Keresés: „polgármester” (607 találat)

Péntekig jelentkezhetnek a bükkszéki önkormányzat felhívására azok a politikusok,  akik tudnak „okosan”, gazdaságosan főzni. Olyan településvezetők jelentkezését várják, akik tudják:  a vakáció a legjobb időpont arra, hogy bárki elkezdhessen az egészséges táplálkozás alapszabályai szerint élni. Ebben segíthetnek azok a friss magyar zöldségek, gyümölcsök, amelyeknek most van szezonja. A főzőversennyel tudatosítani szeretnék azt is, ha hazai terméket vásárolunk, munkahelyeket menthetünk meg vele. 

A versennyel a nyaralási szezon beindulása előtt arra szeretnének rávilágítani, hogy a vakáció a legjobb időpont arra, hogy bárki elkezdhessen az egészséges táplálkozás alapszabályai szerint élni. A szervezők úgy vélik, hogy az all inclusive nyaralások helyett, itt az ideje, hogy egyre többen menjenek olyan hazai kistelepülésekre, ahol a jó levegő mellett, akár meg lehet ismerni a friss, helyi alapanyagokból készített tájjellegű ételeket is. – nyilatkozta a heves megyei Bükkszék polgármestere, Zagyva Ferencné.

A főzni tudó polgármesterek segítségét abban kérik, hogy  a versenyen való részvételükkel demonstrálják: a nyaralóknak érdemes felkeresniük  a hazai kistelepüléseket is,  a vakációt  érdemes kiegészíteni  az itt található helyi piacok meglátogatásával,  ahol nem csak friss zöldségekhez, gyümölcsökhöz juthatunk, hanem a helyi konyha specialitásait is megkóstolhatjuk.

Mindezekhez a szervező település polgármestere hozzátette:  a legtöbb magyar család sajnos jól ismeri azokat a szűkös napokat, amikor kevés pénzből kell okosan gazdálkodni. Sok mai háziasszony elfelejti, hogy nyáron az olcsóbb, hazai alapanyagokból is készülhet kiadós és ízletes étel, ha használjuk azokat a praktikákat, amelyeket még a nagy- és dédszüleink jól ismertek. Sajnos a legtöbb háztartásban elfelejtették,  hogyan kell  gazdaságosan főzni. Pedig a takarékos konyha nem jelenti azt, hogy külföldi, rossz ízű, gyenge minőségű alapanyagokból kell elkészítenünk ételeinket.  A takarékos háztartásnak vissza kell adni azt a jelentését, amit nagymamáink jól ismertek: olcsóbb árú, de jó minőségű alapanyagokból is készíthetünk  finom és laktató ételek. – a versenyen induló polgármesterek mind ezt szeretnék demonstrálni. - mondta a nyolcszáz lakosú település polgármestere.

A rendezvény ideje: június 23.

Helye: Bükkszék

Tovább erősödött az együttműködés Eger város és az Eszterházy Károly Főiskola között. Több képviselő kezdeményezte már a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását. A város sietteti a főiskola egyetemmé válását, a hatályba lépés előtti módosítást szeretnék elérni.

Közel 250 évvel ezelőtt, gróf Eszterházy Károly egy egri székhelyű egyetem megalapítását álmodta meg- mondta dr. Ternyák Csaba egri érsek. - Ez a cél azonban a mai napig is csak álom, hiszen az EKF még mindig a főiskolai titulust viseli.

Az egri főiskola képzése azonban veszélybe kerülhet, ha nem fogadják el a nemzeti felsőoktatási törvényről szóló törvényjavaslatot.

Habis László, polgármester és dr. Lukács Tamás, országgyűlési képviselők módosító indítványt nyújtottak be, melyben kezdeményezték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma vegye fel programjába módosító javaslatukat, mellyel a terület egyik legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményét védhetik meg.

A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: a főiskolai intézmények nem folytathatnak doktori képzéseket, a mesterképzést pedig korlátok közé szorították.

Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora elmondta: megrendültünk a törvényen, hiszen korlátozták a nem egyetemi ranggal működő felsőoktatási intézményeket. A főiskola kiemelt stratégiai jelentőséggel bír a területen, így nagyon fontos, hogy ne lépjen hatályba ez a törvény.

Habis László, Eger Város polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: az EKF Eger legfontosabb oktatási intézménye, így, ha a jövőbe tekintünk, fontos cél, hogy a város őrizze meg iskolavárosi szellemét. Ehhez azonban a törvény azonnali módosítására van szükség.

Hivatalosan csütörtökön egy 2 perces közös olvasással nyílik a 83. Ünnepi Könyvhét Egerben az Eszterházy téren. A programsorozat már hétfőn elkezdődött Romsics Ignác történész az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáról szóló előadásával.

Az idei könyvhét programsorozatát az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtára és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár közösen rendezi. Az ünnepet hivatalosan Habis László polgármester és dr. Cs. Varga István irodalomtörténész nyitja meg június 7-én 16 órakor az Eszterházy téren, ahol a könyvsátrak állnak.
A hazai irodalmi élet egyik legjelentősebb eseményén a könyvek és a szerzők mellett
a könyvkészítőket, kiadókat is ünnepelik. A könyvhét különlegessége, hogy az olvasók személyesen is találkozhatnak, megismerkedhetnek az alkotókkal, művészekkel.
Az ünnepség egy flashmob-bal kezdődik a Bazilikánál, ahol 2 perces közös olvasással hívják fel a figyelmet a könyvekben rejlő értékekre, az olvasás nyújtotta élményre a szervezők.

A kínálatban idén is lesznek találkozók, előadások, dedikálások.  Egri írókkal találkozhat a közönség az írók Sátrában, a Bródy Könyvtárban pedig több neves történész, irodalomtörténész mellett Leonyid Volodarszkij orosz költő, és Darvasi László író is vendégeskedik a hét folyamán. A lelkes olvasók csütörtökön és pénteken találkozhatnak a szerzőkkel a téren, ahol többek között Luzsi Margó, Hubai Gruber Miklós, Nagy Edit, Dr. Szecskó Károly és Bakacsi Ernő dedikálja köteteit.

Idén 83. alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az Ünnepi Könyvhetet. A nagy hagyománnyal bíró könyvünnepet 1929-ben tartották meg először. Az Ünnepi Könyvhét elsősorban a kortárs magyar irodalom munkáit mutatja be, programjaival lehetőséget teremtve író és olvasója személyes találkozására.
Budapesten kívül az ország számos városában tartanak programokat, rendezvényeket ez alkalomból. A könyvhétre kiadók és szerzők új kiadványokkal készülnek annak ellenére, hogy napjainkra az olvasás sokat vesztett népszerűségéből és a vásárlói kedv is csökkent.

Holló Miklós/Egriügyek

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

A 2011 szeptemberében tartott Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen elhangzottak sok kárt okoztak Egernek, ezért Habis László polgármester a május 23-án tartott közgyűlési ülésen visszahívta posztjáról Orosz Ibolyát - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöki posztjáról és a bizottsági tagságból a polgármester visszahívja Orosz Lászlóné Ibolya tanácsnok asszonyt. A nagy többséggel elfogadott javaslat része az is, hogy Habis László indítványára a szakmai bizottságot a továbbiakban Gál Judit, a KIB korábbi tagja vezesse elnökként, és a megüresedő helyre dr. Misz Mihály kerüljön a bizottságban.

Az Urbanisztikai Bizottságban is volt személyi változás, munkahelyi elfoglaltsága miatt Jung László képviselő helyett Lombeczki Gábor dolgozik tovább a grémiumban.

Habis László polgármester kiemelte: dr. Misz Mihály és Lombeczki Gábor plusz terhet vállal azáltal, hogy mostantól fogva nem egy, hanem két bizottság munkájában vesz részt. A városvezető leszögezte: higgadtan, megfontoltan kell dönteni ebben a helyzetben, hiszen az ügy túlnőtt saját magán és egészen másról kezdett szólni, mint ami ténylegesen történt. Valótlanságokat lehetett olvasni az újságokban és az Interneten. Azon dolgozott az elmúlt hetekben, hogy ez a szerencsétlen történet a város hírnevét a legkevésbé csorbítsa. A polgármester utalt arra, hogy a Székhelyi-üggyel kapcsolatban további javaslatokkal is él majd, hiszen szükség van tartalmi változtatásokra. A konzekvenciákat le kell vonni, szükséges átgondolni a szervezeti, hatásköri, személyi kérdéseket a városban – fogalmazott Habis László.

Befejeződött a Lajosvárosi Bölcsőde férőhelybővítése. A 60 millió forintos beruházás révén az épületben megújultak a belső terek, korszerűsítették a fűtési rendszert, az udvaron játszóteret és egy fedett teraszt is kialakítottak.

 A bölcsődefejlesztés európai uniós támogatásból valósult meg, melyhez 6 millió forint önerőt biztosított az önkormányzat. A  foglalkoztató helyiségeket a mai kor követelményeinek megfelelően alakították ki, modern játékokkal és bútorokkal rendezték be.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvényen Habis László, Eger polgármestere elmondta: a beruházás egy jól átgondolt intézményfejlesztés egyik eleme. Hozzátette: a férőhelybővítés nagy segítség lehet a kisgyermekes családok számára, hiszen az édesanyák korábban visszatérhetnek a munka világába.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a pedagógiai programokat és a szolgáltatásokat igyekszik a lakosok igényeihez igazítani, intézményhálózatát pedig a gyermekek számának megfelelően alakítani. A projekt eredményeként Egerben már 262 férőhelyen, négy intézményben biztosított a kisgyermekek napközbeni ellátása.

Az új bölcsődét a tervek szerint augusztus elején vehetik birtokukba a gyermekek.

(fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín

Harminc éves jubileumát ünnepli az Egri Városszépítő Egyesület. Ebből az alkalomból szerdán egy Deák Ferenc mellszobrot állítottak a református templom előtti téren.

Az egyesület már régóta tervezi, hogy az utca névadójáról egy szobrot állítanak, és a templom előtti tér kínálta is a helyet- fogalmazott Sós István alpolgármester. A emlékmű értéke közel három millió forint, mely adományokból és pályázati forrásból gyűlt össze. A szobrot Pelcz Balázs szobrászművész készítette.

A szoboravatás alkalmat adott arra, hogy méltóképpen ünnepelje meg a Városszépítő Egyesület fennállásának harmincadik évfordulóját. Az esemény egy orgonakoncerttel kezdődött, majd a Római Katolikus Általános Iskola diákja szavalt. Habis László polgármester köszöntőjében Eger hagyományainak ápolását és szépítését emelte ki, majd megköszönte az alkotóknak és a szervezőknek, hogy ennyit fáradoztak az ügyért. A szobor megáldását követően Bujdosóné dr. Papp Györgyi történész Deák Ferenc életútját és egri vonatkozásait ismertette.

Az egyesület további tervei között szerepel, hogy a Buttler-ház melletti fürdőző nő szobrot szökőkúttal díszítik.

Forrás: Egriszín

Eger MJV Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságának véleménye a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 2011. szeptember 21-én tartott ülésével kapcsolatban.

1.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 17. § (1) értelmében a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Az Ötv. szerint ezen szabályokat kell alkalmazni a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekre is. A bizottság megállapítja, hogy az Ötv. 17. § (3) bekezdés alapján a nyilvános testületi ülésen elhangzottak közérdekű adatnak minősülnek, így az írott jegyzőkönyvet és a hangfelvételt erre vonatkozó kérelem esetén ki kell adni, és azok nem is selejtezhetők. A bizottság megállapítja, hogy a jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó szabályok a vizsgált bizottsági üléssel kapcsolatban nem sérültek.
2.
A KIB elnöke szabad teret engedett egyrészt a napirendekhez nem tartozó felvetéseknek, másrészt a nem megfelelő hangnemnek. Olyan személy szólalt meg, aki nem volt meghívva az ülésre, illetve olyan kérdésről tárgyaltak, ami a napirendi pontok között nem szerepelt. Az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről szóló 32/2010 (X.15) önkormányzati rendelet II. mellékletében került meghatározásra a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság feladata és hatásköre. A KIB idegenforgalmi feladata Eger Megyei Jogú Város pozitív jó hírének erősítése, azonban a bizottságon történtek ellentétben állnak ezzel.
A KIB ülésén elhangzott megnyilvánulás ügyében a Heves Megyei Főügyészségnél ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek közösség elleni izgatás, illetve hivatali visszaélés miatt. Az ügyészség, mint a nyomozati eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv feladata megvizsgálni, hogy történt-e bűncselekmény.
3.
Bizonyítható, hogy a júniusi rendezvényre Székhelyi József színművészt nem a szeptemberi bizottsági ülésen történt sajnálatos kijelentés miatt nem hívták meg Egerbe.
4.
A bizottság álláspontja az, hogy a képviselő hivatalos személy, joga és kötelessége is információt kérni és javaslatokat tenni önkormányzati intézmények működésével összefüggésben, azonban ez nem terjed ki utasítások adásának lehetőségére. A bizottsági ülésen elhangzottak alapján felmerült annak a gyanúja, hogy hivatali visszaélés történhetett.
A bizottság véleménye, hogy a képviselő nem jogosult önkormányzati gazdasági társaság munkájába beavatkozni.
5.
Bizonyítható, hogy sem a szeptemberi ülést megelőzően, sem azt követően az önkormányzatnál, intézményénél, vagy gazdasági társaságánál semmiféle lista nem készült művészek foglalkoztathatóságával összefüggésben.
6.
A bizottság javaslatot tesz a polgármesternek, hogy saját hatáskörben járjon el, és tegye meg a bizottság 1-5 pontban foglalt véleménye alapján a személyi kérdésekben a szükséges intézkedéseket. A bizottság javasolja a polgármesternek, hogy kérje fel az EVAT Zrt. Igazgatóságát annak kivizsgálására, hogy a társaság vezérigazgatója milyen felhatalmazással rendelkezett az EVAT Zrt. többségi tulajdonában álló Művészetek Háza Kft.-t érintő ügyekben a KIB ülésén a társaság képviseletére, figyelemmel arra, hogy a Művészetek Háza Kft. képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult. Ezt a képviseleti jogot a többségi tulajdonos nem veheti át. A tulajdonosi jogok gyakorlását a Gt. rendezi. Ebbe nem tartozik bele a bizottság munkájába való beavatkozás.
A bizottság megállapítja, hogy a Művészetek Háza Kft., mint gazdasági társaság nem tartozik közvetlenül az önkormányzatokra vonatkozó szabályozások hatálya alá, ezért a feltárt tények alapján a gazdasági társaság felügyelő bizottság jogosult  lefolytatni az eljárást abban a tekintetben, hogy az ügyvezető eljárása megfelelt-e a jogszabályoknak és a társaság érdekeinek.

Eger, 2012. május 16.

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

forrás: Eger MJV sajtó

Május 6-án, vasárnap egri delegáció utazott Kárpátaljára, hogy adományt vigyen Nagyszőlősre. Az egriek részt vettek a kilencedik alkalommal megrendezett Nagyszőlősi Borfesztiválon.

A Saárossy Kinga alpolgármester vezette csoport hétfőn délelőtt 10 számítógépet és számos könyvet adott át Munkácson a helyi iskolának, majd délután a nagyszőlősi, péterfalvai és tiszakeresztúri oktatási intézménynek.

Munkácson, a II. Rákóczi Ferenc Iskolában - az éppen nem érettségiző - diákokkal találkoztak az egriek, Nagyszőlősön pedig a Perényi Zsigmond Iskolában megható műsorral várták a nemzettestvérek az anyaországi delegációt.

Saárossy Kinga alpolgármester elmondta: Eger szeretné elősegíteni azt, hogy a kárpátaljai intézmények egri iskolákkal vehessenek fel testvérkapcsolatot.
- Fontosnak tartjuk, hogy szorosabbra fűzzük a szálakat a határon túli, így a kárpátaljai magyar iskolákkal is. Amellett, hogy lényegesnek gondoljuk a határon túliak segítését, meggyőződésünk, hogy a fiatalokkal foglalkozó intézmények közötti kapcsolatvétel a Magyarországon élő diákoknak is hasznára válik.

Habis László, Eger polgármestere felkérésére megtartja korábban betiltott Villon-estjét Székhelyi József színművész, aki elmondta, fellépése után tisztázzák a helyzetet a városvezetővel.

Székhelyi József vasárnap este a Dohány utcai zsinagógában tartott irodalmi estet Gerendás Péter előadóművész kíséretében, a pódiumra lépő színművészt felállva tapsolva fogadta a több száz fős közönség. A fellépés előtt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója megbocsáthatatlan bűnnek nevezte azt, ami a színművésszel történt Egerben.

Székhelyi József ugyanakkor már iróniával reagált az ügyre rövid felvezetőjében, amelyben megjegyezte, szülei most biztosan azt mondanák: "Ugyan, fiacskám! Minden zsidó három napig tart".     "Megvonom a vállam / sajog a jogállam / maradt pártában / a régi-új pártállam" - fogalmazott később, ugyancsak ironikus hangvételű előadásában, amely a pártok mellett a fogyasztói társadalmat és a bulvár médiát is célba vette.

Habis László - a szintén hevesi kötődésű - Lukács Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes társaságában nézte végig az előadást, majd utána átadott Székhelyi Józsefnek egy könyvet az egri zsidóságról. A polgármester az MTI-nek elmondta: az elmúlt években sokat tettek azért, hogy sokszínű kulturális élet alakuljon ki Egerben. Hangsúlyozta: látogatásával szeretné megelőzni, hogy megbélyegezzék városát, továbbá jelezni akarja, hogy polgármesterként nyitott a minőségi kultúrára.

A Dohány utcai zsinagógában tartott rendezvényt a Mazsihisz szervezte meg, és a vendégek között több szocialista politikus, országgyűlési képviselő is feltűnt.

Fotó és szöveg: MTI