Fatolvajok, orvvadászok pusztítják az európai erdőket leginkább, egy friss kutatás szerint komoly a veszély. Ez az úgynevezett környezeti bűnözés, Magyarországon is fenyegeti az erdőket. Az orvvadászok ráadásul csapdával, íjjal pusztítják az őzeket, vaddisznókat, aztán eladják. Sokan pedig azért lopják a fát, hogy ne kelljen fizetni a fűtőanyagért.
Tűzpárbajban ölték meg a tunéziai férfit, aki hétfőn, Berlinben kamionnal ölt. A marokkói titkosszolgálat figyelmeztette a németeket, hogy merényletre készülhet. Az Egyesült Államokból is kitiltották korábbi bűncselekmény miatt. Menekültügyi őrizetben is volt mielőtt megszökött, a napokba vonatra is szállt. Mégis, hogyan tehette miközben a titkosszolgálatok hajtóvadászatot indítottak ellene.
Egy éves lehet az a héja, amelyik az Eger patakban sérült meg vasárnap este.
Az Agria Speciális mentők segítségével a Bükki Nemzeti Park szakemberei fogták be azt a védett madarat, amelyik Eger belvárosában, az Eger patakban sérülhetett meg.
A madártani szakember elmondta: gyakori, hogy ezek a ragadozók városi környezetbe is vadásznak. Általában nem is vesszük észre őket, csak ha balesetet szenvednek. Szerinte most is vadászat közben lehetett a baj, valószínűleg elnézte a zsákmányt, vagy valaminek nekiment, ezért sérülhetett meg a vállizülete.
Az utóbbi időben tőkésrécék telepedtek meg a patak ezen területén, így nem zárható ki, hogy ezekre akart a madár lecsapni.
Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.
Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.
Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.
Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”
A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!
Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...
De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.
Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.
Forrás: HEOL
Farsang Farki Vigadalmat rendeztek a kisnánai várban.
A látogatók ezen a napon nem csak a várat ismerhették meg, hanem akár kincsvadászaton is részt vehettek, a hölgyek pedig kipróbálhatták boszorkányos tudásukat. A versenyen fő szám volt a szemmel verés, a bájital készítés, de megtudhattuk, hogy a közlekedésre használt seprűnél elől kell lenni a ciroknak, ha nem tolatni akarunk...
Egy édesanya tett bejelentést hétfőn az Egri Rendőrkapitányságon, miszerint 2014. január 22-én 15 óra 45 perc időben az egri Alvégi utcában gyermekkorú lánya közlekedett gyalogosan, amikor megállt mellette egy világoskék színű személygépkocsi. Az azt vezető, 40 év körüli férfi obszcén kifejezéseket mondott neki - tájékoztatott Soltész Bálint, megyei rendőrségi szóvivő.
Úgy tudjuk, a férfi azt kérdezte a kislánytól, hogy "megmutathatja-e neki a fütyijét?".
A eset 22-én történt, a család azonban csak 5 nappal később tett feljelentést. Megkerestük a szülőket: elmondták, hogy nagyon felzaklatták őket a történtek. Ígérték, hogy mások okulására elmondják a történteket, a megbeszélt interjút azonban később sms-ben lemondták.
Makláron kb. egy hete ugyanígy történtek az események: a világoskék kocsiból, egy 40 év körüli férfi szólította le a kislányokat, valamit mutatni akart. A lányok elszaladtak, otthon mesélték el, mit mondott a férfi.
Kapcsolatba léptünk a családdal, a lány apja kameránk előtt mesélt az eseményekről.
Az Egri Rendőrkapitányság kéri, hogy aki az említett időben látta a környéken a személyautót, illetve annak vezetőjét, továbbá azokat, akiknek hasonló cselekmény elkövetéséről van információjuk jelentkezzenek személyesen az Egri Rendőrkapitányságon, vagy telefonon a 112-es vagy 107-es segélyhívón tegyenek bejelentést.
Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.
Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.
Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.
A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.
A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett, vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.
Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.
Forrás :HEOL
Hosszú évek után ismét farkasok születtek a Bükkben - állítják a szakemberek a nyomok alapján.
A hazai erdőkben ritkán látott farkas fokozottan védett faj, az eszmei értéke 250.000Ft. Néhány éve jelentek meg újra az első példányok a Bükki Nemzeti Park területén. Ezek valószínűleg Szlovákiából vándoroltak át. Most viszont már szaporodásukat figyelték meg a hozzáértők.
Míg a természet megfigyelőinek öröm, addig a vadászoknak kellemetlen a hír. Azt elismerik, hogy jótékony hatása van a vadállományra, hiszen elsősorban a gyengébb, beteg egyedeket zsákmányolják, viszont a vadászati tevékenységet zavarják.
A szakemberek szerint a turistáknak nincs mitől tartani: az egészséges farkas messziről kiszagolja az embert és elkerüli.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.
Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.
Forrás: Egriszín
A teremhoki őshazájába vágyik az U19-es női B-csoportos vb-n aranyérmes magyar válogatott két egri tagja. Az Eszterházy-MEISE négy kiválósága a honi elsőség zálogának a kiváló csapategységet tartja.
Az egri klub női csapata története során negyedik alkalommal szerzett bajnoki aranyérmet a 2009/2010-es pontvadászatban. A gárda tagjai közül Suszták Nóra, Simon Alexandra, Bartók Boglárka és Karácsony Liza arra is büszke lehet, hogy a Csehországban rendezett U19-es vb B-kategóriájában első helyen végzett magyar válogatottat erősítette.
– Nagyon büszke vagyok a csapatra, ugyanis mindenki a maximumot hozta ki magából – utalt klubjának szereplésére
Simon Alexandra, Eszterházy-MEISE egyik legeredményesebb játékosa. – Mindent megtettünk azért, hogy a lehető legjobban zárjuk a bajnoki szezont. Az, hogy az első helyen végeztünk, kiváló teljesítménynek számít. Az eredeti célkitűzésünk az volt, hogy az 1–7. hely valamelyikét megszerezzük. Az edzővel régóta tartó közös munka meghozta a gyümölcsét.
Leitner Tamás (mert róla van szó), testnevelő tanárként általános iskolás koruk óta foglalkozik a lányokkal. Játékosait kiválóan ismeri, tudja, hogy tanítványainak melyek az erőssége és a gyenge pontjai.
– Edzőnkkel nagyon jól megértjük egymást a pályán és azon kívül is – erősítette meg a tréner szerepét Bartók Boglárka. – Maximálisan megbízunk benne, így a lehető legtöbbet tudja kihozni belőlünk.
A májusban bajnoki címet nyert társaság heti 4–5 edzéssel készül a következő bajnoki idényre. Emellett a válogatottban érdekelt lányok augusztusban és szeptemberben a nemzeti csapattal edzőtáboroznak. Karácsonyéknak jelentős kihívást és remek fejlődési lehetőséget biztosít, hogy időről időre a legjobbak között mérettethetnek meg.
– Rendkívül sokat segít a válogatottbeli szereplés, mert az ott megszerzett tudást a klubcsapatomban is tudom kamatoztatni. Ebből a többieknek is tudok átadni, ami a csapat fejlődését tekintve nagyon fontos – tette hozzá Simon Alexandra.
A megyeszékhelyiek szempontjából meghatározó lehet, hogy Suszták Nóra egy évig svéd klubot erősít.
– Szeptembertől fiatalokkal bővül a gárda, így nem lesz hiány az utánpótlást illetően. Remélem azonban, hogy a válogatottban továbbra is számítanak rám – bizakodott a légióskodást választott floorballozó.
Simon Alexandra is bevallotta, ha lesz rá a lehetősége, szívesen kipróbálná magát a skandináv országban. – A válogatott egyik kapusa svéd egyletben véd és gyakran mesél a tapasztalatairól. Eddig csak jókat hallottam az ott folyó munkáról, így én is örömmel utaznék Nóra után – fogalmazott a válogatott játékos, megemlítve: ha nem jön össze az északi túra, akkor is a sportéletben szeretne tevékenykedni. Ambícióit és természetét tekintve leginkább a fiatalok menedzselését tudná magának elképzelni.
Miközben a magyar élvonalban 11 férfi és 9 női egylet tagjai terelik a labdát, addig az 1981-ben alapított svéd szövetségnél 1064 egyesületet tartanak nyilván. A 2009/2010-es bajnoki évben 124 652 játékos szerepelt a skandináv állam pontvadászatában. Az igazolt floorballozók 27 százaléka nő, illetve több mint fele 16 éves vagy annál is fiatalabb.
A lányoknak lassan szembe kell nézniük a továbbtanulás, a főiskola vagy egyetem választás kérdésével, így a csapat összetétele is változhat. Abban azonban, hogy hol folytatják tanulmányaikat, egyikük sem biztos még. Egyelőre örülnek a sikereiknek és a további hasonló szereplés reményében a tréningekre és a felkészülési mérkőzésekre koncentrálnak.
Forrás: Heol