Keresés: „Tar” (2288 találat)

Lakóház az Árpád-korból

· Kultúra

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Megújult kerítés a Gárdonyi Emléknapon

· Kultúra

Az íróra emlékeztek és az adományozókat köszöntötték a Gárdonyi ház közadakozásból felújított kerítésének ma délelőtti átadásán. A Gárdonyi Géza Emléknapon kiállítással és irodalmi teadélutánnal várja az érdeklődőket a Dobó István Vármúzeum.

Az 1952 óta emlékhelyként működő Gárdonyi ház kedvelt célpontja az idelátogató turistáknak. Az épületnek a Dobó István Vármúzeum viseli a gondját, többször végeztek műszaki felújítást rajta. Az idei beavatkozással a tavaszi szélsőséges időjárás miatt megbillent kerítést állították helyre közadakozásból, a Dobó István Vármúzeum  és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület valamint támogatók segítségével.  A Gárdonyi emléknap alkalmából Zsigmond Mihály vállalkozó adta át jelképesen a kapukulcsot Király Júliának, az egri Dobó István Vármúzeum irodalomtörténész-muzeológusának.

Szécsényi Orsolya a vármúzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Dobó István Vármúzeum és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület 2000 óta ünnepli meg a Gárdonyi Géza Emléknapot, mely iránt komoly érdeklődés mutatkozik a az írót tisztelők körében.
Az Egerbe látogatók 60 %-a, az Egri csillagok regény hatására keresi fel a várat és az emlékhelyeket.
A hagyományosan minden évben megrendezett Gárdonyi Géza Emléknap a gyerekeknek szóló program mellett a felnőtteket is várja a nap folyamán a „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és a novellaíró Gárdonyi témában rendezett tudományos emléküléssel. Az emléknap egyik legnépszerűbb eseménye az irodalmi teadélután, melyet ma délután 17 órakor tartanak a Dobó-bástyában.

Forrás: Egriszín

Vizsgálják az egerszalóki fürdő ügyét

· Politika

Tisztázni kell a Magyar Fejlesztési Bank szerepvállalását az egerszalóki fürdő és szállodafejlesztés sok ponton zavaros ügyében - egyebek mellett erről döntött első ülésén az a parlamenti albizottság, amelynek feladata az elmúlt nyolc esztendő kormányzat visszaéléseinek vizsgálata a sport és a turizmus területén. A testület elnöke, Horváth László országgyűlési képviselő szerint világosan kell látni, hogy mi indokolta az MFB Zrt. többmilliárd forintos befektetését, az offshore cégek által tulajdonolt Szalók Holdingban történő tulajdonszerzését. Kérdés, hogy a holdingban ma már kizárólagos tulajdonos MFB jól és felelős gazdaként bánt-e az adófizetők pénzével, ezért a bankot és az illetékes tárcák képviselőit is megkeresik, várhatóan személyes meghallgatások is zajlanak majd.

A bizottság a most elfogadott munkatervének megfelelően december 6-án tartja következő ülését.

Magas állami kitüntetést kapott dr. Honfi László

· Sport

A Néprajzi Múzeum aulájában Halász János parlamenti államtitkár adta át a soros állami kitüntetéseket a köztársasági elnök és a nemzeti erőforrás miniszter megbízásából október 23-án. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta dr. Honfi László, az Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára.

A Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgatója, aki egyben a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) alelnöke, nagy megtiszteltetésnek tartja ezt a kitüntetést, már csak azért is, mert elég ritkán kerül testnevelő tanárok mellére. „Tulajdonképpen majdnem 40 éves tanári és vezetői munkámat ismerték el ezzel, ami meglepetés volt számomra, ugyanakkor nagyon jól esett – mondta portálunk érdeklődésére dr. Honfi László. Úgy gondolja, hogy egyrészt a főiskola, másrészt a Sporttudományi Intézet elismerése is a kitüntetés. Hozzátette, hogy azokat a dolgokat, amiket sikerült megvalósítani egyedül nem tudta volna, mindenképpen kellett hozzá a főiskola menedzsmentje, a kollégák, akiknek munkáját rajta keresztül is elismerték. Dr. Honfi László 37 éve került az Eszterházy Károly Főiskolára, 24 éve dolgozik tanszékvezetőként.

Forrás: Egriszín

Már a bérekre sem futja?

· Politika

Rendkívül kritikus helyzetben a megye, nincs elég pénz az egy hét múlva esedékes bérek kifizetésére sem – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke.

Likviditási gondokkal küzd a megyei önkormányzat, igaznak bizonyultak a korábbi feltételezések Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint. A mai Megyeházán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző, szocialista irányítású megyei önkormányzat gyakorlatilag teljesen üres kasszát hagyott az új vezetésre.

A szocialisták még a nyáron 300 millió forint folyószámlahitellel bővítették a korábban meglévő hitelkeretet, amely jelenleg eléri a 1,5 milliárd forintot. A felvett 300 milliós hitelből mára 20 millió forint maradt, illetékbevételből 89 milliós tartaléka van a megyei önkormányzatnak. Ehhez az összesen 109 millió forinthoz a normatív állami támogatás körülbelül 82 millió forint, tehát 191 millió forint áll rendelkezésre, amiből ki kellene fizetni az önkormányzati intézményeknél dolgozó emberek havi bérét, juttatásait, ami a jövő héten esedékes.

Idáig a megye 210 millió forintos forgóbér-hiteléből fizették a béreket, de az újbóli igénybe vételéhez ezt a keretet minden hónapban fel kell tölteni. A fizetésekhez tehát legalább 210 millió forintra van szükség, ám a megyének csak 191 millió forintja van, vagyis hiányzik 19-20 millió forint. Mindemellett a Heves Megyei Önkormányzatnak 132 millió forint kifizetetlen számlatartozása, szállítói levele is van.

Mivel a bérek ki nem fizetése miatt nem kerülhet veszélybe közel 2000 család megélhetése, a megyei önkormányzat haladéktalanul tárgyalásokba kezd a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézetével, s mindent elkövet további források, tartalékok felkutatása érdekében. „Ez egy több ismeretlenes egyenlet, amelynek a megoldó képletét még nem tudjuk” – mondta Horváth László.

Horváth László előre felmentést kér az új vezetés számára most, amikor dramatizálja a helyzetet, sokkolja a közvéleményt és előre magyarázkodik - reagált az új vezető szavaira dr. Sós Tamás a megyei közgyűlés korábbi elnöke.

"A FIDESZ ne akarja bedönteni az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok egyre kevesebb központi támogatást kapnak. A megyei közgyűlés korábbi vezetése, sem nem jobb , sem nem rosszabb körülmények között dolgozott az első félévben. Mi ugyanilyen körülmények között tudtuk működtetni az intézményhálózatot. Érjék el, hogy kapjanak több központi támogatást, mutassák meg, hogy több forrást tudnak szerezni a működtetésre. Heves megyében pedig tudják folytatni az országosan is kiemelkedő fejlesztéseket" – áll dr. Sós Tamás közleményében.

Forrás: Egriszín

Hivatalosan is átadták Eger második legforgalmasabb útszakaszát

Ma délelőtt tartották a Tetemvár utca és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építésének és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciójának projektzáró ünnepségét a Vécsey S. utca 26. szám előtti területen, ami a legnagyobb kommunális beruházás az elmúlt választási ciklusban.

A régi csapadékelvezető rendszer már nem bírt a nagy mennyiségű esőzésekkel, ezért 2009 szeptemberében megkezdték a csapadékcsatorna és a nyíltárok rekonstrukcióját a Tetemvár és a Vécsey-völgy utcában. Három hónapon át folytak a munkálatok az Eger-patak és a Régi Cifrakapu utca közötti szakaszon, s közben a Vécsey-völgy utcát is felújították. A téli időjárási viszonyokból adódó leállás után márciusban folytatódott a munka. Májusig a Régi Cifrakapu utca volt lezárva, májustól október elejéig a Tetemvár utca. Ebben a fázisban elkészültek a Vécseyvölgy utcai csapadékvíz rendezési munkálatai a vasúti pályától az Íj utcai csomópontig, teljes hosszban megépült a zárt csapadékcsatorna a Tetemvár úton, s megtörtént az ehhez kapcsolódó buszmegállók szabályosítása és korrekciója is, valamint az útpályán elvégezték a végleges burkolat-helyreállítást. Létrejött a Tetemvár úti ivóvíz és szennyvízcsatorna kiváltása is, s korszerűsítették a Régi Cifrakapu – Tetemvár utcai csomópontot is.

Habis László a projektzáró ünnepségen elmondta, hogy az elmúlt fél évtizedben nem volt a mostanihoz fogható mértékű beruházás. A 497 milliós programban 114 millió forint saját erővel van jelen az önkormányzat, 383 millió forint pedig az uniós támogatás.

A 4 szakaszos projekt kivitelezője a  Borsod-Bau-Innoterv 2009 Konzorcium volt. A projektvezető, Halász Károly tájékoztatása szerint hamarosan megkezdődik a kapcsolódó utcák közművesítése, valamint járdák felújítása is 370 millió forintos Uniós támogatásból, ami a város kiegészít még 30 millió forinttal.

Csákvári Antal önkormányzati képviselő bejelentette, hogy a napokban elkezdik a Pető Gáspár utca aszfaltozását is, ami 11 millió forintba fog kerülni, valamint megújítják a Bolyki garázssort is 1 millió forint értékben, ebből 550 ezer forintot az ő képviselői kerete fedez, a hiányzó 450 ezret pedig az önkormányzat adja.

Forrás: Egriszín

Nemzetközi mérkőzések a Körcsarnokban

· Sport

Kézilabdában és asztaliteniszben is nemzetközi mérkőzéseknek ad otthont a közeljövőben az egri Dr. Kemény Ferenc sportcsarnok. A magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott a jövő hét végén kétszer néz farkasszemet egymással, míg a pingpong-barátok nagy örömére a megyeszékhelyen rendezik a magyar-olasz női Európa Liga találkozót is.

A sportdiplomáciai sikerről ma délután tartottak sajtótájékoztatót a Senator Házban, ahol első alkalommal beszélt a város sportot érintő kérdéseiről Rázsi Botond alpolgármester. Véleménye szerint a sportirányításban nem lesz számottevő változás, annak ellenére, hogy nem hoztak létre külön sportbizottságot. A felnőtt sport mellett fontosnak tartják az utánpótlás nevelést, a diák- és szabadidősportra is kiemelt figyelmet fordítanak. „Iskolaigazgatóként igyekeztem sokat tenni a színes sportéletért, alpolgármesterként pedig ezt a vonalat kívánom folytatni kiterjesztve egész Egerre” – mondta Rázsi Botond.

Az első ilyen alkalomra hamarosan lehetőség nyílik, hiszen október 30-án és 31-én hivatalos nemzetek közötti felkészülési mérkőzést vív Egerben a Rosta István és Kanyó Árpád irányította junior válogatott a szlovák nemzeti csapattal. Szombaton 17:30-kor, vasárnap pedig 11 órától kezdődnek a találkozók, az edzéseket a Leányka úti Eszterházy csarnokban vezényelhetik a mesterek. Kovács Géza az Egri Városi Sportiskola igazgatója szerint a kézilabda az egyik legdinamikusabban fejlődő sportág Egerben, 200 gyerek kézilabdázik a sportiskola szakosztályában, a legkisebbeknek előkészítő tanfolyam indult. A felnőtteknél is bíztató a helyzet, a női csapat idén már a másodosztályban kezdte meg a küzdelmeket, a férfiak pedig szeretnék követni az ő példájukat, amit Iványi Bálint a csapat edzője, az EVSI kézilabda szakosztályának vezetője is megerősített. Úgy látja, hogy rendkívül fontos a sportág szempontjából az az együttműködési megállapodás, amit a jövő hét végi program keretében ír alá az önkormányzat részéről Habis László polgármester, illetve a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára, Sinka László. Az esemény kísérőprogramja az Experidance táncegyüttes 69:09 című péntek esti műsora lesz az EKMK szervezésében.

Két másik sportág is szóba került a sajtótájékoztatón. Asztaliteniszben november 23-án 17 órától Európa Liga mérkőzésen Olaszországgal játszik a Bátorfi Csilla által irányított magyar válogatott. Az egri „tenisztársadalom” kérésének eleget téve pedig az EVSI hamarosan felállítja a teniszsátrat az Érsekkertben, melyben akár már hétfőtől kezdhetik a játékot a sportolni vágyók.

Forrás: Egriszín

MSZP frakció: szakmaiság és együttműködés

· Politika

Dr. Nagy Imrét választották az MSZP frakció vezetőjének, szakmaiságra és együttműködésre törekednek a megyei közgyűlésben. Erről és a héten aláírt kórházi támogatásról tartott sajtótájékoztatót ma a párt Dobó utcai irodájában Sós Tamás és dr. Nagy Imre.

Mint ahogy ígéretet tett, lemond közgyűlési tagságáról Sós Tamás, aki a megyei közgyűlés alakuló ülése után ezt már jelezte a választási bizottságnak és a közgyűlésnek is. Október 28-ig közgyűlési tag, mivel másnap ülésezik a testület. Helyette a 21 fős MSZP listán a 12. sorszám alatt szereplő dr. Nagy Imrét jelölték. A közelmúltban tájékoztatták a közgyűlés vezetését, hogy megalakult az MSZP frakció, melynek tagjai Szabó Gyula, Korózs Lajos, Fekete László és dr. Nagy Imre. A külső bizottsági tagok Kontra Gyula, Holló Imre és Hiesz György. Frakcióvezetőnek dr. Nagy Imrét, Eger korábbi polgármesterét választották, aki a ma délelőtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szakmaiságra helyezik a hangsúlyt.

Amellett, hogy támogatni fognak minden olyan dolgot, ami a megye szekerét előbbre viszi, mint legnagyobb ellenzéki frakciónak, nekik kell az egyensúly szerepét betölteni, őrködni azon, hogy valóban szakmai és megalapozott döntések szülessenek a megyében – közölte dr. Nagy Imre. Hozzátette, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a megyei önkormányzatban végezhet munkát, melyben Sós Tamás elnökletével az előző ciklusban soha nem látott mértékű fejlődés, fejlesztés volt tapasztalható Heves megyében.  „Az élet természetes része, hogy szívós munka és lobbi tevékenység után mások fejeznek be beruházásokat” – mondta a politikus, utalva ezzel a kedden aláírt kórházi szerződésre. Mint képviselő, felelősséget érez az iránt is, hogy szűkebb hazánkban milyen irányba és miként építik újjá a baloldalt. Nem szeretnének a demagógia útjára lépni és ebben felvenni a versenyt a Fidesszel – zárta szavait dr. Nagy Imre.

A közgyűlés átadás-átvétele egyébként jelenleg is folyamatban van, sorozatos megbeszélések zajlanak az új elnök Horváth László és Sós Tamás között. Azokra a kérdésekre is kitérnek a jogászok, melyeket Horvát László eljuttatott szempontrendszerként a főjegyzőhöz. Sós Tamás kiemelte, hogy a kórházi szerződés aláírása –melyről a döntés a Bajnai kormány idején született - azért is volt fontos, mert ha nem így történik, akkor a megye elveszítette volna az 5 milliárdos fejlesztési lehetőséget. Ebből 4,5 milliárd a támogatás a fennmaradó 500 milliót pedig a megye biztosítja. Mint elmondta, korábban tárgyaltak Eger MJV önkormányzatával, hogy szálljon be az önerőbe, ez azonban nem történt meg, de úgy gondolja, hogy még jelezheti szerepvállalását a város. Minden lehetőség adott ezáltal, hogy a kórház még magasabb színvonalon tudjon megfelelni a betegek elvárásainak, az egri illetve a Heves megyei betegek érdekét szolgálja. Horváth Lászlótól azt kérte, hogy a kiemelt projekteket, fejlesztéseket valósítsák meg. A kórházon és sok kisebb projekten túl még az egri várat emelte ki.

Forrás: Egriszín

Rablás miatt fogták el, de drogot is találtak nála

· Kék hírek

Kézre kerítették a rendőrök annak az idős asszonynak a támadóját, akit kedden raboltak ki Egerben. A férfi lelkén több bűncselekmény is szárad.

Bűncselekmény áldozatává vált tegnap délelőtt egy idős asszony Egerben. A hölgyre két kerékpáros talált rá a Mocsáry Lajos utcában, ők segítették fel a földről - írtuk akkor. Az üggyel kapcsolatban ma kedvező fordulatról számolt be a rendőrség.

- A hozzánk érkező bejelentés szerint egy 77 éves, egri asszonyt támadtak meg tegnap délelőtt az említett helyszínen. Az elkövető a földre teperte a hölgyet, majd kitépte a nyakából az aranyból készült nyakláncát - ismertette a történteket Soltész Bálint r. százados, a megyei főkapitányság szóvivője. Megkezdődött a nyomozás, a szemtanúk felkutatása. A délután elrendelt fokozott ellenőrzés ideje alatt hamarosan a lehetséges elkövető kezén is kattant a bilincs: 16.25-kor egy férfit fogtak el a rendőrök az egyik megyeszékhelyi parkolóban.

A 19 éves, egri tartózkodási hellyel rendelkező fiatalembert a városi kapitányságra állították elő, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. Ennek során elismerte a délelőtti rablás elkövetését, illetve másik két bűncselekményt is. Szeptember 7-én, az Egészségház utcában szinte ugyanígy fosztott meg egy nőt az értékeitől, s egy harmadik tette is hasonlóan zajlott le. Utóbbi esetben még keresik az áldozatot a rendőrök. A fentiek alapján a férfi ellen kétrendbeli rablás miatt indult eljárás, ám a történet még tovább bonyolódott.

Az előállítás során ugyanis a fiatalember ruházatát is átvizsgálták a rendőrök, s kábítószer-gyanús anyagot találtak nála. Az elvégzett drog-gyorsteszt igazolta a gyanút. A férfi ellen így kábítószerrel való visszaélés miatt is megindult az eljárás. A fiatalembert őrizetbe vették, s indítványozták előzetes letartóztatásának elrendelését is.

A szóvivő hozzátette: továbbra is várják annak a két kerékpárosnak a jelentkezését, akik rátaláltak a hölgyre, hiszen a beszámolójuk sokat segíthet a rendőrség munkájában.

Forrás: Heol

Érdekvédelmi tanácsadás a Dialízis Központban

· Belföld

Érdekvédelmi tanácsadást szervez Egerben a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete. Az október 29-i rendezvényen pénzbeli és egyéb ellátásokról kaphatnak fontos információkat az érdeklődők.

Tizenkét éve alakult a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete, mely célként tűzte ki a szervátültetettek és vesebetegek rehabilitációját, a közösségbe való beilleszkedést, sport és kulturális programok szervezésével, érdekvédelemmel valamint jogi tanácsadással. Bencsik Judit egyesületi elnök portálunk érdeklődésére elmondta, ha már néhány emberen tudnak segíteni, azt is jelentős eredménynek tartják, sikerként könyvelik el. Általános tapasztalat, hogy rendkívül tájékozatlanok az emberek ezzel kapcsolatban, ezért is próbálnak tanácsot adni a maguk módszereivel. A rendezvénysorozat májusban indult, hatvani, gyöngyösi és egri helyszínekkel. A jövő hét pénteki tanácsadás lesz a projekt utolsó állomása, ahol felvilágosítást adnak többek között a természetben nyújtott szociális ellátásokról, szociális szolgáltatásokról, a fogyatékos személyeket megillető jogokról, a különböző támogatásokról illetve a rehabilitációról.

Bencsik Judit szerint az eddigi programok megmutatták, hogy van igény a tevékenységükre, szívesen fogadják a betegek az akciót. Az egyesület – mely folyamatosan várja a csatlakozni kívánókat - törekszik arra, hogy összefogja a tagokat, az együttlét, a mozgás és a kirándulás örömeit biztosítsa a közösségnek. A mostani tanácsadás helyszíne a Baktai út 38. alatt található FMC Dialízis Központ lesz, ahová 9:00-13:00-ig várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín