Keresés: „terv” (506 találat)

Elkezdődött a megyeszékhelyet és az M3-as autópályát összekötő útszakasz, az M25-ös út kiépítése. Az útszakasz megépítésének ügye már évek óta húzódik, a megvalósulás azonban ez idáig váratott magára. Június első heteiben kezdték meg a munkálatokat, októberre ígérik a befejezést.

Évek óta ígérik a szakasz megépülését, azonban a építés mind idáig csak álom volt. Pedig a térség jövője az út létrejöttén múlik. Most azonban megkezdődhet az Egert és az M3-as autópályát közvetlenül összekötő út első szakaszának a kiépítése - jelentette ki Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos.

A Füzesabony és Maklár közötti útszakaszt június elején kezdték el kibővíteni, a közel 2600 méteres részen burkolat fejújítást, illetve kiszélesítést fognak végezni. A napokban már elkezdték a cserjék illetve a fák kivágását az út mellől. A későbbiekben ezeket pótolni fogják, közel 300 fát illetve 1500 cserjét fognak az út mellé telepíteni. Az útszakaszra több mint 400 millió forintot fordít a kormány. A tervek első felét október közepére készítik el.

A második szakaszban egy 10 km-es rész fejlesztését tervezik. Erre közel 9 milliárd forint forrást különítettek el. A második beruházás Andornaktálya, Maklár és Nagytálya község kikerülését biztosítja.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos arra kérte a kormányzatot: minél hamarabb biztosítsák a költségeket, hiszen a térség jövője ezen a fejlesztésen múlik. Egri honatyaként szorgalmazta az Országgyűlésben a második szakasz beruházásának elkezdését, rögtön az első rész befejezése után.

Habis László, Eger Város polgármestere elmondta: a mellékvonalakon való fekvés óriási probléma a térségben. Már 30 évvel ezelőtt is voltak tervek az útszakasz kiépítésével kapcsolatban, azonban azok az álmok szintjén maradtak. Ez a  fejlesztés számos pozitívumok hordoz magában: mind a lakosságnak, mint a turizmusnak kedvez a szakasz megépülése.

Tisztelt Munkaszervezet Vezető!
Június 29-én termelői piac nyílik a Kossuth téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alatt. A Vidék Mustra a tervek szerint minden pénteken reggel nyolctól este hatig tart nyitva, és az ország minden területéről érkeznek majd a kiváló minőségű termékeket árusító kistermelők. Az árkádok alatt egyszerre több mint 50 termelő kínálhatja portékáját, a vásárlás előtt a vevők meg is kóstolhatják majd a kiszemelt termékeket.

A rendezvénysorozat célja, hogy a vidék ételeit, értékeit folyamatosan bemutassa Budapesten a fővárosiaknak és az ide látogató turistáknak. A piacot június 29-én V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár adja át a vásárlóknak.

A Vidékfejlesztési Minisztérium örömmel vállalta, hogy a vásár házigazdája legyen, hiszen a magyar agrárgazdaság számára a legfontosabb a helyi és a hazai piac. A tárca a Nemzeti Vidékstratégiában fontos célként megfogalmazta meg a helyi élelmiszer feldolgozás és értékesítés támogatását, hogy a magyar fogyasztók asztalára jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerüljenek. Az elmúlt időszakban több jogszabályváltozás is segítette a helyi piacok fellendülését, elég a kistermelői rendeletet, a közbeszerzési törvény módosítását vagy a helyi piacok élelmiszerbiztonsági előírásainak könnyítéséről szóló, a napokban megjelent jogszabályt említeni.

A Vidék Mustrát a vidékfejlesztési tárca mellett a G-Mentor Kft., a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), és a Média-Center szervezi.
Üdvözlettel:
Dr. Maácz Miklós sk

Főosztályvezető

Vidékfejlesztési Főosztály

(Forrás: Eger Vidék Kincsei Egyesület: www.evk-egyesulet.hu)

Már javában zajlik a volt OMYA telep bontása. A még álló épületek felrobbantására szerda délután került sor. A telepen nagymértékű beruházás kezdődött meg, a kilenc hektáros területre kis- és középvállalkozókat várnak a befektetők.  A Bükki Nemzeti Park beavatkozására is szükség volt, az épületekben fészkelő fecskék miatt.

Szerdán délután, nem sokkal fél 2 után robbantották fel a volt OMYA területén lévő épületeket. A robbantáshoz 38,5 kg robbanószert használtak fel. Öt szakértő dolgozott a munkálatokban, akik közel 300 méter sugarú körben kitelepítették a nézőket. A 1 és 2 óra között elvégzett robbanás másodpercek alatt döntötte le a 28 méter magas épületet, illetve a két kisebb melléképületet. Az építmények betonszerkezete miatt óriási darabban dőltek el a detonáció következtében. A gyárépület a vasúti sínek felé borult el, óriási porfelhőt hagyva maga után. A robbantáson nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Sokan még életükben nem láttak ilyet, így izgatottan várták a detonációt.

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmények robbantására azért csak most került sor, mert az épületben lakó molnárfecskék kiköltésére vártak. Elmondta továbbá: nem akartak az állatoknak ártani, ezért is vártak ezzel a munkálattal.

A beruházás területén kis- és középvállalkozókat várnak, hogy azok ne a lakókörnyezetben működjenek, hanem az Eger-Felnémet határán található volt gyárterületen. A beruházás fél milliárd forintba kerül. Szeptemberre tervezik a beruházás befejezését, akkorra kell készen állnia a cégek befogadására a helynek.

Az Új Széchenyi Terv keretében a kormány mintegy 1,5 milliárd forint európai uniós támogatást juttatott „Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” elnevezésű pályázathoz. Az önerőt az állam biztosítja a központi költségvetésből. Az 1.746.402.035 Ft összköltségű turisztikai projekt támogatási szerződését a napokban írta alá Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője, ezzel megkezdődhet a fejlesztés.

A számos új attrakciót tartalmazó fejlesztés megváltoztatja, javítja, erősíti az egri vár arculatát, gazdagítja kínálatát. 2014-re egy interaktív, mozgalmas, sokszínű látványosság jön létre, melynek falai között mindenki találhat a maga igényeinek megfelelő látnivalót, programot - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője hangsúlyozta: a támogatói szerződés aláírása mérföldkő, amely most már belátható közelségbe hozta a projekt megvalósulását. Az attrakciós elemek sokszínűvé, élménydússá teszik majd az egri várat.

Az aláírás kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a most induló program kiemelkedően fontos, mivel az egri vár több mint 340 ezer évi látogatójával vitathatatlanul Heves megye legfontosabb turisztikai látványossága.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója szavai szerint a következő két év alatt a Dobó István Vármúzeum szakemberei felkészülnek arra, hogy egyre több vendég érkezik a várba újabb és újabb igényekkel.

(Fotó: Nemes Róbert)

Országos hegyikerékpár versennyel mutatkozik be a Mátéhegyi Ökopark és
Sportcentrum Egyesület. A civil szervezetet idén emelte tagjai közé a
Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség. A Borsodnádasd feletti
területen június 10-én rendezik az XCO Magyar Kupa-sorozat idei
harmadik futamát, az I. Decathlon - Borsodnádasd Kupát. A
versenypályát önkéntesek alakították ki.

Civilek szűk egy év alatt építették ki a Mátéhegyi Ökopark és Sportcentrum sportolásra alkalmas területeit és vendégfogadó helyiségeit. Az egyesületben a kerékpáros mellett működik nordic walking, íjászat és labdarúgó szakosztály is, de mint az eseménynaptár mutatja, a kerékpárosok után az off-road szerelmeseié lesz a terep.
Természetesen van még tennivaló a park komplex kialakításának érdekében, de már most példamutató a helyiek tenni akarása és látványos a befektetett munka eredménye. A park munkahelyeket teremt a közeljövőben és a kisváros turizmusának fejlődésében is kiemelkedőszerepet jut a Mátéhegyi Sportcentrumnak. (Itt kell megemlíteni, hogy
az XCO versenyt Borsodnádasd szállásadói felajánlásokkal, kedvezményekkel támogatják.)

Az I. Decathlon - Borsodnádasd Kupára érkezők többnyire laza, erdei talajra készülhetnek, egy lejtő kivételével szinte az egész nyomvonalat ez jellemzi. A 3,5 kilométeres nyomvonalhoz viszonylagosan sok, közel 300 méter szintkülönbség tartozik. A gyerekpályák útvonala a központi területen, jól belátható nyomvonalon halad majd. A szombati pályabejárás előtt hillclimb verseny lesz, a nap során többek közt íjász bemutató, este pedig koncertek várják a helyszínre érkezőket.
Civil összefogással építették ki a vendégfogadó teret is, parkolókkal, vizes blokkokkal. Hegyoldalba vájt, különleges akusztikájú színpad lesz a kísérő programok helyszíne.

Előzetes érdeklődésünkre a részleges bokaszalag-szakadással bajlódó Benkó Barbara (Focus MIG Team) elmondta, hogy tervezi a borsodnádasdi indulást, éppen a nyomvonalon szeretné tesztelni felépülésének állapotát a verseny előtti héten - ahol egyben el is dönti majd, ténylegesen készen áll-e már a rajthoz állásra is. Ha igen, akkor Dósa Eszter (Vitalitás SE) és Módos Gabriella (Merida - Maraton Team - CST) biztosan az ellenfelek között található majd számára, az elit férfiak
között azonban úgy tűnik némileg foghíjas lesz majd az élmezőny. A borsodnádasdi futam a remények szerint azonban nemzetközi lesz, mivel már szlovák érdeklődők is megkeresték a szervezőket.

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Befejeződött a Lajosvárosi Bölcsőde férőhelybővítése. A 60 millió forintos beruházás révén az épületben megújultak a belső terek, korszerűsítették a fűtési rendszert, az udvaron játszóteret és egy fedett teraszt is kialakítottak.

 A bölcsődefejlesztés európai uniós támogatásból valósult meg, melyhez 6 millió forint önerőt biztosított az önkormányzat. A  foglalkoztató helyiségeket a mai kor követelményeinek megfelelően alakították ki, modern játékokkal és bútorokkal rendezték be.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvényen Habis László, Eger polgármestere elmondta: a beruházás egy jól átgondolt intézményfejlesztés egyik eleme. Hozzátette: a férőhelybővítés nagy segítség lehet a kisgyermekes családok számára, hiszen az édesanyák korábban visszatérhetnek a munka világába.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a pedagógiai programokat és a szolgáltatásokat igyekszik a lakosok igényeihez igazítani, intézményhálózatát pedig a gyermekek számának megfelelően alakítani. A projekt eredményeként Egerben már 262 férőhelyen, négy intézményben biztosított a kisgyermekek napközbeni ellátása.

Az új bölcsődét a tervek szerint augusztus elején vehetik birtokukba a gyermekek.

(fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín

Harminc éves jubileumát ünnepli az Egri Városszépítő Egyesület. Ebből az alkalomból szerdán egy Deák Ferenc mellszobrot állítottak a református templom előtti téren.

Az egyesület már régóta tervezi, hogy az utca névadójáról egy szobrot állítanak, és a templom előtti tér kínálta is a helyet- fogalmazott Sós István alpolgármester. A emlékmű értéke közel három millió forint, mely adományokból és pályázati forrásból gyűlt össze. A szobrot Pelcz Balázs szobrászművész készítette.

A szoboravatás alkalmat adott arra, hogy méltóképpen ünnepelje meg a Városszépítő Egyesület fennállásának harmincadik évfordulóját. Az esemény egy orgonakoncerttel kezdődött, majd a Római Katolikus Általános Iskola diákja szavalt. Habis László polgármester köszöntőjében Eger hagyományainak ápolását és szépítését emelte ki, majd megköszönte az alkotóknak és a szervezőknek, hogy ennyit fáradoztak az ügyért. A szobor megáldását követően Bujdosóné dr. Papp Györgyi történész Deák Ferenc életútját és egri vonatkozásait ismertette.

Az egyesület további tervei között szerepel, hogy a Buttler-ház melletti fürdőző nő szobrot szökőkúttal díszítik.

Forrás: Egriszín

Több, mint 500 millió forintba került az egerszalóki csapadékvíz-elvezetési rekonstrukció. Az 1999-es árvízkor is tapasztalhatták az itt lakók, hogy a település csak jól karbantartott árkokkal képes megbirkózni a nagy mennyiségű csapadékkal.

Évekig tartott a tervezés, az előkészítés, majd a kuporgatás ideje következett: a pályázat önerejét kellett készenlétbe állítani. A mai átadáson 19 kilométernyi megtisztított, felújított árkot adtak át jelképesen, növelve a lakosok és a vendégek biztonságát.

Ezen a héten indítja útjára az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Heves Megyei Europe Direct Információs Pont közös szervezésében az Európai utas – Márai Sándorral Európában című pályázatát Heves megyében, melynek céljai: az olvasáskultúra fejlesztése, a kortárs magyar szerzők bemutatása, műveinek népszerűsítése; valamint kitekintést nyújtani az európai irodalomra és kultúrára.

A vetélkedésben az általános iskolásoktól a középiskolásokon át a felnőttekig mindenki részt vehet két kategóriában a pályázati kiírás feltételei szerint. A pályázat részeként jelenik meg a Magyar tények rejtvénykönyve, mely elérhető a könyvtár részlegeinek olvasószolgálatánál nyomtatott rejtvényfüzet és a honlapon (www.brody.iif.hu) megjelenő online kvíz formájában.

A pályázat fordulóin legjobban teljesítő három általános iskolai csapat diákjainak és kísérő tanárainak fődíja egy négynapos sepsiszentgyörgyi utazás, az egyénileg pályázókat pedig ajándékcsomagokkal és értékes könyvekkel jutalmazzák.

Az eseménysorozat apropóját az adja, hogy az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a megye települési könyvtáraival karöltve sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alap Márai Irodalmi Ideiglenes Kollégiumánál és a Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégiumánál, s majd másfél millió forintos pályázati támogatással lehetőségünk nyílik a Márai Kaleidoszkóp c. pályázatunkban tervezett programok megvalósítására, a Márai-listára beválasztott könyvek olvasókkal történő megismertetésére, közönségtalálkozók szervezésére.