Keresés: „tartozás” (52 találat)

Új főigazgató és gazdasági igazgató került az egri Markhot Ferenc Kórház élére. Az új vezetők célja: a gyógyintézmény pénzügyi helyzetének stabilizálása, az uniós projekt továbblendítése.

Válságkezelésben kórházi vezetőként szerzett gyakorlat és bátorság jellemzi az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet frissen megbízott főigazgatóját, derült ki dr. Tóth Ildikó bemutatkozó sajtótájékoztatóján pénteken Egerben. A főigazgatóasszony hangsúlyozta: egyrészt a kórház lejárt beszállítói tartozásainak lefaragásával kezdi új feladatát, de a folyamatban lévő uniós beruházás nagyságrendje is nagy feladat elé állítja.

– Minden remény megvan arra, hogy továbblendüljön a projekt, ezért fogunk dolgozni – tett ígéretet az új igazgató.

Dr. Tóth Ildikó belgyógyász, egészségügyi szakmenedzser. Céljairól így beszélt: „A kicsinek tűnő problémák megoldásakor sokszor az derül ki, hogy egy nagy rendszer működésének gondjaként jelentkeznek, melyek megoldása sok esetben jobbítja a betegellátás minőségét. Szeretem látni, hogy munkámnak van eredménye. ”

A főigazgató mellett új a Markhot Ferenc Kórház gazdasági igazgatója is. Nagy Mária neve nem ismeretlen Egerben, hiszen 1996-2006 között az APEH Heves Megyei Igazgatóság osztályvezetője volt, majd az Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság három megyéjében főosztályvezetőként dolgozott.

Forrás: HEOL

Ma nem országhatárok, hanem az esélyek és lehetőségek mentén szakad szét a nemzet, ám míg korábban külső hatalmak, ma saját kormánya szakítja szét - jelentette ki Mesterházy Attila kedden Egerben, a városi sportcsarnokban megtartott MSZP-nagygyűlésen.

A pártelnök kijelentette: az a kormány, amelyik nem törődik négymillió ember nyomorával, 500 ezer gyermek éhségével és 500 ezer ember kivándorlásával, a nemzet ellen cselekszik. Vagyis az Orbán-kormány nem a nemzeti összetartozásról, hanem a nemzet megosztásáról szól: "megoszt, megfélemlít és meglop", ez az orbáni rendszer lényege - tette hozzá a nemzeti összetartozás napjára utalva a politikus.

Forrás:Népszava

A 2013. június 4-i, egri sajtótájékoztató

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke 2013. február 14-én nyílt levélben kérte Mesterházy Attilát, az MSZP pártelnökét arra, hogy a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében elítélt dr. Nagy Imrét hívja vissza a Heves Megyei Közgyűlésben és annak Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságában betöltött tisztségeiből. Mivel az elmúlt négy hónapban az MSZP részéről nem történt előrelépés az ügyben, Szabó Róbert a Polgárok Házában tartott június 4-ei sajtótájékoztatóján arra kérte a média képviselőit, tolmácsolják kérdését Mesterházy Attilának a ma délutáni, egri MSZP-s sajtótájékoztatón.

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: dr. Nagy Imre tette etikailag elítélendő, ezért kérte Mesterházy Attilát arra, tegye meg a szükséges lépéseket pártja megtisztulása útján. Hozzátette: a közgyűlés bizottságai közül a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amely a Heves Megyei Önkormányzat összes tevékenységét meghatározza. Dr. Nagy Imre jogerősen megállapított bűnössége és betöltött tisztségei etikailag olyan összeférhetetlen helyzetet teremtenek, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kellene hoznia. Szabó Róbert elmondta továbbá, hogy a jogerős ítélet megszületése óta Mesterházy Attila pártelnök, Sós Tamás az MSZP megyei elnöke, vagy maga Nagy Imre sem érezte etikai vagy erkölcsi súlyát a kialakult helyzetnek, nem jelezték a lemondási szándékot. Mivel Mesterházy Attila sem tett lépést az ügyben, a közgyűlés elnöke arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a mai, 16:30-kor kezdődő egri MSZP-s sajtótájékoztatón tolmácsolják Mesterházy Attilának a következő kérdést: „Az MSZP értékrendje szerint egy jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében jogerősen elítélt politikus méltó a Heves Megyei Közgyűlési tagságra, valamint a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöki tisztségére?”

A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP frakcióvezetője is, aki emlékeztetett arra, amikor a 2004. december 5-ei, a magyar állampolgárság visszaadásáról kiírt népszavazás előtt az MSZP, - élén Mesterházy Attilával – az elszakított magyarság ellen uszította a csonkaországban élőket. Hozzátette: Mesterházy Attila és pártja akkor a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt, „jelentős tehernek” bélyegezve az erdélyi magyarságot. Dr. Gondos István elmondta továbbá, hogy az MSZP 12 év Heves megyei vezetés után itt hagyott egy 8 milliárdos önkormányzati adósságállományt, egy Hospinvest-botrányt a megyei kórházban, egy hónapról hónapra nagyobb adósságot termelő intézményhálózatot, és egy felduzzasztott létszámú, bürokratikus hivatalt. Hozzátette: a mai, egri nagygyűlésüket reklámozó szórólapon azt hirdetik, „reményt és biztonságot mindenkinek”. A frakcióvezető úgy fogalmazott: fölmerül a kérdés, hogy az MSZP korábbi intézkedéseit ismerve vajon kik tartoznak bele ebbe a körbe? Az MSZP azért szervezett rá az egri ünnepségre, mert úgy gondolja, hogy a baloldali embereknek nem kell részt venniük a Nemzeti Összetartozás Napjának ünnepségén? Az MSZP az összetartozás napján is megosztja az egrieket? – zárta szavait a frakcióvezető.

Fidesz/Szabó Róbert

A székely lobogó a legrégebbi, identitásunkat őrző lobogó, amely 1601 óta ebben a formában él. Európában több olyan nép van, amelynek történelem során kialakult, évszázados hagyománya van, a zászló önazonosságuk egyértelmű jelképe. A székelység egy csodálatos értékekkel, emberi tartással rendelkező, a magyar kultúrához, Magyarországhoz tántoríthatatlanul, kitartóan ragaszkodó nép. Mindezt viharos évszázadokon keresztül bizonyították, kiállták a legnehezebb időszakokat is és ízig-vérig magyarok maradtak, ezért szívből tiszteljük és szeretjük őket.

Ismerjük a székely embereket, hiszen Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Várossal testvérkapcsolatban vagyunk, ebben az esztendőben lesz 20 éve annak, hogy ezt a testvéri, nemzettestvéri viszonyt szerződésbe is foglaltuk. A székely néppel való szolidaritás és testvériség jeleként az egri Városházán is kitűzzük a székely lobogót, azzal a céllal, hogy újból hitet tegyünk a magyar nemzeti összetartozás mellett. Kedves nekünk a székelyekkel való kapcsolat, Eger városa Gyergyószentmiklóstól is kapott egy városi zászlót akkor, amikor nemzettestvéreink - Gyergyószentmiklósról és Zetelakáról - 2011-ben előbb Egerben igényelték a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, majd még abban az évben, július 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 90-en tettek állampolgári esküt a Dobó téren. Azzal, hogy a gyergyóiakat is jelképező székely lobogót felvesszük egy időre itt, Egerben, a Városházán, csatlakozunk az európai együttélés normáinak betartására felhívó, határokon átnyúló mozgalomhoz. Szolidaritást vállalunk testvérvárosunk polgáraival is, akik immár ezer szállal kötődnek hozzánk, hiszen nálunk, Egerben lehettek hivatalosan is magyarok.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közleménye

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése értelmében személyiségi jogi pert nyert Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke a megyei önkormányzat egy fideszes bizottsági elnökével szemben - közölte pénteken a párt Heves megyei médiareferense. A bíróság ugyanakkor nem marasztalta el a Heves Megyei Önkormányzat jelenlegi fideszes vezetőjét.

Az ítélet szerint Sveiczer Sándor Heves megyei önkormányzati képviselő megsértette Sós Tamás személyiségi jogait azon állításával, hogy Sós Tamás még 2010 elején a közgyűlés tudta és hozzájárulása nélkül, elnöki jogkörét messze túllépve utaltatott 160 millió forintot az egri Markhot Ferenc Kórháznak - közölte Magyar Gina.
Az ítélőtábla ezért Sveiczert eltiltotta a további jogsértéstől, elégtétel szolgáltatására és a perköltség megfizetésére kötelezte - tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy az ítélőtábla ugyanakkor nem marasztalta el Szabó Róbertet, a Heves Megyei Önkormányzat jelenlegi, fideszes vezetőjét. A bíróság szerint ugyanis Szabó Róbert név szerint nem vádolta Sós Tamást azzal, hogy köze volna egy informatikai cég 280 millió forintos követeléséhez.

Szabó Róbert a megyei önkormányzat jelenlegi fideszes elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy reagált: bebizonyosodott, hogy a "Sós-korszakra" vonatkozó korábbi kijelentése megállja a helyét.
Hozzátette ugyanakkor, az ítélet nem teszi elégedetté, mert bebizonyosodott, hogy a megye egy olyan tevékenységért fizetett ki az informatikai cégnek 280 millió forintot, amelynek tényleges értéke ennek töredéke volt.

"A mérleg egyik nyelvén Sós Tamás sértetlen hírneve, a másikon 280 millió forint kifizetett közpénz áll, melynek jó részéért nem dolgoztak meg" - fogalmazott a közleményben a politikus.

A Heves Megyei Bíróság 2011 májusában a budapesti HVL INVEST Kft. kezdeményezésére rendelt el adósságrendezési eljárást a megyei önkormányzattal szemben, 280 millió forintos kiegyenlítetlen tartozás miatt.

Forrás: MTI

Kicsik és nagyok várták ezt a napot, Kéklámpások találkoztak az munkájuk iránt érdeklődő lakosokkal.

Fontosnak tartják bemutatkozásukat a nagyközönségnek, azok a szervezetek akik értünk emberekért kockáztatják mindennap életüket, segítenek ha baleset, ha támadás áldozatává válunk. Mivel a mentősök, rendőrök, tűzoltók szimbiózisban élnek, együtt vonultak fel városunk utcáin, szimbolizálva az összetartozást és együttműködést. Vidám napot tartottak, játékos vetélkedőkkel, bemutatókkal színesítették az egész napos programot.

Megismerkedhettek a látogatók járműveikkel, eszközeikkel és nem utolsó sorban munkájukkal. Az idén egy balesetet szemléltettek a nézőknek, kibővítve látványos jelenetekkel. Az élethű szimuláció során az esemény  minden mozzanatát végig kísérhette az a több száz ember aki a kánikula ellenére kilátogatott az Érsek-kertbe szombat délelőtt.

Ünnepi műsorral, koszorúzással emlékeztek a trianoni békeszerződés aláírására Egerben a Liszt Ferenc téren felállított kopjafánál.

Az 1920-as békediktátummal minden harmadik magyar anyanyelvű állampolgár a határon túlra került, a magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, hangzott el politikusok, közéleti személyek részvételével rendezett ünnepségen. A megemlékezésen szó esett arról, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország és a győztes Antant szövetség közti békediktátum, amit 1920 június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában máig meghatározza az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország és a környező államok helyzetét. Az így született utódállamok kormányai mindent elkövettek, hogy Magyarországot gazdaságilag, katonailag tönkretegyék.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulói adtak zenés irodalmi műsort a Liszt Ferenc téren felállított Kopjafánál. Műsorukban Wass Albert, Babits Mihály, Vörösmarty Mihály gondolatai mellett elhangzott a Kőmíves Kelemen című székely népballada.
A trianoni diktátum 92. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Eger Megyei Jogú Város, a Fidesz, a Fidelitas, az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete, az Egri Városszépítő Egyesület és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium képviselői helyezték el az emlékezés virágait.

A trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, azaz a június 4-ére eső nemzeti emléknapot.

Holló Miklós/Egriügyek

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata átadja az egri Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola fenntartói jogát a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének - többek közt erről is döntöttek a május 23-ai közgyűlésen.

Dr. Ternyák Csaba érsek 2012 áprilisában jelezte, hogy az egyház szeretné átvállalni az iskola fenntartásai feladatait. Az Érsekség vállalta, hogy a tanári kart - változatlan létszámmal - a katolikus egyház foglalkoztatja tovább, s az eddigi juttatásokat biztosítja a szakembereknek. A leendő egyházi fenntartású intézménybe bármilyen felekezethez tartozó diák jelentkezhet, aki az Andrássyban megismert magas színvonalú szakmai képzés iránt érdeklődik. A katolikus felekezethez való tartozás a Főegyházmegye vállalása szerint előnyt fog jelenteni a felvételnél, de nem lesz feltétele az intézményben történő tanulásnak, illetve munkavégzésnek - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az intézményt 90 évvel ezelőtt az érsekség alapította, így jött létre az Egri Érseki Felsőkereskedelmi Iskola, egy patinás intézmény, amely Egerben mindig is a középfokú gazdasági képzést szolgálta. Az épület a várható törvényi rendelkezések nyomán önkormányzati tulajdonban marad, így hangsúlyozottan csak a fenntartási feladatok átadásáról van szó. A város és az egyház képviselői megállapodtak abban, hogy félévente állapotfelmérést végeznek az épületben.

2011. júliusában a város lakossága erősen tiltakozott az ellen, hogy egy  nemzeti jelképet, minden magyar ember  himnuszát gúnyosan meggyalázó  művész  felolvasást tartson.

Tájékoztattam a   Művészetek Háza Non-profit Kft. Igazgatóját a lakossági tiltakozásról. Egy levelet is küldtem részére ,   amelyben  kértem, hogy a produkciót szíveskedjen más produkcióval helyettesíteni.   Tisztelettel kértem és javasoltam.

Valóban,  volt   olyan időszak  Magyarországon, amikor a kérés parancs volt. Én úgy gondolom, ennek az időszaknak már vége , a tiszteletteljes kérés valóban kérés.

Úgy gondoltam,  hogy  az Országgyűlés által is  elfogadott, az új  magyar   Alaptörvényben  is szereplő  nemzeti jelképünk a Magyar Himnusz,   tiszteletet érdemel.

Egerben nem  politikai hovatartozása és vallási identitása miatt nem került sor Székhelyi József fellépésre 2011. júliusában.

2011. szeptemberében a  Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság egyetlen tagja és elnöke sem használt olyan szavakat, mellyel bárki politikai nézetét, vallási identitását  megsértette volna.

Egerben a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság nem készített és nem is készít   semmilyen névsort a művészekkel kapcsolatban.

Nem értek egyet, elfogadhatatlannak tartom  a városi cégvezetők bizottsági ülésen történt megnyilvánulásait.

Ki nem mondott szavaimért,  nemzeti jelképünk védelméért  felelősségre vonhatnak.  Vállalom.

Hitem, törvénytiszteletem, értékrendem  és családom szerető támogatása felment a  vádaskodások alól.

Tisztelettel:

Orosz Lászlóné Ibolya

Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke

A bizottsági elnök közleményére Várkonyi György, az EVAT Zrt. vezérigazgatója a HEOL-on reagált:

"Orosz Ibolya nyilatkozatára az alábbi Bibó idézet jut eszembe:
'Ha egy közösség a hazugság zsákutcájába beleszorul, ahol a dolgokat nevükön nevezni nem lehet és nem szabad, akkor ez előbb-utóbb elkerülhetetlenül a közösség értelmi és erkölcsi színvonalának a lezülléséhez vezet.' "

Egerben nincsenek, nem is voltak, nem is lesznek listák, mondta Rázsi Botond alpolgármester. Eger a kultúra magyar városa, ez Eger sokszínűségét is hirdeti.

A városvezetés elfogadhatatlannak tartja, hogy az a feltételezés kering, hogy bármilyen hovatartozás alapján ítélnek meg művészeket. A polgármester kezdeményezésére egy belső vizsgálat indul, ennek eredményétől teszik függővé a következő lépéseket.

Várkonyi György elmondta: alapvetően azon ment a vita már egy éve, hogy mi a bizottság feladata és hatásköre elkülönítendő a szakmát a politikától.

Egriügyek:

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségen azt állítva, hogy egy hangfelvétel szerint az egri önkormányzat zsidósága miatt nem engedte fellépni a városban Székhelyi József színművészt.

A szövetség MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írták: a faji alapú diszkrimináció sérti Magyarország alaptörvényét, és egyebek mellett a közösség elleni izgatás és a hivatali visszaélés gyanúját veti fel. Ezért arra kérik a főügyészséget, hogy rendeljen el nyomozást annak megállapítására, hogy kik követték el ezt a cselekményt, és hogy gondoskodjanak az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásáról.

Hozzátették: annak, hogy egy magyar város vezetése faji alapú megkülönböztetést alkalmazott, nemcsak politikai, hanem jogi következményei is kell hogy legyenek.