Keresés: „szakszervezet” (36 találat)

Megtelt az egri Bartakovics Béla Közösségi Ház nagyterme szerda délután. A Markhot Ferenc Kórház dolgozó töltötték meg, közülük is elsősorban az Ápolási Szakszervezet tagjai. Elmaradt béren kívüli juttatásuk kifizetésében reménykednek.

Az Egri Ápolási Szakszervezet öt tagja előbb az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, majd később az Egri Törvényszéken nyert pert az elmaradt cafetéria juttatásuk kifizetésére, ám a Markhot Ferenc Kórház fellebbezése nyomán az ügy a Kúriához került, amely a napokban a korábbi bírósági döntéseket helyben hagyta.

Ismert: a kórház a 2013-as államosítás óta nem ad az alkalmazottainak béren kívüli juttatást. Ezért perelt és nyert öt dolgozó. A többiek most azt szeretnék, ha  valamennyi kórházi alkalmazott megkaphatná jogos járandóságát.

A BBKH-ban tartott dolgozói értekezleten ott volt dr. Bajusz Krisztina, az Autonóm Szakszervezetek munkajogásza. Ő képviselte az ötöket a nemrég zárult perben. A jogi képviselő a portálunk kérdésére elmondta, természetesen tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon nincs precedensjog, ám azt is látni kell, hogy az öt pernyertessel egyező jogi helyzetben van a többi kórházi dolgozó is, ráadásul maga a kórházvezetés is úgy nyilatkozott, keresi a forrását a dolgozók kifizetésének.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a fórumon úgy vélte: az egri kórház vezetésének és a legnagyobb szakszervezetnek közös az érdeke, együtt juthatnak eredményre, hiszen a csaknem 1500 dolgozó elmaradt cafetériája csakis a központi költségvetésből finanszírozható. Székely szerint sem várható az el egy gyógyintézménytől, hogy egy éves szinten 162 millió forintra rúgó többletkifizetést kigazdálkodjon.
– Csak úgy érhetünk el eredményt, ha megerősítjük a szakszervezetet, amelynek most mintegy négyszáz tagja van az egri kórházban. Ha a dolgozók többségét magunk mögött tudhatjuk, akkor tudunk valódi nyomást gyakorolni – fogalmazott Székely, aki a szakszervezetbe való belépésre buzdította a résztvevőket.
– Az senkinek nem lehet érdeke, hogy most 1400-nál is több pert indítsanak a dolgozók egyenként – tette hozzá Székely. – Ha stadionokra van pénz, akkor az egészségügyben dolgozóknak is kell, hogy jusson.

Az Egri Ápolási Szakszervezet elnöke, Kovácsné Pálos Rita, aki egyébként egyike azoknak, akik vállalták a pert, elmondta:
– Elkezdődött  az egyeztetés a kórházvezetéssel, de nyilván hosszas párbeszédre lesz szükség, hogy a végleges megoldás megszülethessen. A jelenlegi igazgató, úgy érzem, igyekszik segítő kezet nyújtani.

A dolgozók között nagy volt a bizonytalanság, sok még a tisztázatlan kérdés. Ez a fórumon is kiderült, mert egy-egy kérdező még azt sem tudta, hogy a Kúria döntését követően 2016. január 15-i hatállyal a Markhot Ferenc Kórház vezetése felmondta az addig érvényben lévő cafeteria-szabályzatot, mely a per alapját képezte.

A Markhot Ferenc Kórház nyitott a cafeteria ügyének rendezésére, fogalmazott dr. Tóth Ildikó megbízott főigazgató közleményében. A kórház a kúria döntését követően megkezdte az egyeztetéseket az intézmény tulajdonosa és a dolgozói érdekképviselet között. Dr. Tóth Ildikó, aki megörökölte ezt a 2013-ban kialakult jogi helyzetet, az ügy megnyugtató rendezésére törekszik.

Idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban.

Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának elnök-helyettese a visontai bányásznapi ünnepségen köszönetet mondott a dolgozók munkájáért. Beszámolt arról, hogy idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban. Igazodnak a piaci viszonyokhoz, így költségcsökkentéssel, de a két bánya működtetésével számolnak a jövőben. Visonta térségében Kelet felé terjeszkedik a bánya. Élen járnak innovációban is, hamarosan átadják a 16 megawattos fotovoltaikus erőművet.

Bóna Róbert, a visontai bánya igazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már csak a Mátrai Erőmű két bányájában folyik nagyüzemi szénkitermelés. Mivel a villamosenergia-árak emelkedésére nem lehet számítani, így alacsonyan kell tartani a lignitbányászat költségeit, ráadásul meg kell felelni a szigorodó füstgáz kibocsátási határértékeknek. Jövő hét elején beindul a termelés a Keleti III-as bányamezőben, ahol több százmillió tonna lignitvagyon áll rendelkezésre.

Az ünnepségen megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét. Szombaton Bükkábrányban és Gyöngyösön is bányásznapot tartanak, előbbi helyszínen a Tankcsapda, utóbbin az Ocho Macho és Kowalsky meg a Vega lesznek a sztárfellépők.

A bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztéséért Arany Emlékérmet kapott a 65. Országos Bányásznapon Dr. Valaska József, a Magyar Bányászati Szövetség korábbi elnöke, a Mátrai Erőmű ZRt. volt vezetője. A hajdúszoboszlói ünnepségen a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül hárman kaptak miniszteri elismerést, Gergely Zoltán, Kordoványi Ferenc, Sőregi Zsolt. A megyéből heten kaptak Kiváló bányász kitüntetést: Balog Gábor, Bódi Zsolt, ÁGl József, Hargitai László, Szabó Ferenc (mind MERT), Veréb Zakar István (OMYA Hungária Kft.), valamint Lados Csaba (Nitrokémia Zrt., Gyöngyösoroszi). A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete emléklapot és ezüst bányászgyűrűt adományozott Hiesz Györgynek, Gyöngyös polgármesterének. Idén Heller László díjat kapott Majoros Ottó János, a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. munkatársa .

A Mátrai Erőmű is tartott bányásznapi ünnepséget, amelyen több dolgozójuk is társasági elismerésben részesült pénteken. Céggyűrűt 14-en, Lignitbányászatért Elismerő Oklevelet 17-e kaptak, Bozó István pedig Mátrai Erőmű Részvénytársaságért Elismerő Oklevelet vehetett át.

Forrás: HEOL

Idén hét, jövőre tizenhat milliárd forintot fordít beruházásokra a Mátrai Erőmű Zrt. Indul a Keleti III-as bánya, bővül az ipari park.

Borbála-napi megemlékezést tartott a Mátrai Erőmű Zrt. Visontán. A bányászok védőszentjének napja alkalmából köszönetet mondtak a munkatársaknak, visszatekintettek az elmúlt évre, s vázolták a következő évi terveket.
Bóna Róbert visontai bányaigazgató kiemelte, teljesítik az idei terveiket. A bányákban kilencmillió tonna szenet termelnek ki és 64 millió köbméter fedőkőzetet távolítanak el. Értékesítettek lignitet a lakosság, valamint a nagyváradi erőmű számára is. December közepére elkészül a Tarnóca-patak új medre, így a bányaművelés 2015. második felében tovább folytatódhat Kápolna irányába. Ehhez tíz kilométernyi szalagpályát kell átépíteni, s át kell vonultatni az MT9 kotrógépet.

Borbála-napi megemlékezésre hívnak a Mátrai Erőmű Zrt.-ben VisontánFotó: Czímer Tamás

Idén májusban kigyulladt HK-8-as hányóképzőt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük a teljes leégéstől, de a többi gép átcsoportosítására, s nagyjavításra volt szükség. Ebben a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. és a Schneider Hungária Kft. működtek közre. A gép december 3-án ismét termelésbe állt.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke évértékelésében kiemelte, elsősorban az életnek, másodsorban a sikernek kell örülni. A cég sikerre van ítélve, az egyetlen erőmű Magyarországon, amely 100 évre elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, a recesszió ellenére fönntartotta villamosenergia-termelését és eladásait, sőt, növelni is tudta azt. Idén rekordot értek el, hiszen hatmilliárd kilowattóra áramot adtak el, de a kitermelt szén mennyisége is új csúcs.

Nyereségük terven felüli, üzemi eredményük 16 milliárd forint lesz, amely a legmagasabb hazánkban az ágazaton belül. Ennek köszönhetően év végén 100 ezer forintot kaphatnak a dolgozók, kompenzálva az idei fizetéscsökkentést. Valaska József szerint igazi partnerek lettek a dolgozók és a szakszervezetek, akik tavaly beleegyeztek a jövedelmek csökkentésébe annak érdekében, hogy ne kelljen létszámot leépíteni. Jövőre is megmarad a létszám, a természetes fogyást pótolni fogják a bérmunkások alkalmazásba vételével. A keresetek is emelkednek 2015-ben.

A vállalat következő évi bevételi biztosítottak, rendelkeznek a szükséges szén-dioxid kvótákkal, nyereségük nem csökken. A cég ebben az évben 7 milliárd, jövőre 16 milliárd forintért hajt végre beruházásokat, megnyitják a Keleti III-as bányát, felújítják az erőmű 1-es blokkját, megépítik Közép-Európa legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus erőművét. A Mátra az ország legnagyobb megújuló-energia termelője, idén fél terawattnyi zöldáramot állítottak elő. Nem csak a biomasszára hagyatkoznak, a naperőmű új utat nyit számukra. Ez, hasonlóan egy atomerőműhöz, egyszeri nagy befektetést igényel, de az üzemeltetési költsége nagyon alacsony, tehát 25 évig a bevétel nyereség is lesz egyben.

Három Mátrás kapott országos elismerést

A Budapesten tartott központi ünnepségen csütörtökön a Mátrai Erőmű három munkatársa vehetett át elismerést. Kovács Tibor bükkábrányi főtechnológus Miniszteri Elismerő Oklevelet, Francz József bükkábrányi rakodómester és Orosz Sándor visontai irodavezető pedig Szent Borbála érmet vehetett át. A Mátrai Erőmű ünnepségén Csábrádi Attila bükkábrányi vezető elektrikus és Papp Tímea visontai bányatechnológus kapott Mátrai Erőmű Emlékérmet. Tizenöten részesültek Elnöki Dicsérő Oklevél elismerésben. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke minden dolgozónak köszönte az egész éves munkát.

 Valaska József szerint a rezsicsökkentésben elmentek a falig, állami szubvenció nélkül nem folytatható, pár év múlva az áramárak növekedésére kell számítani. Az orosz-ukrán konfliktus hatásairól elmondta, az ukrán szénexport akadozni fog, a Déli Áramlat megépítésének elmaradása előnyt hozhat a hazai nyersanyag-termelésben. A gázvezeték építése sem okozna problémát a Mátrának, hiszen az építkezés a gázár növekedését vonná maga után. Az erőmű ipari parkja Halmajugra és Visonta irányába terjeszkedik, a fölvásárlásokat megkezdték. A bioetanol üzem, illetve a búzafeldolgozó építése jövő év elején indulhat.

Pápis László szakszervezeti vezető kifejtette, örülnek annak, hogy meg tudták őrizni az elődök eredményét, s viszonylag kedvező kollektív szerződést kötöttek. Szeretnék elérni, hogy megépüljön egy új, 500 megawattos blokk, ezért felvették a kapcsolatot egy európai ipari szervezettel, s közösen lobbiznak ennek érdekében. Arra biztatják a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent ezért, hogy Visontán 2025. után is legyen Borbála-nap.

Forrás: HEOL

Mint ahogy arról már korábban értesülhettek, október végén létrejött a Heves Megyei LIGA Szakszervezet Kéményseprő Szakszervezeti Csoportja. Megalakulásunk legfőbb céljaként azt határoztuk meg, hogy - egy emberként - választ kapjunk kérdésünkre: a jelenlegi szolgáltató megszűnése esetén - amire a fennálló helyzet alapján joggal számíthatunk – hogyan fog alakulni a Heves megyei kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyzete és ez miként fog minket - akik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezünk - érinteni.

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban sok kéményseprő került elbocsátásra és december közepén a még megmaradt, de már felmondás hatálya alatt álló szakemberállománynak is megkezdődik a munkavégzés alóli felmentése. Tehát az általunk megfogalmazott kérdés akkut problémákat vet fel, ami mielőbbi határozott megoldást igényel, tekintettel a fűtési szezonra és - a médiában is egyre gyakrabban megjelenő - balesetek, tragédiák megelőzésére. Megkerestük Habis László polgármestert mint az ellátásért felelős MJV önkormányzatának vezetőjét, továbbá a tevékenységet felügyeleti szervként koordináló Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és kezdeményeztünk egy kerekasztal beszélgetést, amire 2014. november 21. napján került sor az egri városházán.

A tárgyaláson a szakszervezet részéről Vámos Csaba ügyvivő, valamint Dr. Krasznay Zsófia és Nádassy Géza a Heves Megyei LIGA Szakszervezet tisztségviselői, míg Eger MJV képviseletében Habis László polgármester, Dr. Turcsányi Dániel gazdasági alpolgármester, Dr. Bánhidy Péter aljegyző, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről pedig Csontos Ambrus megyei igazgató vett részt.

Az egyeztetés pozitív hangvételű volt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni a kialakult helyzetre. A fennálló állapot orvoslására több lehetőség felmerült, de egyelőre érdemi döntés nem született és az illetékesek időt és türelmet kértek, hogy az összes alternatívát részletesen megvizsgálhassák. A megoldási javaslat kidolgozásához mi is felajánlottuk a szakmai segítségünket. A megjelentek egybehangzóan támogatásukról biztosították a megye valamennyi kéményseprőjét, de jelezték, hogy nem akarnak hamis ígéretekkel bíztatni minket. Mindeközben kijelentették azt is, hogy Eger MJV önkormányzata törekedni fog arra, hogy a megyében zökkenőmentes legyen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, hiszen ez a hatályos 2012. évi XC. törvény alapján jogszabályi kötelezettségük is.

Az idő természetesen szorít minket kéményseprőket, hiszen mindannyiunk megélhetése és mind a személyes, mind szakmai megbecsülése a tét, de ígéretet kaptunk egy újabb, közel jövőbeli egyeztetésre, ahol - reményeink szerint - már konkrét megoldással, vagy legalább annak tervével tudnak szolgálni számunkra.

Ezúton kérném tisztelettel én is valamennyi kollégám türelemét és megértését. Úgy vélem, egybehangzó véleményünk alapján, legkésőbb december közepéig, tehát a jelenlegi szolgáltató biztos működésének végéig várnunk kell a fennálló probléma megoldására. Azonban amennyiben 2014. december 15. napjáig nem kapunk tájékoztatást a konkrét közszolgáltatás-ellátási tervről, vagy meghívást egy újabb egyeztetésre, úgy további lépéseket kell megfontolnunk a Heves megyei kéményseprők jövője és a megye lakosságának és vállalkozásainak biztonsága érdekében.

Eger, 2014. november 24.

Vámos Csaba

ügyvivő

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Bábszínháza, valamint Kulturális és Művészeti Központja élére is vezetőt nevezett ki Eger MJV Önkormányzatának Közgyűlése az október 25-én megtartott testületi ülésen. A nyár elején megjelent kiírások nyomán a Harlekin Bábszínház igazgatói székére két, míg az Egri Kulturális és Művészeti Központ vezetői posztjára hat szakember nyújtotta be pályázatát. A most megválasztott igazgatók kinevezése öt évre szól.

HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ

Bal József megbízott igazgató és Éry-Kovács András pályázatát a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság értékelte, s a grémium mindkét pályázatot támogatottnak minősítette. A Közgyűlés 12 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett Éry-Kovács Andrást nevezte ki a Harlekin Bábszínház igazgatójának. A munkakör ellátásának kezdő időpontja, és a munkába lépés napja 2013. február 1. A kinevezés 5 év határozott időtartamra, azaz 2018. január 31-ig szól.

A megválasztott bábszínházi igazgató szakmai életútja:
Éry-Kovács András művészi pályafutása Szolnokon indult, majd a Pécsi Nemzeti Színház opera tagozatának rendezője volt. Tanított a Színművészeti Főiskolán, rendezett a Magyar Televízióban, főszerkesztője és rendezője volt a Duna Televíziónak. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban 1997-2003 között dolgozott. A Magyar Állami Operaházban 2006-2010 között főállású munkatársként, dramaturgként és rendezőként tevékenykedett. A 2011/12-es évadban a Gárdonyi Géza Színházban dramaturgi munkákat végzett.

EGRI KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONT

Az EKMK igazgatói posztjára október 1-jéig lehetett benyújtani a pályázatokat, fenti határidőig hatan éltek a lehetőséggel: Asztalos Dezsőné művelődésszervező, biológia szakos tanár (pályázatát a döntés előtt visszavonta), Gulyás László trombitatanár, Kovács Ferenc művelődésszervező, Kovács Katalin népművelő, történelem szakos tanár, Somodyné Jámbor Ildikó közművelődési és népművelési előadó, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, valamint Törőcsik Gábor kulturális menedzser, földrajz, német nyelv és irodalom szakos tanár.

Az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának kezdeményezésére a szakalkalmazottak a jelölteket személyesen is meghallgatták és titkos szavazással nyilvánítottak véleményt. A pályázatok véleményezésére közművelődési szakértőt is felkért az önkormányzat.

Az öttagú Szakértői Bizottság a Közgyűlés által delegált két tagból, az Egri Kulturális és Művészeti Központ Közalkalmazotti Tanácsának és Szakszervezeti Bizottságának egy-egy képviselőjéből, illetve a Magyar Népművelők Egyesületének szakértőjéből állt.

A grémium értékelte a jelöltek pályázatait, majd szavazással foglalt állást. Két beadványt értékelt támogatandónak, Kovács Katalin és Kovács Ferenc pályázatai közül egyhangúlag Kovács Katalin jelenlegi megbízott igazgató kinevezését támogatta. A testület a többi pályázat - formai hibák miatti - elutasítására javaslatot tett. (Az érvénytelennek ítélt pályázatok esetében hiányzott az előírt öt éves közművelődési szakmai gyakorlat, vagy a közművelődési intézményvezetői tanfolyam elvégzéséről szóló okirat.)

Kovács Katalin pályázata a szakértői elemzés szerint alapos helyzetelemzésre épülő, konkrét elképzeléseket vázoló beadvány, amely a napi közművelődési munkát jól ismerő, távlatokban gondolkodó szakember munkája. „A pályázat szakmailag megalapozott, részletesen kidolgozott, céljait illetően megvalósítható” – írja a kulturális szakértő.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság személyesen is meghallgatta a pályázókat, s a beérkezett vélemények figyelembe vételével javasolta a Közgyűlésnek Kovács Katalin megbízását, melyet a testület nagy többséggel, 15 igen és 3 tartózkodás mellett támogatott.

A vidékfejlesztési miniszter 84/2012. (VIII. 2.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és mûködtetésére igénybe vehetõ támogatások részletes feltételeirõl szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról

A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:

1. § (1) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és mûködtetésére igénybe vehetõ támogatások részletes feltételeirõl szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„a) integrált közösségi és szolgáltató tér: e rendeletben kötelezõen elõírt, valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér (a továbbiakban: IKSZT) címbirtokosa által választott, a címbirtokosi okiratában jóváhagyott szolgáltatások

együttese;”

(2) Az R. 2. § (1) bekezdés g)–j) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

[E rendelet alkalmazásában:]

„g) nonprofit szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontja szerinti civil szervezet a pártok és szakszervezetek

kivételével, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szerinti közalapítvány, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján létrehozott nonprofit gazdasági társaság, valamint a statisztikai számjel elemeirõl és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 2. számú melléklet 599. pontja szerinti egyéb jogi személyiségû nonprofit szervezet;

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Az elmúlt héten sikeres részországgyűlésre került sor Heves megyében a Magyar Szocialista Párt Országgyűlési Képviselőcsoportja valamint Országos Elnöksége részvételével, melynek keretében harminc helyszínen, több mint 1500 emberrel találkoztunk.

Május elsején folytatjuk a párbeszédet: majálisokra, kötetlen beszélgetésekre törekszünk a lakossággal Heves megye számos településén. Gyöngyösön a nyolcvanasi kispiacon , Egerben a Szépasszonyvölgyben várjuk az érdeklődőket szocialista majálissal, ám majális túránk keretében más településekre is eljutunk a munka ünnepén.

A választópolgárokkal közösen kívánjuk kidolgozni, a helyi, térségi Kelet- magyarországi programokat.

Az MSZP kormányra kerülve garantálja, hogy a Munka Törvénykönyvének azonnali módosításával helyreállítja a munkavállalók jogait, a valódi érdekegyeztetés intézményrendszerét és a korrekt társadalmi párbeszédet.

-          Az MSZP az állampolgárok és nem az alattvalók országát fogja építeni!

-          Minden családban legyen legalább egy kereső ember!

-          Igazságos közteherviselést akarunk!

-          Az MSZP meg fogja védeni a „köz szolgáit”, a méltatlanul megalázott köztisztviselőket, közalkalmazottakat és rendvédelmi dolgozókat.

-          Az MSZP segítő kezet nyújt minden kisemmizett munkavállalónak és munkanélkülinek, illetve szövetséget kínál minden konstruktív szakszervezet számára.

-          Újraszervezzük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának és szociális ellátásának rendszerét.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A Heves megyei szocialisták az alábbi közleményt adták ki: 

 "Egyes térségeket büntetnek, politikai bosszút állnak az ott élő embereken” – ezekkel a mondatokkal minősítette a Bajnai-kormány 24 vasúti mellékvonal bezárására vonatkozó döntését 2009-ben Fónagy János, jelenlegi fejlesztési államtitkár.

Akkor tehát ma is beszéljünk politikai bosszúról, amikor az Orbán-kormány országosan 412 vonatjáratot szűntet meg április 15-vel kezdődően? Ráadásul ebben benne van a kampányígéretek szerint (és csak részben teljesített) újranyitott 11 mellékvonal is. "

"A járatelvonás súlyos mértékben érinti Heves megyét, ahol 48 vonat szűnik meg két héten belül, az Eger-Szilvásvárad vonal például teljes egészében.

Érdekes ellentét ez annak fényében, hogy Horváth László, Heves megyei kormánymegbízott „lovas paradicsomot” álmodott Szilvásváradra, azt viszont nem lehet tudni, hogy a turisták – így is, és – a megnövekvő turisztikai attrakcióknak köszönhetően, mivel fognak eljutni például Szilvásváradra, vagy Bélapátfalvára, hiszen az Agria Volán sem tud több járatot indítani.

Ugyancsak kérdéseket vet fel, hogy ebben a helyzetben hol vannak a vasúti szakszervezetek, akik 2009-ben és 2010-ben a sztrájkformák egész tárát merítették ki, jóval kevesebb elvonás miatt, vagy hol vannak az Egerben akkoriban tiltakozó helyi politikusok. Habis László 2009-ben még azon az állásponton volt, hogy „Egernek fontos a vasút megléte, amit nem leépíteni, hanem fejleszteni kellene”. Az MSZP kéri Habis Lászlót, hogy tegyen fel olyan kérdést a Parlament falai között, hogy a mostani járatelvonás megfelel-e minden jogszabálynak.

Gaskó István (VDSZSZ) szerint eddig minden kormány megpróbálkozott az IMF nyomására a közösségi közlekedésből forrásokat kivonni, ám szakszervezeti vezető úgy véli, ebből semmi jó nem sül ki, így nem lehet megtakarítani. A bezárás azonban két héten belül életbe lép, sztrájkról pedig még szó sem esett.

Ezzel szemben a kormány arcátlan szemfényvesztéssel próbál kibújni a felelősség alól, amikor Völner Pál Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára úgy nyilatkozik: „Szó sincs vasúti vonalbezárásról, az április 15-i menetrendváltozásban összehangolják a közösségi közlekedést, kiszűrik a párhuzamosságokat, az utaslétszámhoz igazítják a járatokat, hatékonyabban használják fel a közpénzeket.”

Habár a kormányzati kommunikációs füllentő gépezet ma is működik, ez mit sem változtat azon, hogy egész térségeket vágnak el a közlekedés lehetőségétől, és az A-ból B-be történő eljutástól.

A Heves megyében megszűnő további vonatok:

• Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg.


• Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8 vonat szűnik meg.


• Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg.


• Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6 vonat szűnik meg.


• Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat szűnik meg.

Dr. Nagy Imre                              Pál György

Megyei frakcióvezető                   Városi képviselő

                       MSZP                                      MSZP

Bóvli gazdaságpolitikát teremtett a FIDESZ-KDNP törvénygyár.

A parlamentarizmus megcsúfolása, ami az Országházban folyik. A demokrácia alapelvét sértik meg, amikor csak a hatalmi szempontjaik az elsődlegesek és a szakmaiság csupán másodlagos.

A szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel, munkavállalók képviselőivel, civil közösségekkel nem egyeztetnek, a szakmai érveket pedig nem veszik figyelembe.

Az Európai Unió normáival is szembe megy a kormány a jegybank, illetve a pénzügyi stabilitás törvényével. Súlyosan kockáztatják az ország pénzügyi stabilitását.

Veszélyben vannak a jövő tavasszal kifizetendő bérek és nyugdíjak.

Számos törvény alkotmányellenesnek bizonyult, ám 2012-ben már ezekkel sem lesz gond, hiszen az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbálták.

Elfogadhatatlan az önkormányzati vagyon, az oktatás, az egészségügy ilyen mértékű államosítása. Nem lehet egyetérteni a köznevelés államosításával sem, de az állami szabályozás erősítésére van szükség.

A szakképzés az egyik legnagyobb vesztes. A három éves képzés visszalépés, a leggyengébbekhez igazítják a képzést. Ezért hosszabb távon nagy árat fizetünk majd.

Sok esetben a FIDESZ-KDNP képviselői sem ismerik az elfogadandó törvényt. Ilyen például, amikor végszavazás előtt elolvashatatlan és elemezhetetlen mennyiségű módosítókat terjesztenek be. Ezért számos törvényről már az elfogadást követően kiderül, hogy betarthatatlan, módosításra szorul. Jellemző, hogy a kormánypárti képviselők csak a miniszterelnök iránti lojalitásból adódóan szavazzák meg az előterjesztéseket, nem szakmai érvek alapján.

Kilúgozott törvényeket szavaztak meg a kormánypárti képviselők. A lényeg a részletekben van, a kormány – és miniszteri rendeletekbe kerül. Ezeket pedig gyakran változtatják.

Hatalmas káosz uralkodik az államigazgatásban.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP