Keresés: „városháza” (69 találat)

Nyílt levél Habis László Polgármester Úr részére a Dohánygyár Eger, Kreatív Kulturális Központ ügyében

Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!

Fiatal egri kulturális szervezők néhány hónapja egy kedvező lehetőséget kaptak arra, hogy az Agria Park területén a Dohánygyár volt igazgatósági épületében egy non-profit alapon működő kreatív kulturális központot hozzanak létre. Az elmúlt időszakban intenzíven folyt az előkészítő munka és a napokban eljutottunk odáig, hogy megkezdjük a tárgyalásokat a szerződésről és nyilvánosan is elkezdjük toborozni a beköltöző művészeket, zenészeket, kreatív fiatalokat. Ezt a reménykeltő folyamatot szakította meg villámcsapásként a hír, hogy a Városháza irodái valamiért éppen a tervezett Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ épületébe fognak költözni egy évre.

Megdöbbenésünkben csak azt tudjuk kérni, tisztelt Polgármester Úr, hogy gondolja újra döntését, és találjon olyan megoldást, hogy mi is meg tudjuk valósítani terveinket az Agria Parkban található épületben és a Városháza munkatársai is tudják végezni munkájukat.

Mint tudjuk az elmúlt években Egerben a fiatalok a kulturális, szórakozási lehetőségeinek száma és minősége is csökkent. Bezárt az Egál, az Egrix, a Jaffa, a Glo:b. Bezárt az Ifjúsági Ház, nem épült fel az Agóra. A Forrás, a Bartakovics és az IFI Pont csak minimálisan tud megjelenni az ifjúsági kultúra területén. Egyedüliként a Gödör klub maradt, ami csak részben tudja betölteni a tátongó űrt. Mi a Dohánygyárba a próbatermek, műtermek mellett egy olyan klubot és kávézót tervezünk, ami teret ad a szórakozásnak és ugyanakkor a kísérletezésnek, a rétegzenék megjelenésének is. Fontos ez, hiszen a zene sok embert megmozgat és egy nyitott, változatos tematikájú klub nélkül városunk kimarad a hazai és nemzetközi zenei vérkeringésből. Kérjük Polgármester Urat, hogy gondolja át döntését és hagyja, hogy a Dohánygyárat és benne a klubot megvalósíthassuk.

A klub nem csak zenei, hanem egyéb kulturális területeken is tervezi tevékenységét. Már a terveink nyilvános meghirdetése előtt kaptunk több megkeresést (pl. kortárs irodalom kapcsán), és így a klub kulturális befogadótérként is működne. Ezen felül lehetőség lenne ott előadások, kisebb képzések megtartására, helyi civil kezdeményezések kibontására, és természetesen egymás megismerésére, hálózatosodásra. Mindennek előnyeit Önnek mint városunk jelenlegi vezetőjének nem kell külön ecsetelni. Ennek fényében is kérjük, hogy ne fojtsa meg kezdeményezésünket, és gondolja át döntését.

Az épület nagy részébe képzőművészeknek műtermeket, zenekaroknak próbatermeket, kreatív fiataloknak stúdiókat mertünk álmodni. Tervünk nem előzmény nélküli, hiszen már 4-5 éve születtek hasonló tervek Egerben és az igény azóta is folyamatosan fennállt. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ a kulturális innováció egyik kulcsa lehetne városunkban. Nemzetközi és hazai példákból tudható, hogy a kreatív kulturális helyszínek hatását nem csak a beköltözők érzékelik, hanem kisugárzik és pozitív hatást fejt ki a város légkörére, a város imázsára és a város gazdaságára is. A Dohánygyár azt tűzi ki egyik fő céljául, hogy a városunkban most fájóan alacsony szinten lévő kulturális innovációt támogassa, a szereplőknek lehetőséget, pályát, kapcsolatrendszert, megjelenést biztosítson. Azt Önnek nem kell bizonyítanunk, hogy az innováció mennyire fontos Eger számára. Elég csak néhány borász utóbbi években végzett tevékenységét megfigyelni, és látható, hogy a jó ötletek, az összefogás előre tudja vinni az adott szektort és vele együtt a várost is. Kérjük tehát Polgármester Urat, hogy álljon a kulturális innováció pártjára, és gondolja újra döntését a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ kapcsán.

Mint említettük az épületbe főként zenészek, képzőművészek, kreatív fiatalok beköltözését tervezzük. Az Agria Parknak köszönhetően kedvezményes áron. A városban a helyi zenekarok próbatermi lehetőségei elkeserítőek, már ha egyáltalán van helyük. Sokszor még a város legnevesebb bandái is rossz infrastruktúrájú helyen próbálnak. A fiatal és nem annyira fiatal képzőművészekről is hasonló képet festhetünk. Az épületben helye lenne kreatívoknak, a kreatív ipar területén működő főként most szárnyaikat bontogató fiataloknak is, azaz az épület e szempontból is inkubátorként tud funkcionálni. A Dohánygyárban normális körülményeket tudunk majd biztosítani a jelentkezőknek. Persze ez a Központ nem oldhat meg minden problémát ezzel kapcsolatban, de jelentős előrelépést jelentene. A nagy igényt mutatja, hogy szóban már annyian jelezték nekünk igényüket, hogy szinte már most meg tudnánk tölteni az épületet – pedig még meg sem hirdettük a lehetőséget. Kérjük tehát Polgármester Urat jónéhány egri képzőművész, zenész, kreatív fiatal nevében is, hogy hagyja meg számukra ezt a lehetőséget a Dohánygyárban, és változtassa meg döntését.

Arra is szeretnénk felhívni az Ön és a város figyelmét, hogy Egerben jelen van egy-két olyan fiatal generáció, akiket érdemes figyelembe venni, akiknek a véleményére érdemes odafigyelni, akik tevékenységükkel a várost is előbbre viszik. Szerintünk sokkal nagyobb figyelmet érdemelnek azok a fiatal zenészek, képzőművészek, táncosok, designerek, grafikusok, építészek, fotósok, filmesek, hangmérnökök, kulturális menedzserek, szervezők, stb., akik még a városban maradtak, mert ők jelentik a városi életünk egyik fontos felhajtóerejét és egy kis odafigyeléssel, támogatással sokkal többet ki lehet hozni ebből a szcénából, mint azt sokan elsőre gondolnák.  Erre a figyelemfelkeltésre is jó hely a Dohánygyár. A Központ olyan hely lehet, ahol új minőség, új kapcsolatok, új gondolatok születhetnek. Kérjük tehát Polgármester Úr, hogy ezt is vegye figyelembe, és gondolja újra döntését.

Ön a terveinket és azok hátterét talán nem ismerte ennyire mélyrehatóan, bár a tájékoztató anyagunkat olvasta, ezért kérjük, hogy a kreatív kulturális építő munkánkat ne törje ketté, hanem a döntésének újragondolásával és egyéb rendelkezésére álló eszközökkel a projektben résztvevő fiatalok tevékenységét inkább segítse elő. Egy ilyen kezdeményezés akkor működhet jól, ha a civil, az állami/önkormányzati és a privát szektor hatékonyan, egyenrangú partnerként együttműködik. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ akkor töltheti be legjobban a jövőben a funkcióját, ha a mi civil kezdeményezésünket az Önkormányzat és az Agria Park (mint profitorientált cég) is partnernek tekinti, és  megvalósításában mindhárom fél a maga módján részt vállal, hisz így alakulhat ki olyan helyzet, melynek mindhárom fél nyertese lesz.

Ön a projektünk támogatásával ahhoz is hozzájárulhat, hogy az elvándorlást csökkentse, hogy értelmes célokat és kereteket tudjunk adni sokaknak, hogy városunk izgalmasabbá, értékesebbé, élhetőbbé váljon.

Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!

Eger, 2013. április 14.

Üdvözlettel

AgriArt Egyesület

a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ üzemeltetője

Leszakadt Egerben egy erkély díszítése a belvárosban. A baleset egy buszmegállónál történt a Deák Ferenc úton, tegnap este. Szerencsére senki sem várakozott akkor ott.

A szakemberek szerint a beszivárgó víz okozhatta a bajt, az olvadt , majd megfagyott hólé tette meg a hatását. Két évvel ezelőtt újították fel az épületet, akkor semmi sem utalt a károsodásra. Most a teljes erkélyt megvizsgálják. Az épület az önkormányzat tulajdona.

Tegnap este lezuhant egy nagyobb vakolat darab az egri városháza épületéről is, illetve az egyik általános iskola homlokzatáról is. Szerencsére egyik omlásban sem sérült meg senki. Az iskola udvarán a 80 éves címert elővigyázatosságból leszedték.

Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy közleményünkre agresszív és kioktató hangnemben kaptunk kitérő választ. Megértjük, hogy nehéz beismerni, hogy százötven millió forintért épít a város egy kerékpárutat és kotor patakmedret, miközben létezik sokkal egyszerűbb és takarékosabb megoldás.

Sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a városvezetés a közleményében azt sugallja, hogy a tiltakozás elkésett, holott jóval a szerződések aláírása előtt több kerékpáros és környezetvédő civil szervezet jelezte, hogy nem értenek egyet a kerékpárút ilyen megvalósításával.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a városvezetés a civilekkel való valódi párbeszéd hamis képét akarja magáról láttatni. Vagy a civilek csak addig jók, amíg szép szavakat mondanak, esetleg ha hallgatnak?  Miért nem akar emlékezni a városvezetés a helyi sajtóban tett több jelzésre, nyilatkozatra?

A Lehet Más a Politika évek óta következetesen jelezte, hogy problémásnak tartja a megvalósítást. Reméljük, hogy a város vezetése emlékszik a városi nagyberuházások tárgyában tett interpellációnkra, emlékszik a közgyűlési felszólalásokra, emlékszik arra a kiadványra is, amit szintén 2011-ben adtunk át a képviselőknek és emlékszik arra is, hogy alternatív javaslatokkal éltünk. A tiltakozások nem most kezdődtek.

Most is fenntartjuk álláspontunkat, hogy a belvárosi gyalogos-kerékpáros övezet kialakításával mindannyian jobban járnánk, nem is beszélve arról, hogy az így felszabaduló összegeket más, azóta törölt programelem megvalósításába forgathatta volna a város.

A fentiek tekintetében elgondolkodtató, hogy ki nem kezeli felnőttként az egrieket.

LMP Heves Megyei Szervezete

REAGÁLÁS AZ LMP HEVES MEGYEI SZERVEZETÉNEK JANUÁR 22-I KÖZLEMÉNYÉRE

A petíció kezdeményezője nyilván nem gondolhatja komolyan, hogy a tiltakozást - bármilyen ügyben – a szerződéskötést követően, sőt, egy héttel a munkálatok megkezdése után kellene elindítani. Vagy ha igen, nem ismeri az uniós projektek lebonyolításának rendjét. Mindent a maga idejében - tartja a mondás, s ez a lépés nagyon elkésett, a belvárosi rehabilitációs program elindult, a részleteit a 2011. december végén aláírt Támogatási Szerződés rögzíti! Számos kivitelezői szerződéssel rendelkezünk már, s a többi projekt ügyében is javában zajlik a közbeszerzési eljárások előkészítése.

A petícióban megfogalmazott célok nélkülözik a realitásokat, megvalósulásuk komoly anyagi és erkölcsi kárt okozna Eger városának. A kezdeményező nem kezeli felnőttként az egrieket, célja nem lehet más, mint a negatív hangulatkeltés. Sajnálatos, hogy ezt az „értelmes együttélésre” hivatkozva teszi.

A valóság az, hogy a belvárosi rehabilitációval kapcsolatos tervek régóta ismertek, Eger Önkormányzata közmeghallgatást és számos tájékoztató fórumot is tartott a témában. Tavaly szeptember 28-án nyílt kiállítás a Városháza aulájában, a terveket részletesen bemutató tárlat ma is megtekinthető. 2012. októbere óta havi hírlevelet jelentet meg az Egri Városfejlesztési Kft, és a nagyprojektről a minden háztartásba eljuttatott Egri Magazinban is havonta jelenik meg aktuális híradás. Decemberben helyszíni sajtó-bejáráson ismertettük a rehabilitáció részleteit, ahol természetesen szó esett a kerékpárút építéséről is.

Közgyűlést tartott az Egri Hegyközség a héten a Városháza dísztermében. Szó esett többek közt a 2011-es év eredményeiről, valamint a 2012-es év terveiről.

Tarsoly József, hegybíró elmondta: a jelenlegi gazdasági helyzettől függetlenül minden tekintetben kiválóan sikerült a 2011-es év. Az adatok alapján a tervezetthez képest szinte azonos volt a kiadás, ami a jó gazdálkodás eredménye – tette hozzá. A közgyűlésen elhangzott: a kormányhivatal lefolytatta az elmúlt 3 évre vonatkozó vizsgálatát, s a hegyközség működését mindenben megfelelőnek találta.

A lehetőségekhez képest a külterületi utakra, kaszálásra idén is nagy figyelmet kívánnak fordítani, 2012-ben erre valamivel több pénz jut majd, mint tavaly – fogalmazott a hegybíró.
Tarsoly József elmondta továbbá: az XVI. Bikavér Ünnep programja szinte már teljesen elkészült, a helyszín idén is az Érsekkert lesz.

Fertálymestereket avattak szombat délelőtt a Városházán. Az idei év különlegességének számít, hogy ebben az évben nem 15 egri férfi vehette át ezt a címet. Idén ugyanis 16 negyedmester tehette le esküjét a város polgármestere előtt, a városi negyedeken kívül Felnémet fertálymesterét is felavatták.

A Bazilikában tartott szentmise után a Városháza dísztermében folytatódott az ünnepélyes eskütétel és avatás. Várkonyi György főkapitány elmondta: tiszteletet érdemelnek a testület tagjai, hiszen az elmúlt egy évben 22 hivatalos megjelenésük volt, emiatt gyakran fel kellett áldozniuk a hétvégéiket. Elmondta továbbá, hogy fontos lépésnek tartja, hogy a tagok hozzá tudták tenni a saját értékeiket is a közösséghez. Az avatáson úgy fogalmazott, hogy az emberi ostobaság tűrhetetlen, „a Föld szenved”. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a fertálymesterek segítség az emberek közötti feszültségek megszűnését illetve az egyenlőtlenség felszámolását.  Hangsúlyozta az új mestereknek, hogy ne féljenek, illetve, hogy szeressék egymást, hiszen ezekben az időkben fontos az összetartás.

A 16 új negyedmester esküt tett arra, hogy tisztességükkel és becsületükkel példát mutatnak az embereknek, értékeiket továbbra is hasznos célokra fordítják ,támogatják az bajbajutottakat és hűségesek lesznek a városukhoz, Egerhez.

Az ünnepélyes avatás során a főkapitány a szalagos bottal tette az új mestereket a testület tagjaivá, akik vállára ezután felkerült a százráncú köpeny is.  Szombat este a hagyományos bál vette kezdetét, amit a fertálymesterek tiszteletére tartanak.

Az idei 16 új fertálymester:

Dr. Szerdahelyi Ferenc

Ifj. Brinza Béla

Nagy László

Kovács István

Girhiny László

Juhász Péter

Nagy-Lukács Ferenc

Kiss István

Borosi Ákos

dr. Petercsák Tivadar

Nagy Iván

Pável János

Törőcsik Zsolt

Fehér József

Katrics Árpád

Budai László

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

Országjáró körútja során, csütörtökön Egerbe érkezett Schmitt Pál köztársasági elnök és felesége Schmittné Makray Katalin. A Városháza előtt ellentüntetők és szimpatizánsok várták a vendégeket.

A fogadtatás igen zajosra sikeredett, mivel a város főterén  közel 30 főnyi csoport gyűlt össze, akik a jelenlegi kormány pártkatonájának nevezték  a díszvendéget. A helyi szocialistákhoz a Societas Baloldali Ifjúsági Mozgalom is csatlakozott.

A köztársasági elnök úr részt vett az ünnepi közgyűlésen, ahol mind a megye, mind a  város képviselői és vezetői megjelentek.

Habis László polgármester köszöntő beszéde után a frakció vezetők is felszólaltak. Dr. Nagy Imre Szocialista képviselő felhívta a figyelmet, míg ők itt bent a jó melegben ücsörögnek, sok ezren fáznak és nincs mit enniük.

Dr. Schmitt Pál beszédében elmondta, tisztában van a jelenlegi helyzettel, és köszöni, hogy kimerítő elemzést kapott. Véleménye szerint meg kell hallgatni a kisebbségben levőket is, ezt a történelem is sokszor igazolta. Hangsúlyozta: 250 oldalas beszámolót olvasott el a megyéről, így felkészültnek érzi magát. Nem csak a szépet, de  a problémákat is látja.

Míg a köztársasági elnök a politikai életben csatározott és a helyi munka lehetőségekbe és kisebb nagyobb cégek életébe kapott betekítést, felesége Makrai Katalin az oktatás és a kultúra területén ismerkedett Egerrel. Iskola látogatásokat tett, majd felkereste az egri Színházat, ahol részt vett a hamarosan bemutatásra kerülő Mohács című dráma próbáján.

Az Egri Városszépítő Egyesület, a Lokálpatrióta Egylet és a Polgármesteri Hivatal tavaly ősszel is meghirdette az Eger Ünnepi Fényei elnevezésű pályázatot. A versenyre több mint száz pályázó nevezett, az eredményhirdetést pénteken tartották a Városháza dísztermében.

Az esten Habis László mondott köszönetet mindazoknak, akik saját környezetük díszítésével szebbé, meghittebbé és fényesebbé varázsolták az ünnepi időszakot. Mint mondta: a lakosság mellett több cég, étterem, intézmény és üzlet is nevezett, s a szebbnél szebb ünnepi fények nehéz helyzet elé állították a zsűrit. Az immár ötödik alkalommal meghirdetett pályázat során 12 vállalkozás fogadott örökbe, s díszített fel egy-egy fenyőfát a városban.A pénteki díjkiosztón – a különdíjak mellett – összesen nyolc kategória legszebb ünnepi fényeit díjazták. A díjazottak listája Eger Ünnepi Fényei 2011. Közterületi fények „örökbefogadás” – támogató cégek: BOSCH Rexroth Kft. Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Fenstherm Kft. Flott Trans Kft. Heves Megyei Tűzeléstechnikai és Kéményseprő Kft. Heves Megyei Vízmű Zrt. Imola Építő Kft. OMYA Hungária Kft. Pásztor Hús Kft. Sanatmetal Kft. Városgondozás Eger Kft. ZF Hungária Kft.

Legszebb ünnepi kirakat
Per Solo Divat – Szabó Józsefné
Szent János u. 5.

Intézmény és Iroda kategória
III. helyezett
Szépítész Kft. – Jókai u. 10.

II. helyezett
Nívóber Kft. – Trinitárius u. 2.
Agria Invest 2003. Kft. – Érsek u. 14.

I. helyezett
Eger Termál Kft. – Frank T. u. 5.
Közterület Fenntartás – Deák F. u. 4.

Kereskedelmi egység kategória
II. helyezett
Fuji Fotó – Dobó tér 8.

I. helyezett
Dió Gyógyfűszertár – Jókai u. 1/A

Polgármesteri különdíj
Stühmer Édességbolt – Széchenyi u. 12.

Oktatási intézmények kategória
III. helyezett
Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium – Bem tábornok u. 3.

II. helyezett
Benedek Elek Óvoda – Vallon u. 4.

I. helyezett
Lenkey János Általános Iskola – Markhot F. u. 6.

Idegenforgalmi kategória
II. helyezett
Panoráma Hotel és Panzió – Joó J. u. 2. és 9.

I. helyezett
Abbázia Vendégház – Vincellériskola u. 2/A

Zsűri különdíj
Imola Udvarház Kft. – Dózsa Gy. tér 4.
Hotel Romantik – Csiky S. u. 26.

Vendéglátó egység kategória
III. helyezett
Dobos Cukrászda – Széchenyi u. 6.

II. helyezett
Szantofer Vendéglő – Bródy S. u. 3.

I. helyezett
Caffé Negro – Fellner J. u. 1.

Polgármesteri különdíj
Szenátor Ház – Kis Dobó tér 11.

Lakossági kategória – társasházak, sorházak
III. helyezett
Vadrózsa u. 11. sorház – Egedné Tarczali Adrien

II. helyezett
Almárvölgyi u. 8. sorház – Balogh Katalin

I. helyezett
Bartakovics u. 24. társasház – Kiss Sándor

Zsűri díj
Kertész u. 137/D társasház – Pásztori Zsolt

Lakossági kategória – ablak, erkély
Elismerő oklevél
Szederkényi u. 36. – Csarnota Eszter
Meder u. 2/2. – Szőkéné Komenczi Anikó

III. helyezett
Telekessy u. 5. – Gál Judit

II. helyezett
Sugár I. u. 11. 1/7. – Gyöngy Lilla

I. helyezett
Telekessy u. 9. – Dr. Szemerkényi Lászlóné

Zsűri díj
Vitkovics u. 12/A - Dobó Sándorné

Lakossági kategória – családi ház
Elismerő oklevél
Nagyrét u. 1/A – Polonkai Lászlóné
Zólyomi u. 1. – Molnár Imre
Zólyomi u. 5. – Varga Attila
Kisvölgy u. 63. – Szepesi János, Hajdú Beáta
Mátyás király u. 87. – Popovics Ferencné
Joó J. u. 38. – Szűcsné Nagy Szilvia
Joó J. u. 27. – Horváth Istvánné

III. helyezett
Szarvaskői u. 46. – Fekete János
Szarvaskői u. 2/B – Macsinka Lajosné

II. helyezett
Árpád u. 12. – Virág László
Faiskola u. 14. – Nagy Imre

I. helyezett
Kisdelelő u. 5. – Kegye Attila
Pirittyó u. 22. – Balogh József

Zsűri díj
Bartakovics u. 16. – Kovalkovicsné Dancs Katalin

Polgármesteri különdíj
Vécsey S. u. 30. – Szuromi Józsefné

Forrás: Egriszín

75. születésnapja alkalmából köszöntötték a napokban Oláh Istvánt, a Fertálymesteri Testület alkapitányát a Városháza dísztermében.

Az ünnepségen a Fertálymesteri Testület dalokkal, versekkel és ajándékokkal kedveskedett a vicekapitánynak. Ezt követően Habis László méltatta az ünnepeltet. Köszöntőjében elmondta: Oláh István személyében egy kiváló, szeretetreméltó és igaz székely embert tisztelhetünk, aki példaképként áll a testület tagjai előtt.

Az alkapitány 1936-ban született Brassóban, városunkba 1974-ben érkezett. Huszonegy évig dolgozott az EVAT Zrt-nél, fertálymesterként 2002 óta tevékenykedik.

Forrás: Egriszín