben futó erdészeti út felső szakaszának burkolására, így végig járhatóvá válik a Szalajka-völgy a kerekes székesek és a babakocsit toló kismamák számára - mondta a referens.

Az Egererdő Zrt. mintegy 55 ezer hektárom gazdálkodik a Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Borsodi dombságon. A szilvásváradi mellett a cég üzemelteti a mátrai és a felsőtárkányi kisvasutat is.

MTI

Díjazták az EKMK kézműveseit

· Kultúra · Szabadidő

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik fődíját kapta meg az Egri Kulturális és Művészeti Központ Berzsenyi Mariann és Kovács Katalin által vezetett kézműves szakköre. A csoport művészeti tanácsadója: Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész.

A szakkör alkotásait a Magyar Kézművességért Alapítvány XVII. Betlehemi Jászol című kiállításán 2010. december 8 – 2011. január 2. között a Vajdahunyadvárban mutatták be, más hazai és határon túli hivatásos és amatőr művészek, Jézus születéséhez kapcsolódó kézműves, népművészeti, képző- és iparművészeti alkotásai mellett.
A kiállításon a kézműves szakkör hat tagjának – Kiss Csillának, Kiss Kristófnak, Balázs Boróka Annának, Balázs Kamilla Mannának, Bóta Boglárkának, Bóta Blankának – a művét díjazták. Utóbbi két alkotó tűzzománc remekét a zsűri külön kiemelte.

Forrás: Egriszín

Felhőbárány – mese az állatokról

· Szabadidő

Decemberben új bemutatóval várja a közönséget az egri Harlekin Bábszínház. A „Felhőbárány – mese az állatokról” című bábjáték kedves és humoros történet arról, hogyan telnek az állatok napjai a mezőn.

A Harlekin Bábszínház stúdiószínpada szép zöld mezővé változik. Bari, a kisbárány és barátja, a Felhőbárány mindketten elveszítik a nyájukat. Az állatok mesevilágában ez már egy komoly alapot nyújt a barátságra. Bari és a Felhőbárány tehát útra kelnek, s kalandozásaik során megismerkednek a mező többi lakójával, a nézők előtt pedig felelevenednek a jól ismert tanmesék szereplői: A tücsök és a hangya, A holló és a róka, A teknőc és a nyúl. A gyerekek és a felnőttek számára is kiváló szórakozást nyújthat a Felhőbárány, melynek szereplői Bencze Mónika, Soó Gyöngyvér, Paskó Zsolt és Zsolnai Richárd. A darab sokszínűsége talán annak is köszönhető, hogy 5 rendezője volt, akik különböző látásmódból is megközelíthették az állatos meséket: Bereczki Csilla, Erdeős Anna, Kovács Petra Eszter, Fige Attila és Halasi Dániel. A hallgatók tanárai Csizmadia Tibor, Meczner János és Nánay István. A darab zenei munkatársa Nagy Zoltán, a díszlet- és bábtervező pedig Orosz Klaudia.

Forrás: Egriszín

Múzeumok Éjszakája 2010

· Kultúra

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

 

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

 

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin