Magyarország legnagyobb mozdonyának mentése kezdődött ma Hatvanban. A második világháborús gőzmozdony rossz állapotban állt a hatvani vasútállomáson. Most többen összefogtak és nekiláttak a mozdony rozsda mentesítésének, fényezésének, szépítésének, hogy megmentsék az értékes közlekedési eszközt az utókornak.
Március 1-jén, kedden hallhatjuk az idei Kikelet Irodalmi Előadássorozat első előadását, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. Az EKMK minden esztendőben az emelt szintű magyar érettségi tételek közül választja népszerű ismeretterjesztő sorozatának témáit, remélve, hogy segítheti a diákok és tanárok felkészülését, s egyúttal kedvezhet az irodalom szerelmeseinek is. Az előadások megtartására a témák jeles szaktekintélyeit kérik föl; ez évben dr. Tarján Tamás, dr. Szirák Péter és dr. Margócsy István irodalomtörténészek lesznek vendégei.
Részletes program:
Március 1., kedd 17.00
A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése KARINTHY FRIGYES ÍGY ÍRTOK TI című művében
Előadó: Dr. TARJÁN TAMÁS irodalomtörténész, ELTE
(Budapest, 1949.) Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanít modern magyar irodalmat. Szakterülete a dráma- és színháztörténet, a szatirikus műfajok története, valamint az 1968 utáni magyar irodalom. Szerkesztőként tevékenykedett több irodalmi lapnál, dramaturgként színházaknál (Egerben is), valamint készített egy sereg rádiós és televíziós műsort. Több mint harminc kötetet publikált: kismonográfiákat, irodalmi és színházi esszé- és kritikagyűjteményeket, tankönyvcsaládot és irodalmi paródiákat is (pl. Írtok ti így?, 1980.).
KARINTHY FRIGYES (Budapest, 1887. – Siófok, 1938.)
Író, költő, műfordító. Már 15 éves korában kiadják egy kisregényét. Érettségi után tanult matematika-fizika szakon, bölcsészkaron, sebészetet is hallgatott, de diplomát soha nem szerzett. 1906-tól újságíróként dolgozik és sorra jelennek meg novellái, paródiái, humoros írásai. Az ismertséget az Így írtok ti című irodalmi karikatúrája, stílusparódiája hozta meg 1912-ben. Sokat kesergett amiatt, hogy humoros írásai miatt nem veszik őt komolyan, pedig írt riportokat, irodalmi, politikai elemzéseket, filozófiai eszmefuttatásokat. Műveiben sokat foglalkozik a párkapcsolat, a szerelem problémáival. Legnépszerűbb fordításai a Micimackó-regények. Legendás barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. Egyes szóalkotásai (pl.: halandzsa) és kifejezései (pl.: „magyarázom a bizonyítványomat”; „Humorban nem ismerek tréfát.”; „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.”) a köznyelvet gazdagítják.
Március 8., kedd 17.00
Emlékezet és anekdotikus beszédmód GARACZI LÁSZLÓ POMPÁSAN BUSZOZUNK című regényében
Előadó: Dr. SZIRÁK PÉTER irodalomtörténész, Debreceni Egyetem
(Debrecen, 1966.) Szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész. 1991-ben végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán. 1993 óta az Alföld szerkesztője és 1994 óta az egyetem tanára; jelenleg a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője. Kutatási területe a XX. századi és a kortárs magyar irodalom, valamint az utazási élmények a magyar irodalomban. Jelent meg monográfiája Grendel Lajosról, Kertész Imréről és Örkény Istvánról.
GARACZI LÁSZLÓ (Budapest, 1956.)
Író, költő, műfordító. 1976-1981. között az egri főiskola magyar-történelem szakán tanult, 1988-ban az ELTE filozófia szakát végezte el. 1982. óta szabadfoglalkozású író. A posztmodern irodalom képviselője. Művei egyetlen műfajba sem sorolhatók és a nyelvi formákkal való kísérletezés és töredékesség jellemzi. Egy lemúr vallomásai című regénysorozat nyitó könyve a kisprózákat tartalmazó Mintha élnél! (1995.), ezt követte A Pompásan buszozunk (1998.), majd az Arc és hátraarc (2010.) című regény. A Pompásan buszozunk című regény egy szomorkás komédia: paródiája és hű leírása az író iskolás és úttörő éveinek, a 60-as éveknek; visszaemlékezés, amely paradox módon jelen időben zajlik, amelyben álom és valóság keveredik, és amelyben önmagukban is egész pillanatképek-anekdoták füzére épül.
Március 17., csütörtök 17.00
Út a belső szabadsághoz: az elbeszélésmód változatai OTTLIK GÉZAISKOLA A HATÁRON című regényében
Előadó: Dr. MARGÓCSY ISTVÁN irodalomtörténész, ELTE
(Nyíregyháza, 1949.) Irodalomtörténész, kritikus, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi docense, a XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője volt nyugdíjazásig.
A hetvenes évek végén a Mozgó Világ szerkesztőjeként dolgozott, szépirodalmi kritikái már akkor feltűnést keltettek, mára pedig a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó kritikusegyéniségévé vált. A magyar költészet kincsestárának volt főszerkesztője a sorozat befejezéséig.
OTTLIK GÉZA (Budapest, 1912. – Budapest, 1990.)
Író, műfordító és többszörös magyar bridzs bajnok. A családi hagyományoknak megfelelően katonai iskolában érettségizett, de a kaszárnyai fegyelem, embertelenség egy életre elvette a kedvét ettől a pályától, viszont ennek a világnak felülmúlhatatlan krónikása lett. Francia-angolos, nyugatos műveltsége ellenére matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1931-ben jelentek meg első írásai. Alkotó módszeréhez tartozott, hogy műveit évekig csiszolgatta: Az iskola a határon című regénye első kiadását 1948-ban tervezte, végül 1959-ben jelent meg. Életműve nem nagy, holott szakadatlanul dolgozott. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié.
Az előadásokat nemcsak azoknak a diákoknak ajánljuk, akik az idén tesznek emelt szintű érettségit, hanem azoknak is, akik ezt a jövőben tervezik, és természetesen minden irodalomkedvelőnek.
A program belépődíjmentes, helyszíne: EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház / 3300 Eger, Bartók Béla tér 6.
Információ: dsupin.panni@ekmk.eu, 20/779-2880
Másfélmillió forintos támogatást nyújtott az egri önkormányzat az Egri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság részére, az ebből vásárolt felszerelések ünnepélyes átadására február tizennyolcadikán került sor a helyi tűzoltó laktanyában.
Az ünnepségen részt vett Csontos Ambrus tűzoltó dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, Habis László, Eger polgármestere és Vincze-Pap Kálmán tűzoltó őrnagy, egri tűzoltóparancsnok. Először a megyei katasztrófavédelem vezetője mondott köszönetet az önkormányzatnak a felajánlásért.
Amikor még az önkormányzathoz tartoztak a hivatásos tűzoltóságok, a város már akkor is folyamatosan támogatta a laktanya fejlesztését, korszerűsítését és szerencsére most sincs ez másként. Az adományozott eszközök Eger és a környéken élők biztonságát hivatottak szolgálni – mondta a tábornok.
Ezután az egri polgármester méltatta a tűzoltókat, ahogy fogalmazott, kiemelt fontosságú az a munka, amit végeznek a tűzesetek, balesetek helyszínén, nem túlzás azt mondani, hogy mindennapunk hősei. Tavaly szeptemberben, Egerben egy munkagép átvágott egy gázvezetéket, több mint kétszáz embernek kellett kimeneküli a közeli épületekből. Szakszerűen és hősiesen helytállva végezték a helyszíni munkájukat a tűzoltók. Elismerve ezt a hivatást, Eger város önkormányzata minden évben megválasztja és elismerésben részesíti Eger Kiváló Tűzoltóját. Az évente megrendezendő Kéklámpás Nap is teret ad arra, hogy megismerje a lakosság a tűzoltók és a rendvédelemben dolgozók munkáját, ez a fiataloknak is különleges élményt ad. Olykor-olykor szükség van a felszerelések pótlására, ezért elismerve a tűzoltók áldozatos munkáját a közgyűlés egyhangúlag a támogatás mellett döntött. Köszönet jár Önöknek, jó erőt és egészséget kívánok a továbbiakban – zárta gondolatait a település első embere.
Az egri tűzoltóparancsnok bemutatta azokat a kapott eszközöket, amelyek baleseteknél való alkalmazása elengedhetetlen. Nagy teherbírással rendelkező emelőpárnák segítik a jövőben a beavatkozást, például ha egy személygépjármű alá szorul egy ember, ezzel az eszközzel a járművet hamar meg lehet emelni, így lehetőség nyílik a bajbajutott mentésére. Három légzsák leszorító is rendelkezésünkre áll a jövőben. Ez az eszköz a közúti balesetek során nélkülözhetetlen a műszaki mentéshez, hiszen nem biztos, hogy az ütközést követően kinyílik a légzsák, vagy akár a jármű feszültségmentesítését követően is képes lehet a légzsák kinyílni, de olyan eset is adódhat, hogy a jármű áramtalanítása annak helyzete miatt nem lehetséges. Az új felszerelés a légzsák kinyílását és a sérülések elkerülését hivatott megelőzni – magyarázta az őrnagy.
Az új eszközök használatát be is mutatták a tűzoltók a sajtó képviselőinek. Azt imitálták, hogy egy autó elgázolt egy embert, és a jármű alá szorult. A légzsák leszorítókat felhelyezték a tűzoltók, majd az emelőpárnával megmozdították annyira a járművet, hogy biztonsággal ki tudják menteni a bajbajutottat szimuláló bábut.
Osztrák sértettek vihették haza az ellopott, majd az osztrák-magyar rendőri együttműködésnek köszönhetően megtalált járműveiket. A gépkocsikat 2016. február 4-én Egerben, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóitól kapták vissza.
Ahogy arról korábban már hírt adtunk, a Heves megyei nyomozók 2015. november 25-én a hajnali órákban Budapest XII. kerületében ellenőriztek egy osztrák forgalmi rendszámmal ellátott BMW típusú, valamint egy magyar hatósági jelzéssel ellátott Fiat típusú személygépkocsit, illetve igazoltatták azok vezetőit. Az intézkedéskor a rendőrök megállapították, hogy a BMW típusú jármű lopás bűncselekmény miatt körözés alatt áll, valamint annak utasterében gépkocsik feltörésére alkalmas eszközöket is találtak.
A rendőrök R. Jenő 40 éves és Sz. József 43 éves budapesti lakosokat elfogták és előállították a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki őket. A nyomozók lefoglalták a járműveket, valamint a két férfinél tartott házkutatáskor egyéb, járművek feltöréséhez használt eszközöket, illetve feltehetőleg lopott járművekből eltulajdonított használati tárgyakat is találtak.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya a két őrizetbe vett férfi ellen lopás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást és kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését, melyet a bíróság elrendelt.
Továbbá, az eljárásban azonosítottak egy 38 éves jászárokszállási férfit is, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy a két budapesti férfi által korábban eltulajdonított járműveket átvette, majd azok értékesítésében, azonosító jelük meghamisításában részt vett.
Az egyenruhások K. Krisztián lakásán tartott házkutatáskor lefoglaltak kettő, Ausztriából eltulajdonított, hamis alvázszámmal rendelkező, körözés alatt álló Audi és Volkswagen típusú személygépkocsit. Továbbá, több különböző járműalkatrészt is, melyek vizsgálata folyamatban van.
A jászárokszállási férfival szemben két rendbeli orgazdaság és két rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt - őrizetbe vétele mellett - rendelt el nyomozást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, továbbá a bíróság lakhelyelhagyási tilalmáról döntött.
A lefoglalt gépjárműveket a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai 2016. február 4-én átadták a sértettek képviselőinek.
Az Alsó-Ausztriai Tartományi Bűnügyi Rendőrség nyomozói az átadást követően a nemzetközi együttműködés részeként közös egyeztetést tartottak a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóival az eljárás további részleteiről.
Megtelt az egri Bartakovics Béla Közösségi Ház nagyterme szerda délután. A Markhot Ferenc Kórház dolgozó töltötték meg, közülük is elsősorban az Ápolási Szakszervezet tagjai. Elmaradt béren kívüli juttatásuk kifizetésében reménykednek.
Az Egri Ápolási Szakszervezet öt tagja előbb az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, majd később az Egri Törvényszéken nyert pert az elmaradt cafetéria juttatásuk kifizetésére, ám a Markhot Ferenc Kórház fellebbezése nyomán az ügy a Kúriához került, amely a napokban a korábbi bírósági döntéseket helyben hagyta.
Ismert: a kórház a 2013-as államosítás óta nem ad az alkalmazottainak béren kívüli juttatást. Ezért perelt és nyert öt dolgozó. A többiek most azt szeretnék, ha valamennyi kórházi alkalmazott megkaphatná jogos járandóságát.A BBKH-ban tartott dolgozói értekezleten ott volt dr. Bajusz Krisztina, az Autonóm Szakszervezetek munkajogásza. Ő képviselte az ötöket a nemrég zárult perben. A jogi képviselő a portálunk kérdésére elmondta, természetesen tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon nincs precedensjog, ám azt is látni kell, hogy az öt pernyertessel egyező jogi helyzetben van a többi kórházi dolgozó is, ráadásul maga a kórházvezetés is úgy nyilatkozott, keresi a forrását a dolgozók kifizetésének.
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a fórumon úgy vélte: az egri kórház vezetésének és a legnagyobb szakszervezetnek közös az érdeke, együtt juthatnak eredményre, hiszen a csaknem 1500 dolgozó elmaradt cafetériája csakis a központi költségvetésből finanszírozható. Székely szerint sem várható az el egy gyógyintézménytől, hogy egy éves szinten 162 millió forintra rúgó többletkifizetést kigazdálkodjon.
– Csak úgy érhetünk el eredményt, ha megerősítjük a szakszervezetet, amelynek most mintegy négyszáz tagja van az egri kórházban. Ha a dolgozók többségét magunk mögött tudhatjuk, akkor tudunk valódi nyomást gyakorolni – fogalmazott Székely, aki a szakszervezetbe való belépésre buzdította a résztvevőket.
– Az senkinek nem lehet érdeke, hogy most 1400-nál is több pert indítsanak a dolgozók egyenként – tette hozzá Székely. – Ha stadionokra van pénz, akkor az egészségügyben dolgozóknak is kell, hogy jusson.
Az Egri Ápolási Szakszervezet elnöke, Kovácsné Pálos Rita, aki egyébként egyike azoknak, akik vállalták a pert, elmondta:
– Elkezdődött az egyeztetés a kórházvezetéssel, de nyilván hosszas párbeszédre lesz szükség, hogy a végleges megoldás megszülethessen. A jelenlegi igazgató, úgy érzem, igyekszik segítő kezet nyújtani.
A dolgozók között nagy volt a bizonytalanság, sok még a tisztázatlan kérdés. Ez a fórumon is kiderült, mert egy-egy kérdező még azt sem tudta, hogy a Kúria döntését követően 2016. január 15-i hatállyal a Markhot Ferenc Kórház vezetése felmondta az addig érvényben lévő cafeteria-szabályzatot, mely a per alapját képezte.
A Markhot Ferenc Kórház nyitott a cafeteria ügyének rendezésére, fogalmazott dr. Tóth Ildikó megbízott főigazgató közleményében. A kórház a kúria döntését követően megkezdte az egyeztetéseket az intézmény tulajdonosa és a dolgozói érdekképviselet között. Dr. Tóth Ildikó, aki megörökölte ezt a 2013-ban kialakult jogi helyzetet, az ügy megnyugtató rendezésére törekszik.
– Természetesen a kúria döntése alapján a perben szereplő öt dolgozó megkapja járandóságát, a többi dolgozó kifizetéséről pedig folyamatban vannak a tárgyalások. Peren kívüli egyezségre van ugyan mód, de sajnálatos, hogy jelenleg nincs meg a fedezete a kifizetendő több mint 300 millió forintnak – így a főigazgató.
– Amennyiben az egyeztetések nem vezetnének eredményre, a fórumon megegyeztek a résztvevők, hogy akár perközösséget alakítva is tovább viszik az ügyet – fogalmazott Kovácsné Pálos Rita a találkozó után.
Elmondta: remélik, hogy erre nem lesz szükség, de a jelenlévő szakszervezeti tagok többsége egyeztetett a jogi képviselővel lehetőségeikről.
Pálos Rita hozzátette: elképzelhető, hogy újabb találkozót is meghirdetnek majd, hogy mindenki élhessen a szakszervezet által kínált jogi segítséggel.
A korábbi vezető rossz döntéseinek következményét viselik
A Markhot Ferenc Kórház (volt Nonprofit Kft.) 2010. január 19-én kötött megállapodást az érdekképviseletekkel a cafetéria juttatásról, és ellentétben a magyarországi kórházak nagy részével, egészen 2013. március végéig fizette is dolgozóinak a juttatást. Dr. Fűtő László akkori főigazgató döntése nyomán alakult ki a mostani helyzet, miszerint a kórház nem fizetett a továbbiakban. Az intézmény jelenlegi vezetője szerint egy rossz döntés következményeit viseli most a kórház.
A cafeteria juttatásról szóló megállapodást az intézményvezető a kúria döntése után fölmondta, és elindította az egyeztetési folyamatot a tulajdonos képviselőjével, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetőivel. Megtörtént az első egyeztetés az intézmény szakszervezeti vezetőivel is.
Szöveg: HEOL
TÉNYEK / Nincs pénz mindenkit kifizetni az egri kórházban / tenyek.hu
A Cantus Agriensis régi hagyománya, hogy a Magyar Kultúra Napja tiszteletére nyílt kóruspróbára hívja a zenekedvelőket. Ez évben január 21-én, csütörtökön 19.30-tól, a Bartakovics Béla Közösségi Házban Bartók Béla, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos és Daróci Bárdos Tamás kórusműveit szólaltatják meg Gergely Péter Pál vezényletével.
Kevés a sebész, az érsebész, a pszichiáter, a fül-orr-gégész, az ortopédus az országban, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma adatai szerint a helyzet jobb, mint tavaly. Tizenkilencről tizennégyre csökkent az orvosi hiányszakmák száma. Kiderült, hogy a diagnosztikus szakmákban dolgozók sincsenek elegen, a patológusok épp fele annyian vannak, mint kellene. Tíz olyan kórház és egy megye van Magyarországon, ahol minden szakmából orvoshiány van.
TÉNYEK / Csökkent az orvoshiány / tenyek.hu
A rendőrök teljes útlezárás mellett helyszínelnek Ecséd közelében.
Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 2016. január 4-én 19 óra 45 perc körüli időben két személygépjármű ütközött össze az M3-as autópálya Budapest irányába vezető oldalának 67-es kilométer-szelvényében. A baleset következtében egy személy életét vesztette.
A rendőrök az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárták, továbbá Hortnál leterelik a Budapest irányába tartó gépjárműveket, amelyek Hatvan-kelet csomópontnál hajthatnak vissza az autópályára.
Úgy tudjuk, egy, a belső sávban Budapest felé haladó magyar rendszámú kék színű kisbusz valamilyen ok miatt nekiment a a belső szalagkorlátnak. A baleset a külső sáv felé sodródott, ahol nekiütközött egy ukrán mikrobusznak, majd a két kocsi az árokban állt meg.
A magyar járműben az anyós ülése utazó a szalagkorláttal való ütközéskor kirepült a kocsiból, az életét mára mentők nem tudták megmenteni. A kocsi vezetője a jobb első ülésre esett, és ott beszorult. Őt a tűzoltók szabadították ki. A kék Ford másik két utasát súlyos sérülésekkel szállították a hatvani kórházba. Az ukrán kocsiban csak a vezető volt, ő is súlyosan megsérült.
Az autópályát a helyszínelés idején órákra lezárták.
Az eset körülményeit szakértő bevonásával vizsgálják.
| Egy adventi koszorú miatt lángra kapott egy lakás Egerben, a Hell Miksa utcában december 10-én reggel. Nem történt személyi sérülés és anyagi kár sem keletkezett, hiszen a kis lakásszerű építményt a katasztrófavédelem készítette bemutató jelleggel. |
| A karácsonyi készülődés és az adventi időszak számos veszélyt tartogathat, azonban ha időben és kellően felkészülünk, elkerülhetjük a tragédiákat. Hamar tűz keletkezhet a lakásban egy adventi koszorú, házikó és égősor miatt, de még a konyha is könnyen lángba borulhat.
A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Tűzmegelőzési bizottság közös szervezésében tartott bemutató alkalmával a szakemberek azt szemléltették, hogy egy adventi koszorú miatt, hogyan keletkezik tűz a lakásban és megtapasztalhatták az érdeklődők, hogy milyen gyorsan ki tud az égni. Pillanatok alatt lángba borította a tűz az egész építményt, az egri hivatásos tűzoltók pedig vízsugarakkal gyorsan el is oltották. A konyha „veszélyes üzem”, a karácsonyi menü elkészítése is veszélyt jelenthet. A tűzoltók azt is bemutatták, ha az égő olajba vizet öntünk, akkor egy óriási lángcsóva keletkezik, amely a konyhába könnyen tovább tud terjedni a berendezéseken. Egy kis odafigyeléssel megelőzhetjük a bajt:
Heves megyében nem jellemző, hogy az ünnepi készülődéssel kapcsolatban riasztják a tűzoltókat, azonban sohasem árt felkészülni azért, hogy a karácsony békében és nyugalomban teljen. |
Működésének három és fél éve alatt eddig összesen 707 ezer 805-en váltottak jegyet a Poroszlói Ökocentrumba, s ebből csak idén október végéig több, mint kétszázezer látogató kereste fel a létesítmény.
– Teljesítettük az indikátorokat, de nem dőlhetünk hátra, sokat kell még dolgoznunk, hogy az ökocentrum ilyen sikeres maradjon – mondta el Bornemisza László polgármester pénteken a turisztikai központban tartott ünnepségen, ahol azoknak köszönték meg a támogatást, akik segítették az ökocentrum létrejöttét és működését.
A Tisza-tavi Ökocentrum létrehozásának ötlete 2000-2001 környékén született meg, a megvalósítás kezdeti lépése a poroszlói Ökoturisztikai tanösvény – vagy közismert nevén a „Vízi sétány” - kialakítása volt, melynek alapkövét 2004. október 8-án helyezték el. Az Ökocentrum megálmodói úgy gondolkodtak, hogy a vízi sétány/tanösvény később majd szerves része lesz a létrejövő komplex turisztikai látogatóközpontnak. 2007-2014 EU költségvetési ciklusban Poroszló Község Önkormányzata sikerrel pályázott. A projekt kiemelt besorolást kapott, s 2009. november 26-án ünnepélyes keretek között Poroszlón aláírták a támogatási szerződés is. Poroszló a mintegy 2,2 milliárd forintból megvalósítandó Tisza-tavi Ökocentrum létrehozásához 1.936.481.000 Ft támogatást nyert el. A munkák 2011. januárjában kezdődtek meg, s 2012. április 27-én avatták fel az azóta kedveltté vált létesítményt. <hirdetés>
A társasággal szembeni elvárás volt az Eu támogatással megvalósított projektben foglalt indikátorok teljesítése. Ezek között kiemelt helyen szerepelt a létesítményt felkereső látogatók száma: az elvárás szerint a látogatottság a fenntartási időszak tíz évének valamelyikében – azaz egy naptári évben - érje el a 200 000 főt. Ezt idén teljesítették.
A település és az Ökocentrum iránti érdeklődés fenntartása, a kiemelkedő vendégforgalom és látogatószám megtartása, lehetőség szerinti növelése érdekében további fejlesztéseket tervez és forrásokat kíván elnyerni egy több mint 900 négyzetméter területű új akváriumrendszer és bemutatók megépítésére a főépület melletti zöld területen. Az új beruházás megvalósítása jelentősen hozzájárulhat a Kárpát-medence, Magyarország, a Tisza-tó és Poroszló turisztikai vonzerejének további növeléséhez, erősítéséhez.
Forrás: HEOLFotó: Berán Dániel