Keresés: „hagyomány” (277 találat)

A Turizmus Kft. hagyományos évadnyitó fogadásán vehették át az elismeréseket a turisztikai szakmai szervezetek díjazottjai. Az év idegenforgalmi oktatója címet Dávid Lóránt Dénesnek, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola tanárának ítélték oda. Harmati László a Hotel Eger & Park társtulajdonos ügyvezetőjeként Az év szállodása, a Hotel Narád & Park társtulajdonos ügyvezetőjeként Az év turisztikai befektetője vidéken elismerésben részesült.

A további díjazottak:

Az év Tourinform-munkatársa Bocsi Andrea, a Tourinform Dunaújváros vezetője
Az év Tourinform-fenntartója Borkai Zsolt, Győr Megyei jogú Város polgármestere
Az év autókölcsönzője Fás Márta, a HERTZ nemzetközi rezervációsa
Az év vendéglátója Garaczi János, a Tanyacsárda tulajdonos ügyvezetője
Az év kempingese Hujber Jenő, a Nagyatádi Castrum Termálkemping vezetője
Az év turisztikai újságírója Hunyor Erna Szofia, a Magyar Hírlap szerkesztő-újságírója
Az év turisztikai munkaadója Király István, a Kult Turist ügyvezető igazgatója
Az év autóbuszos szállítója Koós László, az esztergomi közúti városnéző "kisvonat" üzemeltetője
Az év idegenvezetője Lósy Géza, a Trocadero Utazási Iroda társtulajdonosa
Az év rendezvényszolgáltatója Makray Balázs, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
Az év repülőjegy-értékesítője Nemecz Krisztina, a United4 M&M Exclusive Tours repülőjegy-értékesítője
Az év utazási irodása Ribi Péter, a Fehérvár Travel ügyvezető igazgatója
Az év rendezvényszervezője Rubányi Ágnes (posztumusz)
Az év turisztikai befektetői Budapesten Sameer Hamdan és Awad Zuhair, a Mellow Mood Group társtulajdonos ügyvezetői
Az év gasztronómusa Zila László, a Zila Kávéház és Étterem tulajdonosa.

Forrás: HEOL

A hagyományoknak megfelelően hétfőn fogadták a helyi vállalkozói szféra száz kiemelt adózójának képviselőit az egri Városháza dísztermében. Az ünnepségre azokat hívták meg, akik a helyi iparűzési adójukkal az előző évben is számottevő mértékben hozzájárultak a város fejlődéséhez. Ahogyan 2008. óta mindig, most is kiosztották az Eger Város Gazdaságáért Díjat, a vállalkozások mérete alapján meghatározott három kategóriában. A 2010-es teljesítmény alapján Koczka Sándor szobafestő, mázoló, tapétázó mester, az S/K Kereskedőház Kft., valamint az Elso Elbe Hungária Bt. érdemelte ki az elismerést. Habis László, Eger polgármestere kifejtette, a helyi vállalkozók nagyon fontosak a város életében, hiszen nekik is köszönhető, hogy működik a város, vannak iskolák, szociális ellátórendszer, infrastruktúra. Kifejtette, a városi cégek összességében ugyanannyi adót fizettek be, mint a válság előtt, de nagyok az eltérések az egyes cégek között. Az adóbevételek 2010-ben 3,5 milliárd forintra rúgtak (ez a megyeszékhely költségvetésének több, mint fele), s ebből 2,9 milliárd forintot a vállalkozások fizettek be. Az iparűzési adóbevételek kétharmada a kétszáz legnagyobb befizetőtől származik, de a mikrovállalkozás is fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban. – Kétszázmillió forintra adtunk fizetési halasztást, vagy részletfizetési kedvezményt, s igyekeztünk a visszautalásnál is gyorsak lenni, tavaly 330 millió forint adó túlfizetést tapasztaltunk. Igyekszünk segíteni az itt élőket, tevékenykedőket. Nagy, mintegy 670 millió forintos kedvezményt adunk az építményadóból, igaz, ez elsősorban a lakástulajdonosokat érinti. A törvény adta lehetőségeken belül a szedhető telekadónak is mindössze 16 százalékára tartunk igényt. Növekedtek az idegenforgalmi adóbevételek, amelyek arról tanúskodnak, hogy tavaly 13 ezerrel több vendégéjszakát töltöttek el nálunk, mint 2009-ben – mondta el a polgármester.
Az ünnepségen elköszönt dr. Estefán Géza címzetes főjegyző, aki február 28-án nyugdíjba vonul, s átadja hivatalát.

Forrás: HEOL

Blaskó Balázs lett február 1-től a Gárdonyi Géza Színház igazgatója -erről döntött a Heves Megyei Közgyűlés mai ülésén.

A testület minősített többséggel, 8 igen, 2 nem szavazattal, 5 tartózkodással választotta meg Blaskó Balázst. Kinevezése február 1-től 2016. január 31-ig szól.
- A remény színházát szeretném megfogalmazni, a legnemesebb egri színházi hagyományok mentén haladni – mondta megválasztása után az új direktor. Blaskó Balázs 23 éve tagja az egri társulatnak. Pályázata szerint klasszikus nemzeti népszínházat valósít majd meg az egri színpadon. Együttműködne a kelet-magyarországi teátrumokkal, és élénkítené a kapcsolatot a határon túli színházakkal.

Forrás: Rádió1

Az Arany János Tehetségfejlesztő Program folytatásáról állapodott meg két megyeszékhelyi középiskolával az egri főiskola.

Együttműködési megállapodást írt alá kedden az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora, dr. Hauser Zoltán és két egri középiskola igazgatója. Az Arany János Tehetségfejlesztő Program EKF-en történő folytatásáról szóló dokumentumokat a rektor mellett Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium képviseletében látták el kézjegyükkel.

A felsőoktatási intézmény rektora kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a tehetséggondozás ezen formájához rövidesen más iskolák is csatlakoznak – elsősorban – a régióból.

Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója elmondta: az iskola az Arany János Tehetségfejlesztő Programban a kezdetektől, tehát 2000-től vesz részt. Ennek a politikai ciklusokon átívelő projektnek a célja, hogy a hátrányokkal küzdő, de tehetséges diákokat eljuttassa a felsőoktatásba. A tizenegy esztendő alatt nagyon szép eredmények születtek, már az első érettségiző osztály esetében 85 százalékos volt a bekerülési arány, ami később csak növekedett.

Ő is és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatója is rámutatott, hogy intézményes formában mind a mai napig nem megoldott ezeknek a fiataloknak a támogatása az egyetemeken, a főiskolákon. Pedig azok a – többnyire szociális és szociokulturális – hátrányok, amelyek miatt a diákok a programba bekerültek, továbbra is fennállnak.

Dr. Hauser Zoltán hangsúlyozta: az egri főiskolán nagy hagyományai vannak a tehetséges hallgatókkal való foglalkozásnak. Ezekkel a szerződésekkel a kör örömteli módon tovább bővül.
– A főiskola nyitott további megállapodásokra is az Arany János programban résztvevő iskolákkal – hangsúlyozta az EKF rektora.

Forrás: HEOL

A II. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le 68 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lévő urivi hídfőnél. A szovjet csapatok áttörésekor a 200 ezres magyar haderő negyven százaléka megsemmisült, a legnagyobb veszteséget az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred szenvedte el.

A tragikus végkifejletű ütközet hős áldozatai előtt hajtottak fejet kora este a gyalogezred emlékparkjában, ahol a Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget az emlékmű talapzatánál.

Az évforduló alkalmával Herman István, a Vitézi Rend hadnagya idézte fel a magyar katonák áldozatos helytállását. Azokét, akiket „meghalni küldtek oda”, aztán rájuk kiáltottak, hogy „gyáván megfutamodtak”.

– Megtiltották, hogy emlékezzenek, hogy halottaikat eltemessék, hogy gyertyát gyújtsanak értük, hogy egyáltalán beszéljenek róluk. Nekünk megadatott, hogy emlékezzünk rájuk, akik példát mutattak hazaszeretetből és kötelességtudatból – mondta a szónok.

A megemlékezést követően a hagyományőrző egyesület tagjai, valamint az évfordulós esemény résztvevői mécseseket, gyertyákat gyújtottak, majd elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál. A tiszteletadás a Himnusz hangjaival zárult.

Forrás: HEOL

A táncművészetet nem árt minél korábban kezdeni, hiszen már fiatalon megmutatkozik a gyerekek készsége a művészi mozgáskultúra iránt. Ennek szellemében az alapvető fogásokba avatják be az általános iskolás gyerekeket, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által működtetett program keretében.

A 292 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektben a beavató táncszínház és a tánctörténeti előadások mellett, a táncművészet alapjait, a gyerekekkel megismertető foglalkozás-sorozatba nyújtottak bepillantást táncművészek az elmúlt napokban.

A 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között működő „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével ismerteti meg általános iskolás korú gyerekekkel a táncművészetet.

A Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek által irányított nagyszabású projekt során a táncot, mint művészetet viszik közelebb a gyerekekhez. Így történik ez a Felsőtárkányi Általános Iskola diákjai esetében is, akik a helyi művelődési intézményben tanulnak táncolni, immár a nyolcadik lakalommal.

A jókedvű gyerekektől hangos Művelődési Házban, szorgalmasan sasszézó általános iskolás fiúk és lányok követik pontosan a tanárnő utasításait. Sárosi Anna táncpedagógus, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány uniós programjának keretében a táncművészet alapjaira tanítja az elsős és másodikos általános iskolásokat. 32 gyerek vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon, amelyeken a Hammadi jazz technikára épülő módszerrel sajátíthatják el az alapvető fogásokat, mondta el a pedagógus.

A táncgimnasztikai alapgyakorlatokat, testképzési alapokat játékos formában ismerik és szokják meg a gyerekek, amelyekre később a modern tánc alapjait építhetik fel.

A nagyobbak számára salsát és hagyományos sztenderd táncokat tanítanak. Marczis László a Realdance Táncstúdió tánctanára mutatja be a lépéseket a harmadik osztálytól idejáró gyerekeknek. A táncos a foglalkozáson pozitív visszajelzésekről beszélt. Véleménye szerint a  gyerekeknek tetszik a tánc, szívesen tanulják. A táncot egyébként hobbi szinten bárki, bármilyen életkorban elkezdheti és csinálhatja.

A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a uniós forrásból megvalósuló programja

Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton, 43 millió forint támogatást nyert. A projekt célja hogy a gyerekeket jobban megismertessék a tánccal, szerethetővé tegyék azt.

A hagyományokhoz híven idén is borszentelést tartottak az egri Bazilikában az ünnepi mise után. Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Isten áldását és oltalmát kérte mindazok számára, akik megízlelik a megszentelt nedűt. Az Egri Fertálymesterek, a borlovagok, a Szent György Lovagrend, bortermelők és a város vezetőinek részvételével tartottak szentmisét ma délelőtt a Bazilikában. Régi hagyomány, hogy a bortermelők a boraikat az oltár elé helyezik, amelyet egy szertartás keretében megszentelnek és megáldanak.

Dr. Ternyák Csaba hálát adott Istennek, hogy a rossz időjárás ellenére a nagy szakértelem és lelkesedés idén is meghozta gyümölcsét, a bort, amelyre minden egri és környéki büszke lehet. A borszentelés egy olyan ünnep, amely egybekapcsolódik Jézus Krisztus barátjának, Szent Jánosnak, az egyházmegye fővédőszentjének napjával. Az érsek szerint a barátság egy rendkívül fontos erény, melynek terjedését az egri borászok is előmozdítják határokon innen és túl.

„Miként Szent Jánosnak nem ártott meg a mérgezett ital, akik az ő tiszteletére ezekből a borokból isznak, maradjanak mentesek minden mérgező és ártó hatástól, erőt és üdvösséget nyerjenek.” – ezekkel a szavakkal szentelte meg az érsek a borokat. A szertartás után a hegyközség várta a jelenlévőket a Városháza Dísztermébe egy közös borkóstolásra.

Forrás: Egriszín

Nagy létszámban élnek szlovák, ruszin, lengyel és görög nemzetiségű kisebbségek Heves megyében, akik máig megőrizték azokat a karácsonyi hagyományokat, amelyek jellegzetessé teszik a népcsoportjukat. Ők minden évben számunkra különleges szokásokkal és ételekkel készülnek a karácsonyra.

Az egri görög közösség 50-nél is több főből áll, akiknek nagyon fontosak a gyökereik. A görögök már a hónap elején felállítják és fel is díszítik a karácsonyfájukat. A hagyományaikhoz híven ők a karácsonyt egy 12 napos folyamatos ünnepnek tartják. Ez a Dodekameiro, ami tizenkét napot jelent, s december 25-től január 6-ig tart. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van disznóhús, Krisztus-kenyér (hristopsomo), kör alakú édesség, ami hókiflire emlékeztet (kourambiedes) és dióval megszórt kekszféleség (melomakarona) is.

Az Egerben élő lengyelek szenteste éjféli misén vesznek részt, ahol összekötik az ünneplést ostyatöréssel és karácsonyi dalok (koledák) éneklésével. A fát együtt díszíti fel a család karácsonykor, s akkor ülnek le vacsorázni az asztalhoz, amikor megjelenik az első csillag az égen. Fehér terítőt helyeznek az asztalra, s némi szalmát vagy szénát rejtenek el alatta. Egy teríték mindig üresen marad, hátha betoppan egy váratlan vendég vagy egy fáradt vándor. A menü céklával ízesített erőlevesből (barszcz), halból és olyan kompótból áll, amelyet szárított gyümölcsből készítettek. Desszertnek mákos süteményt (makowiec) és túrós tortát (semik) készítenek a háziasszonyok.

130-140 ruszin nemzetiségű ember él Gyöngyösön. Néhány család ilyenkor együtt ünnepel, hogy együtt ápolhassák a hagyományokat. Az ruszinoknak az advent alatt minden szerda és péntek böjti nap, valamint a szenteste is. December 24-én a kicsik Jézus születését várják kántálással, valamint betlehemes játékokkal. Karácsonykor mákos gubához hasonló ételt fogyasztanak, amelyet bobajkának hívnak, s csakúgy, mint mi, hallevest főznek és halat sütnek.

100-150-re tehető a mátraszentimrei szlovák kisebbség száma. Főként az idősebbek tartják fontosnak, hogy megőrizzék a szlovák tradíciókat, de a karácsonyi készülődés közepén meséltek a gyerekeknek a szokásokról egy megrendezett délután keretein belül. Szigorúan böjtöltek az ünnepek előtt, szenteste napján vacsoráig sokan nem is ettek semmit egész nap. Jellegzetes ételük a mákos guba, amit opekance-nak neveznek, gyakran kerül bableves is az asztalra, amit gomba és hús nélkül készítenek el. Hagyományos étel még a diós és mákos tekercs is, ami hasonlít a bejglire, valamint  lekváros bukta az ünnepi sütemények között.

Forrás: Egriszín

A siroki MFS 2000 Magyar Lőszergyártó Zrt. és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság együttműködése évekre nyúlik vissza. A cég lőszert biztosít a rendőrök képzéséhez, a főkapitányság pedig kiképzőtisztekkel segít a gyár fegyveres őrségének, a ballisztikai állomás személyzetének oktatásához. A kiskaliberű lőszergyártással foglalkozó gyár területén található lőtéren vette kezdetét a  már hagyományos kiképzés, melynek alanyai ezúttal újságírók voltak. 2010-ben Európai bajnokságon is részt vett szigorú kiképző, Batki György őrnagy kezei alá osztották az addig csak kamerával és fényképezőgéppel lövöldöző média képviselőit , akik megtapasztalhatták a fegyverrel bánás nem is egyszerű módját. A szervezők fontosnak tartják, hogy az újságírókon keresztül, az állampolgárok is betekintést kaphassanak a rendszeres lőgyakorlatok és kiképzések jelentőségéről, valamint a lőszergyártás területén elért eredményekről. Az uniós segítséggel fejlesztett cég közel 240 alkalmazottal , új termékek és fejlett technika bevezetésével átlagban 40%-kal növelte termelékenységét. Nem csak a magyar piacon hanem egész Európába  és  az USA-ba is exportálják termékeiket, ezzel nem csak a hatósági hanem a sport területén használt töltényekkel is kiszolgálják a vásárlókat. Dr. Ormossy Attila főkapitány elmondta, hogy folyamatos szakmai kapcsolatban vannak a beosztottjai, a gyár ballisztikai szakembereivel, így már egy közös lőszerfejlesztésen is túl vannak.

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium idén is megrendezte a több évre gyökerező karácsonyi jótékonysági műsorát. Az intézmény közel 220 000 forintot gyűjtött össze a határon túli magyar gyermekek és iskolák részére.

A határon túli magyar nyelvű oktatást segíti minden évben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium a zenés-verses jótékonysági karácsonyi műsorral. Ebben az évben felléptek a tanárok is az iskola diákjai mellett, támogatva a nemes célt. Erre idén először volt példa. A belépők a hagyományokhoz híven önkéntes összegűek voltak, ebből gyűlt össze az adomány.

A tavalyi évben magyar iskolákba utazhattak a vajdasági gyerekek az adományból, idén pedig a magyarfalvi csángó gyerekeké lesz az pénz, akik ennek köszönhetően folytathatják magyarnyelvű középiskolai tanulmányaikat.

Forrás: Egriszín