Keresés: „szegénység” (19 találat)

MSZP: Egyre több a mélyszegénységben élő ember Heves megyében

· Belföld · Politika

Heves megye hátrányokkal küzdő térségeiben, kisközségeiben, zsáktelepüléseken, a társadalmilag periférián élők foglalkoztatási, oktatási és szociális problémái mára komoly társadalmi feszültséget generálnak - mondta dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Egyre többen látják kilátástalannak a helyzetüket. A mélyszegénységben élők száma rohamosan nő, és az Orbán-kormány újabb megszorításai ezt a helyzetet tovább rontják.
A halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása folyamatosan csökken. A kormányzati ciklus közepén látszik, hogy a FIDESZ-KDNP társadalompolitikája az oka a konfliktusoknak, a különböző társadalmi csoportok egymás ellen való fordulásának, a szélsőjobb erősödésének. Orbán Viktor nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd.
Az elmúlt negyedévben a foglalkoztatási adatok a megyében romlottak. A munkanélküliek száma negyedév alatt 17 százalékkal emelkedett. A gazdaság helyzetét mi sem szemlélteti jobban, mint az építőipar termelési kapacitásának éves szinten, mintegy 54 százalékos csökkenése. Heves megye a kedvezőtlen demográfiai adatok tükrében elöregszik, elszegényedik. Ezer lakosra mintegy 8,6 százalék gyermekszületés és 17,4 százalékos halálozás jut.
Köztudomású, hogy az infláció a „szegények adója”. Az első negyed évben országosan meghaladta az 5,7 százalékot, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig meghaladta a 6 százalékot. A tojás 62 százalékkal, a zsír 12 százalékkal, az energiaköltségek több mint 7 százalékkal, a palackos gáz 14 százalékkal, a távfűtés 11,7 százalékkal emelkedett. A csatornadíjak 5,4, a szemétdíjak 6,4 százalékkal növekedtek.
A rokkant felülvizsgálatok kapcsán több ezer ember veszti el Heves megyében az eddigi pénzbeli juttatását és ezres nagyságrendben lesznek azok, akik mindenféle ellátás nélkül maradnak. Egyre kevesebb pénz jut szociális célokra. Ez az állapot a két világháború közötti állapotokat eleveníti fel, az akkori magyar szociálpolitikai elemei jelennek meg.
Hibás az a feltételezés, hogy csupán a „leredukált” közmunkával kezelhető a szociális krízis.
Az MSZP olyan intézkedéseket sürget Heves megyében is, ahol a szociális és foglalkoztatási eszközök együttes alkalmazásához képzési programok is kapcsolódnak. Ilyen lehet például a szocialista kormány időszakában elindult szociális szövetkezeti rendszer.
Kulcskérdés a foglalkoztatást, a képzést segítő pályázatok nagyobb arányú megjelenése.

             Korózs Lajos                   Dr. Sós Tamás
Elnökségi tag                 Országgyűlési képviselő
MSZP                           MSZP

Jobbik: a kormány rombolja a falvakat

· Politika

Sajtótájékoztatót tartott az egri Jobbik szervezet. Mint Bognár Ignác városi elnök elmondta: az emberek szégyenlik szegénységüket, a segítségül összegyűjtött adományok egy részét nem vitték el, így azt segélyszervezeteken keresztül juttatják el a rászorulóknak.

Bognár szerint meg kell állítani a falurombolást, melyet a kormány akar végrehajtani, a falvak kényszerű összeházasítása nagyon rossz irányt mutat.

Veszélyben gyermekeink jövője – Heves megyében is sok pedagógusnak szűnik meg az állása

· Belföld · Oktatás · Politika

Dr. Sós Tamás az MSZP HEves megyei elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: köszönettel tartoznak a pedagógusoknak, szakdolgozóknak. Különösen azoknak, akik halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak. Nagyfokú bizonytalanság van, ingerszegény környezetben végzik munkájukat.

Ma már „bohócnak” nézik azt aki azt szeretné, hogy ne rúgják ki, és ne csökkenjen a bére. A pedagógusok helyzete folyamatosan romlik:

-          Bércsökkenés

-          Elveszik a túlóra pénzt

-          Szakkör és helyettesítési pótlék elvonása

-          Burkolt óraszámemelés

-          Országosan 30-40 ezer pedagógus elbocsátása várható

-          Heves megyében 1500-2000 főt is elérheti az oktatásban dolgozók létszámleépítése

A múlt héten leállították a felnőttképzési támogatásokat a halmozottan hátrányos helyzetűek esetében.

Veszélyben gyermekeink jövője:

-          Idén 20 százalékos veszteséget szenvedett el a gyermekétkeztetés , ennyivel kevesebb jut a gyermekeknek ételre 2011-től

-          A befagyasztott családi pótlék szintén terhet jelent a gyermekes szülőknek, a gyermekellátást ez a tétel hiánya is rontja

-          A tankötelezettség 16 évre történő leszállítása és az ingyenes egyetemi oktatás keretszámának felére csökkentése is abba az irányba mutat, hogy a jövő generációnak sokkal nehezebb jövőt kínál az Orbán-kormány

-          Esélyhátrányos gyermekeket a szegénység gettójába zárják az oktatással kapcsolatos elképzelések

-          Szétverték a közmunkaprogramot, ami szintén az alacsony keresetűek, munkanélküli térségekben élők élethelyzetét nehezíti, a gyermekvállalást bénítja

-          Az igazságtalan adórendszerrel az átlagos, vagy az átlag alatti keresetűek gyermekeinek létbiztonságát veszélyeztetik, mert a szülők nettó jövedelme csökken, adókedvezményt pedig csak a 300.000 ezer forint felett keresők tudják teljes mértékben kihasználni. Különbséget tesz gyermek és gyermek között: a gazdagabb szülők gyermekei még több lehetőséghez jutnak. Az alacsonyabb jövedelműek többlet adóterheléséből támogatja a gazdag gyermekeket. „A szegény gyermekek fizetnek a gazdagoknak.”

„Bűnbakok és áldozatok”, avagy szociális válság alulnézetből

· Politika

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

Diákok a társadalmi problémákról

· Kultúra · Oktatás

Olasz, francia és magyar diákok tanácskoztak a környezetükben érzékelt gazdasági problémákról, politikai konfliktusokról egy elképzelt európai parlamenti ülésen Egerben. Az EU-s ifjúsági csereprogram keretében Arezzo-ból és Macon-ból egy hétre Egerbe érkezett, 20-20 fős diák-delegációkat az ülés kezdetén, Habis László polgármester köszöntötte ma reggel, a Városháza dísztermében.

A parlamenti munkát kipróbáló diákok Franciaországból és Olaszországból a „Fiatalok Lendületben” program keretében érkeztek Egerbe, s az itt töltött egy hét során a szakmai munka mellett ismerkedéssel, csapatépítéssel, a város nevezetességeinek megismerésével töltötték idejüket.
Előzetes feladatként tanulmányokban foglalták össze hogy környezetükben, hazájukban a „szegénység és kirekesztettség” témában milyen jelenségekkel találkoztak. A témáról konzultáltak a helyi középiskolásokkal, majd az Európai Parlament bizottságaihoz hasonlóan gazdasági, szociális és kulturális szekcióban mutatták be tanulmányaikat, a Szeleczki János alpolgármester által vezetett, angol nyelven zajló ülésen.
A fiatalok által gazdasági, szociális és kulturális megközelítésben körüljárt téma kapcsán megfogalmazódott, hogy az európai uniós program nemcsak a problémákról, hanem a megoldásokról is szól.

Forrás: Egriszín

Olasz és francia diákok Egerben

· Oktatás

EU-s ifjúsági csereprogram keretében Egerbe érkezett, közel 50 fős diák-delegációt köszöntött Habis László polgármester ma délután, a Városházán. Az Arezzo-ból és Macon-ból egy hétre városunkba látogató diákok a „szegénység és kirekesztettség” témában konzultálnak a helyi középiskolásokkal.

Habis László köszöntőjében Egert, mint nagy történelmi örökséggel rendelkező várost mutatta be, amely híres boráról, termálvizéről és iskoláiról. Örömmel beszélt a testvérvárosi kapcsolatokról, kiemelve a francia testvérvárost Macont, ahonnan úgy, mint az olasz Arezzóból 20 diák érkezett a Fiatalok Lendületben program keretében Egerbe.
Az európai uniós program nemcsak a problémákról, hanem a megoldásokról is szól. Az egy hetes itt tartózkodás során a diákok ismerkedéssel, csapatépítéssel, a város nevezetességeinek megismerésével töltik idejüket.
A közös tanulmányi munka során a „szegénység és kirekesztettség” témában előadásokon vesznek részt, majd egy közös konzultáció keretében, egy játékos parlamenti ülésen vitatják meg tapasztalataikat.

Forrás: Egriszín

Együttműködés a roma közösségekért

· Belföld

Újabb összejövetelen erősödött az Észak-magyarországi és Kelet-szlovákiai roma civil szervezetek közötti együttműködés. A RomNET Együttműködési Hálózat legutóbbi rendezvényén pénteken a siroki SIROMA Egyesület mutatta be a roma-felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységét, köztük a sikeres telep-felszámolási programot.A Kárpátok Alapítvány-Magyarország kezdeményezésére a Roma Közösségfejlesztés Országos Egyesülete és a Polgári Lehetőségek Kezdeményezése a Szlovák Köztársaságban szervezetek közreműködésével programot indítottak a roma civil szervezetek megerősítéséért.

A februártól működő RomaNET Együttműködési Hálózat c. projekt célja a magyar és a szlovák cigány civil szervezetek együttműködésének ösztönzése. Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai Unió által is támogatott projektről elmondta, hogy főleg olyan civil szervezetekkel működnek együtt, amelyek romákból állnak vagy roma ügyekért dolgoznak. Kiemelte, hogy 15-20 szervezet vesz részt a programban a két országból. Számukra szerveznek olyan képzéseket, amelyek legfőbb céljai a jogvédelem, az érdekérvényesítés, a forrásteremtés lehetőségeinek megismertetése és a kommunikációs készségek fejlesztése. Emellett még pályázatírást és projektmegvalósítást is tanulnak a résztvevők. Ezen kívül rendeznek közös találkozókat, ahol tapasztalataikat át tudják adni egymásnak – tájékoztatott az alapítvány igazgatója.

A pénteki siroki találkozón, ahol több civil szervezetet – köztük Szlovákiából érkezőket – is fogadtak, a 2008-ban alakult SIROMA Egyesület elnöke, Csikiné Puporka Andrea mutatta be eddigi eredményeiket, köztük a Tarnai-kőlyukak c. pályázati projektet. Bemutatójában elmondta, hogy a SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a siroki községi önkormányzat október végén záruló közös programjának célja – többek között – a helybéli nehéz sorsú, szegénységben élő családok lakhatási feltételeinek javítása, és oktatásukkal a felnőttek munkához jutási esélyeinek növelése.

Összesen tizenegy családnak sikerült közösen új otthont teremteniük, a hónap végére pedig teljesen felszámolják a nagyrészt romák lakta Bánya-telepet, és a barlanglakásokból (kőlyukakból) is kiköltöztették az embereket új otthonaikba – emelte ki prezentációjában Csikiné Puporka Andrea. Hozzátette, hogy a foglalkoztatási részprojektjük révén gyermek- és ifjúságfelügyelő szakképzést, illetve kőműves és erdészeti szakmunkás bizonyítványokat is szereztek siroki hátrányos helyzetű emberek. Végül megtudtuk, hogy a SIROMA Egyesület a faluban élő cigány családok számára rendszeresen szervez olyan közösségi programokat, amelyeken próbálnak számukra minél hasznosabb elfoglaltságokat kínálni.

A SIROMA Egyesület pályázati forrásokból felújított Közösségi Házban további prezentációk és szakmai beszélgetések során egyeztettek a nap során a programban szereplő civil szervezetek. Közösen keresték és dolgozták ki azokat a területeket, ahol eredményesen járhatnak el a romák érdekeinek képviseletében.

Az RomaNET projektben szereplő civil szervezetek összefogásának eredményeiről a www.romanet.hu oldalon is tájékozódhatnak, továbbá a program végén egy – négy nyelven is olvasható – összefoglaló tanulmány is bemutatja majd az egyéves munka tanulságait.

Fellélegezhetnek a segítők: újra adómentesek az adományok

· Belföld

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

Esélyt kaptak egy jobb életre

· Oktatás

A napokban zárult le Sirokban a „Tarnai kőlyukak” című pályázati program egy részeleme.

A SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a községi önkormányzat alkotta konzorcium által koordinált projekt célja, hogy elősegítse a helybeli halmozottan hátrányos helyzetű, szegénységben élő emberek, családok sorsának javítását, illetve az, hogy a munkaerőpiacról kirekesztődött felnőttek munkához jutását támogassák.

Áprilisban és júniusban, három szakmacsoportban, 18 ember tett sikeres vizsgát. Hatan erdőművelő és motorfűrészgép-kezelő, hatan épületfalazó és vakoló, hatan pedig gyermek- és ifjúság-felügyelőként dolgozhatnak az elkövetkező időszakban.

Forrás: Heol