Keresés: „túra” (194 találat)

A következő két évre tervezett legnagyobb egri idegenforgalmi projekteket mutatták be a Városházán.

Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése, az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, valamint a Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása, a Tűzoltómúzeum fejlesztése és az új Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása: ezek azok a legnagyobb idegenforgalmi projektek, amelyek 2010 és 2012 között valósulnak meg a megyeszékhelyen. A beruházásokkal szerdán délután a Városháza dísztermében rendezett fórumon ismerkedhettek meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet tagjai.

Eger polgármestere, Habis László országgyűlési képviselő köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy amikor a megyeszékhely pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, páratlan, a politikai nézetektől független akcióegység alakult ki a településen. Igaz, akkor nem sikerült nyerni, de a projekteket át lehetett gondolni. A tervezett nagyléptékű fejlesztések most is egymást erősítik, s ez abban az alapgondolatban foglalható össze, hogy a kultúra várost épít. Az eddigi pályázati sikerek optimizmusra adnak okot, de ez nem jelenti azt, hogy nem várhatók esetlegesen kisebb változások az elképzelések megvalósításakor.

A fórumon elhangzott: elengedhetetlenül fontos, hogy a beruházások egymáshoz kapcsolódóan valósuljanak meg. A TDM-szervezet létrehozásakor a pályázatban Eger húszszázalékos vendégéjszakaszám-növekedést vállalt, ezt csak kemény munkával lehet elérni.

Az egri várral összefüggésben Kiss János, a fenntartó megyei önkormányzat szakirodájának vezetője kifejtette: a projekt, amelynek összköltsége mintegy 1,77 milliárd forint, s a hozzá elnyert támogatás 1,4 milliárd, kifejezetten a turisztikai attrakció-fejlesztésről szól. Ma a várba látogatók 85 százaléka belföldi, 15 százaléka külföldi. Nekünk, magyaroknak az egri vár „szent hely”, olyan hely, ahol győztünk, ám a külföldiek már nem így közelítenek hozzá, nem a történelemre koncentrálnak, éppen ezért van szükség újabb attrakciókra, például hang- és fényjátékokra, kronoszkópra, a várbéli borturizmus erősítésére.

Forrás: Heol

Immár huszonötödik esztendeje rendezik meg Gyöngyösön a Mátrai Veteránautó Találkozót.

Szombaton és vasárnap ismét öreg autók és motorok veszik birtokba a belvárost, s népesítik be a kanyargós hegyi utakat. A szervezők idén is azt szerették volna elérni, hogy minél több, 1936 előtt gyártott modell érkezzen a találkozóra, de örömmel látják a fiatalabb autókat is.

  A programban kiállítás, felvonulás és túra rali is szerepel.
– Egyre több muzeális értékű gépjármű kerül a magyar gyűjtők birtokába, s egyre szaporodik a veterán minősítéssel rendelkező autó. Ha belegondolunk, ma már egy 1980-ban gyártott kocsi is lehet oldtimer. Éppen ezért rendezünk a fiatalabb, 25–40 éves autók részére egy gyors ralit is. A futam a veteránok után indul, de be kell tartani a közlekedési szabályokat, hiszen az út nem lesz lezárva.

 

Délután tartjuk meg a szokásos ügyességi versenyt – mondta el Koltai Ottó, a Magyar Autóklub regionális elnöke. Az pedig külön öröm, tette hozzá, hogy ez az esemény megérte a negyedszázados kort, ráadásul szünet nélkül.
A veteránozás egyre népszerűbb Magyarországon, egyre többen felismerik, hogy ezek a technikatörténeti gyűjtemények a kulturális örökség részét képezik, akár egy képzőművészeti alkotás vagy egy ékszer.

A program
Péntek
14.00     Jármű kiállítás
21.00     Veterán autók felvonulása
Szombat
8.30     Ünnepélyes megnyitó
9.00     Rali-start: Detk, Domoszló, Gyöngyös, Kisnána, Markaz, Nagyréde
10.30     Új autó bemutatók
11.00     A  túra rali indítása
14.00     Ügyességi versenyek
Vasárnap
9.00     Jármű kiállítás
9.00     Felvonulás
10.00     Kiállítás
Túraverseny (szombat):
9–11.00  Nevezés a helyszínen
11.00     Rali start: (Kékestető, Sástó)
15.30     Ügyességi verseny
18.00     Eredményhirdetés

};
(function() {
var e = document.createElement('script'); e.async = true;
e.src = document.location.protocol +
'//connect.facebook.net/hu_HU/all.js';
document.getElementById('fb-root').appendChild(e);
}());
Forrás: Heol

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin

Évadzáró társulati ülést tartott pénteken délelőtt a Harlekin Bábszínház, ahol Lengyel Pál igazgató, Sós Tamás a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Agyagási Dezső a városi önkormányzat kulturális referense értékelte a most záruló évad eredményeit.

Lengyel Pál minden tekintetben elégedettségét fejezte ki a társulat munkájával kapcsolatban, valamint a támogatottsággal a fenntartók részéről, bár az utóbbi félévet „húzósnak” ítélte, hozzátéve,hogy szolidárisnak kell lenni a fenntartók felé. Fontos momentumként emelte ki, hogy a Harlekin a város fő rendezvényein mindig központi szerepet játszhat.

Elhangzott, hogy pályázatot adnak be Kvintett címmel az „A kultúra pályázat 2007- 2012” elnevezésű pályázatra. A következő évad augusztus 16-án kezdődik, amikor Arany János: Bajusz c. darabját adják elő, összesen egyébként 15 előadást láthat a közönség a 2010/2011-es szezonban.

- Ez már az a világ amikor a szakembereknek kell megmondani, hogy a fenntartástól függően mit lehet létrehozni az adott színházi évadban- kezdte értékelőjét Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke. Az igazi elismerés azonban az, amikor a gyermekeken látszik, hogy le vannak kötve, az éppen látott darabbal élnek, és még hónapok múlva is eszükbe jut amit láttak. Ez az igazi sikerélmény, melyet a gyermekeken lehet lemérni- ecsetelte az elnök.

A megyei önkormányzat vezetője hozzátette, hogy a most véget ért évadban 25 ezer látogatója volt a Harlekinnek, és 217 előadásnap volt, amik már magukban igen magas számok. A megyei önkormányzatnak pedig igen fontos, hogy a fenntartott intézmények nemzetközileg is megmérettessék magukat, így a jövőben is lesz lehetőség vendégszereplésekre.

Az évadzáró végén az „Év bábszínésze” elismerést is átadták, mellyel Soó Gyöngyvér egészéves munkáját ismerte el a bábszínház, a legsikeresebb darab pedig a heol.hu szavazóinak voksai alapján a Süsü lett.

Magyar Gina