Keresés: „beteg” (323 találat)

A pulóvergyűjtő című romantikus játék  január 16-ára - a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házba - meghirdetett előadása betegség miatt elmarad.

Az elővételben megvásárolt jegyeket a helyszínen visszafizetjük.

November 25-én vette észre először maklári nézőnk, hogy az udvarukon álló fenyőfa alatt vadgerle tetem van.

Ezt követően minden nap 2-3 tetemet talált a fenyő alatt. Ekkor már jobban megnézte a tetemeket,de semmi külsérelmi nyomot nem talált.

A család megijedt, hiszen akár ők is veszélyben lehetnek. November 28-án felhívta Egerben a tisztifőorvos helyettest ő tovább küldött Egerbe a Járási Állategészségügyi hivatalba. Itt azt tanácsolták neki: vigyen be mintát és ők tovább küldik Budapestre.

A mintákat nézőnk leadta, azóta is várja az eredményt. Közben a lehullott galambok száma már 30 fölött van.

Megkeresésünkre az Állategészségügyi igazgatóságon elmondták: az országos laboratórium nagyon leterhelt. Ők is az eredményre várnak. Valószínűleg azonban nem fertőzés végzett az állatokkal, hiszen a panaszos saját állatai nem betegedtek meg. Feltehetőleg a pockok túlszaporodása miatt kihelyezett méregből fogyaszthattak a gerlék.

Hamis általános orvosi diplomával praktizált négy és fél éven át egy nő, többek között Tiszanánán, ahol lebukásáig helyettes háziorvosként kezelt betegeket. Az 54 éves vádlott feltehetően még 2008-ban jutott hozzá - tisztázatlan körülmények között – egy hamis orvosi diplomához, mely szerint 1996-ban, a franciaországi Toulouse-ban elvégezte az orvosi egyetemet. A vádlott azonban sem ekkor, sem máskor nem kapott orvosi diplomát az egyetemen, sőt a hamis orvosi diploma külsőségeiben sem felelt meg az egyetem által kiállított okiratnak, és az azt aláíró személyek kiléte sem volt azonosítható. A vádlott a hamis diplomát Magyarországon az erre illetékes hivatalhoz elismertetés céljából benyújtotta, amely azt 2009. január 30-án kelt határozatával a magyarországi általános orvosi oklevéllel egyenértékűnek ismerte el, és feljogosította a kérelmezőt az általános orvosi cím és a doktori cím viselésére. Az álorvosnő - aki időközben felvételt nyert az orvosok alapnyilvántartásába is - ezt követően 2013. július végéig az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével tevékenykedett. 2009-ben a Hospinvest Egészségügyi Befektetési Zrt. fenntartásában lévő egri Markhot Ferenc Kórházban, mint közalkalmazott, a gasztroenterológiai, belgyógyászati, kardiológiai fekvőbeteg osztályokon a kardiológiai és belgyógyászati szakrendeléseken orvosként dolgozott. 2010 és 2013 között az Agria-Ügyelet Kft-vel kötött megbízási szerződés alapján Egerben orvosként, illetve ügyeletes orvosként, valamint közalkalmazotti jogviszonyban, az Országos Alapellátási Intézet alkalmazásában – színlelt végzettségének megfelelő díjazás ellenében – Tiszanánán, helyettes háziorvosként tevékenykedett. Mindezekért összesen több mint tizenhárom és fél millió forint javadalmazásban részesült. A vádlott időközben tagfelvételi kérelmet nyújtott be a Magyar Orvosi Kamarához is, ahol a valótlan adatokkal be is jegyezték a közhiteles tagnyilvántartásba, később azonban megkérdőjeleződött az orvosi mivolta, ezért vele szemben eljárás indult, ami a lebukásához vezetett. A Hevesi Járási Ügyészség kuruzslás bűntettével, és két rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a nőt, akivel szemben a vádiratában felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabására, továbbá az egészségügyi szakképesítést igénylő foglalkozások gyakorlásától történő eltiltásra tett indítványt.

Ingyenes csontritkulás szűrést tartottak ma Egerben a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Egészségfejlesztési Osztálya és a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete ingyenes csontritkulás szűrést szervezett a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

A szűrővizsgálatra - melynek eredményeit reumatológus szakorvos értékeli ki - 55 év feletti nőket, 65 év feletti férfiakat vártak, továbbá olyan személyeket, akiknek kis erőbehatásra csonttörése volt, akiket hosszabb ideje cukorbetegség miatt kezelnek, akik évek óta szteroidot szednek vagy akiknek kezelőorvosa ezt javasolja.

A Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete 2014. július 26-án szombaton a Hepatitisz Világnap alkalmából 15 városban felvilágosító és szűrőkampányt szervez. Egerben ezen a napon  a Májbetegek és Transzplantáltak Egri Egyesülete és a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Hepatológiai Centruma szűrővizsgálatra várja a lakosságot a hepatitisz C vírushordozó személyek kiszűrésére.

Időpont: 2014. július 26. 10-18 óra.

Helyszín: Eger, Eszterházy tér

Magyarországon körülbelül 100 ezer hepatitis C vírushordozó él. A HCV felelős hazánkban évente körülbelül 3000 beteg májzsugorának kialakulásáért, és 600 májrákos esetért. Mivel a kórokozó mindössze 1989 óta ismert, a fertőzöttek felénél nem is tudható, hogyan és mikor fertőződtek. Élhetnek közöttünk olyan vírushordozók, akik teljesen panaszmentesek, és emiatt nem is tudják, hogy fertőzöttek. Idővel azonban ők is beteggé válhatnak, illetve megfertőzhetnek másokat. A hepatitis C vírussal együtt a betegség az egész világon elterjedt. A WHO adatai szerint, 170 millió fertőzöttről tudnak világszerte. A vírus testnedvek, elsősorban vér útján fertőz. Spermával és anyatejjel történt fertőzésekről is tudunk, de ez nagyon ritka. A hepatitis C tünetei Heveny (akut) májgyulladás A fertőzötteknek csak mintegy 10-20 százalékában zajlik akut májgyulladás. A vírus 2-20 hetes lappangási idő után okoz tüneteket. Jellemzők: hányás, levertség, fejfájás és végtagfájdalmak, étvágytalanság. Szemben a heveny B-vírus hepatitisszel, a szemfehérje és a bőr sárgasága, a vizelet sötétebbé, a széklet világosabbra válása igen ritka jelenségek. Az akut májgyulladással járó HCV fertőzés maradandó károsodás nélkül, teljesen meggyógyul, és az érintettek vírusmentesek lesznek.

Tüzérségi lövedéket találtak Egerben egy építkezésen szerdán. A környéket lezárták.

Egy  10,5 centiméteres lövedéket találtak Egerben a Bástya utcában.  A tűzszerészi munkálatok idejére a környéket 150 méter sugarú körben lezárták, ez több épületet érintett, köztük az egri várat és a minaretet is.

A rendőrség közlése szerint az építkezésről szerdán 14.57-kor érkezett a bejelentés a megyei rendőr-főkapitányság ügyeletére, hogy egy lövedéket találtak a földben.

Az elsődleges adatok szerint mintegy 100 lakóházból körülbelül 300 embernek kell távoznia. Számukra a Lenkey János Általános Iskolában alakítottak ki befogadóhelyet. A lakhelyüket elhagyni kényszerülők között öt fekvőbeteg van, akiknek ágyat is biztosítottak.

21.15-kor feloldotta a rendőrség a korlátozást, mindenki visszatérhetett otthonába az egri vár környékén, mondta el Vámos Boglárka, megyei rendőrségi sajtóreferens. Kiderült: az építkezésen talált lövedék, egy gyakorló gránát volt.

Vámos Boglárka elmondta: összesen mintegy 120 épületből, összesen 235 embernek kellett ideiglenesen a Lenkey János Általános Iskolában tartózkodnia addig, míg a tűzszerészek a gránátot vizsgálták. A gyakorló gránátot elszállították, biztonságos helyen semmisítik majd meg.

A veszélyeztetett zónában lakó emberek kitelepítésében harminc rendőr, hat polgárőr, és hat katasztrófavédelmi szakember vett részt. A munkát két mentőegység is segítette.

A Magyar Honvédség tűzszerész ezredének századosa, Ember István elmondta: amit találtak, az egy 10,5 centis magyar gyakorló repeszromboló, nem robbanó test, robbanó anyagot nem tartalmaz. Azt a tűzszerészek sem tudták megmondani, hogy a repeszromboló hogyan és mikor került a feltalálási helyére, valószínűsítik, hogy véletlenül került betöltésre a háború alatt.

A tűzszerészektől úgy tudjuk a gyakorló lövedék kilőtt állapotban volt.

Közel 6 milliárd Ft-ot használhat föl a Markhot Ferenc Kórház a betegellátás szervezeti és strukturális fejlesztésére uniós pályázat révén. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap többek között a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály, új műtőblokk. A projekt keretében egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt alakítanak ki, új gépparkot kap a Radiológiai osztály, megújul a környezet, a betegellátás feltételei nagymértékben javulnak.

A Heves Megyei Önkormányzat 2010-ben Európai Uniós támogatást nyert el a TIOP-2.2.4.-09/1 számú „Struktúrafejlesztés a fekvőbeteg ellátásban” című konstrukcióban az egri Markhot Ferenc Kórház fejlesztésére. A nyertes pályázat címe: Szervezeti és infrastrukturális megújulás-Markhot Ferenc Kórház. A pályázat céljára elnyert támogatás összege: 4.417.640.210Ft, melyhez a Heves Megyei Önkormányzat 490.848.912 forint önrésszel járult hozzá. Az uniós forráson felül a megvalósítást a Kormány 934.965.230 Ft többletforrással támogatta. A projekt 2010. december 15-én indult. 2012. január 1-től a 2011. évi CLIV törvény értelmében jogutódlás alapján a pályázat kedvezményezettje a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Az építési kiviteli terveket 2011. év végén a hivatalba lépő új kórházvezetés felülvizsgálta és módosítását kérte annak érdekében, hogy a járóbeteg ellátás területe és kapacitása ne csökkenjen, a diagnosztikai műszerek beszerzésére fordítható költség pedig növekedjen. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás két fordulós volt, 2014. márciusában zárult le. A nyertes konzorciummal a szerződést 2014. július 15-én írta alá a kedvezményezett. Ezt követően elindul a kivitelezés, amelynek teljes költsége bruttó 4.819.010.479 Ft. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály és a Dokumentációs és Informatikai osztály. Itt épül meg az új 8+2 műtőtermes Központi Műtő a legmagasabb technikai színvonalú felszereléssel. Ebben az épületben helyezik el a Csecsemő- és Gyermekosztályt, a Gyermek Sürgősségi Ambulanciát. Az építkezés megkezdése után kezdődik a gépek, műszerek, berendezések és új, korszerű betegellátási és irodai bútorok, felszerelések beszerzése. Mindehhez új logisztikai-irányítási rendszer kiépítése is társul. Lebontják a régi, rossz állapotú épületeket és a helyükön a gyógyulást segítő zöldterületek teszik kellemesebbé a környezetet. A külső környezet megújulása mellett a közel hatmilliárdos fejlesztés jelentős szakmai előrelépést is jelent, hiszen a pályázat keretében – a kiköltöző osztályok helyén felújítással, átépítéssel, illetve az üres területek beépítésével – kialakítanak egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt, korszerű körülmények közé kerül a Radiológiai osztály, új gépparkkal, digitális röntgenfelvételi technikával és új CT-MR laboratórium is segíti a gyógyító munkát.

A projekt megvalósulásával – 2014.július 15 - 2015. november 30. - megújul a Markhot Ferenc Kórház, amely a XXI. század elvárásainak megfelelő körülmények között teszi lehetővé a betegek gyógyítását. 2015. november 30-tól.

Szándékosság is okozhatta a colifertőzés veszélyét Heves megyében - közölte az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. csütörtökön az MTI-vel.

A szolgáltató szerdán jelentette be, hogy a megyei kormányhivatal népegészségügyi szervének keddi előírása szerint a szennyeződés miatt elrendelték a vezetékes ivóvíz használat előtti felforralását öt hevesi településen: Parádon, Bodonyban, Mátraballán, Parádsasváron és Mátraszentlászlón. Colifertőzéshez köthető megbetegedés eddig nem történt a térségben.

Az ÉRV Zrt. csütörtöki közleményében azt írta: "az esetek kivizsgálása közben egyre több az arra utaló jel, hogy a problémát a közkifolyók rendszertelen, illetve nem megfelelő használata okozta, de a gondatlanság mellett továbbra sem zárható ki a szándékosság. Egyes jelek arra utalnak, hogy akár szabálytalan módon előfordulhatott például kerti medence töltése is az adott közkútról."

Kiemelték, hogy az öt településen egyszerre jelentkeztek a problémák, a környező településeken azonban nem találtak szennyezett mintát, ami azt jelzi, hogy helyi szennyeződés alakulhatott ki.

A fertőzés ilyen esetekben kizárólag az adott közkifolyókat érinti, így a települési hálózatok egyéb részeibe a szennyezés feltételezhetően nem került be - írták, hozzátéve, hogy ettől függetlenül a teljes biztonság érdekében fertőtlenítették az érintett települések teljes hálózatát, és helyi fertőtlenítést végeztek az érintett közkifolyókon is.

A szükséges mintavételek megtörténtek, a szolgáltató jelenleg várja az eredményt.

Forrás: MTI

Csak forralás után tanácsos a csapvizet inni, abból ételt készíteni öt Heves megyei településen ezekben a napokban.

 Erre a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve hívta fel a figyelmet Mátraballa, Parád, Parádsasvár, Bodony, Mátraszentlászló önkormányzatainál kedden. A hatóság hivataloknak küldött értesítése szerint a közüzemi ivóvizet ivásra, étel- és italkészítésre, valamint fogmosásra csak előzetesen felforralt állapotban tanácsos használni elővigyázatosságból.

Az ok pedig az, hogy a vizsgálatok során határárték feletti Coliform és E. coli paramétereket mértek. A szakigazgatási szerv ezzel egyidejűleg kötelezte a térségben szolgáltató Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-t, hogy gondoskodjék a víz megfelelő mikrobiológiaia minőségről és ezt akkreditált laboratóriumi eredményekkel igazolja. Erre nyolc napja van a társaságnak. A felhívás némi riadalmat keltett a lakosságban.

Az ÉRV ZRt. az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz megfelelőségét a hálózatokon, írta a társaság az eljuttatott közleményében. Ezen vizsgálatok keretében a mátrai térségben néhány településen – egyes rendszertelenül használt közkifolyók esetében – a vonatkozó jogszabályokban rögzítettektől eltérő eredményeket észleltek. A mérések a víz mikrobiológiai nem megfelelőségét mutatták.

– Az eltérésekről társaságunk értesítette az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet, és haladéktalanul intézkedést tett a probléma megoldására – tájékoztatott Ritter Géza, az ÉRV Zrt. vezérigazgatója. – Az érintett településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba bejuttatott víz minősége kifogástalan, amelyből látható, hogy a probléma lokális jellegű. Egyes baktériumok megjelenését a mintavételi pontokon a közkifolyók nem megfelelő használata okozta – tette hozzá.

A szükséges intézkedéseket megtették, de a kontrollvizsgálatok eredményeinek megszületéséig, a nagy melegre való tekintettel, illetve a legteljesebb biztonság érdekében, az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv elrendelte, hogy az érintett településeken (Bodony, Mátraballa, Mátraszentlászló, Parád, Parádsasvár) a vezetékes ivóvizet csak forralás után lehet ivásra, főzésre, fogmosásra használni.

A hatóság határozatáról az érintett fogyasztókat értesítették. A szükséges ivóvizet lajtoskocsikkal és zacskózott víz formájában is a fogyasztók rendelkezésére bocsátja az ÉRV Zrt.

– Az illetékes hatóság a kontrollvizsgálatok eredményének birtokában fog tudni dönteni az ivóvíz teljes körű használatának engedélyezéséről. Ezúton is kérjük a tisztelt fogyasztók türelmét a probléma rendezéséig! – zárta válaszát Ritter Géza.

16.40

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szervének szerda délutáni közlése szerint: Bodony, Parád, Parádsasvár, Mátraballa, és Mátraszentlászló települések közüzemi vízhálózatának üzemeltetője - az Észak-magyarországi regionális Vízművek Zrt. - eleget téve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségének, július 7-én jelentette be Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, hogy vizsgálati eredményeik a fenti települések ivóvízminőségének kedvezőtlen mikrobiológiai változását jelzik.

Az ivóvízben kimutatható szennyeződésnek több oka lehet. A mikroorganizmusok megjelenése jelezheti azt, hogy az alacsony vízfelhasználás miatt az ivóvízvezetékben sokáig áll, pang a víz, de utalhat az ivóvízvezeték vagy a mintavételi hely műszaki hibájára is.

Az ivóvíz-szolgáltató (ÉRV Zrt.) azonnal megkezdte a jelenség kivizsgálását és a lehető legrövidebb határidővel megszünteti a problémát. A népegészségügyi hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizet fogyasztók körében semmilyen megbetegedés ne történjen.

Jelen esetre vonatkozóan az Országos Környezet-egészségügyi Intézettel egyeztetve a népegészségügyi szakigazgatási szerv elrendelte, hogy az öt településen a hálózati vizet ivás, étel- és italkészítés, illetve fogmosás előtti fel kell forralni. A víz 2-3 perces forralás után biztonsággal fogyasztható, a lakosság számára nem jelent veszélyt.

Az ÉRV Zrt. a lakosság részére tiszta ivóvizet bocsájt rendelkezésre lajtoskocsikban, illetve zacskós víz formájában. A cég tájékoztatása szerint a településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba juttatott víz minősége kifogástalan, a probléma helyi jellegű. A mintavételi pontokon bizonyos baktériumok megjelenését a közkifolyók nem megfelelő használata okozhatta.

Szöveg: HEOL

Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.

 A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.

Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.

Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.

Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.

Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.

A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett. A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.

 Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.

Forrás: HEOL