Keresés: „társaság” (207 találat)

Több mint 11 ezer gyorshajtó három nap alatt

· Kék hírek

Az ország egészére kiterjedő TISPOL ellenőrzést tartott a Rendőrség múlt héten keddtől csütörtökig. A rendőri ellenőrzések helyszínén három nap alatt 11.227 sebességtúllépést regisztráltak a mobil és a telepített sebességellenőrző berendezések.

A Magyar Köztársaság Rendőrsége is részt vesz a TISPOL „European Operation Speed” ellenőrzés sorozatban. A múlt heti (2010. augusztus 24-26.) akcióban 1530 rendőr vett részt. A megengedett legnagyobb sebesség nem megfelelő megválasztásán túlmenően egyéb közlekedési szabályszegések miatt 1.597 alkalommal kellett intézkedniük az ellenőrzésben részt vevő rendőröknek. Ezen jogsértések közül 1.049 esetben helyszíni bírságot szabtak ki, a cselekmény súlyára és az elkövetés egyéb körülményeire tekintettel pedig 548 esetben szabálysértési feljelentést tettek, illetve közigazgatási eljárást kezdeményeztek. Magyarországon átlagosan minden negyedik közúti közlekedési baleset gyorshajtás miatt következik be. A megfelelő sebesség alkalmazásával életek százai menthetők meg, ezért – a közlekedők biztonságát legfontosabbnak tartva – a Rendőrség a továbbiakban is mindent megtesz a mások életét, testi épségét veszélyeztető járművezetők kiszűrése érdekében.

Forrás: Egriszín

Városi Közgyűlés percről-percre

· Politika

Kövesse portálunkon Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének eseményeit élőben. Ma több mint 40 napirendi pontról tárgyalnak majd a városatyák. Tudósításunk folyamatosan frissül.

9.28: Majd 30 perces késéssel elindul az ülés. A közgyűlése határozatképes, 26-ból 22 képviselő van jelen.

9.30: Deák Boldizsár képviselő a rendőrség megjelent képviselőjéhez fordul. Azt kéri, hogy a nyugdíjasháznál fokozottabban járőrözzenek, mert egyre több a lopás. Ugyanis a házat most újítják fel, s ezt kihasználva egyre több tolvaj garázdálkodik a ház körül.

9.32: Császár Zoltán is a rendőrség képviselőjéhez fordul, hogy a rendőrség ne folyjon bele a kampány heves folyamataiba. Csak akkor avatkozzon be, ha a kampány a békét is megzavarja. Szerinte a rendőröknek nem kell ennél jobban beleavatkoznia. Aki az éjszaka kampányolás címen megzavarják a nyugalmat, az ellen lépjenek fel.

9.34: Dr. Petrovics András, az Egri Rendőrkapitányság vezetője megnyugtatja Deák Boldizsárt, hogy eleget tesznek a kérésének, és többet fognak azon a területen járőrözni. A másik témáról azt mondja, hogy ők teljesen mentesek a politikától. Reméli, hogy nem lesznek olyan események, amelyek miatt majd be kell avatkozniuk. De ha tettlegességre kerül sor, akkor nekik kötelességük eljárni.

9.38: Császár Zoltán újra felszólal. A lakossági hozzászólásokról beszél. Kéri, hogy azokat a hozzászólókat szűrjék ki, akik azért érkeznek, hogy előre megfontolt szándékkal sértegessék az önkormányzati képviselőket. Felolvas néhány sort egy szórólapról, amely őt járatja le. Ebben őt „Abszolút Civil Senki”-nek nevezi őt H. Etelka.

9.44: Habis László kéri Császár Zoltánt, hogy kizárólag ügyrendi kérdésben szólaljon fel a napirendi pontok előtt. A polgármester is úgy gondolja, hogy nincs helye olyan hozzászólásoknak a közgyűlésen, amely kizárólag egy vagy több személy tudatos lejáratását célozzák.

9.55: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Megyei Jogú Város Alapokmányáról szóló 13/1999. (IV.21.) önkormányzati rendeletéről valamint az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 3/1995 (II.15) önkormányzati rendelet módosításáráról tárgyalnak. Dr. Gyulai Katalin megkérdezi, hogy hány alpolgármestert választhat majd maga mellé a leendő polgármester. Császár Zoltán szerint több alpolgármestert kellene októbertől alkalmazni. Egyben megragadja az alkalmat, hogy visszavonja azon kijelentését, amelyben korábban bírálta Szeleczki János alpolgármester munkáját. Így utólag átértékelve azt mondja, hogy az alpolgármester remek munkát végzett.

10.00: A jogszabály azt írja elő, hogy az alpolgármester személyére az akkori polgármester tesz majd javaslatot, mondja a főjegyző. Azt, hogy hány alpolgármester lesz, még nem tudják megmondani.

10.03: Egy városrendezési előterjesztés során felmerül a biomassza üzem kérdése. Ficzere György szerint ez az erőmű hozzájárul a távhő díjak szinten tartásához. Pál György szerint ez az üzem előnyös is lehet, de bírálja azt, hogy a biomassza üzem létrehozásának döntését nem az EVAT-tal kellett volna megtárgyalni, hanem a testülettel. Szerinte nem ismeri a testület a szerződés részleteit.

10.07: Habis László úgy gondolja, hogy megint nem az előterjesztés pontos tárgyáról beszélnek. Kéri, hogy tartsák magukat a témához. A biomassza üzemről azt mondja, hogy minden tekintetben a szabályoknak megfelelően jártak el. Az EVAT már többször hozott kiváló döntéseket korábban – hangsúlyozza a polgármester.

10.10: Jánosi Zoltán is a biomassza üzemről szól. Elmondja, hogy már korábban kért a polgármestertől 9 kérdésben választ az erőművel kapcsolatban. Erre még mindig nem kapott semmilyen reakciót. Szerinte itt privatizálásról van szó. Ha az önkormányzat egyik cége építené a biomassza üzemet, jobban járt volna a lakosság. Elgondolkodtatónak tartja, hogy még mindig nem ismerik a szerződés részleteit.

10.16: Pál György kéri a polgármester, hogy éljen a képviseleti demokrácia eszközével a maradék idejében. Ismertesse meg a döntések részleteit képviselőtársaival. Ezzel megadja a lehetőséget, hogy a legkedvezőbb feltételeket teremtsék meg.

10.20: A polgármester feleleveníti, hogy az előző közgyűlésen Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatója tájékoztatást tartott volna, de közkívánatra beléfojtották a szót.

10.21: Nagy István szerint az előző közgyűlésen nem volt napirendi pont a biomassza üzem témaköre. Mint lakossági hozzászóló beszélt az igazgató. Úgy gondolja, hogy ezt a kérdést inkább a következő városvezetés döntse el.

10.24: Jánosi Zoltán kérdezi, hogy a biomassza erőmű elkészül-e a tervekben foglaltakban jelzett időpontig.

10.25: Habis László ezt nem tudja megmondani. Kiemeli, hogy ez nem is napirendi pontja a mai közgyűlésnek.

10.26: Jánosi Zoltán kifogásolja azt is, hogy az üzemet a jégpálya helyére tervezik. Szerinte a fűtőmű nem fog idén már megépülni. Habis azt mondja, hogy ő azon lesz, hogy az eredeti ütemben épüljön meg.

10.30: A városrendezési szabályozás módosítását 14 igennel megszavazták.

10.35: A „Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása” című pályázat támogatásához szükséges önerő kiegészítéséről tárgyalnak. Császár Zoltán képviselő, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa köszönetét fejezi ki mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a pályázat sikeres legyen. A javaslatot 18 igennel elfogadták.

10.46: Eger Város önkormányzati gazdálkodásának 2010. I. féléves helyzetéről készített beszámoló elfogadásáról beszélnek. Csákvári Antal és Császár Zoltán is amellett szólal fel, hogy mivel jól gazdálkodott az önkormányzat az első félévben, a közgyűlés fogadja el a beszámolót. Dr. Gál János könyvvizsgáló szerint mindent az előírásoknak megfelelően végzett az önkormányzat. Azt kéri a polgármestertől, hogy továbbra is segítsék az önkormányzati intézményeket, és a második félévben is törekedjenek az egyensúlyra a köletségvetés tartása terén. 17 igennel elfogadta a testület a napirendi pontot.

11.10: Egri Sportmúzeum Alapítvány számára egymillió forintot szavazott meg a közgyűlés. A Sportmúzeum berendezéseit fejlesztik ebből a pénzből.

11.20: Az Egri Vízilabda Klubnak 20 millió forintnyi támogatást terjesztenek a közgyűlés elé. Habis szerint ez a klub Eger legsikeresebb csapata. Az utánpótlás nevelése is kiváló. Ez köszönhető a felnőtt gárda eredményeinek is, hiszen ez ösztönzi a gyermekeket a sportra és az egészséges életvitelre. Deák Boldizsár kéri, hogy a nőket is kövessék kitüntetett figyelemmel. Szerinte a mostani igazolások is mutatják, hogy a női szakágat is érdemes lenne jobban támogatni. Dr. Gyulai Katalin, aki a vízilabdások sportorvosa is volt, azt mondja, hogy többet is megérdemelne ez a klub. De felteszi a kérdést, hogy milyen elszámolási kötelezettsége van a klubnak a támogatási pénz felhasználásáról. Habis László az elszámolásról elmondja, hogy a klubvezetéssel folyamatos a munkakapcsolat, és az önkormányzatnak betekintést nyújtanak a gazdálkodási döntésekbe.

A támogatási összeget 19 igennel megszavazták.

11.30: Önkormányzati tulajdonnal vagy résztulajdonnal rendelkező intézmények, társaságok féléves beszámolóiról szavaznak.

11.50: A következő évben is támogatják a fiatalok továbbtanulási esélyeinek növelését. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz csatlakozott 2011-ben is az egri önkormányzat.

12.05: Megrendezik az Európai Mobilitási Hetet Egerben szeptember 16-22. között, mivel a közgyűlés 18 igen szavazattal elfogadta az előterjesztést.

12.10: Elfogadták a tájékoztatót a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, valamint a Polgármester 2010. II. negyedévben saját hatáskörben hozott döntéseiről.

12.15: A napirend utáni hozzászólások következnek. Gálfi Antal felszólalásában bejelentette, hogy indul képviselőjelöltként a következő választásokon. Kéri a szavazók támogatását.

Deák Boldizsár kéri a polgármestert, hogy a nyugdíjasházba ne csak kampányolni járjon, hanem tegyen valamit azért, hogy végre befejezzék az ingatlan felújítását. Deák Boldizsár is bejelenti, hogy indul a választásokon az Együtt a Fejlődő Városért Egyesület képviselőjelöltjeként.

Habis László arról informálja a testületet, hogy személyesen intézkedett a közelmúltban, hogy a nyugdíjasház beruházásának ügyében.

12.30: Vizi Gyula képviselő a választási kampányról szól. Szerinte a Fidesz aktivistái nem megengedett módon gyűjtik az ajánlószelvényeket. Kéri a Fidesz kampányfőnökét, hogy a szervezet határolódjon el ezektől az eseményektől.

12.39: Császár Zoltán saját választókerületének eredményeit foglalja össze. Azt mondja, hogy több mint 1 milliárdos fejlesztés történt a kerületében. Szerinte mindent becsületesen teljesített, amit vállalt. S ígéri, hogy továbbra is minden fillérrel el fog számolni.

12.43: Dr. Gyulai Katalin kérdezi a polgármestert, hogy igaz-e, hogy az Okmányiroda a plázába lesz áthelyezve. A választásokról említi, hogy még tavasszal egy bizonyos etikai kódexet írtak alá a parlamenti képviselők jelöltjei. Szerinte az ebben foglaltak nem teljesültek tavasszal. Úgy véli, hogy a kopogtatók gyűjtése során tapasztaltak is azt mutatják, hogy a választóknak nem szimpatikus a politikai pártok nyílt és olykor tisztességtelen csatározása. Kéri, hogy ne riasszák el ezekkel a választókat, és legyen mindenki tisztességes.

12.50: Habis László hangsúlyozza, hogy ne kampányoljanak a közgyűlésen. Az Okmányirodáról nem gondolja, hogy más helyre kellene költöztetni. Azt etikai kódexnek szerinte volt némi pozitív hatása amellett, hogy több tisztességtelen jelenség is része volt a választásoknak. A polgármester a becsületes kampány mellett van.

13.05: A lakossági hozzászólások következnek.

Császár Zoltán képviselő a felesége által írt levelet olvassa fel, mint lakossági hozzászólás. Ebben kifogásolja Császár Zoltánné azt a lejárató kampányt, amelyet férje ellen indítottak nemrég. A képviselő által felolvasott levélben a feleség saját férje mellett érvel, őt méltatja. Azt üzeni azoknak, akik részt vettek Császár Zoltán lejáratásában, hogy szégyelljék magukat. Szerinte férje nem ezt érdemli sem a Fidesztől, sem másoktól, akik ellene fordultak.

Habis László szerint a sérelmek kinyilvánításának nem itt van a helye.

Az Egri Est Café képviselője, Belisha Katalin szólal fel. Idén csak augusztus 31-ig kapták meg a terasz használatának jogát. Rátkai Attilának levelet írtak, hogy amíg az Ifjúsági Házat nem kezdik el átépíteni, hadd üzemeltessék a teraszt. Máig nincs előrelépés az ügyükben. Offenbacher Ferenc elmondása alapján még két hónapig lehetne teraszuk. Kéri a polgármester segítségét.

Habis László megígéri, hogy már holnap reagálni fognak kérésükre.

13.15: A közgyűlés maradék napirendi pontját zárt ülésen tárgyalják tovább a képviselők.

Forrás: Egriszín

Kitüntetések az állami ünnepen

· Belföld

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Nyerni kell a közönségért - Nyertek!

· Sport

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

Zöld fejlesztések a Felsővárosban

A Felsővárosi városrész fejlesztési lehetőségeiről számolt be Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő Eger Város Önkormányzata és a Városgondozás Kft. munkatársai társaságában ma délelőtt. A jelentős zöld felülettel rendelkező városrész bejárásán, a szocialista képviselő javaslatára a 2010. évi költségvetésben elfogadott 10 millió forintos parkmegújítási keret felhasználásáról egyeztettek a szakemberek.

Nézze meg videónkat

10 millió forintos keretet fogadott el a képviselőtestület a költségvetésben az Északi városrész zöld felületeinek fejlesztésére, Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő javaslatára. A városrész számos területén szükség van a parkok gondozására, megújítására, ezeket a helyeket járták be a város illetékesei ma délelőtt a képviselő vezetésével. Az egyeztetésen előtérbe kerültek a leginkább fejlesztésre szoruló helyek. A szakemberek szerint a felsővárosban van elég zöldfelület, de nincs jól kihasználva, ezért további megoldásokon, rendezési lehetőségeken gondolkodnak.
Koósné Nagy Ildikó, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda ügyintézője elmondta, hogy évente 100 millió forintot fordít a város városfejlesztési feladatokra, ami nagyon kevés, hiszen a komplex feladatokban a zöld felületek és utcabútorok karbantartása, virágok, parkok gondozása, takarítás mellett a játszóterek gondozása is nagyon komoly, költségigényes feladatot jelent.
A zöld felületnek nevezett, mindenki által használható, növényzettel borított, önkormányzati tulajdonú városrészek üzemeltetése mindennapi, sokrétű feladat, amelybe a növényzet gondozásától (fűnyírás, locsolás) a padok, utcabútorok elhelyezéséig sok minden beletartozik. A zöldfelület rendezése, gondozása, növénytelepítés, fák, cserjék ültetése mellett nagy gondot fordítanak a játszóterek fejlesztésére, azok megóvására. A játszóterekről a kutyák kitiltását és a dohányzás korlátozását táblák jelzik, de hogy ezt mennyire tartják be és ellenőrzik azt nem tudni.
Egerben 80 játszótér található, de ennek csak a fele minősül alkalmasnak, ennyi felel meg a szabványnak. Évente 8-10 felújítására van lehetőség a kevés pályázat miatt.
A lakosság hozzáállása nem túl aktív, elsősorban a problémák bejelentésére koncentrálnak, ami természetesen nagyon hasznos. A legtöbben a játszóterek fejlesztését, utcabútor, szemetes kihelyezését szorgalmazzák.
Rossz tendencia a hajléktalanok miatti növényzetritkítás és kültéri bútorok, eszközök bontása, ezzel nem oldódik meg a probléma.

Forrás: Egriszín

Hatmilliárdos kár a mezőgazdaságban

· Belföld

Az  egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, a jégesők és a viharok nem csak a lakóházakban okoztak hatalmas károkat, de sajnos a mezőgazdaságból élőket is nagyon nehéz helyzetbe hozták. A Magyar Biztosítók Szövetségének júliusi adatai alapján közel hétezer mezőgazdasági káresetet jelentettek be a biztosítótársaságoknál.

A bejelentett károk értékét a szakemberek hatmilliárd forint fölé becsülik. A biztosítók figyelmeztetnek, hogy a nagyüzemek, szövetkezetek mellett a kistermelők is köthetnek mezőgazdasági biztosítást. Az alap jégkárbiztosítás mellé vihar- és homokverés-kárra, a hideg tél előtt pedig fagykárra is érdemes biztosítást kötni. Az erdőtulajdonosok a terület nagyságától függően a tűz és árvízkárra, a fakidőléssel járó természeti jelenségekre, valamint az úgynevezett befejezetlen erdőre is köthetnek biztosítást.

Forrás: Egriszín

Balhé a búcsúban: kutyájuk védte meg a rendőröket

· Kék hírek

Egy kisebb társaság tagjai estek neki az igazoltató rendőröknek az adácsi búcsúban. A szolgálati kutya harapása azonban visszafogta a támadókat.

A rendőrök a polgárőrök kérésére érkeztek meg vasárnap este az adácsi búcsúba, miután bejelentést kaptak arról, hogy egy kisebb társaság megzavarta a szabadtéri rendezvényt. A kiérkező járőrök egyike - észlelvén a zavart keltő csoport létszámát - a szájkosarat viselő szolgálati kutyát is elővette az autójukból. Ezután a rendőrök kivezették az eseményről a zavargókat, hogy igazoltassák őket - kezdte a történtek ismertetését Soltész Bálint r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A kivezetés közben a társaság tagjai azonban szembefordultak a rendőrökkel és nekik estek. Többszöri felszólítás után az egyik zsaru levette a szájkosarat a Mekcsey névre hallgató szolgálati kutyáról, amely az egyik támadó kezébe harapva elhárította a további támadásokat. A rendőröknek nem esett bajuk, a megharapott férfi sérülései nyolc napon belül gyógyulóak.

A Gyöngyösi Rendőrkapitányságra hét személyt állítottak elő, ellenük csoportos garázdaság miatt indult büntetőeljárás. Ugyanakkor a kapitányság hivatalos személy elleni erőszak elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett. A parancsnoki kivizsgálás a rendőri intézkedést szakszerűnek, jogszerűnek és arányosnak minősítette.

Legutóbb májusban számoltunk be hasonlóról. Akkor a gyöngyöspatai körzeti megbízottat védte meg Hóhér nevű kutyája a támadóktól, akik a rendőr felé ütésre emelték a kezüket, míg autójára egy széket hajítottak.

Forrás: Heol

Bajnok lányok, svéd álmok

· Sport

A teremhoki őshazájába vágyik az U19-es női B-csoportos vb-n aranyérmes magyar válogatott két egri tagja. Az Eszterházy-MEISE négy kiválósága a honi elsőség zálogának a kiváló csapategységet tartja.

Az egri klub női csapata története során negyedik alkalommal szerzett bajnoki aranyérmet a 2009/2010-es pontvadászatban. A gárda tagjai közül Suszták Nóra, Simon Alexandra, Bartók Boglárka és Karácsony Liza arra is büszke lehet, hogy a Csehországban rendezett U19-es vb B-kategóriájában első helyen végzett magyar válogatottat erősítette.
– Nagyon büszke vagyok a csapatra, ugyanis mindenki a maximumot hozta ki magából – utalt klubjának szereplésére
Simon Alexandra, Eszterházy-MEISE egyik legeredményesebb játékosa. – Mindent megtettünk azért, hogy a lehető legjobban zárjuk a bajnoki szezont. Az, hogy az első helyen végeztünk, kiváló teljesítménynek számít. Az eredeti célkitűzésünk az volt, hogy az 1–7. hely valamelyikét megszerezzük. Az edzővel régóta tartó közös munka meghozta a gyümölcsét.

Leitner Tamás (mert róla van szó), testnevelő tanárként általános iskolás koruk óta foglalkozik a lányokkal. Játékosait kiválóan ismeri, tudja, hogy tanítványainak melyek az erőssége és a gyenge pontjai.
– Edzőnkkel nagyon jól megértjük egymást a pályán és azon kívül is – erősítette meg a tréner szerepét Bartók Boglárka. – Maximálisan megbízunk benne, így a lehető legtöbbet tudja kihozni belőlünk.
A májusban bajnoki címet nyert társaság heti 4–5 edzéssel készül a következő bajnoki idényre. Emellett a válogatottban érdekelt lányok augusztusban és szeptemberben a nemzeti csapattal edzőtáboroznak. Karácsonyéknak jelentős kihívást és remek fejlődési lehetőséget biztosít, hogy időről időre a legjobbak között mérettethetnek meg.
– Rendkívül sokat segít a válogatottbeli szereplés, mert az ott megszerzett tudást a klubcsapatomban is tudom kamatoztatni.  Ebből a többieknek is tudok átadni, ami a csapat fejlődését tekintve nagyon fontos – tette hozzá Simon Alexandra.

 

A megyeszékhelyiek szempontjából meghatározó lehet, hogy Suszták Nóra egy évig svéd klubot erősít.
– Szeptembertől fiatalokkal bővül a gárda, így nem lesz hiány az utánpótlást illetően. Remélem azonban, hogy a  válogatottban továbbra is számítanak rám – bizakodott a légióskodást választott floorballozó.
Simon Alexandra is bevallotta, ha lesz rá a lehetősége, szívesen kipróbálná magát a skandináv országban. – A válogatott egyik kapusa svéd egyletben véd és gyakran mesél a tapasztalatairól. Eddig csak jókat hallottam az ott folyó munkáról, így én is örömmel utaznék Nóra után – fogalmazott a válogatott játékos, megemlítve: ha nem jön össze az északi túra, akkor is a sportéletben szeretne tevékenykedni. Ambícióit és természetét tekintve leginkább a fiatalok menedzselését tudná magának elképzelni.

1064 egyesületben 124 652 játékos

Miközben a magyar élvonalban 11 férfi és 9 női egylet tagjai terelik a labdát, addig az 1981-ben alapított svéd szövetségnél 1064 egyesületet tartanak nyilván. A 2009/2010-es bajnoki évben 124 652 játékos szerepelt a skandináv állam pontvadászatában. Az igazolt floorballozók 27 százaléka nő, illetve több mint fele 16 éves vagy annál is fiatalabb.

A lányoknak lassan szembe kell nézniük a továbbtanulás, a főiskola vagy egyetem választás kérdésével, így a csapat összetétele is változhat. Abban azonban, hogy hol folytatják tanulmányaikat, egyikük sem biztos még. Egyelőre örülnek a sikereiknek és a további hasonló szereplés reményében a tréningekre és a felkészülési mérkőzésekre koncentrálnak.

Forrás: Heol

Jánosi 9 kérdése a biomassza erőművel kapcsolatban

· Politika

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Dr. Jung László az Egererdő élén

· Belföld

Átalakította a 25 tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) – közölte az állami pénzintézet. Az Egererdő Zrt. élére dr. Jung Lászlót nevezték ki.

A közlemény szerint a változások a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés céljából történtek, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megfelelő rendelkezése alapján.

Az MFB a társaságok igazgatóságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető – vezérigazgató, illetve ügyvezető – gyakorolja.

A közlemény szerint a vezetői feladatokat az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. élén mostantól az eddigi általános és termelési vezérigazgató-helyettes,   dr. Jung László látja el. Rosta Gyula, a Mátrafüredi Erdészet vezetője ezután a Zalaerdő Erdészeti Zrt. élén dolgozik majd, míg a Felsőtárkányi Erdészet eddigi vezetőjét, Zay Adorjánt, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. élére nevezték ki.

Megújultak a cégek felügyelő bizottságai is. Eddig 108 felügyelő bizottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díjazással és egyéb juttatásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem részesülnek tiszteletdíjban.

Forrás: Heol