Fatolvajok, orvvadászok pusztítják az európai erdőket leginkább, egy friss kutatás szerint komoly a veszély. Ez az úgynevezett környezeti bűnözés, Magyarországon is fenyegeti az erdőket. Az orvvadászok ráadásul csapdával, íjjal pusztítják az őzeket, vaddisznókat, aztán eladják. Sokan pedig azért lopják a fát, hogy ne kelljen fizetni a fűtőanyagért.
Két autó is megsérült abban a balesetben , amelyik szombaton éjjel történt a 3. sz. főúton Kerecsend és Kápolna közötti szakaszán.
Egy Suzukit vezető férfi Kerecsend előtt ütközött az elé kiszaladó vadkannal. A sofőr elmondta: Németországból jött, Egerbe tartott haza, amikor a baleset megtörtént. Az állat olyan gyorsan és váratlanul ugrott elé, hogy esélye sem volt a megállásra.
A balesetet követően egy szemből érkező busz állt meg, hogy segítsen, miközben egy másik autó is átment az út közepére esett tetemen.
A Suzukiban nagy, míg a másik kocsiban kis anyagi kár keletkezett.
Szerencsére a balesetben senki sem sérült meg.
A rendőrség a helyszínelés idején félpályán engedte a forgalmat.
Tönkre teszik a vadak a termést az Eger határában lévő zárt kertekben. A gazdálkodók szerint sem a vadásztársaság, sem az önkormányzat nem tesz évek óta semmit a károk megelőzése érdekében, sőt szerintük a vadászok az etetéssel ide csalogatják a vadakat.
Megkerestük az önkormányzat és a vadászok képviselőit is, akik másképp látják a helyzetet.
Még az év elején országos hír lett abból, hogy Salgótarján belterületén vaddisznók grasszáltak. Pedig nem kell Nógrád megye székhelyére mennünk, hogy magunk is összefussunk az erdő egyik nagyvadával.
Andornaktályán, Ostoroson be-belátogatnak a településekre.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy az erdei élőhellyel rendelkező állatok lakott települések közvetlen közelében, vagy magában a faluban, illetve városban jelennek meg. A nagyvadak eddig leginkább kerülték az embert, ám az utóbbi időben még a vaddisznók is be-belátogatnak egy-egy veteményesbe, vagy épp a temetőbe. Előbbiről, mások mellett, az andornaktályaiak, míg az utóbbiról például az ostorosiak beszélhetnének. Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, amikor csapatostól jártak a temetőhöz ezek a hazai viszonylatban nagyvadaknak számító állatok, úgy vélte, hogy a virágok locsolásához használt víz vonzza őket. A helyzet azonban azóta csak romlott, hiszen a hírek szerint a szomszédos Nógrád megye székhelyén, Salgótarján sűrűn lakott részén is felbukkant már néhány „erdőből szalasztott” példány.
Prezenszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára, fővadász szerint összetett okokra vezethető vissza a vadak, közöttük a vaddisznók megjelenése a lakott területek közvetlen közelében, olykor pedig a településeken belül. Felbukkanásukhoz az emberek magatartása mindenképpen hozzájárul, hiszen, ha úgy tetszik, az ember „becsalja” a vadat azzal, ha rendezetlenül hagyja a földterületet, esetleg a háztartási hulladékot a kertje végében földeli el, vagy egyszerűen csak oda önti ki. Az elburjánzó növényzet a vaddisznó számára ugyanis kiváló élőhely, ahová szívesen jár vissza.
A fővadász egyébként a megyeszékhelyre „bejáróként” maga is naponta látja például Egerbakta határában a gyepeken és a növényi kultúrákon a túróhelyeket. El is magyarázta, hogy a disznó jót is, rosszat is tesz ezzel, hiszen elpusztítja a különféle kártevőket, ugyanakkor persze maga is kárt okoz. Annak, hogy az utóbbi időben több belterületre „tévedés” fordul elő, két olyan fontos oka is van, ami a biológiára és az időjárásra vezethető vissza. A mindenevő vaddisznó számára fontos táplálék az állati fehérje, de a tavalyi esztendő száraz év volt, a vad nem jutott megfelelő mennyiségű csigához, gilisztához, sőt makk sem volt számára elegendő.
Az emberi élőhelyek közelében viszont most megjelent az utánpótlás. Az állat pedig bizonyos értelemben szocializálódik, ami most kezd kumulálódni és a felelősség kérdésében vitákat gerjeszteni.
Forrás:Heol
Közel 200 vaddisznó és 150 muflon él a Gyöngyössolymos mellett lévő vadaskertben. A Mátrai erdészet kezelésében lévő területet is, mint egész Magyarországot sújtja a csapadékhiányos időjárás.
A körülhatárolt területen élő állatoknak már nem tudják természetes úton megadni a folyadék igényüknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, ezért a mezőgazdaságban megtermelt, de minőségileg kifogásolható terményekkel etetik a gazdaságban élő állatokat. A dinnye azért így is csak csemegének számít, módjával kapják az állatok, de naponta még így is egy teherautónyi gyümölcs vagy kukorica kerül a vadállatok étlapjára. Mivel a környéken lévő patakok vízhozama is korlátozott, a máskor autó tengelyig érő patakban csak pang a víz, a közelben lévő ásott kútból szivattyúznak fel napi 600 liter vizet. A tartályokból folyamatos csepegtetéssel friss vizet biztosítanak, sőt még az úgynevezett tisztálkodási igényüket is megoldják dagonyák kialakításával.
Az erdőkben elszórtan megélő vadkörte és vadalma is csemegének számít, de ezért igen nagy a sorban állás. Az etetők környéke normális időjárási viszonyok mellett mindig egy nedvesebb, láposabb területet foglal magában, jelen pillanatban már fák száradnak ki a szárazság miatt, több centiméteres porréteg fedi a talaj mélyebb rétegeit.
Andornaktályán több családi ház kertjébe is bementek a vaddisznók. Az állatok megrongálták a kerítést, megették a zöldségeket, károkat okoztak az ott lakóknak. Az önkormányzat tehetetlen, a rendőrség megadta a vadkár-elhárítási engedélyt, így az állatokat kilőhetik.
Évek óta problémát okoz a vaddisznók jelenléte Andornaktályán. Az állatok nagy csoportokba verődve jutnak be a kertekbe, ahol megrongálják a kerítéseket, a kertben található zöldségeket megeszik. Az Eger-patak mellett található telkek lakóinak 2-3 éve visszatérő gondot okoz az állatok ottléte.
Kerekes Andrásné, aki a Dózsa utcában lakik már közel negyven éve, elmondta: a vaddisznók hatos csoportokba verődve mennek be a kertekbe. Szerinte a patak mellett elterülő terület rendezetlensége miatt juthatnak be az állatok a zöldségesekbe, ahol élelemre találnak. Elmondta: az elmúlt időszakban már a második kárigényét intézte az önkormányzat felé.
-A területről folyamatosan eltávolítjuk a gazos részeket, a költségvetési források azonban nem elegendőek ahhoz, hogy 2-3 hetente újra elvégezzük ezeket. A mi feladatunk itt nem az esztétikai szempontok kialakítása, hanem az árvíz megelőzése miatt kell eltávolítanunk a patak partján található japán keserűfüvet. Ez viszonylag gyorsan, 2-3 hét alatt ugyanúgy visszanő.
Bodolai Márk, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság egri szakaszmérnökségének vezetője a helyszínen elmondta: az állatok a patak túloldalán található mezőgazdasági területről jönnek át a kertekbe, ez ellen nem tudnak mit tenni.
Flaskay Miklós, telektulajdonosnak is rengeteg problémája akadt már a területére bejutó állatokkal. Számos felszólítást kapott már az önkormányzattól, jegyzői kérésre folyamatosan takarítja a földjét. Az önkormányzattal eddig nem sikerült megegyeznie, annak ellenére, hogy a település önkormányzatának vízlevezetőin keresztül jutnak be az állatok az ő területére is. Elmondta: neki is rengeteg kárt okoztak az állatok, feldúlják a földjét.
Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kijelentette: kárt okozó vaddisznók megjelenéséről érkezett hozzájuk bejelentés. Andornaktályán megadták a kilövési engedélyeket, így a település belterületén augusztus végéig a hivatásos vadászok bármikor kilőhetik a kertekbe jutó vadakat.
Vámosi László, Andornaktálya polgármestere nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.